A sínek és a kreativitás találkozása: Reklámmozdonyok és a futball világa

Ligeti Gábor hobby fotós, de az évek alatt már a profi szintre képezte ki magát önállóan. Szabadidejében folyton a síneket rója és megörökít minden különlegességet. A vasút világa folyton változik, ami ma megszokott, hétköznapi esemény, az lehet hogy egy év múlva már csupán történelem. Ez a dinamikus környezet inspirálja a vasúttársaságokat is a kreatív megoldásokra, például reklámmozdonyok formájában, amelyek nemcsak utaztatnak, hanem üzeneteket is közvetítenek.

Reklámmozdonyok: Festett üzenetek a síneken

A reklámmozdonyok, vagy ahogy németül nevezik, Werbelok-ok, különleges jelenségek a vasúti közlekedésben. Ezek a mozdonyok egyedi festéssel vagy matricázással hívják fel magukra a figyelmet, gyakran valamilyen eseményhez, évfordulóhoz vagy kampányhoz kapcsolódóan.

Az első GySEV Werbelok a Joseph Haydn volt, a fotón egy soproni gyorsvonattal Budapest felé halad 2010-ben. A Haydn Taurus Budapestről egy Sopronba tartó gyorsvonattal. Haydn Taurus Szár közelében a bevágásban. Ez a magaslat kitűnő fotóhely, ráadásul a forgalom is változatos és sűrű. Egy menetrendi éven át a GySEV Taurusai vitték a Budapest Déli-Szombathely közötti vonatokat. A képen a Liszt Ferenc Taurus látható szedett-vedett kohószökevény kocsijaival. A 2012-es menetrendi évben (mely 2011 december közepén kezdődött) Budapest Déli-Szombathely között a GySEV Sissi Taurusa továbbította a vonatot. A soproni gyorsvonattal vágtat Budapestről a Széchenyi Taurus az 1-es vonalon.

Nem csupán a GySEV alkalmazta ezt a módszert. MÁV TRAXX Hegyeshalom állomásán 2010. decemberében. 2011-től Kandó Kálmánra emlékezve egy szép díszes matricát kapott az oldalára, melyet még napjainkban is visel. Az ÖBB, az osztrák vasúttársaság is kiemelt figyelmet fordít a mozdonyok megjelenésére. Az ÖBB a kiotói klímakonferenciára színezte át az egyik mozdonyát. A világoskék felületen lévő felhők is jól álltak ennek a mozdonysorozatnak. Werbelok Tirolban Salzburg és Innsbruck között egy EC-vel.

A futball és a vasút találkozása: Európa-bajnoki hangulat a síneken

A sportesemények, különösen a futball Európa-bajnokságok kiváló alkalmat szolgáltatnak a vasúttársaságok számára, hogy mozdonyokat dekorálva kapcsolódjanak az ünnepi hangulathoz. 2008-ban Ausztria és Svájc rendezte a futball Európa bajnokságot. Ennek tiszteletére a kijutó országok zászlóival díszítette fel Taurus mozdonyait az ÖBB. A képen az osztrák csapatot népszerűsíti a mozdony. ÖBB Taurus, szintén a futball reklámmal Svájcból.

Az Eb-re felmatricázott gépekkel egy bemutató Bécsben. 2008 április 26-án az ÖBB egy látványos felvonulással és mozdonybemutatóval mutatta be az összes reklámmozdonyát, ezzel is népszerűsítve a vasúti közlekedést és a bajnokságot egyaránt.

Feketebalog különleges vasútja: Futballpályán átrobogó gőzös

Néha a vasút és a futball összefonódása olyan egyedi és szürreális formában jelenik meg, mint Szlovákiában, Feketebalogon. Feketebalog egy 5000 fős kis falucska Szlovákiában. Szlovák nevén Cierny Balog, alig 200 kilométerre van Budapesttől. A Fekete-Garam partján fekvő kis falut favágók alapították a 16. században.

Feketebalog futballmérkőzései nemcsak a játékosok miatt érdekfeszítőek, hanem egy gőzmozdony miatt is, ami a pályán robog keresztül. Az is előfordul, hogy a meccsek kellős közepén olykor gőzmozdonyok pöfögnek keresztül. Sokan azt hitték, hogy a felvétel hamis, csak egy filmes trükkfelvétel, mivel a látvány hihetetlenül szürreális volt. És bizony ez nemcsak egyedüli alkalom volt, vagy valami ünnepi esemény, hanem a vonatok még most is aktívan járnak. Azonban a történethez hozzátartozik, hogy a vasút előbb volt Feketebalogon, mint a focipálya. Azért nem bontották el a síneket, mivel a vonatok akkoriban nem jártak, főleg azért, mert a hatvanas évektől annyira lecsökkent az utasszám, hogy a vonalat bezárták. A helyiek azonban megmentették a vonalat, és ma már turisztikai látványosságként működik.

A vasút hatása az emberi pszichére: „Vasúti idegállapot”

A vasút megjelenése nem csupán a közlekedést és a reklámozást forradalmasította, hanem mélyrehatóan befolyásolta az emberi pszichét és a társadalmi életet is. Már 1804-ben megalkotta az első működőképes példányokat az angol Richard Trevithick, de az igazi műszaki áttörést George Stephenson hozta el 1825-ben a Locomotion No. 1 gőzössel. Öt évre rá az 1830-ban megnyitott, Liverpool-Manchester közötti vasútvonalon pedig már a következő száz év gőzmozdonyainak prototípusa, Stephenson híres Rocket gőzöse repesztett akár 48 kilométer per órás sebességgel.

Valóban ijesztőek volt ezek a dübörgő, sziszegő, füstöt és szikrákat okádó vasszörnyek. Sőt, állították, erkölcsi leépüléshez vezethet a gőzmozdony. Bármikor kereket oldhat egy bűnöző, felpattanva egy vonatra. Tele volt a brit sajtó ilyen és ezekhez hasonló történetekkel több évtizeden keresztül, a vonatozás elterjedésével az 1860-as és 1870-es évektől kezdődően. Egy közös volt bennük: látszólag nyugodt, konszolidált polgárok felszálltak a vonatra, és amint zakatolni kezdett a szerelvény, egyszeriben átváltoztak, és bizarr módon kezdtek viselkedni. Akárcsak a skót Robert Louis Stevenson író akkoriban megjelent népszerű regényhőse(i): Dr. Jekyll és Mr. Hyde.

Az alaposan dokumentált jelenség a „railway neurosis”, azaz „vasúti idegállapot” vagy „vasúti őrület” nevet kapta az orvosoktól, akik úgy vélték, hogy a szédületes sebesség és a vonatkocsik zaja, rázkódásai megzavarhatják az idegeket, károsítják az agyat, és még az épelméjű embereket is mentálisan megviselik. Nem volt addig a vasúthoz mérhető sebességű közlekedési eszköz. A vasúti balesetek sérültjein észrevett újszerű tapasztalatok utat nyitottak többek között Eric Erichsen és Sigmund Freud munkásságának, amelyek az I. világháborúban harcoló katonák „shell shock” (lövedéksokk) jelenségének megértéséhez vezettek.

A vasút térhódítása Magyarországon és társadalmi változások

Viszonylag hamar, már 1846. július 15-én megnyílt az első magyarországi vasútvonal. Mifelénk nem merültek fel egészségügyi és más aggodalmak. Kossuth Lajos, Széchenyi István és mások is lelkesen üdvözölték a haladó technikát. „Száz vasútat, ezeret! Miért nem csináltatok / Eddig is már?... vas hiányzott?

A vasút terjedésével nőtt a balesetek száma is, és az utasok által benyújtott kártérítési igények megszaporodása miatt egyre több kutatás vizsgálta a vonatközlekedés okozta rendellenességeket. Charles Dickens író például két hétre elvesztette a hangját, miután 1865-ben Londontól délre, Staplehurstnél vasúti balesetet szenvedett. Londonba tartott Párizsból szeretőjével, Ellen Ternannal és annak édesanyjával, amikor a szerelvény áthaladt egy felújítás alatt álló vasúti hídon, amin a síneket eltávolították. A vonat kisiklott, és nyolc kocsi lezuhant a folyóba.

Szintet ugrott a civilizáció, a gőzösökkel kinyílt a világ, mozgásba lendültek az emberek, és mélyreható társadalmi változásokat indítottak el a mindenki számára elérhető utazási lehetőségek. De talán az egyik legfontosabb az időhöz való viszonyulás megváltozása volt. Korábban nem számított a pontos idő, a napszakok változása és a harangszó épp elég volt mindenki számára. A vonatok indulása, a menetrend azonban megkövetelte, hogy még a komótosabb vidékiek is sietni kezdjenek. Már ha utazni akartak. Megszületett a „pontos idő”, ami azóta is uralkodik rajtunk, és mi hűséges szolgái vagyunk.

tags: #mozdony #futball #reklamok

Népszerű bejegyzések:

• Dika Mem klubváltása
• a magyar röplabda ikonikus alakja
• komplex projektek értékelése
• Az Újpesti Röplabda sikerei
• Miért csúsznak a stadionprojektek? Paks és a Camp Nou esete