Az MTK szakosztályainak története: A kezdetektől a legendás sikerekig
Az MTK alapítására 1888-ban került sor. Az egyesület az első sportegyesület volt, amelynek nevében csak magyar szavak szerepeltek. A 19. század végén, amikor a sportéletben még a német torna és az angol atlétika dominált, egyedülálló volt a „Testgyakorlók” és a „Köre” szavak használata. A „Magyar” jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon.
A küzdősportok és az ökölvívás kezdetei
Az egyesületet olyan neves személyiségek alapították, mint Szekrényessy Kálmán, Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Kükemezey Árpád és László Lajos. Az első választmányi ülés legsürgetőbb feladatnak a tagság toborzását, a hírverést, és megfelelő klubhelyiség megszerzését tartotta.
A küzdősportok tekintetében az MTK már korán megvetette a lábát: a birkózók és az atléták mellett a szakosztály egyre nőtt, erősödött. Már rögtön az első jelentkezés kisebbfajta szenzációt tartogatott, lévén hogy néhány hónapos gyakorlás után az 1893. szeptember 24-én rendezett országos viadalon Handler György remek teljesítménnyel, minden ellenfelét legyőzve az első helyen végzett. Két év múlva már kifejezetten klasszis versenyzője is volt a gárdának.
Az ökölvívás reneszánsza és Pillitz Nándor szerepe
A tízes évek elején megszűnt a szakosztály, vélhetően a világháború miatti létszámcsökkenés és egyesületen belüli civódások okán. Amilyen váratlanul szűnt meg, csaknem olyan meglepő módon született újjá a húszas évek elején. A döntő különbség az, hogy az utóbbinak nagyon egyértelműen és pontosan körülhatárolható magyarázata van Pillitz Nándor személyében.
Felbecsülhetetlen szerepe volt abban, hogy az ökölvívás, leválva a birkózásról, önálló sportággá váljon, és megindulhasson a világra szóló sikerek felé vezető úton. 1927-ben a magyar bajnokságon már három MTK-s bokszoló állhatott a dobogó felső fokára: könnyűsúlyban Erdős László, középsúlyban Micsicsák Gyula, nehézsúlyban pedig Grósz Gyula.
| Versenyző | Súlycsoport | Eredmény |
|---|---|---|
| Erdős László | Könnyűsúly | Magyar bajnok |
| Micsicsák Gyula | Középsúly | Magyar bajnok |
| Grósz Gyula | Nehézsúly | Magyar bajnok |
Aranykor és legendás öklözők
A szörnyű háborús pusztulásokat követően, közvetlenül a felszabadulás után a szakosztály ismét újjáalakult. Említést érdemlő esemény az 1951-es év krónikájából, hogy ekkor jött a szakosztályhoz Papp László. A már pályája delén nemzeti mítosszá vált Papp Laci a Bástya öklözőjeként lépett szorítóba a Helsinki olimpián, és nyerte élete talán legnagyobb formájában második olimpiai aranyát.
Az 1956-os események után nagyon hamar talpra állt a szakosztály, ebben döntő szerepe volt Énekes Árpádnak. Ragyogó csapat kovácsolódott itt, olyan kiválóságokkal, mint Török Gyula. Török Gyula 1959-ben Eb ezüstéremmel robbant a nemzetközi élvonalba, egy évvel később Rómában frenetikus öklözéssel nyert aranyérmet, s lett olimpiai bajnok.
Az évtized derekától Fogarasi Mihály vette át az irányítást. A gárdát a hatalmas ütőerejű Kovács Pál, valamint Patkór és Gula László fémjelezte. Gula László legnevezetesebb fegyverténye egy budapesti viadal volt, ahol a zsúfolásig teli sportcsarnok közönségének fergeteges biztatása közepette, szikrázó csatában győzte le Baranyikovot.
tags: #mtk #box #szakosztaly
