MLSZ Szabályozások és Fejlesztések a Magyar Labdarúgásban

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) folyamatosan alakítja és finomítja a hazai futballt érintő szabályrendszereit, amelyek az utánpótlás-neveléstől kezdve a felnőtt élvonalig, a pénzügyi támogatásokon át a szurkolói magatartásig számos területet ölelnek fel. Az elmúlt években és a közeljövőben is jelentős változások és fejlesztések zajlottak és várhatók, amelyek célja a sportág színvonalának emelése, a fiatal tehetségek előmenetelének biztosítása és a rendezett, biztonságos sportkörnyezet megteremtése.

Az Utánpótlás-nevelés és Versenyrendszer Átalakítása

2015 januárjában ülésezett az MLSZ elnöksége, ahol a hatékonyabb működés érdekében átalakult az utánpótlás versenyrendszer. Ennek a reformnak kettős célja volt: egyrészt, hogy a széles tömegbázist jelentő gyermekkorosztályokban ésszerű, költséghatékony legyen a fiúk és lányok sportolása, másrészt, hogy az elitképzésben résztvevő, már kiválasztott fiatal tehetségek előmenetele és versenyeztetése biztosított legyen. Ennek megfelelően az alsó korosztályokban (U6-U13) - a mintegy 140 ezer gyermek részvételével bonyolított OTP Bank Bozsik Program eseménysorozatának gyakorlatához illeszkedően - továbbra is tornarendszer szervezését írja elő a szabályzat.

A kiemelt országos bajnokságokat az U14-U19-es korosztályt felölelő generációkban rendezik meg a jövőben, oly módon, hogy a kiemelt bajnokságban megszűnik az önálló U18-as országos bajnokság. A kiemelt bajnokságok bonyolítása kapcsán úgy módosul a kiírás, hogy azokat minden esetben rájátszásos szakasz zárja. A változtatások egyik célja, hogy minél előbb, de ne túl korán kezdődjön az elitlabdarúgás és az amatőrlabdarúgás közötti kötelező elválasztás, azaz a tehetségek versenyeztetése. Ezzel is összefüggésben az U21-es utánpótlás bajnokság megszűnik, a legidősebb utánpótlás korosztály az U19-es, mely döntéssel az a cél, hogy a fiatal tehetségek minél előbb felnőtt csapatban futballozhassanak.

A fentiekkel összefügg az Amatőr Licenc bevezetése, amely a következő idénytől kimondja: az NB III-ban, illetve a megyei első osztályokban minden sportegyesületnek kötelezően rendelkeznie kell az előírt megfelelő infrastruktúrával, szervezeti és gazdasági feltételekkel (pl.: tartozásmentesség), valamint utánpótlás-neveléshez szükséges szakmai licenccel (B, C) rendelkező szakemberrel.

Az ETO Győr Helyzete és a Versenyjog Átruházása

2015 áprilisában az MLSZ a törvényi előírásokat betartva támogatta a győri utánpótlás jövőjének méltányos kezelését. Az elmúlt napokban számos információ látott napvilágot a győri futball jövőjével kapcsolatban, sokan aggódtak a győri labdarúgás, elsősorban a gyerekek, az utánpótlás-csapatok jövőjéért. A Sporttörvény általános esetben szigorúan korlátozza az indulási jog átruházását. Azonban a törvény bizonyos feltételek fennállása esetén lehetővé teszi, hogy egy klub átadja az alacsonyabb osztályú és utánpótlás-csapatai versenyjogát a vele szerződéses együttműködési viszonyban álló másik egyesületnek.

Ez alapján az ETO FC Kft. a hatályos jogszabály rendelkezései szerint jogosult átadni felnőtt NB III-as és valamennyi utánpótlás-csapata indulási jogát az ETO Futsal Kft-nek, tekintettel arra, hogy a két egyesület között évek óta a Sporttörvény által előírt együttműködés áll fenn. Minden a fentitől eltérő lehetőségre vagy éppenséggel korlátozásra történő hivatkozás, utalás valótlan, zavaró és felelőtlen. Egyértelmű, hogy az NB I-es felnőtt csapat indulási joga a fenti szabály alapján nem ruházható át, csak az alacsonyabb osztályú és utánpótlás-csapatokra alkalmazható a lehetőség. A győri utánpótlásért tenni akaró szereplők ennek tiszteletben tartásával keresik a legkevesebb kárral járó megoldást, amelyhez az MLSZ a jogszabályi keretek között minden elvárható támogatást megad.

Pénzügyi Támogatások és Ösztönzők: A TAO és az Új Rendszer

Az MLSZ elnöksége áttekintette a TAO-s pályázati rendszer elmúlt évi tapasztalatait és a közeljövőre vonatkozó terveket. Pozitív tapasztalat, hogy a társasági adókedvezményben részesülő klubok pályázataiban elsősorban már nem az infrastrukturális fejlesztésre, hanem a működésre, a szakmai munka minőségi fejlesztésére fordítanák a pénzeket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy országos szinten a létesítmények korszerűsítésének üteme elérte a korábban elvárt szintet, ezen a területen a magyar futball gyakorlatilag behozta évtizedes lemaradásának nagy részét. Az elnökség áttekintette a TAO-ellenőrzés rendszerét is, amely 2014-ben átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetség apparátusához. A rendszerrel kapcsolatban továbbra is elvárás, hogy a lehető legszigorúbb módon történjen a folyamat átvilágítása, felülvizsgálata, éppen ezért a szövetség helyszíni ellenőrzéseket is tartott 2014-ben, december végéig így országszerte 50 helyszínen 92 sportfejlesztési program helyszíni ellenőrzése történt meg. A tapasztalatok alapvetően pozitívak, az egyesületek felelősen, transzparens módon kezelik a támogatási összegeket.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a hivatalos oldalán ismertette, milyen kritériumok teljesítésével részesülhetnek maximális anyagi támogatásban az élvonalbeli futballklubok a 2025-2026-os idénytől kezdődően. A májusi közgyűlésen elfogadott új rendszer nem csupán az NB I-re, hanem a női első osztályra, az NB II-re, valamint a férfi és női futsalélvonalra is vonatkozik. A legnagyobb változás az NB I-et érinti: a teljesen megítélhető támogatás összege 325 millióról 500 millió forintra emelkedik. Ennek eléréséhez a csapatoknak minden bajnoki találkozón legalább öt magyar állampolgárságú játékost kell folyamatosan a pályán tartaniuk, és közülük legalább egynek 2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgárnak kell lennie. Az MLSZ által közzétett részletes dokumentumban egy átmeneti időszakra vonatkozó szabály is szerepel: a 2025-2026-os kiírásban az előző idény - vagyis a 2024-2025-ös év - szabályainak teljesítése is elfogadható részteljesítésként. A részteljesítéshez a mérkőzéseket átlagosan vizsgálva egy fiatal magyar játékosnak legalább 45 percet kell játszania, míg a teljes hazai kontingensnek összesen legalább 450 percet kell a pályán töltenie. Fontos kitétel, hogy a megadott számú hazai játékosnak a mérkőzés teljes ideje alatt játszania kell.

Az NB II-ben a szabályozás egyértelműbb: kizárólag azok a csapatok jogosultak külön díjazásra, amelyek csak magyar állampolgárokat neveznek a mérkőzéseikre és magyar vezetőedzővel dolgoznak. A női NB I esetében legfeljebb négy külföldi játékos szerepelhet egy időben a pályán. Az első fordulón már túl is vagyunk, így már azt is látjuk, hogy a tizenkettőből három csapat máris lemondott a maximális 500 milliós prémiumról. Az Újpest már korábban bejelentette, hogy ebben a szezonban nem foglalkozik a 4+1-es ajánlással, így nem meglepő, hogy a DVTK ellen csak négy magyar játékos lépett pályára (összesen 280 percet hoztak össze).

Labdarúgó Akadémiák és Produktivitási Rendszer

Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van, ebből hétnek (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC) az élvonalban, kettőnek (Budapest Honvéd, Vasas) pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Korábban egyébként volt egy tizedik is, ám a sportállamtitkár szerdán elmondta, hogy a szombathelyi Illés Akadémia a jogszabályi előírásokban foglalt szakmai feltételeknek nem felelt meg, így 2025. július 1-jével megszűnt a kiemelt akadémiai státusza. Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti. Az államtitkár elmondása szerint az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható. Előbbit a rendszer 2023-as indulásától kezdve minden szezon elején megkapják az akadémiák, ebben pedig most sem történt változás. Utóbbi esetében az indulás évében előzetesen a támogatási összeg 70 százalékát kapták meg, a produktivitási rendszer teljesítésének függvényében pedig további 30-at.

A sportállamtitkár elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. „Ez egy olyan szabályzó, amit egyáltalán nem kell mindenkinek betartania, viszont egy ilyen szintű támogatás óriási segítség a kluboknak. Ennek ellenére bárki mondhatja azt, hogy én nem szeretnék ezekkel a támogatásokkal élni, de akkor magának kell megoldania gazdaságilag. Ebből viszont az következik, hogy az akadémia és az első csapat fenntartását játékosértékesítésből és folyamatos európai kupaszereplésből lehet elérni.” Jelenleg tehát a produktivitási rendszer (amely mint az később látszik tévesen terjedt el 3+2-es ajánlásként) lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt (a mostani idényre nézve) kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni. Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni. Az NSMI-nek viszont nincs olyan megkötése, hogy egyszerre hány fiatalnak kell a pályán lennie, azaz dönthetnek úgy az edzők, hogy az egyik meccsen nulla, míg egy másikon mondjuk három fiatalt is pályára küldenek - éppen ezért a 3+2-es ajánlás nem pontosan írja le az ösztönzőt. Schmidt Ádám szerint éppen amiatt, hogy ez egy már két éve bevezetett, mindenki által ismert és folyamatosan egyeztetett rendszer, annak részletei senkit sem érhettek meglepetésként.

A Magyar Kupa-címvédő Paksi FC házigazdaként 3-3-as döntetlent játszott az ETO FC Győrrel a labdarúgó NB I első fordulójának vasárnapi játéknapján. A mérkőzés után az ETO edzője, Borbély Balázs komoly kritikát fogalmazott meg és döbbenetes dolgokat mondott az MLSZ-szabályokról. Borbély Balázs szerint még nem látták feketén-fehéren letisztázva, milyen szabályoknak kell megfelelnie a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak. „Jó lenne, ha valaki megfogalmazná, leírná papírra, hogy mikor lehet cserélni, és milyen helyzetbe mit lehet csinálni, mert eddig, idáig mindenki csak beszél róla. Valahol megjelenik, de pontosan nincs lefixálva, úgyhogy jó lenne, ha valaki venné a fáradságot és megtenné.” Az M4 Sport riportere megdöbbenve kérdezte, hogy Borbély Balázs vezetőedzőként nem látott még egy világos szabályzatot arról, kit és milyen feltételek mellett lehet játszatni? Borbély erre így reagált: „Csak üzengetést, csak üzengetést. Meg innen hallottam, onnan hallottam, de igazából még sehol feketén-fehéren nincs letisztázva meg leírva. Úgyhogy jó lenne, ha az első meccs, megy az első forduló után le lenne tisztázva."

Az ETO vezetőedzője, Borbély Balázs szerint a keret kialakítását egyáltalán nem befolyásolta ez a helyzet. Ahogy korábban is mondta, az egyik fő céljuk, hogy beépítsék az akadémiáról a játékosokat az első csapatba. Ezt már tavaly elkezdték: Tóth Rajmund és Bánáti Kevin is a kezdőcsapat tagja lett, akárcsak Bíró Barnabás, de Décsy Ádám is felkerült az A-csapatba, Vingler Lászlót pedig kölcsönadták a további fejlődése érdekében. Vitális Milán is saját nevelésű játékosunk, Miljan Krpic és Claudiu Bumba pedig magyar útlevéllel is rendelkezik. „Vannak játékosaink, akik játszottak már az európai kupákban, a szakmai stáb is tapasztalt ebben a tekintetben, úgyhogy tudjuk, hogyan vezessük helyes útra a csapatot. Úgy gondolom, a következő kör elérése reális cél, de miért ne juthatnánk el akár a rájátszásig is? Nem tudhatjuk, hogyan fog alakulni, a selejtezők is olyanok, mint a kupameccsek: bármi megtörténhet.”

Szurkolói Magatartás és Fegyelmi Szabályok

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottsága öt élvonalbeli és két másodosztályú klubot sújtott szektorbezárással, igaz a büntetés végrehajtását valamennyi esetben hat hónapra felfüggesztette. Emellett valamennyi klub pénzbüntetést is kapott még az első fordulóban történt rendzavarások miatt. „A gyűlölet nem pálya”, hívták fel a szurkolók figyelmét Győrben az ETO-Újpest meccs előtt. A legsúlyosabb büntetést a lila-fehérek kapták, mert a testület megítélése szerint „kirívóan súlyos fegyelmi vétség”, hogy a rendezők asszisztálása mellett maszkban lévő szurkolók nagy mennyiségű pirotechnikai eszközt működtettek, ami a mérkőzés ideiglenes megszakítását eredményezte. Ennek következményeként a klub biztonsági igazgatóját pénzbüntetéssel sújtotta, továbbá egy hónapra eltiltotta labdarúgó-mérkőzéssel kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől, de utóbbi végrehajtását fél évre felfüggesztette. Az Újpest bűnlajstromán még megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálása és rasszista megnyilvánulás, „cigányozás” szerepel.

A Diósgyőr szintén utóbbi két ok, valamint pirotechnikai eszközök használatáért kapta a büntetést. A Debrecent szintén rasszista megnyilvánulások, míg a ZTE-t megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálása és a játékvezetővel szembeni diszkriminatív megnyilvánulások miatt szankcionálták. A bajnoki címvédő Ferencváros bűnlajstromán három tétel szerepel: megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálása, konkrét személyek szidalmazása és rasszista megnyilvánulás. Az NB II-ben a székesfehérváriakat ugyanazért büntették, mint a Ferencvárost, míg a kispestiek a rasszista megnyilvánulások, azaz a „cigányozás” miatt bűnhődnek. Az MLSZ az idény kezdete előtt jelezte, hogy - a nemzetközi és az európai szövetség gyakorlatának megfelelően - zéró toleranciát alkalmaz rasszista, diszkriminatív megnyilvánulások, így a „cigányozás” esetében is, ezért a fegyelmi bizottság előbb szektorbezárással, majd zárt kapus büntetéssel is szankcionálhatja a vétkes csapatokat. Az ETO-Újpest meccsen történtek miatt eljárás indult a győriekkel szemben is. Előfordulhat, hogy a győrieket is megbüntetik, az MLSZ augusztus 5-i fegyelmi határozata szerint ugyanis eljárás indult a zöld-fehérekkel szemben. „Az 1. forduló szabálysértései kapcsán meghozott döntések mellett a FEB a 2. fordulóban történt szurkolói rendzavarások, rasszista megnyilvánulások, megbotránkoztató bekiabálások miatt eljárást indított az alábbi sportszervezetekkel szemben: ETO, Újpest, FTC, DVSC, Békéscsaba, Honvéd” - jelent meg a szövetség oldalán.

Az ETO Park és Stadion Pályarendszabálya

Az ETO Park (9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) teljes területére, az üzemeltetőjének használatában lévő területekre, helyiségekre, a lezárt biztonsági zónákra, valamint az ETO Stadion (9027 Győr, Nagysándor József utca 33.) területére is kiterjed a pályarendszabály hatálya. Aki az ETO Park és az ETO Stadion területére belép, annak be kell tartania jelen pályarendszabály előírásait, a katasztrófa-, és munkavédelmi szabályokat, a Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseit, továbbá hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a szervező által alkalmazott biztonsági szolgálat - rendezők - munkatársai átvizsgálják a ruházatát és csomagjait. A rendező sportszervezet képviseletében eljáró biztonsági szolgálat munkatársai megtagadhatják a belépését annak a személynek, akinek a ruháján mások iránti gyűlöletre uszító, politikai tartalmú, vagy másokat megbotránkoztató tartalmú feliratot, jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet, kifogásolható szöveget, ábrát vagy jelképet visel.

A résztvevőktől elvárt magatartás és tiltott tárgyak

A résztvevők nem akadályozhatják a többi résztvevő beléptetését, illetve távozását, és amennyiben a sportrendezvényt elhagyják, oda nem térhetnek vissza. Nem tanúsíthatnak olyan magatartást, mely másokban megbotránkozást, riadalmat kelt, illetve a sportszerű szurkolással össze nem egyeztethető. Bármilyen kereskedelmi célú tevékenységet csak és kizárólag a szervező előzetes, írásbeli engedélyével végezhetnek. A hazai szektorokba kizárólag a hazai csapat címerével ellátott sállal, hivatalos klub zászlójával és a klub hivatalos jelképeit tartalmazó eszközökkel, ruházati tárgyakon csak a hazai klub jelképeivel lehet belépni.

Az alábbi tárgyak bevitele szigorúan tilos az ETO Park és Stadion területére:

Kizárás és felelősség

Azok a résztvevők, akik megzavarják a rendet és nem tartják be a pályarendszabályban foglaltakat, felszólításra kerülnek. Amennyiben a személy a felszólításnak nem tesz eleget, a rendezvényről eltávolításra kerül, belépőjegyének árát nem követelheti vissza, és semmilyen kártérítésben sem részesül. A résztvevő nem tartózkodhat a menekülő útvonalon. A biztonsági előírások megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban résztvevő nézők egyetemlegesen felelősséggel tartoznak. A kártérítési felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét. A szervező az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására. Amennyiben az eltávolítandó személy a felszólításnak nem tesz eleget, a rendező - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a rendőrséget haladéktalanul értesíti az igazoltatás érdekében.

A Sporttörvény értelmében a szervező az általa, valamint az utazó sportszervezet a részvételével szervezett sportrendezvény esetén és beléptető rendszer alkalmazásakor köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (kizárás). A nézők biztonságos távozása érdekében a rendőrség a nézőket az ellenérdekű szurkolói csoportok sportlétesítményből, a rendőri biztosítás működési körzetéből, illetve a szurkolók kísérési útvonalából történő eltávozásáig a sportlétesítményben visszatarthatja. Ha a sportrendezvényen a rendőrség nincs jelen, a szervező a visszatartásról önállóan is dönthet.

Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával került megrendezésre, a belépőjegy ellenértéke három munkanapon belül visszatérítésre kerül. Ha a sportrendezvény megszakadt, a megismételt rendezvényre a belépőjegy és - amennyiben ilyet értékesítettek - a bérlet is érvényes.

• Résztvevő: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt, valamint a sportrendezvényt megelőzően vagy követően másfél órával tartózkodik.
• Közreműködő (steward): A szervező a sportrendezvény szervezésével összefüggő feladatok ellátása érdekében önkéntes jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyban közreműködőt bízhat meg. A közreműködő feladata - a szervező képviselőjeként - különösen a sportrendezvény helyszínén a nézőkkel és a sportrendezvény egyéb résztvevőivel való kapcsolattartásban, tájékoztatásban, a sportrendezvény helyszínére való bejutásban és azon belüli tájékozódásban, a sportrendezvény biztonságos lebonyolításának támogatásában, valamint a sportrendezvény helyszínén biztosított szolgáltatások igénybevételében való segítségnyújtás. A törvény értelmében közreműködőként csak 18. életévét betöltött személy alkalmazható.
• Sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben, vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek minősül.

tags: #mlsz #jogszabalyok #eto

Népszerű bejegyzések:

• a Ferencváros legendás kapusa
• Stílusos Real Madrid faldekoráció
• Zsíros Kupa és Hepp Emlékkupa döntők részletei
• Klasz Árpád jövőbeli céljai
• Értsd meg a modern labdarúgás védekezését