A Grúz Labdarúgó-válogatott Fejlődése és Játékosainak Nemzetiségi Kötődései
A grúz labdarúgó-válogatott története során először jutott ki az Európa-bajnokságra, ahol újoncként nagyszerűen helytállt. Bár a legjobb nyolc közé már nem sikerült továbblépnie, mivel 4-1-re kikapott a spanyol csapattól, a csapat teljesítménye figyelemre méltó volt. Az ősszel a Nemzetek Ligájában is bizonyította (például a csehek elleni 4-1-es győzelemmel), hogy nem a véletlen műve volt a sikeres Eb-szereplés, s a napokban az örmények ellen 9-1-es összesítéssel megnyert osztályozóval benn is maradt a Nemzetek Ligája B-ligájában, ahová a magyar válogatott is tartozik majd a következő kiírásban.
A főváros, Tbiliszi Szabadság terén az államfő személyesen nyújtotta át a Becsületrendet, amelyet azzal érdemelt ki a nemzeti együttes, hogy Grúzia történetében először jutott ki Eb-re. A focisták teljesítményét anyagilag is elismerték: a válogatott harmincmillió larit, több mint négymilliárd forintnak megfelelő pénzjutalmat érdemelt ki, amiért továbbjutott csoportjából.
A Grúz Futball Gyökerei és Az Áttörés Okai
A grúz futballnak mély gyökerei vannak, még a szovjet érában, 1981-ben Kupagyőztesek Európa-kupáját nyert a Dinamo Tbiliszi, bizonyítva, hogy a helyi emberekben megvannak azok a képességek, amivel sikeresek lehetnek ebben a sportágban. Csakhogy a futball sokáig háttérbe szorult.
Az 1990-es és 2000-es évek fordulóján pedig hiába játszott számos ismert grúz játékos a legerősebb európai bajnokságokban. Említhetjük példaként az angol Premier League első grúz futballistáját, Temuri Kecbaját (Newcastle United), az olasz Milannal Bajnokok Ligáját is nyerő Kaha Kaladzét (jelenleg Tbiliszi polgármestere) vagy a szövetség jelenlegi elnökét, a több mint tíz évig a német Bundesligában (Freiburg, Schalke, Hertha) futballozó Levan Kobiasvilit. Abban az időben még nem létezett a Nemzetek Ligája. A selejtezőkben pedig általában kaptunk egy vagy két olyan sztárválogatottat, mint az olasz, a német vagy a francia, amellyel szemben esélytelenek voltunk a továbbjutásra.
A Nemzetek Ligája viszont Grúziának is új esélyt adott azzal, hogy hasonló szinten lévő csapatokkal kellett megküzdenie az Európa-bajnoki részvételért, és a válogatott élt is ezzel lehetőséggel. Grúzia 2018-ban még a D-ligában kezdte a Nemzetek Ligáját, most a B-ligában szerepel, és nyolcaddöntős volt a nyári Eb-n. Elitbajnokságban szereplő légiósaik korábban is voltak Grúziának, de esélye sem volt az Európa-bajnoki szereplésre - most jött el az áttörés.
A *Grúz álom* mindent visz
A Fejlődés Lépcsőfokai és A "Generációs Ugrás"
Nem szabad elfelejteni, hogy még a kétezres években is folytak fegyveres harcok az országban, egyes területeken nem volt víz és áram sem, nemhogy megfelelő minőségű futballpálya. A fejlődés első lépése az volt, hogy a kormányzat Magyarországhoz hasonlóan a futball és a sport mellé állt, jelentős létesítményfejlesztések kezdődtek. Most már öt olyan stadion is van az országban, amely alkalmas nemzetközi mérkőzések rendezésére. 2023-ban U21-es Európa-bajnokságot is rendezhetett Grúzia, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Ugyanakkor a labdarúgás mellett kézilabdában, vízilabdában és kosárlabdában is Európa-bajnokságra jutott ki Grúzia, valamint nagyon népszerű és sikeres is az ország rögbiválogatottja.
A labdarúgásban az újpesti Giorgi Beridze nevelőedzőjével találkozva kiderült, húsz évvel ezelőtt még ötven-hatvan gyerek futballozott annál a kis egyesületnél, amelynél dolgozik, mára, főleg azóta, hogy Kvaracheliáék generációja megjelent és utat mutatott a fiataloknak, ez a szám ötszázra emelkedett, és itt csak egyetlen klubról beszélünk.
A grúz válogatott két meghatározó játékosa: Hvicsa Kvarachelia és a korábban Mezőkövesden, Újpesten és Fehérváron is futballozó Budu Zivzivadze. Kvaracheliáék esetében szerencse volt, hogy ő, valamint a válogatott tagjainak közel fele, a huszonhárom-huszonöt év közötti játékosok nagy része, köztük a szintén kulcsembernek számító Giorgi Mamardasvili és Giorgi Csakvetadze együtt nevelkedett a Dinamo Tbiliszi akadémiáján. Egymást erősítve fejlődhettek, nagyjából egyszerre kerültek külföldre is. Kvarachelia története egészen hihetetlen, hiszen 2022 tavaszán még a Dinamo Batumiban játszott a grúz bajnokságban, egy évvel később pedig olasz bajnok és a Serie A legjobb játékosa lett a Napoliban. Egész Grúzia büszke rá, és látva azt a munkát, amit a PSG-nél is végez, még azt is el tudom képzelni, hogy egy napon aranylabdás lesz.
Grúz Játékosok Európa Top Ligáiban
Három évvel ezelőtt, 2022-ben, amikor Nápolyba szerződött, még csak nagyon kevesen ismerték Európában Hvicsa Kvaracheliát, ma pedig ott tartunk, hogy posztja legjobbjai között tartják számon a világon, és vele együtt most már tíz olyan játékos is van az aktuális grúz válogatott keretben, aki Angliában, Franciaországban, Németországban vagy Spanyolországban futballozik.
| Játékos neve | Klub | Ország/Bajnokság |
|---|---|---|
| Giorgi Mamardasvili | Valencia | Spanyolország |
| Szaba Goglicsidze | Empoli | Olaszország |
| Luka Locsosvili | Salernitana | Olaszország, II. osztály |
| Giorgi Csakvetadze | Watford | Anglia, II. osztály |
| Giorgi Kocsorasvili | Levante | Spanyolország, II. osztály |
| Hvicsa Kvarachelia | PSG | Franciaország |
| Zuriko Davitasvili | Saint-Étienne | Franciaország |
| Giorgi Citaisvili | Granada | Spanyolország, II. osztály |
| Georges Mikautadze | Lyon | Franciaország |
| Budu Zivzivadze | Heidenheim | Németország |
A Magyar Nemzeti Bajnokság Szerepe a Grúz Játékosok Fejlődésében
A jelenlegi válogatott keretből a középpályás Nika Kvekveszkiri Nyíregyházán futballozik, a német élvonalbeli Heidenheimben szereplő Budu Zivzivadze pedig az NB I-ből, Fehérvárról tudott Németországba igazolni. Játszott Magyarországon a Ferencvárossal négy bajnoki címet nyerő Lasa Dvali is, valamint a tavaly nyári Eb-keretből Giorgi Kvilitaia is, aki Győrben futballozott. Korábban szerepelt már a válogatottban a Fehérvárra télen érkezett belső védő, Alekszandre Kalandadze, és ugyancsak eljuthat a válogatottig a Mezőkövesd után jelenleg az MTK-ban bizonyító Ilia Beriasvili is. Giorgi Beridze pedig azért is tért vissza Újpestre, hogy újra esélye legyen visszakerülni a válogatottba, mert Törökországban nagyon rendezetlen viszonyok uralkodtak legutóbbi klubjánál, ahol állandók voltak az elnök- és edzőváltások, az elmaradt fizetések. Az NB I-ben viszont minden feltétel adva van ahhoz, hogy ismét a legjobbját nyújtsa.
Azt tudni kell, hogy a grúz bajnokságban a magyarhoz képest még mindig jóval alacsonyabbak a költségvetések, a fizetések és a színvonal is, ezért az ottani játékosoknak az NB I mindenképp előrelépést jelent. Az említett példák azt bizonyítják, hogy innen tovább lehet igazolni még erősebb bajnokságba, és be lehet kerülni a válogatottba is. És a magyar bajnokság is jól jár, mert a grúz játékosok erősítik csapataikat.
A Grúz Válogatott Nemzetiségi Összetétele: Gyökerek és Kivételek
A grúz válogatottat - ellentétben a szomszédos örményekkel, akiknél sok az Oroszországban született, az orosz utánpótlásban felnőtt futballista - olyan játékosok alkotják, akik Grúziában nevelkedtek. A kivételt a francia Georges Mikautadze jelenti, aki jelenleg is szülővárosa csapatában, Lyonban futballozik. Mikautadze mindkét szülője grúz, így annak ellenére, hogy Franciaországban született, erősen kötődik az országhoz. Esetében valószínűleg szóba sem került, hogy akárcsak korosztályos szinten francia válogatott legyen, már csak a jóval nagyobb konkurenciaharc miatt sem.
A magyar utánpótlás-válogatottaknak is van két, apai ágon grúz származású játékosa, az FC Barcelona utánpótlásában szereplő, U19-es válogatott kapus, Yaakobishvili Áron és bátyja, a Girona U21-es válogatott védője, Yaakobishvili Antal. Yaakobishviliék esete más, hiszen nekik az édesanyjuk magyar, itt kezdtek el futballozni, innen kerültek külföldre és Magyarországon lettek korosztályos válogatottak. Mind a ketten nagyon tehetségesek, úgy gondolom, sok örömet fognak még szerezni a magyar szurkolóknak.
A Grúz-Örmény Rivalizálás
Egy grúz és egy örmény csapat összecsapása - legyen szó a válogatottakról vagy klubokról - arrafelé mindig rangadónak számít, függetlenül a két csapat aktuális formájától. Más a játékosok motivációja ezeken a mérkőzéseken, az elsőtől az utolsó percig küzdöttek a grúzok a legutóbbi két meccsen is, hogy minél nagyobb különbséggel győzhessenek. Ettől függetlenül, nem szabad lebecsülni az örményeket, annál jobb teljesítményre is képesek, amit a Nemzetek Ligája pótselejtezőjén mutattak.
Murtaz Daushvili példája is jól mutatja a grúz játékosok mentalitását. A 27 esztendős védekező középpályás pályafutása során eddig mindössze két klubban szerepelt. Hazájában, a Zestafoni csapatában lett élvonalbeli labdarúgó, és a grúz csapattal a 2010/2011-es kiírásban bajnoki címet szerzett. A grúz válogatottban 2008. november 19-én mutatkozott be, Románia ellen. Jelenleg is a grúz válogatott tagja, 28-szoros grúz válogatott játékos, aki a korosztályos nemzeti csapatokban is folyamatosan szerepelt. Elsősorban a középpálya közepén, védekező középpályásként tudott rá számítani a DVTK is, ahol korábban játszott. „Munkamániás vagyok, és nagyon alázatos. Mindent megteszek a csapatomért” - mondta Murtaz Daushvili.
A Jövő Grúz Tehetségei és A Lehetséges Világbajnoki Részvétel
Látni a Kvaracheliáék után jövő korosztályok kimagasló tehetségeit is. Annál is inkább, mert az U21-es grúz válogatott kijutott az idei, szlovákiai Európa-bajnokságra, abban a korosztályban is vannak olyan játékosok, akik egy-két éven belül a felnőttválogatottnak is erősségei lehetnek. Ezzel nőhet a versenyhelyzet, még erősebb lehet a válogatott. Azonban most már nehezebb Grúziából igazolni, mert a válogatott sikereinek köszönhetően megnőtt a nyugat-európai klubok érdeklődése a grúz futballisták iránt. A Dinamo Tbiliszi tizenhat éves balhátvédjéért, Szaba Harebasviliért már európai topklubok állnak sorba több millió eurós ajánlatokkal, míg a 17 éves csatár, Vahtang Szalia nyártól Newcastle Unitedben folytatja a pályafutását.
Korábban senki sem hitte volna, hogy a hárommilliós grúz nemzet csapata meg tudja mutatni magát az európai futball nagyszínpadán, de Kvaracheliáék az Eb-n a portugálok ellen nagyon is megmutatták, hogy ilyen szinten is lehet keresnivalójuk. Ezek után pedig ki tudja, talán egyszer még világbajnokságon is láthatjuk a grúz válogatottat, még ha most nem is számít esélyesnek a továbbjutásra selejtezős csoportjában Spanyolország és Törökország mellett (a bolgárok szerepelnek még a grúzok csoportjában).
tags: #milyen #nemzetisegu #a #georgia #focicsapat
