Az MLSZ eseményei és a magyar sport hőskorának Arnold és Lajos nevű alakjai
Ez a cikk áttekintést nyújt az MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóságának aktuális eseményeiről, valamint a magyar sport, különösen az MTK korai történetének meghatározó szereplőiről, akik között Arnold és Lajos nevű személyiségeket is találunk. Fontos megjegyezni, hogy bár a cikkben szereplő információk az MLSZ működéséről és a magyar sport múltjából származnak, a rendelkezésre álló forrásanyag nem tartalmaz specifikus adatokat egy Nagy Arnold Lajos nevű játékvezetőről. Ennek ellenére részletesen bemutatjuk az érintett időszakok és személyek vonatkozó részeit.
MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóság: Aktuális események és szabályozások
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Pest Vármegyei Igazgatósága (PVMI) rendszeresen szervez sporteseményeket és felügyeli a labdarúgás adminisztratív folyamatait a régióban. A közelmúltban, 2026. május 8-án például, a pénteki elődöntőket Pest és Baranya vármegyék amatőrválogatottjai nyerték.
Az egyik ágon Pest vármegye csapata 1-1-es döntetlent elérve, 11-esekkel jutott túl Szabolcs-Szatmár-Bereg együttesén. A másik ágon a korábbi háromszoros győztes Baranya magabiztosan, 4-1-re nyert a final fourban újonc Zalával szemben. A 8. Amatőr Kupa országos döntőjére 2026. május 1-én és 2-án kerül sor a Telki Edzőcentrumban. Ezen felül 2026. május 25-én, pünkösdhétfőn rendezik a Pest Vármegyei Kupanapot, amelynek keretében a 13. női és a 19. férfi fináléra kerül sor.
Adminisztratív eljárások és határidők
Az MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóság 2026. április 23-ig bezárólag elbírálta valamennyi, hozzá beérkezett Amatőr Licenc-kérelmet. A 2025/2026-os versenyév 2025. július 1-én veszi kezdetét az igazolásokat, átigazolásokat, versenyengedélyeket és regisztrációs kártyákat illetően.
Az amatőr labdarúgók nyári átigazolási időszaka - mind labdarúgás, mind futsal szakágban, valamennyi korosztályra vonatkozóan - egységesen 2025. július 1-én kezdődik. Fontos, hogy az átigazolás alapdokumentuma az átigazoló lap, mely annak keltezésétől számított 30 napig érvényes. Az átigazolás során további dokumentumok feltöltésére is szükség lehet, mint például a működési költségtérítést igénylő kérelem, érvényes személyazonosságot igazoló okmány másolata és/vagy a labdarúgóról készített friss fotó. A regisztrációs kártyák igénylése során a pontos adatokat (poszt, dátumok, szerződésparaméterek, szükséges végzettség) kérjük megadni/feltölteni.
Fontos dátumok és határidők az átigazolásokhoz:
- Július 1-től július 20.
- Július 21-től augusztus 31.
- Szeptember 1-től szeptember 30.
- Június 15-től szeptember 3.
A 2024/2025-ös szezon végén lejárnak a kapcsolattartói jogosultságok, melyek megújítását a sportszervezetek elnökei 2025. július 1-től tudják elindítani. Az elnökökön és adminisztrátoron kívül mindenki másnak újra be kell állítani a kívánt hozzáférési jogosultságokat. Személyes átvételkor (a foglalt időpontban) csak és kizárólag az elkészült okmányok átvételére és egyeztetésre van lehetőség, egyéb ügyintézésre nincs, ehhez előzetes időpontfoglalás szükséges. Az MLSZ PVMI Fegyelmi Bizottság 799./2025-2026 számú, április 29-én kelt határozatával a Fegyelmi Szabályzat III. fejezet 9. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint járt el.
Képzési lehetőségek az MLSZ keretein belül
A képzésre történő jelentkezés feltétele a betöltött 14. életév. Az érdeklődők bővebb információkat Liebhardt Andrástól kaphatnak.
A magyar sport hőskora: Az MTK alapítása és Arnold, Lajos nevű szereplői
A magyar sportmozgalom úttörőjének számító Nemzeti Torna Egylet (NTE) keretein belül 1888 kora őszén néhány „rebellis” tag szabadtéri sportversenyt rendezett. A viadalt 1888 szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, valamint Kohn Arnoldot is, akik valamennyien az NTE tagjai voltak. A kortársak szerint remekül szervezett verseny volt, nyomtatott műsorfüzettel és belépőjegyekkel, sőt totalizatőrrel is.
A versenyt követően Bockelsberg Ernő, az NTE művezetője megtiltotta a fiataloknak hasonló versenyek rendezését az NTE színeiben. Ez a lépés vezetett ahhoz, hogy az ifjak új egyesület megalapítását tervezték. Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását.
1888. november 16-án délután 4 órakor megalakult az új egyesület. Az alapítók között szerepelt Kohn Arnold, Totis Lajos és László Lajos is. Az MTK tagsága gyorsan gyarapodásnak indult, még 1888-ban túllépte a 30 főt. Az első még csonka év végére az alapítókon kívül Totis Arnold is a tagok között volt. Fontos kiemelni, hogy ezen személyek a sportegyesület alapításában és sportolóként vettek részt a korai magyar sportéletben, nem pedig játékvezetői minőségben.
Az MTK első elnöke és a sportágak sokszínűsége
Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Erre a posztra az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki, aki a korszak egyik legismertebb sportolója, sportvezetője és mecénása volt. Palicsi birtokán a kornak megfelelő legmagasabb színvonalú sportpályákat tartotta fenn, ahol évente lebonyolításra került a „Palicsi Olimpia”.
Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban - atlétika, úszás, torna, kerékpározás, birkózás és súlyemelés - jeleskedtek a versenyzőink. 1889. április 21-én az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. A kor szokásának megfelelően több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Többek között Sachs Lipót magasugrásban, Müller Dávid 1000 méteres gátfutásban és korláttornázásban győzött, míg Leitner Ármin 100 méteres síkfutásban bizonyult a legjobbnak. Kohn Arnold 2 angol mérföldes gyaloglásban ért el győzelmet, és Totis Lajos is remekelt távolugrásban, valamint a súlyemelésben.
Ebben az évben Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. E csúcsokat sajnos a később megalakult szövetség nem hitelesítette. A kerékpárosaink is sikereket értek el. Az említetteken kívül még több tucatnyi győzelmet szereztek versenyzőink az 1889-es év különféle versenyein.
Az 1890-es évek: Rekordok és újabb sportágak
Az 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ekkor született meg az MTK történetének első Európa csúcsa, amikor a Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen 3000 méteres számban Tomcsák Géza 42 perces idővel győzött. Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel 10 km-en, bár ezt sem hitelesítették utóbb. Kohn Arnold körül kialakult egy népes gyalogló csapat, amely megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is kerékpározásban, az 54 kilométeres országúti versenyen.
Az edzés lehetőségek hiánya kezdetben nehézségeket okozott, de 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját otthona az MTK-nak. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezdett el foglalkozni az MTK, megjelentek a birkózók, vívók és súlyemelők is. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó volt, aki 1891-től vezette a tréningeket és megszervezte az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére.
1892-ben Porzsolt Gyula lett az MTK új elnöke, aki gazdag sportprogramot bonyolított. Kiemelkedett az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, amely az első nyilvános úszóverseny volt Magyarországon, nők és gyermekek részére is szerveztek futamokat. Ezen a versenyen tűnt fel a gyermek kategória győzteseként későbbi klasszis úszónk, Deutsch Gyula. Egy nagy jelentőségű személyi változás is történt a klubnál: új művezető vette át az edzések irányítását Bockelberg Ede személyében, aki a korszak legkiválóbb szakembere volt.
1889 és 1894 között sportolóink összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 1894 májusában, amit alig egy hónappal később megdöntött. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs, amelyet szintén Malcsiner Gyula ért el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel.
Az első magyar bajnokságot 1894 szeptember 24-én Rottenbiller János szerezte meg kerékpározásban, egy angol mérföldes távon. Az MTK első hivatalos országos bajnoka azonban Deutsch Gyula lett, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Őket is megelőzte 1892. július 24-én Müller Dávid, aki palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is, de ez még nem minősült hivatalos országos bajnokságnak.
tags: #mlsz #nagy #arnold #lajos #jatekvezeto
