Az állami szerepvállalás, a vállalati jogok és kötelezettségek az MTK és más szervezetek példáján

A modern társadalomban a sport és a civil szervezetek támogatása, valamint a munkahelyi jogok és kötelezettségek érvényesítése egyaránt kiemelt jelentőséggel bír. Ez a cikk részletesen bemutatja az állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásának jogi kereteit, fókuszálva a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (MTK Budapest) esetére. Emellett áttekintjük a munkavállalók és ügyvezetők alapvető jogait és kötelezettségeit, valamint az online kereskedelmi tevékenység jogi hátterét, példaként az MTK Budapest Zrt. által alkalmazott Általános Szerződési Feltételeket használva.

Az állam szerepe a sportszervezetek és közösségek támogatásában

A sport a nemzetnek önmaga iránt való kötelessége, mindenhol nemzeti ügy, és az államnak, mint ilyet, kötelező kezelni. Ezt az elvet hangsúlyozta a Magyar Királyi Népjóléti Minisztérium államtitkára már 1928-ban is. Az állam aktívan hozzájárul a sportszervezetek és közösségi terek fejlesztéséhez, gyakran állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásával.

Ingyenes vagyonátadás az MTK Budapest részére

Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról szóló 2025. évi LXXVI. törvény, valamint az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXII. törvény teremt jogalapot az ilyen típusú átadásokra. A törvényjavaslathoz tartozó indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában szükséges közzétenni.

A budapesti Józsefvárosi pályaudvar területén létrehozott Sorsok Háza épületegyüttes az eredeti elképzelések szerint a vészkorszak gyermekáldozatainak állított volna emléket. A Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (MTK Budapest), amely a magyarországi zsidó közösséghez folyamatosan és ezer szállal kötődő sportklub, a Holokauszt 80. évfordulójára az eredeti elképzelés szellemiségét is képviselve a Sorsok Háza épületegyüttes tekintetében új hasznosítási javaslattal élt. Ennek sikeres megvalósítása érdekében indokolt a terület MTK Budapest részére történő átadása.

A rendelkezés szerint ingyenesen az MTK Budapest tulajdonába kerül az állami tulajdonban álló, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest VIII. kerület, belterület 38818/47 helyrajzi számú, műemléki védelem alatt álló ingatlan, beleértve a Sorsok Háza teljes megvalósítása kapcsán az állam tulajdonába került ingóságokat, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Budapest VIII. kerület, belterület 38818/54 és 38820/2 helyrajzi számú ingatlanok. Ezek átadásának célja a sportszervezet sporttal, közművelődéssel, közneveléssel kapcsolatos közfeladatai ellátásának, valamint az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtésének és működtetésének elősegítése. A vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá, azaz a vagyonjuttatás általános forgalmi adótól mentes.

Az MTK elnöke hangsúlyozta, hogy a létesítmény elsődleges célja az MTK-sportolók méltó színvonalú kiszolgálása. Többek között a röp-, a kézi- és a kosárlabdázók, a kardvívók, a ritmikus gimnasztikázók, a bridzselők és a sakkozók találnak új otthonra. A sportpark azonban több mint egy sportlétesítmény, hiszen a nyitvatartási ideje alatt minden közelben lakó, illetve fővárosi sportolni vágyó ember is felkeresheti. Az államtitkár szerint az MTK-nál a fennmaradásért folytatott küzdelmet mára a stabilitás és a fejlődés korszaka váltotta fel, hiszen infrastruktúrája az elmúlt bő évtizedben olyan létesítményekkel gazdagodott, mint az Új Hidegkuti Nándor Stadion, a Lantos Mihály Sportközpont, vagy a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia.

A Magyar Falu Program és az önkormányzati vagyonjuttatások

A 2021. évi CXXXII. törvény módosítása a Magyar Falu Program III. ütemében részt vevő kistelepülések népességszámának megőrzése és folyamatos növelése, valamint a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjának megvalósítása érdekében lehetővé teszi az ingyenes tulajdonba adást. Ez az érintett településeken lévő, az állami vagyonba tartozó, de állami vagyongazdálkodás céljára, az állami feladatok ellátásához közvetlenül nem hasznosítható vagyontárgyak esetében történik, amelyek helyi viszonylatban életminőség javító, érzékelhető használati értékkel rendelkeznek.

Például, a Badacsonytomaj külterület 039/11 helyrajzi számú, természetben a 8261 Badacsonytomaj Kisfaludy Sándor utca 15-17. szám alatt található állami tulajdonban álló ingatlan ingyenesen Badacsonytomaj Város Önkormányzata tulajdonába kerül. Ez a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása, valamint Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza kulturális hagyatékának bemutatása érdekében történik. Az ingatlanra vonatkozó tulajdonátruházási szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti elő és köti meg Badacsonytomaj Város Önkormányzatával. Badacsonytomaj Város Önkormányzata köteles az átadott ingatlant a juttatási célnak megfelelően használni, a hasznosítási célról pedig köteles a tulajdont átruházó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság felé beszámolni, ezek a kötelezettségek az önkormányzatot határozatlan ideig terhelik.

A településfejlesztésre és népességmegtartásra irányuló „Magyar Falu Program” hosszú távú hatékony megvalósításának elősegítése érdekében a Kormány 2025. december 31-ig határozatában kijelöli azokat az állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyek az azokhoz kapcsolódó, illetve azokon lévő ingóságokkal együttesen ingyenesen, könyv szerinti értéken a Kormány határozatában felsorolt önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok) tulajdonába kerülnek. A vagyonjuttatás során az Önkormányzatok mentesülnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezései, így az átadó részére történő beszámolási kötelezettségre, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó előírások alól.

A tulajdonjog a Kormány nyilvános határozatában megjelölt napon a törvény erejénél fogva száll át az Önkormányzatokra, és ezt követően kerül sor - az Önkormányzatok kérelmére - a tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. A vagyonelemek átadására per-, teher- és igénymentesen kerül sor, ide nem értve a hatályban lévő bérleti szerződéseket, használati jogviszonyokat, valamint az érintett ingatlanokon esetlegesen fennálló, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokat és kötelezettségeket.

Munkavállalói jogok és kötelezettségek: Alapvető tudnivalók

A munkaviszony akkor tudja beteljesíteni a célját, ha a felek - a munkáltató és a munkavállaló - gyakorolhatják a jogaikat, és teljesítik kötelezettségeiket. Az Mt. (Munka Törvénykönyve) nem sorolja fel tételesen ezeket a jogokat és kötelezettségeket, de az egyes szabályokból ezek egyértelműen kiolvashatók. Általában az is igaz, hogy az egyik fél jogai a másik fél kötelezettségeiként jelennek meg.

A munkavállaló jogai

A munkavállaló alapvető jogai kiemelt fontosságúak a munkakapcsolatban, amit törvények és különböző szabályozások védenek. Ezek a jogok biztosítják a munkavállalók védelmét, a méltó munkakörülményeket és a tisztességes elbánást a munkahelyükön. A munkavállaló személyhez fűződő joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A munkavállaló személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le.

• Munkaviszony létrejöttének írásba foglalása: A munkavállalónak joga van ahhoz, hogy írásban megkapja a munkaszerződést, ami tartalmazza a munkavégzés helyét, idejét, a munkakört, a fizetést és a munkaszerződés időtartamát, ha határozott időre szól.
• Méltányos fizetés: A munkavállalónak jogában áll a munkájáért méltányos és versenyképes fizetést kapni, ami az elvégzett munka mennyiségét és minőségét tükrözi. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
• Munkaidő és pihenőidő betartása: A munkavállalónak joga van a törvényes munkaidő betartására, valamint a pihenőidő megkapására a munka során.
• Szabadság és pihenőnapok: A munkavállalónak jogában áll rendszeres szabadságokat kivenni, amelyekre a törvény vagy a munkaszerződés alapján jogosult.
• Biztonság és egészségvédelem: A munkavállalónak jogában áll biztonságos és egészségügyi szempontból megfelelő munkakörülményeket és munkaeszközöket igényelni. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
• Diszkriminációmentesség: A munkavállalónak joga van a diszkriminációmentes bánásmódhoz az etnikai hovatartozás, vallás, nem, életkor, fogyatékosság vagy egyéb személyes jellemzők alapján.
• Szakszervezeti tagság: A munkavállalónak jogában áll csatlakozni szakszervezethez, véleményt nyilvánítani, valamint sztrájkba lépni, ha a munkajogok sérülnek.
• Tájékoztatás és konzultáció: A munkavállalónak jogában áll tájékoztatást kapni a munkahelyi ügyekről, valamint véleményt nyilvánítani a munkahelyi döntésekről, ha erre lehetősége van. A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről.
• Megfelelő munkakörnyezet: A munkavállalónak joga van olyan munkakörnyezethez, ami nem veszélyezteti helyzetét, nem okoz számára egészségkárosodást vagy sérülést.
• Megfelelő bánásmód: A munkavállalónak joga van méltósággal és tiszteletteljesen „lennie” munkahelyén, valamint nem szenvedhet szexuális vagy verbális zaklatást.

A munkavállaló kötelezettségei

A munkavállaló kötelessége a szerződésben foglaltakat betartani. A munkavállaló fő kötelezettségei a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség. Emellett a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

• Megjelenési és rendelkezésre állási kötelezettség: A munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Tilos alkohol, vagy más tudatmódosító szer hatása alatt állni.
• Munkavégzési kötelezettség: A munkavállaló kötelessége munkáját a tőle telhető legnagyobb szakértelemmel és gondossággal elvégezni. Mindezt megfelelő magatartással, munkatársaival együttműködve kell elvégeznie.
• Munkavégzés megtagadása: A munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést, ha az más egészségét, vagy életét veszélyezteti. Megtagadhatja a munkavégzést, ha az az ő életét és egészségét veszélyezteti, illetve, ha a teljesítés munkaviszonyra vonatkozó szabályzatba ütközik. A munkavállalónak a munkavégzés megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.
• A munkáltató utasításaitól való eltérés: A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód.

Szabadságok

Minden munkavállalónak húsz szabadnap jár, ez az alapszabadságok száma. Ezen felül bizonyos életkor elérésével pótszabadságot kap a munkavállaló, amely abban az évben jár először, amelyikben az adott életkort betölti.

• Pótszabadság gyermekek után: Egy gyermek esetén ez plusz kettő, két gyermek esetén plusz négy pótszabadsággal jár. Két gyermek felett pedig plusz hét pótszabadság illeti meg a munkavállalót.
• Apák szabadsága: Az apáknak gyermekük születésekor öt nap pótszabadság jár, ikergyermekek esetén ez a szám hétre növekszik. A pótszabadságokat a gyermekek születésétől számított legkésőbb két hónapon belül meg kell adni, amikor az apa szeretné.
• Rendelkezési szabadság: A munkavállaló hét szabadságnappal gazdálkodik szabadon, amit tizenöt nappal a kijelölt szabadságolási időpont előtt egyeztetnie kell a munkaadójával.

A munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszüntetésének három fő típusa van: a felmondás, az azonnali hatályú felmondás és a közös megegyezéssel történő megszüntetés.

• Felmondás: A sima felmondást mindkét fél gyakorolhatja. A felmondási idő legkorábban a felmondást követő napon kezdődik, és harminc nap. Ez a szám az adott munkáltatónál aktív munkaviszonyban töltött évektől függően növekszik. A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót felmenteni a felmondási idő fele alól. Határozott idejű szerződés esetén a felmondási idő a szerződés végével lejár. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idején.
• Azonnali hatályú felmondás: Mindkét fél élhet ezen jogával, abban az esetben, ha valamelyik fél szándékosan vagy súlyos gondatlanságból eredendően kötelességét megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amellyel ellehetetleníti a további munkavégzést. A munkaviszony azonnali hatállyal és indoklás nélkül felmondható a próbaidő alatt.
• Közös megegyezéssel: Ebben az esetben a két fél megegyezik egymással abban, hogy külön folytatják útjukat. A felmondás feltételeiről egyénileg állapodnak meg a munkaadóval. Fontos, hogy egyik fél sem kényszerítheti a másikat közös megegyezéssel elbocsátásra.

Végkielégítés

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkáltató felmond, vagy jogutód nélkül megszűnik. A mértéke változó, és a munkaviszonyban eltöltött évektől függ. A munkavállaló összes munkaviszonyában eltöltött időt figyelembe veszik. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadságot és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot.

Végkielégítés mértéke a munkaviszonyban töltött évek alapján

Az alábbi táblázat bemutatja a végkielégítés alapvető mértékét a munkaviszony időtartama szerint:

Munkavédelmi jogok és kötelezettségek

A munkavállalónak jogában áll megkövetelni munkaadójától a biztonságos, egészségét nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit. A munkaadónak kötelessége minden, a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszköz biztosítása a munkavállaló számára. A megfelelő és naprakész munkavédelmi oktatás nyújtása is a munkaadó felelőssége. Emellett figyelmeztetni kell a munkavállalót az egészségét és biztonságát fenyegető tényezőkről.

A munkavállalónak kötelezettsége ellenőrizni munkaeszközét, hogy az alkalmas-e a munkavégzésre. A munkavállaló csak olyan feladatok ellátására alkalmazható, melyekre élettani és egészségügyi szempontból alkalmas, illetve a munkavégzése nem befolyásolja negatívan ezeket a tényezőket. Különböző vizsgálatokat különböztethetünk meg, mint a szakmai, személyes-higiéniás, munkaköri és soron kívüli vizsgálatok. A szakmai vizsgálat az egyén munkába állása előtti egészségügyi vizsgálatot takarja. A munkavállaló köteles elvégezni a munkaköri vizsgálatot, ami azt méri fel, hogy megfelel-e a munkaköri leírásban foglaltaknak.

Az ügyvezető jogállása, jogai és kötelességei

Az ügyvezető a gazdasági társaság operatív irányításáért felelős személy. A társaság „motorja”, aki a mindennapi ügyek vitelétől a stratégiai döntések meghozataláig számos területen kulcsszerepet játszik. Jogait és kötelességeit elsősorban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, de fontos szerepe van a társasági szerződésnek és a legfőbb szerv (pl. taggyűlés) határozatainak is.

Az ügyvezető jogai

• Irányítási jog: Jogosult a társaság operatív irányítására, a társaság céljainak megvalósítása érdekében.
• Képviseleti jog: A társaságot harmadik személyekkel szemben képviseli, jognyilatkozatokat tehet a társaság nevében.
• Döntési jog: Számos kérdésben önállóan dönthet, minden olyan kérdésben, ami nincs a Ptk. vagy a társasági szerződés által más szerv hatáskörébe utalva.
• Szerződéskötési jog: Jogosult a társaság nevében szerződéseket kötni.
• Munkavállalói jogviszony létesítésének joga: Jogosult munkavállalókat felvenni és elbocsátani.
• Javadalmazáshoz való jog: A tevékenységéért díjazásban részesül, amelynek mértékét a társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szerve határozza meg.

Az ügyvezető kötelességei

• A társaság érdekeinek elsődlegessége: Köteles a társaság érdekeit szem előtt tartani minden döntése és intézkedése során.
• Gondos és lojális eljárás: Köteles a társaság ügyeit gondosan és lojálisan intézni, a tőle elvárható gondossággal, szakértelemmel és körültekintéssel eljárni.
• Tájékoztatási kötelesség: Köteles a társaság legfőbb szervét (pl. taggyűlés) rendszeresen tájékoztatni a társaság helyzetéről és működéséről.
• Számviteli szabályok betartása: Köteles gondoskodni a számviteli szabályok betartásáról.
• Titoktartási kötelesség: Köteles a társaságra vonatkozó titkokat megőrizni.
• Kártérítési felelősség: A társaságnak okozott károkért kártérítési felelősséggel tartozik. Ez azt jelenti, hogy akkor is felel, ha nem terheli felróhatóság. Az ügyvezető felelőssége kiterjed mind a vagyoni, mind a nem vagyoni károkra. Ha a társaságot több ügyvezető irányítja, felelősségük egyetemleges.

Az ügyvezető jogállásának sajátosságai

Az ügyvezető jogállása számos sajátosságot mutat, amelyek megkülönböztetik a munkaviszonyban álló munkavállalókétól. Az egyik legfontosabb, hogy az ügyvezető a társaság önálló szerve, aki a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. Jogállásának másik fontos sajátossága az utasíthatatlanság. A Ptk. kimondja, hogy a társaság tagjai nem utasíthatják az ügyvezetőt. Az ügyvezető jogállásának harmadik fontos sajátossága a szerződéses jelleg. A Ptk. szerint az ügyvezető a társasággal kötött megállapodás alapján látja el feladatát. Ez a megállapodás lehet megbízási szerződés vagy munkaszerződés. A munkaviszonyban álló ügyvezető jogállása számos jogértelmezési kérdést vet fel, különösen az utasíthatóság tekintetében.

MTK Budapest Zrt. - Általános Szerződési Feltételek és online kereskedelem

Az MTK Budapest Zrt. mint szolgáltató az online értékesítési tevékenysége során az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el. Az alábbi ÁSzF-et az MTK a jelen weboldalon keresztül megkötött összes szerződésre vonatkozóan alkalmazza, azt a jelen formában, elektronikus úton közli, illetve teszi hozzáférhetővé minden felhasználó számára.

Az ÁSzF jogi háttere és alkalmazása

Az ÁSzF-ben nem szabályozott kérdésekre, valamint az ÁSzF értelmezésére a magyar jog az irányadó, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. (Elker. tv.) törvény, valamint a Felhasználó és a Szolgáltató közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire. A vonatkozó jogszabályok kötelező rendelkezései a felekre külön kikötés nélkül is irányadók. Jelen ÁSzF 2020.07.01. napjától hatályos és visszavonásig hatályban marad. A Szolgáltató jogosult egyoldalúan módosítani az ÁSzF-et. A módosított ÁSzF-et a Szolgáltató legkésőbb az ÁSzF hatályba lépésének napját megelőző napon közzéteszi a weboldalon.

Online megrendelések és fizetési feltételek

A megjelenített termékek online rendelhetők meg. A termékek mellett feltüntetett vételár nem tartalmazza a kiszállítás költségét. A fizetendő végösszeg a megrendelés összesítője és visszaigazoló levél alapján minden költséget, így az időközben megállapított áron felüli kezelési költséget (kényelmi díjat) is tartalmazza. A Weboldalon megrendelhető termékek árai és a járulékos költségek változtatásának jogát a Szolgáltató fenntartja azzal, hogy a módosítás a Weboldalon való megjelenéssel egyidejűleg lép hatályba.

A Felhasználó kosárba helyezi a kiválasztott termékeket a „Kosárba teszem” gombra kattintva. A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a Szolgáltatóhoz, illetve a Felhasználóhoz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. Amennyiben e visszaigazolás Felhasználó megrendelésének elküldésétől számított legkésőbb 48 órán belül Felhasználóhoz nem érkezik meg, Felhasználó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

A Szolgáltató a visszaigazolástól számított 30 munkanapon belül vállalja a megrendelés teljesítését. A Felhasználó tudomásul veszi, hogy a termék esetenként a megrendelést követően kerül legyártásra, ezért a Szolgáltató fenntartja a jogot a teljesítési idő egyoldalú megváltoztatására. Ez utóbbi esetben Szolgáltató vállalja, hogy a megrendelésnek Szolgáltatóhoz való megérkezésétől számított legkésőbb 45 napon belül teljesíti a rendelést, ellenkező esetben a Felhasználó jogosult a szerződéstől egyoldalúan elállni.

Elállási jog és szavatosság

A távollevők között kötött szerződésekről szóló, 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet 20. §-a értelmében a Felhasználót tizennégy napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Az elállásra nyitva álló határidő a terméknek a Felhasználó, vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számít. Nem illeti meg az elállási jog Felhasználót olyan termék esetén, mely Felhasználó személyéhez kötött, Felhasználó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő. Ha a Felhasználó eláll a szerződéstől, a Szolgáltató haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a Felhasználó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget. A Felhasználó a termék visszaküldésének közvetlen költségeit viseli.

Kellékszavatossági igény esetén a Felhasználó kérhet kijavítást vagy kicserélést. Köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. A termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával, előállítójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja.

Panaszkezelés

A Szolgáltató célja, hogy valamennyi megrendelést megfelelő minőségben, a megrendelő teljes megelégedettsége mellett teljesítsen. A szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Szolgáltató jegyzőkönyvet vesz fel. Az írásbeli panaszt a Szolgáltató 30 napon belül írásban megválaszolja.

tags: #mtk #allam #jogai #es #kotelezettsegei

Népszerű bejegyzések:

• Részletes áttekintés a szlovén fociligákról
• Gyermek sporttáborok az OMST-nél
• A judo szabályváltozások elemzése
• Rába ETO Női Futsal: Eredmények és célok
• A labda fejlődése