Hamupipőke Válogatott Mesék: A Klasszikus Történet és Értelmezései
A Hamupipőke története generációk óta rabul ejti a szíveket, és számtalan változatban ismert világszerte. Ez a válogatás részletesen bemutatja a klasszikus mese elemeit, a próbákat, a csodákat, és a boldogság keresését.
Hamupipőke gyermekévei és a sorsfordító ígéret
Élt egyszer egy messzi-messzi országban egy gazdag ember a feleségével meg a kislányával. Az asszony egyszer csak megbetegedett. Érezte, hogy nem sok ideje van hátra. - Kedves gyermekem, nekem most el kell búcsúznom tőled, nem vigyázhatok rád, nem oltalmazlak tovább. De magam helyett itt hagyok neked egy jó tanácsot. A lányka minden áldott nap kiment az édesanyja sírjához. Mindig jó volt, mindig jámbor volt.
A szomorúság után az apa új asszonyt vett feleségül, aki azonban gonosz mostohának bizonyult. Ennek az asszonynak már volt két lánya, azok is vele jöttek. Arcuk szép fehér volt, de a szívük csúnya fekete. S attól fogva nehéz sora lett a szegény árva lánynak.
A mostoha és mostohatestvérek kegyetlensége
Mostohatestvérei, ahol csak tudták, bántották; ők maguk egész nap a tükör előtt páváskodtak, s hol ezért, hol azért szalasztották a húgukat, úgyhogy egyetlen percig sem volt nyugta tőlük. - Mit ül itt velünk a szobában ez a buta liba? Aki enni akar, szolgáljon is meg érte. Elvették a szép ruháját, ócska szürke szoknyát, nehéz facipőt adtak rá, és kikergették a konyhába. Ott aztán dolgozhatott látástól vakulásig.
Ráadásul a mostohatestvéreinek semmi nem tetszett úgy, mint ha csúfot űzhettek belőle. Még ha beérték volna ennyivel! De nem érték be; egyre csak azon járt az eszük, hogyan okozhatnának neki minél több bajt, keserűséget. Szegény lány már alig állt a lábán a fáradtságtól, mégsem bújhatott ágyba, ott kellett kuporognia a tűzhely mellett a hamuban, és borsót, lencsét szemelnie.

Az édesanya emléke és a csodás mogyorófa
Az apa egy napon útnak indult, és megkérdezte lányait, mit hozzon nekik. - Szép ruhát! - Gyöngyöt, gyémántot! - Hát neked mit hozzak, Hamupipőke? A gazdag ember megvette a két mostohalányának a szép ruhát meg a gyöngyöt és gyémántot, aztán hazaindult. Egy cserjésen át vezetett az útja. Ahogy keresztüllovagolt rajta, egy mogyoróág nekicsapódott a kalapjának. Mikor hazaért, mindenkinek. A mogyoróág volt Hamupipőke ajándéka. A lányka megköszönte az ajándékot, kiment a temetőbe, és elültette az édesanyja sírjára. Keservesen sírt közben, hullott a könnye, mint a zápor.
A mogyoróvessző gyökeret eresztett, és csakhamar szép kis fává sarjadt. Hamupipőke napjában háromszor kilátogatott a temetőbe, leült az édesanyja sírhalmára, és elpanaszolta nehéz sorsát. Olyankor mindig egy hófehér madár szállt a mogyorófácskára.

A bálba való készülődés és a madarak segítsége
Abban az időben az ország királyfia nagy ünnepséget rendezett. Három egész napra szólt a vigasság. A mostohalányoknak egyszeriben jókedvük kerekedett, amikor megtudták, hogy ők is hivatalosak a mulatságba. - Fésüld meg szépen a hajunkat! Pucold fényesre a cipőnket! Kapcsold be a ruhánk derekát!
Hamupipőke mindent megtett, amit csak kívántak, de amikor nem látták, egyre csak sírdogált, mert bizony ő is szívesen elment volna táncolni. - Téged, Hamupipőke? - csodálkozott a mostohája. - Elment az eszed? Csupa szutyok, és lagziba kívánkozik; hallottak már ilyet? Hogyan akarsz táncolni.
A mostoha gondolta, ad neki valami új munkát, legalább addig sem látja a kesergését. Először is, azt parancsolta neki, hogy válogassa szét a lencsét a hamuból. A levegő egyszeriben tele lett suhogással, szárnycsattogással. A konyhaablakon beröppent két fehér galamb, aztán egy csapat gerle, aztán ahány madár csak volt a környéken, az mind ott surrogott-burrogott a hamu körül. Hamupipőke boldogan szaladt be a tállal a mostohaanyjához. - Mit gondolsz? Hiszen táncolni sem tudsz! Hamupipőke sírva fakadt.
Azonban a mostoha nem elégedett meg ezzel, és még nehezebb feladatot talált ki. Az pedig lehetetlen feladat volt, hiszen a köles még a lencsénél is apróbb szemű. A levegő ismét megtelt suhogással, szárnycsattogással. A konyhaablakon beröppent két fehér galamb, aztán egy csapat gerle, aztán ahány madár csak volt a környéken, az mind ott surrogott-burrogott a hamu körül. A galambok bólogattak a fejecskéjükkel, járt a csőrük szorgalmasan, pik-pik-pik; nekilátott a munkának a többi madár is; pik-pik-pik, hordták szaporán az ép szemeket a tálba. Hamupipőkének repesett a szíve örömében, sietett a mostohaanyjához. Hamupipőke egyedül maradt otthon.
Az első éjszaka a bálban
A sok munka és a mostoha folyamatos gúnyolódása ellenére, Hamupipőke nem adta fel reményét. Miután mostohája és mostohatestvérei elindultak a bálba, Hamupipőke a mogyorófához sietett, és csodálatos ruhát kért tőle. Hamupipőke gyorsan felöltözött, és elment a mulatságba. A palotában már javában állt a bál, sürgött-forgott a sok vendég. Ott páváskodott a mostohaanyja meg a két mostohatestvére is. Nem ismerték meg, azt hiték, valamiféle idegen királylány. Eszükbe se jutott, hogy a gyönyörű, aranyruhás lány Hamupipőke lehet. A királyfi elámult, amikor az ismeretlen lány a terembe lépett. Elébe ment, meghajolt előtte, kézen fogta, és táncba vitte.

A királyfi megvárta az udvaron, míg a gazdag ember hazaérkezik a mulatságból a családjával. - Az a szépséges lány, akivel az este táncoltam, elszökött előlem, és ide bújt a galambházadba. Hiába próbálták kinyitni, az ajtó nem engedett, belülről bereteszelték Erre gyorsan fejsét baltát kerítettek és betörtek. Hanem odabent egy árva lelket sem találtak. Mert Hamupipőke akkor már régen ott feküdt a konyhában a tűzhely mellett a hamuban, s egy hitvány olajmécses pislákolt felette. Míg ugyanis a királyfi elöl az ajtót próbálta kinyitni, ő hátul kiugrott az ablakon a galambházból, a mogyorófához futott, levetette szép ruháját, rátette a sírra; melléje a hímes selyemtopánkát, a mogyorófa madara meg leszállt értük, és elvitte őket.
A második és harmadik bál éjszakája
Másnap folytatódott a palotában a vigasság. Mostohatestvérei megint hintóba ültek és elhajtattak. Hamupipőke ismét a mogyorófához fordult segítségért, és egy még szebb ruhában jelent meg a bálban. Feje fölött megrebbent a lomb, és a madár még sokkal szebb ruhát ejtett le neki, mint tegnap. A királyfi ott várta már az ajtó közelében; semmi mással nem törődött, csak azt leste, jön-e már. Amikor meglátta, boldogan elmosolyodott, kézen fogta, táncba vitte, s egész este egyedül csak vele táncolt. A királyfi most is melléje szegődött, azt gondolta: ma éjszaka aztán igazán kilesi, hol lakik a szép lány.
A királyfi egy darabig szólongatta, kereste, aztán visszament az udvarba, és ott megvárta, míg a gazdag ember hazaérkezik a mulatságból a családjával. - Az a szépséges lány, akivel az este táncoltam, ismét elszökött előlem, és ismét ide szaladt be az udvarodba. Fejsét ragadott, nekiállt, egykettőre kivágta a körtefát. Átkutatták a lombját: senkit nem találtak az ágak közt. Akkor az ember fölsietett a házba, be a konyhába: ott feküdt Hamupipőke szokott helyén a hamuban.
Elkövetkezett a mulatság harmadik napja. Ezúttal Hamupipőke a legpompásabb ruhát kapta a csodás fától. Abban a pillanatban lehullott elé a ruha, hanem ez olyan pompás volt, úgy csillogott-villogott, hogy olyat még senki nem látott a világon. Mikor Hamupipőke belépett a terembe, mindenkinek elakadt a szava az ámulattól. - Elkísérlek! Hamupipőke azonban aznap valamicskével tovább maradt a bálban ; attól tartott, nem ér haza idejében, nem tud átöltözködni, s a mostohatestvérei meglephetik; ezért csak bólintott a királyfinak, kiperdült az ajtón, leszaladt a lépcsőn, és eltűnt. Hanem a királyfi aznap meghagyta a szolgáinak, hogy mikor már a vendégek mind bevonultak a termekbe, kenjék be jó vastagon szurokkal a lépcsőt. A menekülés során Hamupipőke elveszítette a cipellőjét a szurkos lépcsőn.
Hamupipőke
Az üvegcipellő próbája és a boldog vég
A királyfi elhatározta, hogy megkeresi a cipellő tulajdonosát. Nosza, megörült a két mostohatestvér! Szép, kicsiny lába volt mind a kettőnek. A nagyobbik mindjárt fogta is a cipőt, s bement vele a szobájába, hogy felpróbálja. Az anyja mellette állt, izgatottan leste a nagyravágyó asszony, lesz-e királyné a lányából. - Vágd le hamar a nagyujjadat! A lány levágta a nagyujját, beleszorította lábát a cipőcskébe, legyűrte a fájdalmát, és kiment a királyfihoz. Az út éppen a temető mellett vitt el; ott zöldellt a szélén a Hamupipőke édesanyjának a sírja. Ahogy a királyfi a közelükbe ért, egyszerre panaszosan búgni kezdtek. A hűséges galambok azonnal figyelmeztették a királyfit a csalásra. A királyfi lenézett, s látta, hogy a topánkából szivárog a vér. - Nem ez az igazi! - mondta.
A másik mostohatestvér is megpróbálkozott a csellel. Az is bement vele a szobájába. - Vágj le belőle egy darabot! - mondta neki az anyja, és a kezébe nyomta a kést. A lány levágott egy darabot a sarkából, beleerőltette a lábát a cipőbe, erőt vett a fájdalmán, és kiment a királyfihoz. A királyfi lenézett, látta, vér bugyog a cipőből, csupa piros lett tőle a lány fehér harisnyája. - Ez sem az igazi - mondta.
Végül Hamupipőke került sorra, akit a mostoha és testvérei elrejtettek volna. - Akár való, akár nem, látni akarom! Mit tehettek egyebet? - Próbáld fel ezt a kis cipőt! Hamupipőke leült a zsámolyra, lehúzta lábáról a nehéz facipőt, és belebújt a topánkába. Mosolyogva föltekintett. - Õ az igazi menyasszony!
Mostohaanyja meg a mostohatestvérei elsápadtak az irigységtőt, de pisszenni sem mertek, féltek, hogy a királyfi keményen megbünteti őket a csalásért. Elérkeztek a temetőhöz, a két galamb most is ott ült Hamupipőke anyjának sírja felett a mogyorófán. Másnap megtartották a fényes lakodalmat.

Modern adaptációk és kiadások
A Hamupipőke története generációkon átívelő népszerűségét számos adaptáció is bizonyítja. Walt Disney klasszikus mesefilmjének folytatása a rajzfilmkirály legszebb hagyományainak szellemében készült elbűvölő történet. A klasszikus történeten túl számos kiadásban és formában találkozhatunk Hamupipőkével.
Például a Hamupipőke és más mesék című gyűjteményes kötet 92%-os értékelést kapott, 13 csillagozással. Ennek a könyvnek nincsen fülszövege. A kiadványt a tagok gyermekkönyv iskolásoknak, gyermekkönyv kicsiknek és magyar nyelvű mese válogatás kategóriákba ajánlják.
A kiadás részletei
- Kiadói sorozat: A világ legszebb meséi
- Kiadó: Juventus
- Megjelenés éve: 1993
- Helyszín: Budapest
- Oldalak száma: 44 oldal
- Kötés: Keménytáblás
- ISBN: 9637791183
- Fordította: Ballér Piroska
- Illusztrálta: Geraldino Baraldi
- Értékelés: 92% (13 csillagozás)
- Státusz: Kedvencelte 1, Várólistára tette 6, Kívánságlistára tette 8, Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések
Lahara IP++ Könyvjelző5+ Kedvencelés 2020. március 22., 08:53: "Hamupipőke és más mesék 92% Milyen sok arabus mese van ezekben a könyvekben! És kellemes csalódást okozott, hogy volt olyan, amit korábban nem is ismertem. Ráadasul ebben van a Kékszakáll is, gyerekkorom egyik kedvenc borzongása."
tags: #mit #valogatott #hamupipoke





