Az MLSZ Produktivitási Rendszere: Tehetséggondozás és Finanszírozás a Magyar Labdarúgásban

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) egyik legfőbb célja az, hogy minél többen focizzanak rendszeresen, és legyen minél több saját nevelésű, hazai játékos a profi csapatokban. Ennek az iránynak a jegyében a Magyar Labdarúgó Szövetség 2018-ban vezette be az úgynevezett produktivitási rendszert, amelynek lényege, hogy objektív mérőszámok alapján díjazza azokat a klubokat és nevelőegyesületeket, amelyek az utánpótlás- és a felnőttfutball legmagasabb osztályába nevelnek játékosokat.

Az MLSZ keddi elnökségi ülésén elfogadta a klubok új ösztönzési rendszerét, amelynek középpontjában a tehetséges játékosok kinevelése áll. Megkockáztatjuk, ez az utóbbi évek egyik legjelentősebb MLSZ sportfinanszírozási változtatása, amely lényegét tekintve kizárja a sógorkomaságot a magyar futballból. Az MLSZ vezető testülete úgy ítélte meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató, úgynevezett „fiatalszabály” jó irányba tett lépés volt, de az élvonalban nem minden profi klub számára jelentett valódi ösztönzést. „A fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyébe a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lép.” Amint hírét vette, ez ellen rohant ki George F. Hemingway, a Magyar Futball Akadémia és a Budapest Honvéd tulajdonosa, aki az úgynevezett „fiatal szabályra” építette költségvetését.

A Pontszámítási Metodika és Kritériumok

Egy-egy sportszervezet produktivitásának mérése pontrendszer segítségével történik. Egy futballista pályafutása két részre osztható: 19 éves koráig tart a képzési időszaka, melyet a produktív szakasz követ, amelyen már pontokat termel a nevelőklubja(i) számára, mégpedig minden alkalommal, amikor tétmérkőzéseken (hazai vagy külföldi bajnoki), felnőtt- vagy utánpótlásválogatott mérkőzéseken, illetve nemzetközi kupamérkőzéseken pályára lép. A pontszámítási rendszer a mérkőzés szintje és a játékos életkora alapján súlyoz.

Az új rendszerben minden 2007. január 1. után NB I, NB II, NB III-as felnőtt, vagy korosztályos válogatott tétmérkőzésen pályára lépő labdarúgó, vagy kiemelt, netán a TOP5 európai bajnokság valamelyikében játszó, egy objektív ponttáblázat alapján kiszámítható pontszámot kap. A matek az adott játékos felsorolt bajnokságokban pályán töltött percei és életkora alapján, illetve az MLSZ-táblázat szorzói szerint generál pontszámokat. Legkevesebbet, 0,25 pontot értelemszerűen az NB III-as játékperc ér, az NB I felnőtt labdarúgó esetében egy pont, de ha még U19-es korban lép valaki pályára hazai bajnokin úgy már 2,5 pont jár percenként. Az NB I-ben lejátszott kilencven perc kilencven, a kiemelt bajnokságokban (az OTP Bank Ligánál az UEFA-rangsor alapján erősebb ligák, valamint az öt topbajnokság másodosztálya) 180, míg az öt topbajnokságban már 270 pontot ér. A Bajnokok Ligája, az Európa-liga, az Európa-konferencia liga és a felnőttválogatott szereplés szintén háromszoros szorzót jelent.

Ha saját nevelésű (bemutatkozása előtt három évet töltött az adott klub utánpótlásában), húsz százalékkal emelkedhet a klubra eső pontszám, de magasabb pontszámot „termelnek” játékperceikkel a 21 éves kor előtt felnőttcsapatban pályára lépő játékosok is. Fontos leszögezni a nemrég bevezetett kritériumot, mely szerint csak azok után a játékosok után kapnak pontokat a klubok, akik nem töltötték be 28. évüket. Ennek lényege, hogy ne kényelmesedjenek bele a csapatok abba, hogy egy-két játékos összegyűjti a pontokat, hanem folytassák a tehetségek kitermelését. Nagy Ádám ettől az idénytől kezdve például nem termel nevelőegyesületeinek.

A legegyszerűbb egy példán keresztül szemléltetni a rendszer működését. Szoboszlai Dominik kilencven percet játszott Szerbia ellen, ami alapesetben 270 pontot érne (90x3). Ugyanakkor 19 éves koráig (ameddig utánpótláskorúnak számít egy játékos) Salzburgban is futballozott, ezért a 270 pont húsz százaléka kiesik. Utánpótlásban töltött éveinek 65 százalékát töltötte a Főnix Goldnál, hetet-hetet a Fehérvárnál és az MTK-nál. A Főnix Gold így 177.35, a Vidi és az MTK pedig 19.21-19.21 pontot szerzett. Mivel az MLSZ minden pontért 4000 forintot fizet a kluboknak, egyedül a szerbek elleni meccsel a Főnix Gold 709 400 (177.35x4000) forintot „nyert”.

Produktivitás 2.0: A Kisebb Klubok Támogatása

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2021-ben bevezette a Produktivitás 2.0-t, amely a kisebb klubokban végzett nevelőmunka eredményességét abban méri, hogy a fiatalok mennyi játéklehetőséget kapnak a kiemelt utánpótlás-bajnokságok együtteseiben, valamint a korosztályos válogatottakban. Ez a rendszer a játékosokat 6 és 14 éves koruk között nevelő egyesületeket értékeli, támogatja. A fiatalabbakat nevelő klubokat, az úgynevezett kis-szekciót az alapján díjazza Magyar Labdarúgó Szövetség, hogy az általuk nevelt játékosok az U16-os, U17-es és U19-es kiemelt bajnokságokban, valamint a korosztályos válogatottakban hány percet játszanak.

Nem meglepő, hogy a nevelőműhelyek körében rendkívül pozitív fogadtatása volt a Produktivitás 2.0-nak. Az MLSZ régen várt finanszírozási modellt vezetett be, pontosabban befoltozta azt a lyukat, amitől hiányos volt az addigi szabályozás. Éppen ezt a helyzetet hivatott kiegyensúlyozni a Produktivitás 2.0, amely lényege: ne érje kár a 6 és 14 év közötti fiatalokat nevelő egyesületeket az akadémiai szisztéma miatt. Fontos megjegyezni, hogy 2020-tól a tíz kiemelt akadémia a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságától kap támogatást az akadémiai korosztályok képzésére, így ezek a műhelyek csak a kisszekciók (6-14 év) képzése után kapnak szövetségi forrásokat.

A „kicsik” képzésének, versenyeztetésének első lépcsőfoka a 2011-ben újra életre hívott Bozsik-program. A kis focisulikból érkező gyerekek kilenc éves korukig egy mezőnyben játszhatnak a legnagyobb klubokban pallérozódó társaikkal, és a leginkább futballfesztiválokhoz hasonlító tornák mindenekelőtt a játék megszerettetéséről, öröméről szólnak. Technikás, kombinatív játékra alkalmas futballistákat akarunk nevelni, és már a gyerekek képzésében is ez a fő cél. A közvélemény az eredmények alapján ítél, a gyerekek esetében azonban nem az az elsődleges. Mi azt kérjük a fiataloktól, hogy vállalják fel a nyílt, kockázatokkal teli játékot, amellyel egyénileg a legtöbbet fejlődhetnek. Természetesen nem buzdítjuk őket arra, hogy ne nyerjék meg a meccseket, de a fő célunk mindenkiből kihozni a képességei szerinti legtöbbet, a legjobbat.

Finanszírozás és Támogatások

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a 2023-2024-as idényben összesen 5.5 milliárd forinttal támogatja azokat a hazai klubokat és nevelőegyesületeket, amelyek a felnőtt vagy az utánpótlásfutball legmagasabb szintjeire nevelnek játékosokat. Az új pénzelosztási szabályok szerint valamennyi utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezet alaptámogatásban részesül a TAO-rendszeren keresztül, aminek mértéke igazodik az egyesület méretéhez és szintjéhez. Ezzel szemben produktivitási támogatásban kizárólag azok a sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében. Több mint nyolcszáz klub osztozik az 5.5 milliárd forinton 2023-ban, ezek a támogatások a klubok képzési teljesítményei alapján százezer és 160 millió forint között szóródtak. Emellett megmarad a közelmúltban bevezetett nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során. A később magasabb osztályban játszó tehetségek nevelő együtteseinek folyamatos forrást biztosító rendszerben ezen a jogcímen országszerte 600 egyesület, együttesen 1,8 milliárd forint támogatáshoz jut.

A Produktivitási Rangsor és Elemzés

Az mlsz.hu-n bárki számára elérhető a produktivitási rendszer adathalmaza, azon belül az aktuális erősorrend. A tisztánlátás érdekében a szövetség operatív igazgatója, Roskó Zoltán és vezető adatelemzője, Kocsis Bence mutatta be részletesen a mögöttünk hagyott idény, valamint a 2020-2023-as időszak produktivitási rangsorát és a fő összetevőit.

Produktivitás 2.0 Rangsor

Némileg meglepő lehet, hogy a rangsort a Nyíregyháza vezeti, amelynek felnőttcsapata jelenleg a másodosztályból igyekszik az NB I-be. A második és a harmadik helyen az UTE és a Ferencváros áll, a két csapat között kevesebb mint 1000 pont a különbség. Kissé meglepő lehet, hogy a Produktivitás 1.0 számítása szerint a legeredményesebb munkát a Puskás Akadémia végzi, a 2.0 listáján viszont mindössze a 19. helyen áll. Ezt az magyarázza, hogy a felcsúti klub sok esetben olyan játékosokkal tölti föl az U16-os, U17-es és U19-es bajnokságban szereplő csapatát, akik 14 éves koruk előtt máshol futballoztak. A jelenség persze az akadémiák természetes működéséből fakad, mivel igyekeznek a legtehetségesebb labdarúgókat „begyűjteni”, hogy náluk fejlődjenek, és legyenek eredményesek. Az MLSZ 500-as listáján összesen 437 klub tud pontot, vagy töredékpontot felmutatni az új rendszerben.

Teljesítmény az Utóbbi Években

Az utóbbi három idény legjobbja a Puskás Akadémia lett 121 607 ponttal, megelőzve a Budapest Honvédot (95 684 pont), az MTK-t (90 759 pont), az ETO-t (83 853), és a Vasast (64 325). A 2022-2023-as idényben is a Puskás lett a legjobb a Honvéd, a Vasas, az ETO és az MTK előtt. A legjobban teljesítő, nem akadémia minősítésű utánpótlásműhely a Főnix Gold 39 584 ponttal, valamint a Nyíregyháza Spartacus 35 562 ponttal, ezek a klubok a teljesítményükért 158, illetve 142 millió forint támogatásra jogosultak. Minden klubnak megvannak a maga sztárjai: a Puskásnál Sallai Roland, a Honvédnál és a Szparinál Gazdag Dániel, az ETO-nál Kerkez Milos, a Főnixnél Szoboszlai Dominik és Bolla Bendegúz, míg az MTK-nál Kata Mihály és Schäfer András viszi a prímet. Ugyanakkor jellemző, hogy a legjobbak szinte az összes profi osztályt megtöltik játékosokkal.

Egyéni Pontszerzők és Nemzetközi Trendek

Az utóbbi három évben egyébként Nagy Ádám gyűjtötte a legtöbb pontot a játékosok közül (a 20 375 pont a Vasas, a Kelen, a Tabán és az FTC között oszlott meg), mögötte Szoboszlai Dominik, Sallai Roland, Gazdag Dániel és Szalai Attila végzett. A tavalyi idényben egy játékos végzett a legjobb tízben, aki Magyarországon futballozik, Gruber Zsombor a Puskás Akadémiából. Az élmezőnyben található még Iyinbor Patrick (a Vasasban gyűjtötte a pontjait, az FTC most a KTE-nek adta kölcsön), Kállai Kevin (Mezőkövesd), Debreceni Ákos (Siófok), Corbu Marius (Puskás Akadémia) és Vas Gábor (Paks).

Roskó Zoltán szerint a mérések alapján egyelőre nem beszélhetünk arról a trendről, hogy emelkednének a hazai képzésből kikerülő és külföldön játszó magyarok játékpercei, sőt ebben a körben a külföldön termelt pontok a 2020-2021-es idény óta folyamatosan csökkennek (a 2021-es 69 243 ponthoz képest az elmúlt idényben már csak 42 843 pont). Ez Kocsis Bence szerint két tényezőből következik: a 28-as korhatár bevezetése miatt kiesett a képletből Gulácsi Péter és a többi idősebb játékos, a másik ok pedig, hogy például Bese Barnabás vagy Kádár Tamás személyében olyanok igazoltak haza, akik korábban külföldön rendszeresen pályára léptek. Gulácsi Péter és Schäfer András sérülése ellenére a topligákból „érkező” pontok maradtak a korábbi szinten, ráadásul Szoboszlai, Sallai és Szalai Attila folyamatos játéka alapján növekedés is várható.

Kapcsolódó Szabályozások és Programok

A férfi NB I jövő évi versenykiírása is tartalmazza a korábbi években különböző mértékben alkalmazott, hazai játékosok szerepeltetésének támogatását: az előírás szerint egy csapat legfeljebb tíz külföldi kerettag versenyengedélyét válthatja ki. Az ülésen a versenyszabályzatot is módosították, így például a később pótolt mérkőzések esetében az újonnan igazolt játékosok is pályára léphetnek. A mérkőzéseket a félbeszakadt állapotot rögzítő módon kell folytatni, azaz kiállítás esetén tíz emberrel, cserelehetőség kimerítése esetén a folytatásban is azok nélkül.

Az elnökség áttekintette és elfogadta az MLSZ felnőttképzési intézetének hároméves programtervezetét, ennek keretében igény esetén újabb tanfolyamok indulnak az UEFA-akkreditációval rendelkező kapus- és futsaledző-képzésben, a csapatorvosképzésben, az erőnléti edző, valamint a fizioterapeuta-gyógytornász programban és a pályakarbantartó oktatásban. Az MLSZ folyamatosan ellenőrzi az egyesületekben zajló munka minőségét.

tags: #mlsz #produktivitasi #rendszer

Népszerű bejegyzések:

• Mérkőzésnapi tudnivalók Székesfehérváron
• A sportpolitika árnyoldalai Orbán Viktorral
• Virtuális Akvárium Világa
• Adatvédelem az MLSZ-nél
• a sportbeli kiválóság jelképe