A magyar ökölvívás szereplése az 1980-as moszkvai olimpián
Az 1980-as moszkvai olimpia különleges helyet foglal el a sporttörténelemben, hiszen az afganisztáni szovjet megszállás miatt számos ország bojkottálta az eseményt. Ez a helyzet nemcsak elvette a lehetőséget számos amerikai, (nyugat)német vagy japán sportolótól, na meg a további 62 távolmaradó ország képviselőitől, hanem emlékezetes, nagy pillanatokat is adott a világnak. Lord Killanin elnöknek legalább ezt sikerült elintéznie a nemzeti olimpiai bizottságoknál, ha már Nagy-Britannia, Franciaország vagy Olaszország állami szinten hivatalosan csatlakozott az Egyesült Államok bojkottfelhívásához. Magyarországnak ilyen gondjai nyilván nem voltak, mi több, a sok hiányzó miatt olyan sportágakban és számokban is elindultak legjobbjaink, amelyekben egyébként a MOB-nak eszébe sem jutott volna nevezni. A ritkuló mezőnyt valakikkel fel kellett tölteni, ami a magyar csapat számára lehetőségeket teremtett.
A magyar csapat hét arany-, tíz ezüst- és tizenöt bronzérmet szerzett, ami dicséretes produkció. Az éremtáblázat hatodik helye a montreali mélypont után reményt adott, és dobogós helyezéseink nagy többsége olyan versenyszámban született meg, amelyben a bojkott nélkül is hasonló lett volna a sorrend. Például birkózásban, súlyemelésben, sportlövészetben vagy kajak-kenuban a volt szocialista országok uralták a mezőnyt.
A magyar ökölvívás gazdag történelme az 1980-as évek előtt
A magyar ökölvívás története egészen a reformkorig nyúlik vissza. A magyarok közül elsőként - legalábbis erre van egyértelmű forrás - báró Wesselényi Miklós húzott bokszkesztyűt, amikor 1822-ben gróf Széchenyi Istvánnal Angliába látogatott. Ennek folyamán Wesselényi ellátogatott John Jackson edzőtermébe, és ott vett ökölvívóedzéseket. Jókai Mór azon gondolata, hogy „a legjobb szövetségünk a saját öklünk” is jelzi a sportág korai megbecsülését.
1875-ben megalakult gróf Esterházy Miksa által az első olyan szervezet, amely a Magyar Athletikai Club (MAC) néven működött, és keretén belül gyakorolták az ökölvívást is. Az első verseny 1875. május 6-án volt, ahol Fittler Kamill győzött. A Palicsi Olimpiák ökölvívó versenyei is említést érdemelnek, ahol 1881-ben Scossa János, 1882-ben pedig Donagyö János diadalmaskodott.
A XX. század elején a bokszélet lassan megújult, 1920 tavaszán megalakult a Magyar Birkózók Szövetsége, ezen belül augusztus 8-án létrejött a bokszoló-szakosztály. Az első nemzetközi egyéni versenyt 1912. február 11-én rendezték a Műegyetem aulájában. Az első világháború kitörése egy éppen fellendülőben lévő sportot törhetett volna ketté, de ez szerencsére nem sikerült.
Az első sikerek és Papp László korszaka
Az ökölvívás a vizsgált időszakban sikertörténet, amelyet nemcsak az olimpiai, és kontinensbajnoki aranyérmek, hanem az egyre jobb feltételek, a megteremtett intézményi háttér, és az innováció terjedése is bizonyított. Az első jelentősebb hazai esemény az 1923. április 1-jén nyolc súlycsoportban megrendezett fővárosi bajnokság volt. A magyar ökölvívók első nemzetek közötti megmérettetésére 1924-ben került sor, ám igen kevés sikerrel zárták a játékokat. A gyorsan fejlődő boksz sehogy sem akart megférni a birkózókkal, és több sikertelen kísérlet után megalakult 1925-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség.
A sportág első nagy sikerét 1928-ban érte el Amszterdamban, a holland fővárosban, amikor Kocsis Antal személyében légsúlyban olimpiai aranyérmet vehetett át. Kocsis sikere Magyarországon nagyarányú figyelmet váltott ki a sportág iránt, elősegítve ezzel a fejlődést, az ökölvívócsarnokok megteltek fiatalokkal. 1930-ban Budapest rendezhette a kontinensbajnokságot, amelyen abszolút magyar fölény érvényesült, hiszen Énekes István, Széles János, és Szabó Gyula révén hazánk három aranyérmet zsebelt be. 1932-ben Los Angelesben került sor a következő olimpiai játékokra, amelyen egy aranyérmet szerzett Énekes István jóvoltából. 1934-ben újra Magyarország rendezhette a kontinensviadalt, ahol Énekes István újra kontinensbajnok lett, míg Szigeti Lajosnak első alkalommal sikerült aranyérmet szereznie.
A második világháború ellenére a sportág igen gyorsan talpra állt, és már 1945-ben megrendezték újra a hazai egyéni és csapatbajnokságot. Az első kontinensviadalra 1947 májusában került sor Dublinban, ahol Bogács László gyűjtött be egy aranyérmet harmatsúlyban.
Az 1948-as londoni olimpiára erős magyar csapat utazott ki, és ennek meg is lett az eredménye, Papp László és Csík Tibor egyaránt aranyérmet szerzett. Papp legyőzte mind az öt ellenfelét az egyik legsűrűbb súlycsoportban. A fináléban a Wembley Empire Poolban nyolcezer néző drukkolt az angol Wright-nak, de Papp győzedelmeskedett. Harmatsúlyban Csík Tibor szerezte meg az aranyérmet, és lett olimpiai bajnok Papp Lászlóval karöltve. Az 1952-es helsinki olimpián Papp László megvédte olimpiai bajnoki címét, amelyet addig csak nagyon keveseknek sikerült ökölvívásban. A nagy sikerek után jött egy nagy pofon, mégpedig a varsói kontinensbajnokságon 1953-ban Papp László számára. Az 1956-os melbourne-i olimpiának igen nehéz körülmények között vágott neki a magyar válogatott a magyarországi események miatt. Papp Lászlót ekkor sem lehetett megállítani, megszerezte harmadik olimpiai aranyérmét.
László Papp - Hungarian Olympic Legends
Magyar ökölvívó eredmények az 1980-as moszkvai olimpián
Az 1956-os forradalom után általános jelenségként visszaesett a magyar sport, és így az ökölvívás is. Bár az 1960-as évek eleje sikertelen volt, a magyar ökölvívás a 60-as évek végére és a 70-es évek elejére ismét erőre kapott. Az 1969-es bukaresti Európa bajnokságon Gedó György és Orbán László jóvoltából két aranyérmet gyűjtött be a magyar csapat. 1971-ben a madridi kontinensbajnokságon Magyarország végzett az első helyen, és ezzel története egyik legnagyobb sikerét érte el. Az 1972-es müncheni olimpián ennek ellenére a sikeres, és profi felkészítés következtében négy magyar öklöző is felállhatott a dobogóra, köztük Gedó György, aki aranyérmet szerzett.
Az 1980-as moszkvai olimpián a magyar ökölvívók is rajthoz álltak, és bár aranyérmet nem sikerült szerezniük, két bronzérmet is hazahoztak, valamint egy kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A bronzérmesek Váradi János (51 kg) és Lévai István (+81 kg) voltak. Gedó György, aki már olimpiai bajnok volt 1972-ből és négy olimpián is részt vett, szintén ott volt Moszkvában, ahol a nyolc közé került.
Gedó György: A ringen túli küzdelmek
Gedó György kiemelt alakja a magyar ökölvívás történelmének. Olimpiai, és kétszeres Európa-bajnokként nem csak a ringen belüli eredmények mutatták meg elszántságát és akaraterejét. Gedó György 1949. április 23-án született Budapesten. Gyermekkorában Békéscsabára költöztek, és itt kezdett bokszolni 1957-ben. 1967-től a Budapesti Vasas versenyzője volt Adler Zsigmond keze alatt. Gedó szerencséjére épp 1968-ban vezették be a 48 kilogrammos papírsúlyt az ökölvívásban. Rögtön magyar bajnoki címet is szerzett és még ebben az évben részt vett első olimpiáján Mexikóban. 1969-ben a bukaresti Európa-bajnokságon már arany érmet szerzett papírsúlyban.
Az 1972. évi müncheni olimpián már aranyérmet szerzett. A döntőben az észak-koreai Kim U Gilt verte meg három menetben. A döntő már a hírhedt Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet merénylete után történt. Gedó ezzel a győzelemmel a nyári olimpiák 101. aranyérmét szerezte Magyarországnak. 1973-ban besorozták, és ezzel sajnos a karrierjét is hátráltatták. Nem volt hajlandó átigazolni a Honvédbe, így edzésekre sem engedték. Az 1975-ös katowicei Eb-n bronzérmet szerzett, megnyerte a montreali előolimpiát. 1976-ban a montreali olimpián csak a negyeddöntőig jutott. Ezután szögre akasztotta a kesztyűit, edzősködni kezdett a Vasasban.
Végül mégis visszatért a ringbe, kivívta az indulási jogot az 1980-as moszkvai olimpiára, ahol szintén a nyolc közé került. 1980-tól a Vasas Ökölvívó Szakosztályának edzője volt. A mai napig ő az egyetlen magyar ökölvívó, aki négy olimpián is részt vett. Nyolcszoros magyar bajnokként vonult vissza. 597 mérkőzésen 586 győzelmet aratott, amiből 57 kiütéses győzelem volt.
Visszavonulása után a Belvárosi Vendéglátó Vállalat üzletvezetője, a Népstadion és Intézményei Vállalat rendésze, majd 1994-től 1995-ig az egri Kordax SE vezetőedzője volt. 1994-ben edzés közben súlyos balesetet szenvedett és lebénult. Tolószékbe kényszerült és kemény munkával sikerült elérnie, hogy ma már bottal tud járni. 1996-ban sajnos elhunyt felesége és egyedül nevelte tovább két gyermekét rokkant nyugdíjából. Ez is hozzájárult az 1998-as figyelemfelhívó akciójához. A Hősök terén alkalmi cipőpucolóként hívta fel a figyelmet az egykori sportolók nehéz sorsára. Elterjedt a hír, hogy eladta az olimpiai aranyérmét, de cáfolta. Tettével nagyban hozzájárult, hogy 2004-ben a Parlament megszavazta az életjáradékot az olimpiai bajnokoknak és helyezetteknek. 2014-ben róla nevezték el a Vasas SC Fáy utcai Edzőcsarnokának ökölvívótermét.
Az 1980-as moszkvai olimpia magyar ökölvívó eredményei
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a magyar ökölvívók szereplését az 1980-as moszkvai olimpiai játékokon:
| Név | Súlycsoport | Eredmény | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Gedó György | 48 kg | Negyeddöntő (8. hely) | 1972-es olimpiai bajnok |
| Váradi János | 51 kg | Bronzérem | |
| Lévai István | +81 kg | Bronzérem |
tags: #moscva #box #olimpiai #donto
