Az MLSZ Műfüves Pályaépítési és Felújítási Programjai: Részletek, Támogatások és Kihívások
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) az elmúlt években jelentős infrastruktúra-fejlesztési programokat indított annak érdekében, hogy országszerte javítsa a sportolási lehetőségeket és szélesítse a labdarúgás tömegbázisát. Az MLSZ elnöksége és küldöttközgyűlése által 2011-ben elfogadott, tíz évre szóló stratégia egyik legfontosabb célkitűzése a tömegbázis szélesítése, valamint a pályaépítés és az infrastruktúra javítása.
Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor hangsúlyozta: „Jó pályák nélkül nem lehet jó futballt csinálni.” Ennek a célnak az elérése érdekében az infrastruktúra-fejlesztési program keretében tavaly 271 projekt fejeződött be, és 28 darab különböző méretű műfüves pálya került felújításra.
Az Országos Pályaépítési Program indulása és fejlődése
Az MLSZ 2012-ben elindított Országos Pályaépítési Programjának (OPP) első évében 72 pálya épült meg. 2013-ban további 115 korszerű, villanyvilágítással ellátott műfüves pályát adtak át. Az MLSZ-nél pályázó önkormányzatok és sportszervezetek ebben az évben négyféle pályatípus közül választhattak: a 12x24 méteres műfüves grundpálya, a 20x40 méteres műfüves kispálya, a 40x60-as műfüves félpálya, valamint a 111x72-es műfüves nagypálya építésére volt lehetőség.
Jelentős sikerként értékelhető, hogy nagy számban adtak át új játéktereket az ország hátrányos helyzetű kistérségeiben, Borsod, Nógrád, Szabolcs és Békés megyében, olyan régiókban, ahol nagyon sok településen a hazai átlaghoz képest is jelentős az infrastrukturális lemaradás. Az idén átadott 115 pálya közel 20 százaléka (21 pálya) épült a fővárosban, 80 százalékban vidéki településeken valósultak meg létesítmények.
A pályatípusok szerinti elosztás alapján 14 helyen adtak át műfüves nagypályát, 82 helyen kispályát, 14 helyen grundpályát és 5 helyen az elsősorban utánpótlás-labdarúgásban használatos félpályát.
Támogatási rendszerek és pályázati feltételek
Az MLSZ infrastruktúra-fejlesztését a látványcsapatsportok támogatásáról szóló adójogszabály-változások tették lehetővé, melynek keretében 2011. július 1-je óta társasági adókedvezmény (TAO) vehető igénybe. A TAO-forrásokat csak bizonyos célokra lehet elkölteni, alapvetően utánpótlásnevelésre, képzésre és infrastruktúra-fejlesztésre.
Az MLSZ által nyújtott TAO támogatás mértéke az építkezések túlnyomó részében a teljes beruházási költség 70%-a. Ebben az esetben az önkormányzatoknak vagy egyesületeknek kell vállalniuk a 30% önrész megfizetését. Létezik azonban egy kedvezményes konstrukció is, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány együttműködésével, melynek keretében a pályázó önkormányzatok 10 százalékos önköltséggel juthatnak műfüves pályához, a fennmaradó 20% pedig FIFA támogatásból kerül finanszírozásra.
A pályázat benyújtásához előzetes regisztráció szükséges a www.mlsz.hu weboldalon található „Pályázni kívánok” gomb megnyomásával. A kiválasztott pályák felépítését az MLSZ szervezi és végezteti el, a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint. A kivitelezés azt követően kezdhető meg, hogy az önkormányzat/sportszervezet aláírta az együttműködési megállapodást az MLSZ-el és átutalta a 30% önerőt.
Belügyminisztériumi közös program és multifunkcionális rekortán pályák
A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Belügyminisztérium közös Pályaépítési Programja 2019-ben indult, melynek célja a hátrányos helyzetű térségek, települések felzárkóztatása, a lakosság (elsősorban fiatalok) bevonása a sport- és szabadidős tevékenységbe, sportolási lehetőség biztosítása minden korosztály számára. A program első ütemében felépült 50 különböző típusú pálya kapcsán számtalan pozitív visszajelzést kaptunk az érintett településektől.
Ennek a programnak a keretében évente 30 darab rekortán kispálya építésére kerül sor a leghátrányosabb helyzetű településeken. A rekortán pályák multifunkcionálisak, a labdarúgáson kívül kézilabdázásra és kosárlabdázásra is használhatók. Az érintett önkormányzatok önrész biztosítása nélkül juthatnak hozzá a pályákhoz oly módon, hogy a Belügyminisztérium biztosítja a teljes beruházási költség 20%-át, 80%-át pedig az MLSZ TAO-forrásból teszi hozzá.
Pályaépítés, karbantartás és fenntartási kihívások
Az MLSZ a pályaépítések helyszíneit pályáztatás útján választja ki. A kivitelezés során használandó anyagok (műfű, gumi granulátum, homok, palánk háttérháló, kapuk, felszerelési tárgyak, mobil lelátó, stb.) szállítóit az MLSZ kétévente megversenyezteti, termékenként legalább három ajánlatot kér az adott területen működő cégektől. Valamennyi helyszínre meghívásos kivitelezői tendert ír ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek. A kivitelezői tender értékelése előre meghatározott, rögzített és meghirdetett szempontok szerint történik. A kivitelezés időtartama kispálya esetén körülbelül 30 nap, félpálya esetén 45 nap, nagypálya esetén 60 nap.
Az önkormányzat/sportszervezet birtokba veszi a pályát azzal, hogy azt 15 éven keresztül az MLSZ-szel közösen használja és hasznosítja a TAO-törvényben meghatározott célok megvalósulása érdekében. Az MLSZ a pályák karbantartását évente kétszer ellenőrzi, a tapasztalatokról, az esetleg szükséges teendőkről értesíti az üzemeltetőt. A pályák üzemeltetőjének adatszolgáltatási kötelezettsége is van, melynek teljesítését az MLSZ szintén ellenőrzi.
A programban részt vevő önkormányzatoknak azonban az első kihívás a harminc százalékos önrész előteremtése. Egy kispálya építésénél 7-8 millió, egy nagypályáénál pedig 42-44 millió forint ez az összeg, amit az önkormányzatnak a pályaépítés előtt meg kell hiteleznie, és előre be kell fizetni a szövetség számlájára. Az MLSZ összesítéséből kiderül, 25 önkormányzat a jelentkezést követően visszalépett, mert nem találták az önrész forrását.
A MLSZ az építés megszervezésével 15 évre használati jogot nyer a pályákra, melynek lejárata előtt az önkormányzat nem idegenítheti el a pályát, nem adhatja haszonbérletbe, és a szövetség a hasznosítást is erősen korlátozza. Ez a 15 év nagyon durvának hangzik szemben a beszállítók, illetve a kivitelezők által vállalt legfeljebb hároméves garanciával. A pályázati dokumentációból az önkormányzatok számára egyáltalán nem derül ki, hogy egy pályát átlagosan 7 évente még akkor is „nagygenerálnak” kell alávetni, ha megfelelően gondozzák. Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt minimum kétszer ki kell cserélni a műfüvet, 3-4 évente pedig a gumi granulátumot.
Az együttműködési megállapodás az előre kalkulálható és a rendkívüli karbantartásokkal kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: a garanciális időn túlmenően az összes kockázatot az önkormányzat futja, minden költséggel és kötelezettséggel együtt. Az MLSZ szerződéskötéskor még részletes karbantartási utasítást sem ad, ami irányt mutatna a fenntartónak, hogy milyen munkákat mikor, milyen gyakorisággal, milyen gépekkel és hogyan kell elvégeznie.
Minőségi aggályok az anyagok terén
A hvg.hu értesülései szerint gondok lehetnek a pályákkal, elsősorban az MLSZ által központilag beszerzett anyagok minőségével. Magáról a műfűről nincsenek rossz vélemények, „középkategóriás”, „ezen az áron megfelelő” - számoltak be kivitelezők. Meglehetősen vegyes (inkább rossz) volt viszont a tapasztalat a műfű feltöltésére szolgáló homokkal, és még inkább a gumi granulátummal.
Az MLSZ kiírásában a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő szárított kvarchomok (0,4-0,8 mm közötti szemcseméret), valamint gumi granulátum (1-2 mm közötti szemcseméret) szerepelt. A homokkal kapcsolatban többen túl finom szemcseméretű szállítmányokról számoltak be, melyek tömítenek, és nem engedik a felgyülemlő vizet elfolyni. A granulátummal kapcsolatban pedig egyrészt azt hánytorgatták fel, hogy szintén nem a kiírásnak megfelelő 1-2 mm közötti szemcseméretet szállítottak, és hogy a festés miatt sok esetben összeragadt csomókká a granulátum, amit aztán nehéz volt a kivitelezőknek kezelni.
Az előírásszerű feltöltés a pálya lelke, ez adja a rugalmasságát, csökkenti a csontok és az ízületek terhelését, és védi a füvet is a kikopástól. Ha például a granulátum túl kicsi szemcséjű (1 mm alatti), a porszerű anyag belélegezve árt az egészségnek. Ha pedig az előírásnál nagyobb, nem lehet rendesen bedolgozni a pályába, nem jut le a fűszálak tövéig, jelentősen rontja a pálya élettartamát. Ezért alapvető, hogy a homok és a granulátum is megfelelő minőségű legyen, és hogy az utóbbinál a használat során elvesző mennyiséget folyamatosan utántöltsék.
A zöld granulátum kérdése
Noha az MLSZ szerint az általuk szervezett központi beszerzésnek épp az volt az értelme, hogy a beszállítói árakat leszorítsák, a labdarúgó szövetség zöld (színezett) granulátumra írta ki a pályázatot, pedig annak az egységnyi ára nem egészen háromszorosa a feketének. A kiírás már csak azért is furcsa, mert a magyar pályák minimum 90 százaléka fekete granulátummal van feltöltve. Ha azt nézzük, hogy egy kispályához 12 tonna, egy nagypályához pedig 120 tonna granulátum kell, akkor ez már bántóan és indokolatlanul nagy ártöbbletet eredményez - közpénzből.
| Típus | Kispálya (Ft) | Nagypálya (Ft) |
|---|---|---|
| Fekete granulátum (55 Ft/kg) | 660 000 | 6 600 000 |
| Zöld granulátum (155 Ft/kg) | 1 860 000 | 18 600 000 |
| Árkülönbözet (100 Ft/kg) | 1 200 000 | 12 000 000 |
Egy érv lehetne a zöld mellett, hogy esztétikusabb, de gazdasági válság idején ez aligha ér meg száz forintos különbséget kilónként. A zöld bevonat ugyanakkor lehet vas-oxid és króm-dioxid pigment alapú - igen eltérő árkondíciók mellett. A festék minőségét a pigment mennyisége és a műgyanta-bevonat minősége határozza meg, ez befolyásolja a kopásállóságot, az UV-állóságot stb. Az MLSZ semmilyen előírást nem fogalmazott meg a granulátum árának kétharmadát kitevő festés technológiájára, így gyakorlatilag a beszállító maga játszhat azzal, hogy milyen minőséget állít elő, extraprofitra szert téve már magából a festés tényéből is.
Ahogy azt egy külföldi piacokra is rálátó forrásunk megerősítette, a szomszédos Ausztriában már felhagytak a zöld granulátum használatával, mert az időjárási és fizikai behatások nyomán a festékburok hamar megtörik, és a zöldből gyorsan fekete lesz. Az így keletkező festékpor, a benne lévő kadmium- és ólomtartalma miatt, pedig szintén egészségkárosító lehet. Ez semmiképp sem a kívánt hatás akkor, amikor az ember az egészség megőrzése miatt megy sportolni.
Bevételi és hasznosítási korlátozások
Az önkormányzatot az MLSZ-szel kötött szerződés a bevételi lehetőségek maximális kihasználásában is korlátozza. A hirdetési felületek többségét az MLSZ bocsáthatja áruba. Az önkormányzat csak bizonyos felületeket értékesíthet, de annak a bevételén is meg kell osztoznia az MLSZ-szel fele-fele arányban. A pályák bérbeadásakor az üzemidő húsz százalékát helyi közcélra (iskolai, egyesületi sport) ingyenesen kell biztosítani, és ugyanez a helyzet az MLSZ rendezvényeivel. Vidéken, főleg kistelepüléseken, ahol épp a kihasználtsággal lehet baj, ott az ingyenes rendelkezésre állás költségei is fajlagosan magasabbak - miközben a piaci alapú pályahasználatért legfeljebb a budapesti árnak a harmadát-negyedét tudják elkérni.
Pályafelújítási programok (2023-2024)
Az Országos Pályaépítési Program keretében elkészült pályák egy része mostanra megérett a felújításra. Az MLSZ a pályák felújítása kapcsán igyekszik segíteni a pályákat üzemeltető önkormányzatoknak és sportegyesületnek. A pályák karbantartásának ellenőrzését végző cégek évenként felmérik azokat a helyszíneket, amelyek már elmúltak 7-8 évesek és javaslatot tesznek a felújításra vonatkozóan.
Az Országos Pályaépítési Programban a legalább 8-10 éve épült pályák felújítása 2023-ban kezdődött. Az önkormányzatoknak és sportegyesületeknek a teljes felújítási költség 10%-át kell vállalniuk, 90%-ot az MLSZ TAO-forrásból tesz hozzá. A pályafelújításokat az MLSZ megbízásából a Nemzeti Sportügynökség Zrt. bonyolítja.
2024-ben további 85 pályát újított fel a szövetség. Ezek közül 2 darab nagypálya, 1 darab 40x60-as félpálya, 66 darab kispálya és 16 darab grundpálya. A most felújított pályáknak a többsége 2012-2014 között épült. A 85 felújított pályából 20 darab pálya van Budapesten, a többi az ország különböző részein található. A felújítások során sor került a műfű borítás, valamint a labdafogó háló cseréjére is. Egy kispálya esetében ez körülbelül bruttó 20 millió Ft költséggel jár.
A pályafelújításokon és pályaépítéseken kívül az MLSZ további infrastruktúra-fejlesztésekkel igyekszik segíteni a sportegyesületeket és önkormányzatokat. 2024-ben ismét lesz Sporttelep Felújítási Program a megyei igazgatóságok bevonásával, valamint tervek szerint négy futsalcsarnok építésére is sor kerül.
tags: #mlsz #felpalya #mufuves
