A kosárlabdasport kialakulása és magyarországi története
„Dr. Naismith sokat foglalkozott ebben az idôben olyan küzdôjáték gondolatával, amellyel a téli pihenôidôben a futballistákat (amerikai futball) foglalkoztatni lehetett volna. A kosárlabdajáték gondolatát véletlen szülte. Egy ôszi délután Naismith kint volt a fôiskola játékterén, és várta a következô óra kezdetét. A játéktér egyik végén ôszibarackos kosarak voltak egymás hegyébe rakva. Naismith kezében egy labdával játszadozott, amikor hirtelen beszólították. Ô erre a kezében levô labdát beledobta az ott heverô kosarak egyikébe.”
Kezdetben, ha a kosárba találtak, akkor odaballagott szépen valaki egy létrával, és kihalászta a labdát. Megindult tehát a játék tökéletesítése, és az szabályaiban, technikájában évrôl évre fejlôdött. Springfieldbôl kiindulva hamarosan meghódította Amerikát, majd az egész világot. 1935-ben megalakították a kosárlabdasport elsô nemzetközi szervezetét (FIBB - Féderation Internationale de Basket-ball).
A kosárlabda magyarországi meghonosítása
A kosárlabdát Magyarországon Kuncze Géza testnevelô tanár vezette be. 1912 ôszén Münchenben ismerte meg a játék német változatát. Hazatérése után lelkesen igyekezett itthon is népszerûsíteni, megismertetni. A kezdeti fellendülést a világháború megakasztotta, de annak befejeztével a katonaságtól leszerelô Kuncze Géza ismét hozzálátott kedvenc játékának népszerûsítéséhez. 1921-ben kiadta az általa németbôl fordított elsô magyar kosárlabda-szabálykönyvet.
1924-25-ben megalakultak az elsô kosárlabdázó egyesületek (NTE, FTC, BBTE, MOVE, BSE), és az általuk vívott körmérkôzések jelentették az elsô lépéseket a hivatalos bajnokság felé. 1933-ban a Torinóban rendezett Főiskolai Világbajnokságon a válogatott megismerkedett a palánkos kosárlabdával, mely hazánkban is gyorsan elterjedt. Az első hivatalos bajnokságot a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága írja ki 1933-ban tíz csapat részvételével.
A magyar kosárlabdasport aranykora
A háború után az állami irányítás a sportban is hamarosan érvényesült. Új, társadalmi egyesületek szerveződtek, a háború után. Hamarosan három együttes emelkedett ki: a Honvéd, a MAFC és a MÁVAG. A sok jó játékosból szinte észrevétlenül alakította ki Páder János azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott. A csúcsot 1955 jelentette: Európa-bajnoki aranyérem Budapesten!
| Évszám | Esemény/Helyezés |
|---|---|
| 1955 | Európa-bajnok (férfi válogatott) |
| 1950 | Európa-bajnoki 2. hely (női válogatott) |
| 1983 | BSE Ronchetti Kupa győzelem |
| 1998 | GySEV-Ringa Ronchetti Kupa győzelem |
Az MTK kosárlabda szereplései
A kieséses rendszerű rájátszást követően az MTK a bajnokság 7. helyén végzett. A kieséses rendszerű rájátszást követően az MTK a bajnokság 6. helyén zárt. A kieséses rendszerű rájátszást követően az MTK a bajnokság 4. helyezettje lett. A kieséses rendszerű rájátszást követően az MTK a bajnokság 2. helyét szerezte meg. A kieséses rendszerű rájátszást követően az MTK a bajnokság 3. helyén végzett. A kieséses rendszerű rájátszást követően az MTK a bajnokság 5. helyén zárt.
A rájátszás során az MTK-Törökbálint az NB I B összesített 6. helyezését érte el. Az MTK Budapest a rájátszást követően a 2013-14-es bajnokság 7. helyén végzett.
Bonyhádi kosárlabdázás
Egyesületünk történelme 1996-os év óta íródik. Jelenleg az NBI/B Piros csoportban szerepel felnőtt csapatunk. Eredményességünk az 1996-os megalakulás óta töretlen, hiszen 22 év alatt sikerült a legutolsó osztályból elnyerni a jogot a legmagasabban jegyzett bajnokságban való indulásra. A 2013/14-es illetve 2014/2015 bajnoki címen kívül számos remek eredményt tudott elérni felnőtt csapatunk az évek során. Felnőtt csapatunk mellett hat utánpótlás csapattal rendelkezünk a 11 év alatti korosztálytól egészen a 20 év alatti korosztályig.
tags: #mtk #bonyhad #kosarlabda
