Gödöllői Röplabda Club

Az MLSZ produktivitási rendszerének részletes áttekintése

2026.06.02

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2018-ban vezette be az úgynevezett produktivitási rendszert, amelynek lényege, hogy objektív mérőszámok alapján díjazza azokat a klubokat és nevelőegyesületeket, amelyek az utánpótlás- és a felnőttfutball legmagasabb osztályába nevelnek játékosokat. Ennek megfelelően azok a klubok kapnak magasabb pontszámot és így támogatást, ahonnan több és magasabb szinten futballozó tehetség kerül ki.

Magyar labdarúgó utánpótlás nevelés és képzési rendszer

Az MLSZ produktivitási rendszert tart fenn, amelyben a labdarúgók produktivitással kapcsolatos adatait rögzíti a mérkőzése alapján. A Magyar Labdarúgó Szövetség egyik legfőbb célja az, hogy minél többen focizzanak rendszeresen, és legyen minél több saját nevelésű, hazai játékos a profi csapatokban.

A pontszámítás alapelvei és működése

A produktivitás alapja a pályán eltöltött idő, amelyet a pontszámítási rendszer a mérkőzés szintje és a játékos életkora alapján súlyoz. Az objektív mérőszám alapja a pályán töltött percek száma: az NB I-ben lejátszott kilencven perc kilencven, a kiemelt bajnokságokban 180, míg az öt topbajnokságban már 270 pontot ér. A Bajnokok Ligája, az Európa-liga, az Európa-konferencialiga és a felnőttválogatott szereplés szintén háromszoros szorzót jelent.

Ha saját nevelésű (bemutatkozása előtt három évet töltött az adott klub utánpótlásában), húsz százalékkal emelkedhet a klubra eső pontszám, de magasabb pontszámot „termelnek” játékperceikkel a 21 éves kor előtt felnőttcsapatban pályára lépésre kerülő játékosok is. Fontos leszögezni a nemrég bevezetett kritériumot, mely szerint csak azok után a játékosok után kapnak pontokat a klubok, akik nem töltötték be 28. évüket.

A pontszámítási táblázat vázlata a különböző bajnoki szintek szerint

Produktivitás 2.0: A fiatalabb korosztályok támogatása

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2021-ben bevezette a Produktivitás 2.0-t, amely a kisebb klubokban végzett nevelőmunka eredményességét abban méri, hogy a fiatalok mennyi játéklehetőséget kapnak a kiemelt utánpótlás-bajnokságok együtteseiben, valamint a korosztályos válogatottakban. Ez a rendszer a játékosokat 6 és 14 éves koruk között nevelő egyesületeket értékeli, támogatja. Ez a modell befoltozta azt a lyukat, amitől hiányos volt az addigi szabályozás, és kiegyensúlyozza az akadémiai szisztéma működését.

Az adatok átláthatósága és nyilvánossága

A produktivitási ranglistát bárki böngészheti, az MLSZ honlapján csupán regisztrálni kell, és minden klub minden játékosát elemezheti percekre, pontokra bontva. A Magyar Labdarúgó Szövetség az összes produktivitási adatot nyilvánosságra hozza: a játékosokra és a klubokra vonatkozó adatok elérhetőek az MLSZ Adatbank adatai között.

A rendszer legfontosabb statisztikai összefüggései

  • A pontszámítás keretében a legutóbbi három egymást követő szezon összes pontját összegezzük.
  • A megtermelt pontokon a játékos nevelőegyesületei osztoznak.
  • A produktivitási rendszert egyéves előkészítő munka, és a nemzetközi minták tanulmányozása előzte meg.
  • A saját nevelésű játékosok pályára lépése extra pontokat ér.

Az MLSZ a 2023-2024-as idényben összesen 5.5 milliárd forinttal támogatja azokat a hazai klubokat és nevelőegyesületeket, amelyek a felnőtt vagy az utánpótlásfutball legmagasabb szintjeire nevelnek játékosokat. Több mint nyolcszáz klub osztozik ezen az összegen, a támogatások a klubok képzési teljesítményei alapján százezer és 160 millió forint között szóródnak.

tags: #mlsz #produktivitasi #lista

Népszerű bejegyzések:

GRC