Az MLSZ regionális utánpótlás-központjainak rendszere és fejlesztési stratégiája
Az MLSZ kialakítja az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-centrumok hálózatát. A cél a regionális tehetségközpontok szakmai és szervezeti fejlődésének elősegítése, az azokban folyó munka ellenőrzése és teljesítmény alapú finanszírozásának kialakítása. Annak érdekében, hogy a kezdetektől fogva, egészen kisgyermek kortól biztosítva legyen a megfelelő minőségű szakmai munka, a kiválasztás, valamint a tehetségek felfelé áramoltatása országszerte akadálymentesen és szakszerűen történjen, az akadémiai és a tehetségközponti szintekhez illeszkedve létrejött egy körzetközponti szint is.
Az utánpótlás-nevelés piramisrendszere
A piramis legalján az a mintegy 1400 amatőrklub található, melyek fő feladata, hogy minél több gyermeket csábítsanak a labdarúgásba. A Körzetközpontok (KK) elsősorban a grassroots/amatőr és az elit utánpótlás-képzés között helyezkednek el egyfajta hídként. Az lesz az elsődleges feladatuk, hogy a játékosok foglalkoztatása gyermekkorban a lakóhelyhez közel indulhasson el. Ezekben a központokban történik a futball megszerettetése a gyermekekkel, majd a tehetségesebb gyermekek kiválasztása és „feladása” a Tehetségközpontokba (TK).
A független nemzetközi szakmai auditáló cég, a Double Pass az MLSZ elnöksége által meghatározott szempontok alapján 2020 őszén részletesen felmérte a Bozsik-központként működő 73 utánpótlásnevelő sportszervezetet, és a minősítések alapján javaslatot tett a Tehetségközpontok (TK) kiválasztására. Annak érdekében, hogy a fiatalok számára a műhelyek az országban mindenhol könnyen elérhetővé váljanak, megyénként jellemzően egy-egy Tehetségközpontot jelölt ki az Elnökség. Egy-egy TK-hoz, az ugyanazon megyében tevékenykedő Körzetközpontokból érkeznek a játékosok.
A területi alapon szervezett Tehetségközpontokban főállású, képzett, ambiciózus szakemberek foglalkoznak az ifjú labdarúgókkal. Az itt dolgozó edzők feladata lesz a U15-ös korosztálynál fiatalabb gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. A legmagasabb szintű utánpótlás-nevelést a labdarúgó-akadémiák képviselik. 2019 decemberétől tíz labdarúgó-akadémia szakmai felügyeletét és finanszírozását az EMMI sportért felelős államtitkársága látja el.
Az MLSZ utánpótlás-nevelési rendszerének szintjei
| Szint | Fő feladat | Játékosok forrása | Darabszám (kb.) |
|---|---|---|---|
| Amatőr klubok | Gyerekek bevonása a labdarúgásba | Lokális érdeklődők | 1400 |
| Körzetközpontok (KK) | A futball megszerettetése, tehetségek kiválasztása, híd a grassroots és elit között | Amatőr klubok | Több tucat |
| Tehetségközpontok (TK) | Egyéni képzés U15 alatt, felkészítés akadémiai szintre | Körzetközpontok | Megyénként 1-1 (kb. 19-20) |
| Labdarúgó-akadémiák | Legmagasabb szintű képzés, nemzetközi játékosok nevelése | Tehetségközpontok | 10 |
A tehetségek kiválasztása és fejlesztése
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába.
A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre.
Utánpótlás-válogatottak
Célok és szakmai irányvonalak
Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése. Másodlagos célként jelentkezik az utánpótláscsapatok játékának folyamatos fejlődése. Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik.
A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
Labdabirtoklásban csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
A játékoskeret összeállítása és nyomon követése
Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is.
A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is. Emellett a válogatottaknál félévente ún. felméréseket végeznek.
A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén. A felkészítés során többféle edzőtáborra is sor kerül. Ilyenek például a magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést. Szintén gyakoriak a hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen. A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események a nemzetközi tornák.
A női labdarúgás fejlesztése
A magyar női labdarúgás 2013-ban megkezdett fejlesztési programjában, az első időszak zászlajára a „tömegesítés” és a „népszerűsítés” szavakat írta a szövetség. Az MLSZ kiemelt célja, hogy - összhangban a férfi szakág szakmai irányvonalával - a női szakág színvonalát is emelje.
A női Kiemelt Képzési Központ-minősítést egyszerre, legfeljebb húsz sportszervezet nyerhette el, akiknek, a megemelt finanszírozásért „cserébe”, magasabb szintű, standardizált, ellenőrzött munkát kellett végeznie. Az EMMI által kijelölt és finanszírozott hat női utánpótlás akadémia mellé, az MLSZ az elvégzett auditálás és regionalitás figyelembevételével kiemelt 4 Elit Képzési Központot. A női labdarúgás harmadik szintjét a grassroots klubok alkotják.
A program céljaként definiálható a jelenleg is versenyző két utánpótlás-válogatott, az U19-es és az U17-es csapat alatti új korosztály, az U15-ös csapat kialakítása, a tehetségek tervszerű, rendszerbe foglalt felmérése.
Az UEFA-MLSZ leány U14-es fejlesztési program végrehajtására a szövetség négy régiót (Nyugat-Magyarország, Kelet-Magyarország, Dél-Magyarország, valamint Központi régió) hozott létre, amelyeket az MLSZ által megbízott, legalább B-licences végzettséggel rendelkező edzők vezetnek, ellátva egyszersmind a szervezési feladatokat. Az egyes évfolyamokban több mint ezer, versenyengedéllyel rendelkező leány labdarúgó szűrésére kerül sor, és közülük mintegy hatszáz játékos vesz részt a kiválasztó edzéseken.
A Magyar Labdarúgó Szövetség korábban nem rendelkezett egységes, határozott szabályozással arra vonatkozóan, milyen életkorig, illetve bajnoki szintig játszhatnak a tehetséges lányok a fiúk között. Az MLSZ elnöksége ezen 2019 decemberi határozatában változtatott. Deklarálta, hogy az U14-es korosztályig - a bajnoki szinttől függetlenül - mindenféle korlátozás nélkül koedukált csapatokban (is) játszhatnak leányok.
tags: #mlsz #regionalis #utanpotlas #kozpontok
