A Madridi Derbi Jelentősége és a Real Madrid Történelme

Ha a spanyol klubfutball klasszisát a nemzetközi porondon elért fantasztikus eredmények bizonyítják, vajon mi mutatja a csapatok mögött álló szurkolók végtelen szeretetét és ragaszkodását? Hát a becenevek, amiket a kedvenceiknek adnak. Azokból pedig bőven akadt az elmúlt évszázad során, ahogy az egymás kárára elsütött rigmusokból és gúnynevekből.

Az Örök Rivalizálás: A Madridi Derbi Gyökerei

Két címer, két mez, két stadion, két világlátás - egy város. Íme a hozzávalók egy igazi derbihez, ami lassan 120 éves. Az Atléticót 1903-ban alapították Madridban tanuló baszk diákok, akik az öt évvel korábban megszülető bilbaói Athletic Club emlékét magukkal hozva a spanyol fővárosban is saját klubra vágytak. Nem utolsó sorban azért, hogy ne kelljen a Madrid FC-hez csatlakozniuk. Ennyi elég is volt, hogy megszülessen egy örök rivalizálás a későbbi királyi gárdával szemben.

A spanyol polgárháborút követően a két csapat állandó harcot vívott a spanyol bajnokságban, olyannyira, hogy a Real Madrid legendája, Alfredo Di Stéfano ekkoriban az El Clásicónál is fontosabbnak tartotta a madridi derbit. „Felejtsék el a Barcelonát, aki igazán megkeserítheti a dolgunkat, az Atlético.” - jelentette ki a spanyol futball akkori legfontosabb alakja. A Real Madrid több spanyol labdarúgócsapattal rivalizál évtizedek óta, ezek például a szintén madridi Atlético vagy az FC Barcelona. Az Atlético elleni mérkőzéseket El Derbi madrileñónak, a Barcelona elleni találkozókat pedig El Clásicónak nevezik Spanyolországban. Ezeket a szokottnál is nagyobb érdeklődés kíséri.

A Real Madrid Hivatalos Megalapítása és Névváltozásai

A brit Arthur Johnson aligha gondolta volna, hogy a világ legsikeresebb futballklubjává avanzsál a madridi kiscsapat, amely megannyi legendás alakja közül Santiago Bernabéunak köszönheti a legtöbbet, s amelynek történelmét a leghíresebb magyar, Puskás Ferenc is írta. Az 1887-ben egyetemi tanárok és diákok alapította első madridi labdarúgóklub, a Football Club Sky máig nem tisztázott okok miatt 1900-ban kettévált, létrejött a Nueva Sociedad de Foot-ball, 1902. március 6-án hivatalosan is megalakult a Madrid Foot-Ball Club, amelynek első választott elnöke Juan Padrós lett. Őt 1904-ben öccse, Carlos Padrós váltotta a poszton. A legtöbb forrás Julián Palaciost tartja számon első elnökként, ám ő még a hivatalos, 1902-es megalapítása előtt irányította a Madrid Foot-Ball Clubot. 1902. március 6-án alapították a Real Madridot.

A klub csupán 1920-ban kapta meg a „Real” előtagot XIII. Alfonz királytól. Így nem csoda, ha az itthon gyakran csak Realnak hívott madridiakat Spanyolországban sosem szólítják így, hiszen az elnevezés (mindig egy „La”-névelő kíséretében) a San Sebastián-i Real Sociedadot illeti. Talán azért, mert a fent említett XIII. Alfonz a baszkokat már 1911-ben kitüntette az elismerő címmel − a spanyol királyok állandó nyári rezidenciája elvégre az északi üdülővárosban volt. 1920-at írunk amikor XIII. Alfonz király a “Real” (királyi) jelzőt adta a Madrid CF-nek, ekkor lett belőle hivatalosan is Real Madrid C. F. 1931. április 14-én a második Spanyol Köztársoság beköszönésével a klub elveszítette a “Real” jelzőjét és a királyi koornát is címerén, így a Madrid Football Club maradt egészen a polgárháború végéig. Bár Baszkföldön a diktatúra végeztével visszavették a klub eredeti nevét, a Real Madrid érthető módon már sosem tért vissza a "Football Clubhoz".

Real Madrid Becenevei: A "Vikingek" és a "Habcsókok"

Becenevet mégsem Alfredo Di Stéfano szerzett a madridi fehéreknek, hanem legendás csapattársa, Puskás Ferenc. A mi Öcsink, az ő Panchójuk jóval fénykora után érkezett Madridba, a plusz kilókkal vívott harcáról pedig már akkor legendák keringtek a városban. Talán nem véletlen, hogy másodvirágzása egybeesett a Real Madrid történetének első sikerkorszákával is, amihez természetesen klasszisok sorának kivételes tehetsége kellett.

A Di Stefano, Gento, Kopa és persze Puskás fémjelezte együttes 1960-ban, sorozatban ötödször is elhódította a Bajnokcsapatok Európakupájának-trófeáját, méghozzá a glasgow-i döntőben Puskás 4 góljának köszönhetően. Az Eintracht Frankfurt ellen nyújtott teljesítményét látva aligha nevezték őt többé “egykori” Száguldó Őrnagynak, a németek felett aratott 7:3-as győzelem egészen más jelzőket inspirált. A 12 góllal végül a sorozat gólkirályi címét is begyűjtő Puskás kivételes formája, valamint a döntőben mesterhármast jegyző Alfredo Di Stéfano játéka a Hampden Parkban tátott szájjal jegyzetelő nemzetközi újságírók fantáziáját egészen drámai asszociációkra késztette. Az angol The Times újságírója sem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel: azt írta, a Real Madrid úgy gázol át Európán, mint egykoron a vikingek. Innen származik a csapat máig népszerű „los vikingos” beceneve, amelyet így tulajdonképpen Puskásnak köszönhetnek Madridban.

Az Atlético indiánjaival harcoló fehéreket - legyünk politikailag korrektek: az első számú mez után vitathatatlanul "blancos" - gyakran egy süteménnyel azonosítanak. A merengue kifejezés ugyanis szintén a madridi klub hagyományos hófehér mezére utal, bár egy dominikai táncot is számon tartanak a világban ezen a néven. A spanyol gasztró- és Real Madrid-rajongók bátran utánanézhetnek a habcsók-szerű édesség receptjének, hogy ezzel ünnepeljék a sikereket.

Az Atlético Madrid Becenevei: "Matracosok" és "Indiánok"

A vikingek, vagy épp a később legendássá váló matracok az ősi rivalizálás első fejezetekor azonban még sehol sem voltak. Rengeteg angol kifejezés viszont igen. Az Atlético-szurkolók a Bilbao fiókcsapatának (Athletic Club Sucursal de Madrid) számítottak, a Franco-diktatúra mindent elsöprő spanyolosításakor azonban - névleg - fordult a kocka: a madridiak fuzionáltak a légierő csapatával és Atlético Aviaciónra változtatták a nevüket, míg a baszkok kénytelenek voltak hátrahagyni hagyományos angol nevüket. Így született meg az Atlético de Bilbao, és természetesen a Real Madrid Club de Fútbol is 1941-től.

Spanyolországban úgy tartják, az elmúlt két évtizedben a poklot és mennyet egyaránt megjárt a matracosoké az egyik legkitartóbb szurkolótábor… De miért „matracosok”? A colchoneros becenévnek egy történelmi hálószobatitok az oka, mégpedig a spanyol polgárháború utáni időszakban tömegtermékké vált piros-fehér csíkos ágybetét. Kezdetben talán gúnyosan hasonlították a játékosokat matrachoz (spanyolul colchón), aminek az anyagából állítólag a mezek is készültek egykor, de mostanra ez a klub nevének szinonimájává vált.

Van azonban a klubnak egy másik beceneve, amely a magyar szurkolók számára kevésbé ismert. Az indios („indiánok”) elnevezéssel kapcsolatban két elméletet szoktak emlegetni. Az egyik szerint a klub nagy sikereket hozó időszakában, az 1960-’70-es években nagy számban leigazolt dél-amerikai játékosok miatt kezdték el ezen a néven emlegetni a csapatot, ami kicsit később, Hugo Sánchez érkezésével újabb löketet kapott a '80-as években. A mexikói ászt a gólkirályi cím megszerzése után leigazolta a Real Madrid, ám a szurkolók addigra már rákaptak a becenévre. A másik magyarázat ezúttal nem prózai, sokkal inkább költői: a 2017-es stadionváltás előtt joggal mondhatták az élénkebb fantáziával megáldott drukkerek, hogy az Atlético úgy székel a Manzanares-partján, mint egy indián törzs a folyó mentén. Hogy csíkos öltözetet hordanak, és az ő legnagyobb ellenségeik is a fehérek, már csak hab volt a tortán…

Santiago Bernabéu Yeste: A Real Madrid Építője

Santiago Bernabéu 1943-ban lett a Real Madrid elnöke. Elnöki ideje alatt újjáépítették szinte a teljes klubot, a stadiont. A Real Madrid történetének egyik legnagyobb alakja 1943-tól egészen 1978. június 2-i haláláig irányította a klubot, amely nélküle ma aligha lenne az, ami. A világ legsikeresebb és legnépszerűbb futballklubja. Nem véletlen, hogy szokatlan módon már az elnöksége alatt, 1955. január 4-én elnevezték róla az Estadio Chamartín helyére általa építtetett, akkoriban hihetetlenül modernnek számító új stadiont. Az 1947. december 14-én felavatott Nuevo Estadio Chamartín lelátói 75 ezer nézőt fogadtak be.

A spanyolországi polgárháború után gyakorlatilag romjaiból kellett újjáépítenie a Real Madridot. Teljesen új, professzionális alapokra helyezte a klub működését, elkülönítette a különböző szervezeti egységeket, létrehozta a játékosmegfigyelői részleget, megalapította egyebek mellett a kosárlabda-, a kézilabda- és a teniszszakosztályt, nem utolsósorban pedig az elnöksége kezdetén az ő javaslatára és kezdeményezésére felépült a már említett, később róla elnevezett stadion. Ezen kívül (az 1950-es években) a Real Madrid egyik amatőr játékosa, Miguel Malbo megalapította a Real Madrid utánpótlás akadémiáját ami ma már La Fábrica néven ismert. Bernabéu 1953-tól kezdődően olyan stratégiába kezdett, hogy világklasszis játékosokat kezdett szerződtetni külföldről. 1995-ben Gabriel Hanot (francia újságíró és a L’Équipe akkori főszerkesztője) javaslatára Bernabéu, Bedrignan és Sebes Gusztáv megalapította avagy támogatta egy olyan európai sorozat létrehozását amiben a legjobb, ergo bajnokcsapatok vesznek részt. Ez az UEFA Bajnokok Ligája.

Bernabéu irányítása alatt a Real Madrid a spanyol és európai labdarúgás meghatározó csapatává vált.

Az Első Aranykor és a BEK Hódítások

A több néző nagyobb bevételt jelentett, vagyis több pénzt lehetett játékosokra költeni, s ennek meg is lett az eredménye. Bernabéu elnöksége alatt állt össze a futballtörténelem egyik legerősebb csapata, ebben az időszakban sikerült Madridba csábítani Puskás Ferencet, Francisco Gentót, Raymond Kopát, Héctor Rialt és Alfredo Di Stéfanót. Hogy mekkora klasszisok voltak, milyen csodálat és tisztelet övezi őket még ma is, arról Carles Rexach, a Barcelona egykori játékosa és edzője nyilatkozott nemrég lapunknak, szuperlatívuszokban beszélve Puskásról, Di Stéfanót pedig minden idők egyik legjobbjának, a korszak Lionel Messijének nevezve.

„Kell nekem, kerül, amennyibe kerül, ennek a játékosnak a Madridban kell futballoznia" - jelentette ki Alfredo Di Stéfano játékát látva Bernabéu, s kívánsága teljesült, de nem sokon múlt, hogy az argentin csatár a Barcelona játékosa legyen. Bár az argentin La Naciónban azóta közzétett korabeli dokumentumok szerint a Barcelonának volt igaza, ez már aligha vigasztalja a katalán egyesületet. A szövetség akkoriban hosszas procedúra után úgy határozott, hogy előbb egy szezont a madridiaknál, majd egyet a katalánoknál kell játszania, ebbe azonban a Barcelona nem egyezett bele. Így lett Di Stéfano a Real Madrid történetének egyik legnagyobb, kétszeres aranylabdás klasszisa, és bizony, ha másképpen alakul a sorsa, esetleg Puskás a Manchester Unitedben, a Juventusban vagy az AC Milanban köt ki, akkor aligha nyerik meg a királyiak a Bajnokcsapatok Európa-kupájának első öt kiírását.

Ki ne tudná, hogy a Real Madrid labdarúgói 1956 és 1960 között ötször emelhették magasba a BEK-serleget, minden idők egyik legjobb döntőjében, az 1960-as glasgow-i fináléban 7:3-ra győzték le az Eintracht Frankfurtot, Puskás négy, Di Stéfano három góllal vette ki a részét a történelmi diadalból. Mondanunk sem kell, azóta sem szerzett soha senki négy gólt a legrangosabb európai kupasorozat döntőjében, mint ahogy az egymás után elnyert öt trófea is egyedülálló rekord. Néhány hónappal a felejthetetlen 1960-as döntő után aztán megtörtént, ami addig soha: a Barcelona a legjobb tizenhat között 4:3-as összesítéssel kiejtette a Real Madridot, amely először esett ki a sorozatból, és legközelebb 1966-ban, Brüsszelben a Partizan ellen 2:1-re megnyert döntőben ért fel a csúcsra. A klub zsinórban ötször nyerte meg a Bajnokok Ligáját 1956 és 1960 között. Ezen öt egymást követő győzelem után a Real Madrid végleg megszerezte az eredeti kupát és jogot szerzett az UEFA többszörös bajnoka elismerésére.

Hogy mi volt a Bernabéu elnöksége idején hat BEK-trófeát nyerő klub titka, arról a futballtörténelem egyetlen hatszoros BEK-győztes futballistája, Francisco Gento ezt mondta: „Elképesztően erős, győztes mentalitású csapatunk volt, és nemcsak csapattársak voltunk, hanem barátok is. Úgy nyertük a meccseinket, hogy szinte semmit sem tudtunk a külföldi ellenfelekről, ellentétben a mai­akkal, akik a legapróbb részletekig elemezhetik bármelyik csapat játékát. Nem volt televízió, legfeljebb csak hallottunk ezt-azt, és ez fordítva is igaz volt, eleinte az ellenfelek sem nagyon ismertek minket. Egyébként a mai csapat is tele van kiváló futballistákkal, és bár nem nyerte meg sorozatban ötször a Bajnokok Ligáját, de ez jóval nehezebb, mint az ötvenes években volt."

Real Madrid Trófeák és Eredmények

A Real Madrid Club de Fútbol, rövidítve Real Madrid CF, a sajtóban legtöbbször egyszerűen Real Madrid, egy spanyol labdarúgóklub. A klubot 1902-ben alapították. Jelenleg a La Ligában játszanak. Hazai mérkőzéseit a 80 354 néző befogadására alkalmas Santiago Bernabéu stadionban játssza. A spanyol gigász története során 14-szer nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa-kupáját/Bajnokok Ligáját (BEK/BL) és 35-ször volt spanyol bajnok. Ezzel a „királyi gárda” mindkét sorozatban rekordernek számít. Az első fennmaradt csapatkép: a Madrid Foot-Ball Club játékosai 1907-ben.

Huszonnégy évvel később, 1929-ben pedig kis híján mindjárt az első országos bajnokságban is sikerült aranyérmet szereznie a madridi klubnak, ám az utolsó fordulóban 2:0-ra kikapott az Athletic Bilbao otthonában, s a baszkok győzelmének köszönhetően Barcelonáé lett a bajnoki cím. Ami elsőre nem sikerült, negyedik nekifutásra igen: a klub első ízben az 1930-1931-es kiírásban lett bajnok, méghozzá veretlenül. Tíz győzelem mellett nyolc döntetlen volt a mérlege, a következő szezonban pedig három vereséggel ugyan, de az első címvédést is elkönyvelhette. Azóta még harmincegyszer, tehát összesen 33-szor volt aranyérmes, ami spanyol rekord: nyolc címmel előzi meg a 25-ször bajnok Barcelonát, és 23-mal a szintén ősi riválisnak számító Atlético Madridot. A 33 bajnoki cím felét gyakorlatilag az aranykorban, Santiago Bernabéu Yeste elnöksége idején hódította el a klub. A klub 1970-es éveket írunk amikor a Real Madrid már öt bajnoki címet és három spanyol kupát nyert. A Real Madrid ekkor Spanyolország és Európa egyik legjobb csapata volt. Ezekben az években a Real Madrid két UEFA-kupát és zsinórban öt bajnoki címet nyert. Emellé jött még a spanyol kupa és három szuperkupa.

A "Galaktikusok" Korszaka és a Legújabb BL Győzelmek

Arra számítani lehetett, hogy az ötvenes-hatvanas évek sikersorozatát nem lesz könnyű megismételni, ám azt kevesen gondolták volna, hogy 1966 után harminckét évet kell várni arra, hogy a Real Madrid ismét felülhessen Európa trónjára. Közben nyert 16 bajnoki címet, hét Király-kupát és két UEFA-kupát (1985-ben a Videoton ellen), máshol ilyen „termés" mellett aligha panaszkodnának, Madridban azonban elsősorban a BEK-/BL-győzelmek számában mérik a sikert. Az 1981-es Liverpool elleni döntőt 1-0-ra elveszítette a csapat Párizsban, de 1998. május 20-án Amszterdamban Predrag Mijatovics góljával véget ért az ínséges időszak, a Real 1-0-ra legyőzte a korszak egyik legerősebb csapatának számító Juventust. 1998-ban Jupp Heynckes irányításával legyőzték a Juventust. 1996-ban Lorenzo Sanz klubelnök Fabio Capellót nevezte ki vezetőedzőnek. Ugyan ez csak egy szezonig tartott, a Real Madrid megnyerte a spanyol bajnokságot és olyan játékosok érkeztek a klubhoz, mint Predrag Mijatovic, Davor Suker, Clarence Seedorf, Roberto Carlos vagy épp Bodog Illigner. A csapat már ekkor olyan játékosokkal állt fel, mint Raúl, Fernando Hierro vagy épp Redondo. Ennek köszönhetően (1997-ben Fernando Morientes csatlakozásával) a Real Madrid 32 év várakozás után újra megtudta nyerni a Bajnokok Ligáját.

A torinóiak egyik legjobbja, Zinédine Zidane három évvel később, 2001-ben hófehérre cserélte a Juve zebracsíkos mezét, őt Ronaldo és David Beckham követte, Luís Figót pedig hatalmas vihart kavarva már 2000 nyarán sikerült átcsábítani a Barcelonától. Négyen együtt 222.5 millió euróba kerültek - körülbelül annyiba, amennyit 2017-ben a PSG fizetett ki a Barcelonának a brazil Neymarért. Ez a korszak az első „galaktikus" éraként vonult be a sporttörténelembe, ám hiába játszott együtt a sok sztárfutballista, 2003 és 2014 között a csapat egyszer sem tudta megnyerni a Bajnokok Ligáját, sőt a 2004-2005 és 2009-2010 közötti hat szezonban rendre a nyolcaddöntőben búcsúzott. A vezetőség pedig kénytelen volt ráébredni: a közönségcsalogató gigasztárok mellett zongoracipelőkre is szükség van, és azoknak van igazuk, akik szerint hatalmas melléfogás volt eladni Claude Makélélét.

Több mint tíz évig nem termett babér az európai kupaporondon, és az utolsó percig úgy tűnt, hogy 2014-ben sem sikerül megszakítani a rossz sorozatot. Aztán jött az azóta is első számú megmentőnek számító Sergio Ramos, mindenkinél magasabbra ugrott, és a lisszaboni BL-döntő 93. percében pályafutása egyik legfontosabb gólját fejelte, kiegyenlített az Atlético Madrid ellen, hogy aztán a blancók a hosszabbításban 4-1-re bedarálják a városi riválist, és megszerezzék a híres „Décimát", vagyis a tizedik BEK-/BL-serleget. Máig vita tárgya egyébként, hogy vajon „Décima" vagy a hetedik, a „Séptima" az értékesebb. „Mindkettő nagyon fontos és hatalmas győzelem volt, de a klubtörténelem szempontjából a Séptima emlékezetesebb. Azt megelőzően legutóbb 1966-ban nyerte meg a Real Madrid a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, vagyis több mint harminc évet kellett várni az újabb diadalra. Éppen ezért minden madridistának különleges az a siker. Ezért is örülök, hogy én is a részese lehettem" - mondta a lapunknak adott januári exkluzív interjúban az 1998-as döntőben csereként pályára lépő José Emilio Amavisca.

A Harvard egyetem 2007-ben végzett kutatása szerint a Real a világ második legnagyobb és legdrágább, valamint a második legnagyobb bevétellel gazdálkodó klubja, költségvetése mintegy 350 millió euró, a klub összértéke pedig közel egymilliárd euró. 2000. december 23-án a FIFA a 20. század legjobb klubjának választotta a Real Madridot. 122 éves a világ egyik legsikeresebb csapata, a Real Madrid.

tags: #mit #jelent #a #real #madrid #debi

Népszerű bejegyzések:

• Az Arsenal bajnoki címvadászata
• Az állatkínzás elleni küzdelem
• Skót Premiership információk és érdekességek
• Magyar Országos Gokart Bajnokság és Kupa
• Dánia hihetetlen Eb-győzelme