A Dunaújvárosi Acélbikák büszke alapszakasza a MOL Ligában
A Dunaújvárosi Acélbikák jégkorong csapata figyelemreméltó teljesítményt nyújtott a MOL Liga alapszakaszában. Tyler Dietrich, a DAB cseh mestere (utalva az interjúra, bár a cseh Musial csak később, 2017/18-ban érkezett, az interjú idején Dietrich volt a vezetőedző) nyilatkozott erről, amikor interjút adott honlapunknak, hangsúlyozva a csapat fejlődését és a fiatal játékosok szerepét. A szezon előtt sokan legyintettek rájuk, de Tyler Dietrich és csapata azonban rácáfolt minden előzetes esélylatolgatásra.
Célok és filozófia az alapszakasz előtt
Az elsődleges célja a klubnak az volt, hogy áthidalja a junior együttes és az EBEL-csapat közötti távolságot. Az egész MOL Liga csapat erre a filozófiára épül. Azt akarták, hogy az elmúlt szezonokban sikeres juniorjátékosainkat - akik még nem álltak készen, hogy az EBEL-ben szerepeljenek, de már elég érettek voltak, hogy a junior korosztályból továbblépjenek - be tudják építeni a felnőtt csapatba. A szezon előtt nem volt túl sok konkrét céljuk, egyrészt azért, mert annyi részlet tisztázatlan volt még, főleg ami a keret erősségét illeti, hiszen sok fiatal játékosuk volt, akiknek a felnőttek között még nem volt tapasztalata. Így nem igazán tudták még akkor, hogy hol is lesz a helyük a tabellán. A cél így elsősorban az volt, hogy ezeket a játékosokat fizikálisan és mentálisan is felkészítsék a szezonra, hogy meccsről meccsre magabiztosabban lépjenek jégre, és fokozatosan jobb csapattá váljanak. Olyan csapattá, amely a MOL Liga szintjén is sikeres.
Az alapszakasz eredményei és fordulópontjai
A csapat 44 mérkőzéséből harmincat megnyert a MOL Liga alapszakaszában. Az edző az alapszakasz végén már elmondta a srácoknak, hogy rettentő büszke rájuk. Voltak nehézségeik, voltak hullámvölgyeik, de a csapat mentális ereje és kitartása - főleg, hogy milyen fiatal társaságról beszélünk - elképesztő volt.
| Eredmény | Mérkőzések száma | Arány |
|---|---|---|
| Megnyert mérkőzések | 30 | 68.2% |
| Összes mérkőzés | 44 | 100% |
A szezon első mérkőzését rögtön megnyerték a hosszabbításban, majd következett zsinórban négy vereség, ami örökkévalóságnak tűnt. Ám ez idő alatt is rengeteget fejlődtek, a rutinosabb játékosok pedig, mint Hegyi és Shupe, akiknek megvan a tapasztalatuk és tudásuk, hogyan is működik egy ilyen csapat, megnyugtatták a fiatalabb srácokat, levették a terhet a vállukról. Később magukra találtak, egyre magababiztosabbá váltak, végül 30 mérkőzést nyertek az alapszakaszban. Időbe telt, hogy belerázódjanak a srácok, és kezelni tudják az ilyen sok mérkőzéssel járó terhelést, de végül sikerült. A szezon során napról napra váltak egyre jobb és egységesebb csapattá.
Játékosfejlődés és taktikai alkalmazkodás
Látszott, hogy megtanulták kezelni a vereségsorozatokat, vagy éppen a harmadik harmadban elveszített mérkőzéseket, és megtanultak hátrányból fordítani. A nemzetközi szünetek után mindig kicsit gyengébben kezdtek, de aztán újra felvették a ritmust. Ezeket meg kellett tapasztalniuk, és ha legközelebb hasonló helyzetbe kerülnek, akkor már lesz egy mintájuk, tudni fogják, hogy korábban miként lendültek túl a problémákon. A fiatal csapatokkal és játékosokkal mindig ez a helyzet, a hullámvölgyek, a pechszériák megzavarhatják a csapat ritmusát. Ezek olyan leckék, amit idővel a játékosaink is megtanulnak. Ez a tanulási folyamat persze nem áll meg, fokozatosan lesznek egyre tapasztaltabbak.
A csapat korábban 10 pontos, de idén 12 pontosra bővített listával készült a mérkőzésekre, mely a győzelemhez szükséges feladatokat tartalmazza. A lista idén némileg módosult és kibővült. Olyan dolgok kerültek a táblára, melyeket nem uralnak teljesen, de ha odafigyelnek, a megbeszélt taktika szerint játszanak, ragaszkodnak a tervhez és küzdenek egymásért, akkor 8-9-et is teljesíteni tudnak. Amennyiben ez sikerül, a győzelem sem marad el. Nem számít, hogy rájátszásról vagy felkészülési meccsről van szó, a célok mindig ugyanazok.
Korábban az öt az öt elleni eredményes támadójáték és négy ütőképes sor kialakítása volt a fő feladat. Mindenképpen sokat fejlődtek ebben is. Részben amiatt, hogy mikor Brance Orban és Chris Bodo az EBEL-csapathoz került, Devon Krogh kidőlt, valamit Szabó Dániel, Szaller Márk és Reiter Attila sem állt a rendelkezésükre, az erősen megfogyatkozott keretből jó néhányan rákényszerültek, hogy előbújjanak a páncéljukból, több felelősséget vállaljanak. Így amikor visszakapták a hiányzókat, igazi négysoros csapattá váltak. Az utolsó 10 alapszakasz-mérkőzésen már ki tudtak állítani négy olyan egységet, amelyeknek mindegyike nagy energiával és teljes erőbedobással játszva hasznos része volt a csapatnak. Ekkor már jobban eloszlott a teher, öt az öt ellen is feljavult a támadójátékuk, és sok játékos feliratkozott a pontlistára.
Szabálymagyarázó - Tilos felszabadítás
Védelmi erősségek és kapusteljesítmény
Fontos megemlíteni, hogy egy-egy játékos fejlődése nem feltétlenül csak a pontokban mérhető. Az emberhátrányos védekezésük is egészen kimagaslóan működött, ezekben a speciális egységekben pedig magyar játékosok voltak. Úgy gondolták, ha sok időt tölt valaki az emberhátrányos sorban, ahol folyamatosan olvasni kell a játékot, akkor a támadásról is sokat tanulhat. Hosszútávon ez kifizetődik, főleg amikor ezek a srácok fórban is lehetőséget kapnak. Lehet, hogy úgy tűnik, a munka legjavát a légiósok végzik el, mert ők gyűjtötték a legtöbb pontot, de a csapatfilozófia szerint sokkal fontosabb a csapat eredményessége, játéka, és az ebben betöltött szerep, mint hogy ki hány pontot szerez.
A védelemben az alapszakaszban nagyon fiatal védelemmel álltak fel. A helyzetüket nehezítette, hogy sérülések miatt előbb Krogh, majd Szabó Dániel és Reiter Attila is kiesett, Szaller Márk pedig felkerült az EBEL-csapathoz. Hirtelen ott találták magukat, hogy olyan játékosoknak kell szerepet adniuk, akikkel korábban nem is számoltak. De az az erő és az az előrelépés, amelyet a védelem mutatott az alapszakasz során, hihetetlen volt. Lengyel Levente, Arany Máté, Szabó Bence és Korbuly Gergely, majd később a visszatérő Láday Tamás is nagy terhet cipeltek a vállukon, amikor több hiányzó is volt.
Vokla Rolandot külön is ki kell emelni, hiszen nemrég lett támadóból védő. A szezon elején nehézségei voltak emiatt, ezután visszatették támadónak, hogy levegyék a róla a terhet, kicsit élvezze a játékot, de aztán 5-6 mérkőzés után megint visszakerült hátra. Sokat foglalkoztak vele, a helyezkedésével, és meg is találta önmagát. Magabiztos lett, és kimagaslóan teljesített, Szabó Dánielhez hasonlóan, aki szintén támadóból lett védő. Nagyon ígéretes ez. A csapat az egyik legjobban védekező csapat a ligában, és ez nemcsak a védelemnek, hanem a kapusteljesítménynek is köszönhető. A szezon végén már nem nagyon tudott olyan mérkőzést említeni az edző, ahol a kapusok bravúrjaira volt szükség ahhoz, hogy megnyerjék a mérkőzést. A védelem sokat segített nekik.
A vezetőedző tapasztalatai és a csapat fejlődése
A vezetőedző számára az első szezon volt felnőtt játékoskerettel, felnőtt bajnokságban. Nem sok tekintetben különbözött az elmúlt évek utánpótlás-szezonjaitól, mivel a junior csapatot is egyfajta profi csapatként kezelte, és hasonlóképp is működtek, másrészt az új játékosok is profi szemléletet hoztak. Folyamatosan fejlődni akartak, jól akartak teljesíteni, és a csapat integráns részei akartak lenni. Nagyon jó volt a csapatmorál, nem kellett sokat a csapattagok közötti emberi kapcsolatokon dolgozni. Amit meg kellett tanulniuk, az a vereségek kezelése. Az elmúlt években alig veszítettek mérkőzést, idén pedig rögtön egy négy vereségből álló széria csapta arcul őket a szezon elején. Ez visszarántotta őket a valóságba, és meg kellett tanulniuk kezelni azokat a helyzeteket, amikor nem jön a kívánt eredmény. Rá kellett ébredniük, hogy nem mindig az a fontos, hogy mi áll az eredményjelzőn, hanem az, hogy játékban miként teljesít a csapat.
Számos olyan mérkőzésük volt idén, ahol ugyan veszítettek, de úgy érezték, hogy jól játszottak, és fordítva: ugyan megnyerték a találkozót, de korántsem voltak elégedettek a látottakkal. Minél magasabb szintre jutsz, annál kiszámíthatatlanabb a játék kimenetele. A játék ezen aspektusa új volt számára is. Emellett nehéz volt folyamatosan pozitív hangulatot tartani az öltözőben, akkor is amikor nehezebb időszakon mentek keresztül, amikor kikaptak vagy változott a keretük vagy sérültjeik voltak.
Közben számos játékos szerepelt az EBEL-csapatban, az ő helyüket a juniorok vették át, akik szintén nagyon jól teljesítettek. Az EBEL-csapat kiesése új kihívást jelent a MOL Liga edzői stábjának is. Az alapelv, hogy a MOL Ligában mindig a lehető legjobb csapatot igyekeznek összeállítani minden egyes mérkőzésre. A legjobb csapat azonban nem mindig a lehető legjobb játékosok egymás mellé rakását jelenti, hanem olyan csapattagokat, akik a legjobban tudnak együtt dolgozni, ismerik a szisztémát és szenvedéllyel játszanak. Olyan csapatot szeretnének lenni, amely versenyképes, bárki ellen, bármikor, bármilyen versenysorozatban, akárhány mérkőzésen lép jégre.
Fiatal tehetségek és jövőbeli kilátások
Fejlődés tekintetében a két legfiatalabbal kell kezdeni: Szabó Bencével és Szita Donáttal. Nemcsak az edzőt, hanem a legtöbb szakembert meglepte ez a két ifjúsági korú játékos. Kimondottan jól teljesítettek, és sokat fejlődtek. Az edző őszinte volt, a szezon előtt sem Szabó Bencével, sem pedig Szita Donáttal nem számolt alapemberként. De a képességeikkel, és azzal, ahogyan játszottak, bebizonyították, hogy bőven megütik a MOL Liga szintjét. Rengeteg potenciál van bennük, ez magasabb szintekre is elvezetheti őket. Ehhez természetesen idő kell; egyikőjük esetében sem fog varázsütésre bekövetkezni a fejlődés, még hosszú út áll előttük.
Reisz Áron is szintet lépett szezon közben, elképesztő mennyiségű munkát végzett a mérkőzések során, minden sorban, előnyben, hátrányban, mindenkivel játszott és mindenhol megtalálta az összhangot a csapattársaival. Olykor Bodóval és Orbannal is együtt játszott, azt a szerepet is kiválóan teljesítette, és az ellenfelet fárasztó sorban is sikerrel vette az akadályt. Szabó Krisztián nagyon jól kezdte a szezont, aztán a szezon közepén nehezebb időszakot élt meg, de az ő tanulási folyamata is figyelemre méltó. Ha a védelmet nézzük, az alapszakaszban nagyon fiatal védelemmel álltak fel. Most, hogy például Tokaji Viktor visszavonul, és zajlik a generációváltás, sokan aggódnak, kik lesznek a következő hullámban, de ezzel az alapszakasszal néhány játékosunk neve biztosan bekerült a válogatott játékosok képzeletbeli kalapjába. Ha ők tovább tudnak fejlődni, magasabb szinten játszani, biztosan nem lesznek gondok.
Felkészülés a rájátszásra
A magyar válogatott olimpiai selejtezőt játszik a héten, csak ezután folytatódik a rájátszás. A csapat pár nap pihenőt adott a srácoknak, hogy feltöltődjenek, majd keddtől együtt edzenek az EBEL-csapat itthon maradt tagjaival. A rájátszásról egyelőre annyit tudnak, hogy a Ferencváros ellen játszanak, hamarosan kiderül a meccsek pontos időpontja is. Sokszor találkoztak az alapszakasz során a zöld-fehérekkel, ismerik az erősségeiket és a gyengéiket is, de tovább elemzik a játékukat és folyamatosan dolgoznak a taktikán, amivel a playoffban is sikeresek lehetnek velük szemben. Emellett az egymás elleni meccsek tapasztalatai alapján igyekeznek tovább fejlődni abban, amikben sikeresek voltak ellenük, és odafigyelni azokra, amivel korábban meglepték őket.
tags: #mol #liga #alapszakasz #vegeredmeny
