Nagy Ádám felemelkedése és a magyar futball fejlesztési kihívásai

Idén májusban a Ferencváros-szurkolók azt találgatták, ki lehet az a 20 éves középpályás, akit a Magyar Kupa döntőjében Thomas Doll edző váratlanul a kezdőbe jelölt. Szeptemberben már szinte az egész ország kíváncsi volt arra, hogy ki lehet az északírek ellen, Elek Ákos helyére beálló Nagy Ádám. Ez a gyors felemelkedés sokakat meglepett, ám a fiatal tehetség útja korántsem volt egyenes.

Nagy Ádám, a hátravont irányító

Nagy Ádám szerencsére kisebb kihagyás után nem hagyta abba a futballt. Ő a hátravont playmaker kifejezésnél maradna legszívesebben, amikor a posztjáról kérdezik. Hatévesen még sírt, amikor először edzésre ment, utána is néhányszor, a gimnáziumban viszont már tudta, hogy futballista akar lenni. Az általános iskolában a hangadók közé tartozott, magatartásból rendszeresen négyest kapott. A pályán való vezérszerepéről így vélekedett:

„Ebben még érnem kell, de például Dzsudzsák Balázs is megerősített abban a válogatottnál, hogy bátran adjak neki is utasításokat, ha úgy ítélem meg, nem megfelelően helyezkedett, mert a csapat sikeressége a legfontosabb. Igyekszem cáfolni, hogy a kor számítana a pályán. De nem is kell túldimenzionálni az én szerepemet.”

A mentális felkészülés kulcsfontosságú volt számára a nagy kihívások előtt. „Positive thinking, ez egy jó kifejezés. Valahogy elhessegetem a rossz gondolatokat, amikor tudtam, hogy megtalált a feladat, amire vártam. A kupadöntő előtt már az egy óriási dolog volt, hogy bekerültem a keretbe, aztán pedig még játszhattam is egy csodálatos atmoszférában, tapintható szurkolói szeretetben. Ez felemelő.”

A belfasti meccs azonban más volt. „Akkor hirtelen fel kellett vennem a játék tempóját, ami azt gondolom, sikerült. Az utolsó percekben sajnos nem sikerült jó helyen állnom. Kellemetlen és szürke élmény volt, sokan engem tettek felelőssé a bekapott gól miatt, és mert elmaradt a győzelem, de a futball arról szól, hogy ezeken a helyzeteken gyorsan túllendítsem magam.”

A selejtezősorozat végén, amikor a törökök berúgták a győztes gólt, egy tévéstúdióban volt. „A sors úgy akarta, hogy a saját közönség előtt, megint csak egy fantasztikus atmoszférában hagyhattuk abba a sorozatot. Ezekért a pillanatokért érdemes élni. Ha szabad patetikusan fogalmazni, akkor mondhatom, hogy az volt a pokol, amikor nem mehettünk, ott van a mennyország a pótselejtezővel.”

A Vasas-tól a Kelen SC-ig és Spanyolországig: A kihívások útja

Nagy előbb Dollnál bizonyított, majd a szövetségi kapitány Storck hívta meg a korosztályos, később a felnőtt válogatottba. Három német szakember nevét említettük eddig, de egy angolt is ki lehet emelni: Bobby Davisont. Szükség is volt mindegyikükre, mert a magyar edzők a Vasasnál nem bíztak benne. 12 éves volt, és egyik pillanatról a másikra a padon sem találta magát. Ma már nem szeretné részletesen feleleveníteni a történetet, mert az szerinte a tudálékosság látszatát keltené, a sárral dobálózást pedig végképp elkerülné.

„Csak azért szeretnék beszélni erről, mert azt sem szeretném, hogy az alakuljon ki: valami egészen rejtélyes, titokzatos dolog történt. Nem. De nem értettem, mi történik velem. A magyar utánpótlásban már 12 évesen is sorozatosan meccseket kell nyerni, nem pedig felépíteni egy játékost. Az edzők pedig azt gondolták, velem nem fog menni. Nem csak az edzők a hibásak a rendszerért. Nem kis törés volt ez az életemben.”

Ekkor jött a képbe Wágner Ádám és Wágner Gábor, két fiatal és tehetséges edző, akik kiskorától ismerték a Vasasból, és fél évig győzködték: abba ne hagyja. Nagy sokáig tántoríthatatlan volt, mígnem egyszer kiszállt a kocsiból, és beállt a Kelen SC-be futballozni. Wágner Ádám így emlékszik vissza:

„Mi a testvéremmel a zsenit láttuk benne, és azt látjuk benne most is. Ő az a futballista, aki nyomás alatt még jobban tud futballozni. Nem sok ilyen van. Még nagyon sok képességét nem hozta elő eddig. Még meg kell birkóznia a kishitűségével.”

Neki nem csak a nevelőmunkáját érdemes megemlíteni, hiszen Nagy későbbi karrierjének is ő az egyik szereplője. Amikor a középpályás 16 éves volt, az ő és Szokai Márton közvetítésével Nagy Spanyolországba ment. Ekkor jött ugyanis a már említett angol kapcsolat, Bobby Davison, akivel Tokaji nagyon jó kapcsolatot ápol, és aki La Mangán, vagyis a spanyol válogatott főhadiszállásán egy angol és spanyol gyerekeknek létrehozott és fenntartott akadémiát (VSI) irányított. Ide került Nagy is, Davisont nem érdekelte, hogy itthon alacsonyabb osztályban futballozik. A szülőknek egy forintjukba nem került, a VSI finanszírozta a projektet. Davison azt mondta, hogy sok tehetséges angol és spanyol gyerek van ott, de közülük egy magyar emelkedik ki. „Óriási tehetség, csodálom, hogy Magyarországon nem figyeltek fel rá a nagyobb egyesületek.”

„A szüleim itthon maradtak, engem pedig vonzott a kihívás.” - mondta Nagy Ádám. A fejlődés szerinte folyamatos, és számos területen szeretne javulni.

„Még nagyon sok mindenben fejlődnöm kell, ezt pontosan tudom. Fejjáték, ütközés, nem is sorolom, mert hosszú a lista. Jó lenne, ha mihamarabb megszületne az első élvonalbeli gólom is. Akár a hétvégi nagy rangadón, az Újpest ellen. Nem vagyok türelmetlen, az eddigi kacskaringós időszak után most valamelyest egyenesben érzem magam.”

Wágner Ádám: A mentor és a kritikus hang a magyar futballban

Tízpontos reformjavaslattal újítaná meg a magyar labdarúgást Wágner Ádám edző, aki úgy érzi, itthon már bizonyított két játékos révén, egyikük az a Nagy Ádám, akit Wágner és testvére kétszer is visszacsábított a pályára, amikor a focista fel akarta adni. Az edző szerint derült égből villámcsapásként érte őket, amikor Nagy júniusban azt jelezte, a pénz az évek során megrontotta a kapcsolatukat, és emiatt nem utal többet a számukra.

„Amikor eddig megkérdezték, hogy mi a munkám, azt feleltem, hogy Nagy Ádámnak vagyok a sportszakmai tanácsadója. Az InStat rendszer révén Nagynak minden mozdulatát láttam az elmúlt években, még a levegővételeit is figyeltem. Rengeteget dolgoztam azon, hogy ő jó legyen, és értetlenül fogadtam a folyamatos visszaesését.”

Wágner Ádám úgy érzi, már kétszer is bizonyított a magyar futball számára, egyrészt Nagy Ádám révén, aki Wágner állítása szerint az ő közbenjárásával került az FTC-hez, ahol beindult a profi karrierje, másfelől a futsalválogatott Klacsák Bence edzőjeként.

„Ez a hozzáállás vissza is adja, hogy miért nincs foci Magyarországon. Klacsák Bencét is mi karoltuk fel, ahogy Nagy Ádám, úgy ő is játszott már a világ legjobb csapatai ellen. Két válogatott játékost mutattam ennek az országnak, akiket mások eltanácsoltak és alkalmatlannak tartottak. Viszont ettől a rendszertől sem anyagi megbecsülést, sem motivációt, sem hálát, sem köszönő szót nem kapok, de még azt sem kérdezik meg, hogy az a hét-nyolcévnyi munka, amit Nagy Ádámmal végeztünk, hogy nézett ki. Ellenben mindenki azzal jön, hogy a Wágnerék villognak a Nagy Ádámmal. Pedig én nem vele villogok, hanem a jelenséggel.”

Adódik a kérdés, hogy az edző nem akar-e újabb Nagy Ádámokat találni a magyar futball számára, erre ő azt felelte, akkor tér majd vissza a sportágba, ha egy klubnál teljhatalmat kap.

A magyar labdarúgás rendszerszintű problémái és Wágner reformprogramja

Wágner Ádám kritikusan szemléli a magyar futball jelenlegi állapotát. „Itthon a kiválasztásnál, a tehetséggondozásnál még most sem igazán használnak játékosprofilokat, méréseket.”

A Wágner által elővezetett, tízpontos reformprogram azokra a területekre fókuszál, amelyek Csányi Sándor tízéves MLSZ-elnöklete alapján szerinte fejlesztésre szorulnak.

„Tíz évvel ezelőtt Csányi megkerülhetetlen tényező volt a vagyona miatt, de Orbán úgy felépítette Mészárost, hogy ma már folyamatosan ott van Magyarország három leggazdagabb embere között. Elvileg sikeres sportvezető, hiszen épp most lépett ki a nemzetközi porondra a Puskás Akadémia, ott van a legvagyonosabb magyarok között és ő a Puskás Ferenc örökséget bitorló/birtokló/ápoló személy. El tudom képzelni, hogy Csányi félre lesz téve, és Mészáros kerül az MLSZ élére.”

Wágner szerint Csányi nagyot bukhat azon, ha a válogatott nem jut ki 2021-re halasztott Eb-re, amelynek négy meccsét Budapesten, a Puskás Arénában rendezik.

A magyar identitás kérdése is felmerül Wágner kritikájában. „Voltunk mi már németek, hollandok, olaszok, csak épp magyarok nem voltunk, pedig magyarok vagyunk. Amit az MLSZ csinál, azzal megerőszakolják a gyerekeket, és identitászavart okoznak nekik. Ha Gera Zoltánt néztem, akkor azt mondtam, na, ő magyar, és most Szoboszlai Dominikkal kapcsolatban is ezt érzem. Gerában minden megvolt, úgy is hívták Angliában, hogy Mágikus Magyar, ami az Aranycsapatnak volt az egyik megnevezése külföldön. A világ is tudja, hogy a magyar identitás az, amit Gera képviselt, vagy amit Nyilasi Tibor hordozott magában.”

Wágner Ádám reformjavaslatai: A "13. csapat" és a Puskás Akadémia átalakítása

Wágner Ádám konkrét javaslatokkal is előállt a magyar labdarúgás megújítására:

„Az lenne az ötletem, hogy a legtehetségesebb U17-U23-as korú gyerekeinkből, akik a korosztályos válogatottaknak tagjai, vagy azok közelében vannak, megcsináljuk az NB I mindenkori 13. csapatát, amelynek Gera Zoltán a vezetőedzője és a felnőttválogatott edzői is részesei a stábnak, így aztán ők se háromhavonta dolgoznának, hanem minden héten. Ha a legjobb magyar gyerekek játszanának a Puskás Akadémiában, akkor Orbán NB I-es meccsen szotyizhatna a páholyban, soha nem kellene attól félnie, hogy kiesik a csapata, és egy ilyen csapatnak mindenki tudna szurkolni. Vállalom azt, hogy ha így átalakul a Puskás Akadémia, akkor kettő éven belül minden hazai meccsen telt ház lesz Felcsúton.”

Wágner Ádám edzői pályafutása

tags: #mlsz #nagy #adam #klen #dekazas

Népszerű bejegyzések:

• Statisztikák a Bundesligáról
• Átfogó útmutató a sportmenedzsmenthez
• Ötletek 9. Osztályosoknak
• Felkészülés az iskolára játékosan
• a modern labdarúgó fejlesztése