MLSZ Játékos Azonosító Számok Tudnivalók
A Magyar Labdarúgó Szövetség május 9-én tartja az éves rendes közgyűlését, amelyen a szervezet 2025-2030 közötti stratégiájáról is szavaznak majd. Az MLSZ új, 2025-2030 közötti stratégiájában számos fontos, az NB I-es és NB II-es klubokat, a szurkolókat, vagy éppen az utánpótlásközpontokat érintő tervet találunk.
Az MLSZ 2025-2030 közötti stratégiája és a labdarúgás jövője
A májusi közgyűlésen elfogadott új rendszer nem csupán az NB I-re, hanem a női első osztályra, az NB II-re, valamint a férfi és női futsalélvonalra is vonatkozik. Az MLSZ ezért szeretné növelni a szerepét a teljes preakadémiai és akadémiai képzésben.
A hazai játékosok szerepe és támogatása
Az MLSZ a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja, hogy a fiatal és hazai játékosok megfelelő mennyiségű játéklehetőséget kapjanak a felnőtt futballban. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a hivatalos oldalán ismertette, milyen kritériumok teljesítésével részesülhetnek maximális anyagi támogatásban az élvonalbeli futballklubok a 2025-2026-os idénytől kezdődően.
A legnagyobb változás az NB I-et érinti: a teljesen megítélhető támogatás összege 325 millióról 500 millió forintra emelkedik. Ennek eléréséhez a csapatoknak minden bajnoki találkozón legalább öt magyar állampolgárságú játékost kell folyamatosan a pályán tartaniuk, és közülük legalább egynek 2005. Fontos kitétel, hogy a megadott számú hazai játékosnak a mérkőzés teljes ideje alatt játszania kell.
Átmeneti szabályok és részteljesítés
Az MLSZ által közzétett részletes dokumentumban egy átmeneti időszakra vonatkozó szabály is szerepel: a 2025-2026-os kiírásban az előző idény - vagyis a 2024-2025-ös év - szabályainak teljesítése is elfogadható részteljesítésként. A részteljesítéshez a mérkőzéseket átlagosan vizsgálva egy fiatal magyar játékosnak legalább 45 percet kell játszania, míg a teljes hazai kontingensnek összesen legalább 450 percet kell a pályán töltenie.
Különleges szabályozások az NB II-ben és a női NB I-ben
Az NB II-ben a szabályozás egyértelműbb: kizárólag azok a csapatok jogosultak külön díjazásra, amelyek csak magyar állampolgárokat neveznek a mérkőzéseikre és magyar vezetőedzővel dolgoznak. A női NB I esetében legfeljebb négy külföldi játékos szerepelhet egy időben a pályán.
Klubfinanszírozás és stratégiai szemlélet
Az MLSZ szerint azt már sikerült megteremteni, hogy stabil anyagi háttérrel rendelkező klubok versenyezzenek a legfelsőbb osztályokban, és ezt a jelenlegi létszámok megtartásával és a pénzügyi-gazdasági kontrollok alkalmazásával fenn is lehet tartani. Azonban „az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, játékos-bérinflációs hatás érvényesül, gyakran átgondolatlan, ad hoc a játékoskeret kialakítása, a klubmenedzsmentből sokszor továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet.” „Ez ugyan segítheti topcsapataink nemzetközi eredményességét, de ki is szorítja a hazai tehetségeket.”
Egyéb változások és fejlesztések
Emellett azonban gazdasági és sportszakmai szempontból is vizsgálja az MLSZ, hogy milyen hatásai lehetnének olyan lebonyolításbeli változásoknak, mint például a rájátszás bevezetése vagy éppen a kiesők számának megváltoztatása. A stratégia röviden a hivatásos és amatőr játékvezetőkre is kitér. A dokumentum szerint a VAR bevezetése és az állomány megtartása érdekében megemelt játékvezetői juttatások után „továbbra is az európai színvonal biztosítása”, illetve „a létszám megőrzése, egyes régiókban pedig annak növelése” a legfontosabb cél.
A biometrikus azonosítás jelenleg csak a Ferencváros stadionjában van: a szurkolók - leszámítva a B-szektorba jegyet váltókat - a vénaszkenneres beléptetőrendszer használata után juthatnak be a Groupama Arénába.
tags: #mlsz #jatekos #azonosito #szamok
