Az MLSZ Női Labdarúgás U14-es Programja és Az Utánpótlás Fejlesztése
A női labdarúgás világszerte látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. A női futball tömegbázisa világszerte rohamosan növekszik, miközben a szakág egyre markánsabban van jelen a médiában is. Magyarországon a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is kiemelt figyelmet fordít erre a területre, célul tűzve ki a sportág további népszerűsítését és a tehetségek gondozását.
Az MLSZ Törekvései és A Női Labdarúgás Növekedése
Az MLSZ törekvései a női labdarúgás területén az elmúlt időszakban elsősorban a női játékosok számának növelésére, valamint a „fehér foltok” csökkentésére irányultak. E fejlesztési program a magyar női labdarúgás 2013-ban megkezdett folyamatának része, melynek első időszakában a „tömegesítés” és a „népszerűsítés” állt a középpontban.
Az erőfeszítések eredményeként intézményi keretek között (óvoda, iskola) mára több, mint 30 ezer leány labdarúgót tartanak nyilván, a versenyengedélyes játékosok száma pedig 10 év alatt a négyszeresére emelkedett. Ennek a fejlődésnek a részeként ma már a férfi NB I és NB II minden csapata számára kötelező női csapat működtetése is. A színvonal emelésére 2016-tól Képzési Központok kerültek kialakításra, jelentősen javultak a női klubcsapatok és válogatottak számára rendelkezésre álló pénzügyi és infrastrukturális feltételek, valamint előrelépés történt a női edzőképzésben is.
Jövőbeli Célok és Kommunikációs Stratégia
A női labdarúgás esetében a tömegbázis további növelése a 2020-2025-ös időszakban is fontos feladat. Cél egy olyan növekvő közösség kialakítása, amely nemcsak az elkötelezett csoport tagjaiból áll, hanem alapvetően érdeklődik a női labdarúgás alakulása, hírei iránt. A férfi futballal együttműködve, Bozsik korosztályi fókusszal (6-13 évesek), 2025-re cél, hogy a regisztrált női játékosok száma elérje a 40 ezer főt, míg a versenyengedélyes női játékosok száma a jelenlegi 12 ezerről 20 ezer főre nőjön.
A Női Labdarúgás Játékosainak Számának Céljai (2025-ig)
| Kategória | Jelenlegi szám | Cél 2025-re |
|---|---|---|
| Regisztrált játékosok (intézményi) | Több mint 30 000 | 40 000 |
| Versenyengedélyes játékosok | 12 000 | 20 000 |
A női játékosbázis további növelése érdekében az MLSZ a következő ötéves időszakban komoly szerepet szán a kommunikációnak. Ehhez növelni kell a televíziós közvetítések számát, a jövőben az első osztályú női mérkőzéseken is meg kell jelenlenjen a férfi NB I-re már jellemző profi körítés és pontosság a szervezésben. El kell érni, hogy a potenciális támogatók számára is vonzók legyenek a női labdarúgás által kínált lehetőségek, „felületek”. Ennek érdekében kiemelten fogjuk kezelni az A-válogatott és az utánpótlás válogatottak eseményeit, az első osztályú bajnokságot (Simple Női Liga), a Magyar Kupa sorozatot, valamint a Női Labdarúgás Napját.
A média megjelenésekben ugyanakkor visszatérő üzenet, hogy a női labdarúgásban az első számú szempont nem az eredményesség, sokkal inkább a közösségi élmény megélése és a futball, mint közösségszervező erő felismerése, hasznosítása.
Az Utánpótlás-nevelés Rendszere és Szerkezeti Változások
Az MLSZ kiemelt célja, hogy - összhangban a férfi szakág szakmai irányvonalával - a női szakág színvonalát is emelje. A célok megvalósításához biztosítani kell, hogy a fiúkhoz hasonlóan az NB I-ben és az NB II-ben is az utánpótlás-nevelés teljes vertikuma versenyeztetésre kerüljön.
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége legutóbbi ülésén több, a női labdarúgást érintő határozatot fogadott el. A női akadémiai program részeként a 2021-2022-es bajnoki évben kiegészült a női utánpótlás versenyrendszere. Ebben a női U19-es bajnokság „Kiemelt csoportja” helyébe a korosztály akadémiai bajnoksága lép, 10 csapattal. Emellett lesz U17-es, valamint U15-ös bajnokság is, mindkettő nagypályán.
Az említett három bajnokságban az EMMI által felkért hat akadémia (az Illés Akadémia, a Fehér Miklós Akadémia, a Puskás Akadémia, a Sándor Károly Akadémia, valamint a Ferencváros és a DVTK akadémiája), mellettük pedig a női szakág és a Sportigazgatóság javaslata alapján, az Elnökség által kiválasztott négy Elit Központ csapatai szerepelnek. Az Elit Központok a következők: FC Hatvan, Astra Hungary FC, és St. Az Elnökség további tíz sportszervezetet Kiemelt Képzési Központnak (KKK) jelölt, melyek a TAO-támogatási rendszeren keresztül kaphatnak többletfinanszírozást. A női KKK-k többek között: Kelen SC, Pápai ELC, Kecskeméti LC KTE SI, BSC 1924 Futball Kft., Nyíregyháza Spartacus, Debreceni EAC, Kaposvári BFLA, Tatabánya FC, Szolnok MÁV Up.
Az EMMI által kijelölt és finanszírozott hat női utánpótlás akadémia mellé az MLSZ az elvégzett auditálás és regionalitás figyelembevételével kiemelt 4 Elit Képzési Központot. A női labdarúgás harmadik szintjét a grassroots klubok alkotják.
A női utánpótlás versenyrendszer az akadémiai bajnokságokat kivéve változatlan marad. Az U19-es korosztályban területi csoportokban versenyeznek a csapatok. Az U16-os korosztályban két pályaméreten, nagypályán és csökkentett pályaméreten ír ki bajnokságot a Szövetség. A női labdarúgást érintő további lényeges változás, hogy a jövőben a női labdarúgók átigazolása esetén is kell működési költségtérítést fizetni, mind a nyári, mind a téli átigazolási időszakban.
Az UEFA-MLSZ Leány U14-es Fejlesztési Program
A Magyar Labdarúgó Szövetség 2018-ban csatlakozott az UEFA pilot-programként négy országot érintő U14-es leány fejlesztési programjához. A programban, amely a gyakorlatban 2019 elején kezdődött, a 2005-2006-os születésűek voltak az első fecskék. Az eredmény sok szempontból látványos, nem véletlenül nevezte a projektet Kiss László, a női szakág vezetője többször is a legutóbbi évtized - és így a fejlesztések - legjobb programjának.
A rendszer alapját a regionalitás adja. A program kitalálói és végrehajtói - akik között Markó Edina, Juhász Anita és Berla Attila mellett ott volt Margret Kratz is, aki azóta női A-válogatottunk szövetségi kapitánya - a tehetségek megfigyelésekor négy régióra osztották az országot:
- Középső régió: Budapest és Pest megye
- Nyugati régió: a Dunától nyugatra, a Balatontól északra fekvő országrész
- Keleti régió: az ország észak-keleti, közép-keleti területei
- Déli régió: a déli országrész (a legnagyobb területet lefedő)
Az UEFA-MLSZ leány U14-es fejlesztési program végrehajtására a szövetség négy régiót (Nyugat-Magyarország, Kelet-Magyarország, Dél-Magyarország, valamint Központi régió) hozott létre, amelyeket az MLSZ által megbízott, legalább B-licences végzettséggel rendelkező edzők vezetnek, ellátva egyszersmind a szervezési feladatokat.
A kísérleti első év után, a koronavírus járvány, ha csonka programmal is, de a 2006-2007-es korosztály megfigyelését, kiválasztását, foglalkoztatását még engedte. A 2007-2008-asokra fókuszáló idény gyakorlatilag elmaradt, most azonban úgy tűnik, az MLSZ szakemberei a 2008-2009-es korosztállyal újra teljes programot tudnak kiválasztani. Az egyes évfolyamokban több mint ezer, versenyengedéllyel rendelkező leány labdarúgó szűrésére kerül sor, és közülük mintegy hatszáz játékos vesz részt a kiválasztó edzéseken.
A program céljaként definiálható a jelenleg is versenyző két utánpótlás-válogatott, az U19-es és az U17-es csapat alatti új korosztály, az U15-ös csapat kialakítása, a tehetségek tervszerű, rendszerbe foglalt felmérése. Ezen belül a MLSZ Leány Regionális U14-es bajnokságok fontos láncszemet képeznek az utánpótlás fejlesztésében, biztosítva a folyamatos versenyeztetési lehetőséget a fiatal tehetségek számára.
Koedukált Játék Szabályozása
A Magyar Labdarúgó Szövetség korábban nem rendelkezett egységes, határozott szabályozással arra vonatkozóan, milyen életkorig, illetve bajnoki szintig játszhatnak a tehetséges lányok a fiúk között. Az MLSZ elnöksége ezen 2019. decemberi határozatában változtatott. Deklarálta, hogy az U14-es korosztályig - a bajnoki szinttől függetlenül - mindenféle korlátozás nélkül koedukált csapatokban (is) játszhatnak leányok, ezzel is támogatva a fiatal játékosok fejlődését és a sportág iránti elkötelezettségüket.
tags: #mlsz #noi #labdarugas #u14
