Az MTK, a magyar sport úttörője: A kezdetektől napjainkig
Az MTK, azaz a Magyar Testgyakorlók Köre, az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete. Története szorosan összefonódik a magyar sportmozgalom fejlődésével, számos úttörő pillanatot és felejthetetlen sikert hozva.
A kezdetek és az alapítás
Kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet (NTE), amely a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. Az NTE, csakúgy, mint a korszak többi - ekkor még csekély számú - magyar sportegylete porosz mintára szerveződött.
1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek. Ez már önmagában is szentségtörésnek számított, de ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő. A viadalt 1888. szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A főrendező tisztét Donáth Sándor töltötte be, a versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, Kohn Arnoldot, Horner Ármint, Sachs Lipótot, Leitner Ármint, Klauber Izidort. Ők valamennyien az NTE tagjai voltak. A kortársak szerint remekül szervezett verseny volt, nyomtatott műsorfüzettel, belépőjegyekkel, sőt totalizatőrrel, ahogy akkor a fogadást hívták. Ugyanakkor kevés versenyző állt rajthoz és az eredmények sem voltak túl lelkesítőek. Mégis az akkor még nem létező MTK életének döntő mozzanatáról van szó.
A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől. A letoláson kívül a művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Az ifjú sportemberek betartották a művezető utasítását, bár ő aligha erre a megoldásra gondolt. De végülis tény, ami tény, többet nem rendeztek szabadtéri versenyeket az NTE kebelében. Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték.
Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását. November 9-én Leitner Ármin lakásán már a későbbi alapítók nagy része jelen volt, mikor eldöntötték, hogy az 1888-adik év november havának 16. napján hivatalosan is megalapítják az új klubot. Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. alakuló közgyűlésére 1888. november 16-án délután 4 órakor került sor. Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. A közgyűlés az elnöki tisztséget nem töltötte be, a tiszti kar azonban megalakult. Az első választmányi ülés legsürgetőbb teendőnek tagság toborzását, propaganda kifejtését és megfelelő klub helyiség megszerzését tartja. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből kerültek ki.
Az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult. Még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt. Vegyük figyelembe, hogy sportolásra alkalmas teremmel ekkor még nem rendelkezett klubunk, a megalakulást követően a téli időszak viszont szabadtéri sportolásra alkalmatlan volt, a sport népszerűsége pedig ebben az időben még nagyságrendileg elmaradt a maitól.
Az első évek kihívásai és sikerei
Mielőtt rátérnék az 1889-es év történéseire, szólnom kell néhány szót a magyar sport XIX. század végi versenyrendszeréről, ami meglehetősen idegen a mai kor embere számára. Nem volt még olimpiai bizottság, hiszen talán Coubertin báró álmaiban sem szerepelt még az olimpia terve. Nem voltak sportági szakszövetségek sem. Csapatok is csak alig. A pályák nem voltak szabványosítva, ez különösen az uszodák esetében volt érdekes. Ma már nevetségesnek tűnő távokon voltak versenyek, például 44 méteren. A szabályok sem voltak egységesek. Ilyen körülmények között az egyesületek házi versenyeket rendeztek saját tagjaik részére, illetve úgynevezett nyílt versenyek is voltak, ahol más egyletbeli versenyzők is elindulhattak. Nem voltak hivatalos országos bajnokságok, nem voltak hivatalos csúcsok.
Már ebben az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg. Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Erre a posztra az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. Vermes Lajos a korszak egyik legismertebb sportolója, de méginkább sportvezetője és mecénása volt. Palicsi birtokán a kornak megfelelő legmagasabb színvonalú sportpályákat tartotta fenn, ahol évente lebonyolításra került a korszak legjelentősebb magyarországi sporteseménye, a „Palicsi Olimpia”. Az elnökkel egyidejűleg alelnököt is választottak. E posztot Kükemezey Árpád nyerte el.
Nemcsak vezetésében erősödött meg az egylet. Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink. Atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap. Az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. A kor szokásának megfelelően több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban (győztes Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes Müller Dávid) zárt, azaz házi verseny volt, míg 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angol mérföldes gyaloglásban (győztes Kohn Arnold), távolugrásban (győztes Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben nyílt versenyt rendeztek.
Még ugyanebben az évben megrendezésre került klubunk második versenye, mely szeptember 15-én került sorra és programja már a kerékpározással is kiegészült. Ez az első verseny, melyen juniorok számára is rendeznek futamokat. E két verseny hagyományt teremtett, eztán hosszú ideig az MTK minden évben megrendezte tavaszi és őszi viadalát. Egyesületünk még egy éves sem volt, mikor Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. E csúcsokat sajnos a később megalakult szövetség nem hitelesítette. Az atlétika mellett már ekkor megkezdődtek kerékpárosaink sikerei. Az említetteken kívül még több tucatnyi győzelmet szereztek versenyzőink az 1889-es év különféle versenyein.
Mint láthattuk, már az első sportos évben is számos győzelmet arattak versenyzőink a különböző versenyeken. A következő 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ez volt az az év, melyben a kék-fehér színek megkezdték világhódító diadalukat. A Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen több számban is érdekeltek voltak versenyzőink. A 3000 méteres számban Tomcsák Géza győzött. Megszületett az MTK történetének első Európa csúcsa (az időeredmény: 42 perc). Klubunk ekkor még nem volt két éves. Ám más sportolók, más sportágak is remekeltek. Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel, ezúttal 10 km-en, ezt sem hitelesítették utóbb. Kohn Arnold körül kialakult egy népes gyalogló csapat, amelyik megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Tornászaink közül ismét Müller Dávid emelkedett ki Palicson aratott újabb diadalával. Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is: a kerékpározásban, az 54 kilométeres országúti versenyen.
A létesítmények és az edzői munka fejlődése
Az 1890-es évek krónikái szerint az MTK tagdíj bevétele 192 forint volt, ezzel szemben a sportolók tagdíj tartozása 546 forintot tett ki. De nem az anyagiak okozták a legfőbb nehézséget ekkoriban, hanem az edzés lehetőségek hiánya. Az MTK nem rendelkezett tornateremmel. Emiatt még az éves közgyűlésen is volt javaslat az egyesület feloszlatására. Azonban hamarosan megoldódott ez a probléma is. 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona az MTK-nak. A fiatal egylet eredményeinek elismeréseként gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát sportolóinknak. Ez hatalmas előrelépés volt a felkészülési lehetőségeket tekintve. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezd el foglalkozni az MTK. Megjelennek egyesületünkben a birkózók, vívók és súlyemelők is. Nincsenek adatok arról, hogy segítette-e korábban edző az MTK sportolókat. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó, aki 1891-től vezeti a tréningeket.
Az első hivatalos magyar bajnokok és világcsúcsok
1892-ben új elnöke van az MTK-nak Porzsolt Gyula személyében. Az új elnök új szellemiséget hoz magával. Ő teremti meg az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. A nevéhez fűződik, hogy a szokásos tavaszi és őszi viadalok melletti egy-két verseny helyett gazdag sportprogramot bonyolított az MTK. Ebből a gazdag programból is kiemelkedett az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, amely az első nyilvános úszóverseny volt Magyarországon. Lényegében innen datálhatjuk a versenyszerű úszás létrejöttét Magyarországon. Mai szemmel cseppet sem meglepő, hogy nők és gyermekek részére is szerveztek futamokat ezen a versenyen, akkoriban viszont ez már-már botrányos tettnek számított. Óriási (sport)diplomáciai sikert ért el Porzsolt Gyula azzal, hogy egy ilyen forradalmi esemény elnökségében való részvételre olyan személyiségeket tudott megnyerni, mint Szemere Miklós, Zichy, Eszterházy, Hadik és Pállfy grófok, valamint sok más előkelőség. Érdekesség, hogy a klasszikus úszó számokon kívül búvárúszás és műugrás is szerepelt a verseny műsorában. E versenyen tűnt fel a gyermek kategória győzteseként későbbi klasszis úszónk, Deutsch Gyula.
Egy nagy jelentőségű személyi változás is történt a klubnál. Új művezető vette át az edzések irányítását: Bockelberg Ede. Ő a fia volt annak a Bockelsberg Ernőnek, aki néhány sportolót az NTE-től elkergetve nagyban hozzájárult az MTK megalakulásához. Bockelberg Ede személyében a korszak legkiválóbb szakembere vette át sportolóink felkészítését.
Sportolóink 1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Atlétáink 19 csúcsot értek el, melyeken Kohn Arnold, Domenis Gyula, Beszédits Iván, Malcsiner Gyula, Freund Sándor, Grünvwald Márton, Sachs Lipót, Horváth István, Weisz Ármin és Kellner Gyula osztozott. Kerékpárosaink 5 csúcsát Schütz Ferenc, Holéczy István, Naschitz Rezső és Rottenbiller János érték el. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs. Ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel. Külön érdekesség úszóink esete: előbb értek el Európa- (Tomcsák 1893) és világcsúcsokat (Halmay 1904), mint magyar csúcsot.
Az igazán boldog pillanatokat a bajnoki címek hozták. Erre sem sokat kellett várni a XIX. század végi MTK-istáknak. Müller Dávid 1892. július 24-én palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is, de ez nem minősült hivatalos országos bajnokságnak. Az első hivatalos országos bajnok Deutsch Gyula lett, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Alig pár nappal őt követte 1894. szeptember 24-én Rottenbiller János, aki kerékpárosaink első magyar bajnokságát szerezte meg (egy angol mérföldes távon).
A labdarúgó-szakosztály születése és az aranykor
Minden nyitottság ellenére a labdarúgás klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen. A Millenárison folytatott tréningek során az MTK sportolók jelentős hányada híve lett a BTC által felkarolt labdarúgásnak. A Kertész Sándor köré tömörülő mag 1897. február 28-án javaslatot tett labdarúgó szakosztály alakítására. Ám a klasszikus sportágakhoz ragaszkodó elnökség anyagiakra, és a klub által akkor még nem sportoltatott ifjúságra hivatkozva elvetette a javaslatot. Erre a futball hívei, Kertésszel az élen, elkezdtek átszivárogni a BTC-be. A folyamat 1900-ban szakadáshoz vezetett: az ifjak kiváltak az egyesületből, és megalapították a Budapesti Atlétikai Clubot. A válságos helyzetben barátosi Porzsolt Gyula után dr. Heteés Antal került az elnöki, Sas Kálmán pedig a titkári posztra. Módosították az alapszabályt - engedélyezték a labdarúgást, illetve a fiatalkorúak tagságát - így megmentve az egyesületet. Az MTK, 1901. március 12-én alapította meg labdarúgócsapatát, nem egészen egy héttel az első bajnokság rajtját követően.
Az MTK labdarúgásában a következő mérföldkő 1901. október 20. volt, amikor az első mérkőzést játszotta a BTC vegyes csapata ellen, mely döntetlenre végződött. Az MTK-t az 1902-es bajnoki idényben a II. osztályba sorolták be, s második helyen végzett a Postás mögött. Egy szervezeti átalakítás következtében viszont 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el, s egyből harmadik helyen zárt. Valószínűleg kevesen gondolták akkor, hogy ez párját ritkító sorozat nyitánya lesz. Ettől kezdve, 1940-ig az MTK - két becsúszott negyedik hely kivételével - minden évben a dobogóra állhatott.
Egy évvel a bajnoki bronzérem után, 1904-ben megszületett az első bajnoki cím, amelyet azóta még 22 követett. A csapat 1910-ben nyert először Magyar Kupát. 1912. március 31-én avatták fel az új MTK stadiont a Hungária körúton.
Az 1914-es harmadik bajnoki cím megnyerése után - amely összesen tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett - új edző érkezett a csapathoz: az angol Jimmy Hogan. Az MTK-nál eltöltött hét éve alatt összesen hat bajnoki címet szerzett a klubnak (1916-22). A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzője. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím (1916 és 1925 között) olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében. Erre az időszakra esett az MTK legnagyobb sikere, az FTC elleni 11:2 arányú győzelem. A sikerhez az is hozzátartozik, hogy Jimmy Hogan volt a csapat edzője. Az addigi „kick and run” stílust felváltotta a „lapospasszos” játék. A csapat két ásza, Schäffer és Schlosser voltak, hozzájuk nőtt fel a fiatalabb Braun Csibi és a húszas évek sztárja, Orth György. Mándival, Kertész 2-vel és Kertész 3-mal szilárd volt a védekezés.
Az 1920-as évekre az MTK játéka világszínvonalú volt, Európa egyik legjobbjának számított, amit a nemzetközi szaksajtó is elismert. Tény, hogy az MTK 1919 és 1922 között 71 nemzetközi mérkőzést játszott, ebből 51-et megnyert, 11-et elveszített, 222 gólt rúgott és csak 86-ot kapott. Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917-1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és csak 10-et kapott 22 bajnoki mérkőzés során. Schaffer Alfréd 46, míg Schlosser Imre 41 góllal zárta a bajnoki szezont.
Az 1920-as évek közepén, a közép-európai professzionális labdarúgás bevezetésével nagy változások történtek a magyar labdarúgásban is. 1926-ban a magyar futball profi kategóriába került, és az MTK neve MTK Hungária lett. A kék-fehér klub labdarúgóit Hungária FC néven nevezte a profi bajnokságba, míg az MTK a budapesti amatőr I. osztályban szerepelt. A kor magyar labdarúgásának sajátossága lett, hogy a profi bajnokság élmezőnyében a kezdetektől fogva egyetlen kivételtől eltekintve egészen 1940-ig a Hungária, a Ferencváros FC és az Újpest FC végzett az élen, változó sorrendben.
Tragikus feloszlatás
Amilyen szép volt ez a korszak, olyan csúnya lett a vége. Az 1940-es években új időszak kezdődött. Számos rosszindulatú, szélsőséges támadás érte a klubot vallási okokból. A fasiszta hatóságok „árjásítási” törekvéseinek nem tett eleget a klub. Emiatt 1940 nyarán fel is oszlott. 1940. július 8-án, a közgyűlés határozata megszűntette a Hungáriát. A klub inkább visszalépett a bajnokságtól, de nem engedett a nyomásnak. Egy év múlva, 1941-ben a fasiszta magyar hatóságok feloszlatták - az általuk zsidónak tekintett - MTK-t. Mártírhalált halt többek között a legendás elnök, Brüll Alfréd és oly kiváló játékosok, mint Braun „Csibi” József vagy Nádler Henrik.
Újjáalakulás és a modern kor
A II. világháború utáni kábulatból, 5 évvel a klub feloszlatása után, az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért. A csapatot már a háború utáni első bajnokság rajtjánál is ott találhattuk. Ez újabb sikerkorszak kezdete volt. 1945 és 1963 között az egyesület minden évben az első hat között végzett. Érdekesség, hogy a Ferencváros segítette ki stadionjával az MTK-t a háborút követő két évben.
A klub a következő időszakban különböző néven indult. 1950. február 24-én átnevezték a klubot Textiles SE-vé, 1951-ben Budapesti Bástya lett, 1953. augusztus 25-én pedig Vörös Lobogó. Egészen 1951-ig kellett várni az újabb bajnoki címre, akkor Budapesti Bástya néven nyert bajnokságot. A korszak három magyar bajnoki címet hozott, Bukovi Márton edző irányításával. Az 1954-ben világbajnoki döntőt játszó Aranycsapatban több MTK-s is szerepelt: Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Palotás Péter és Zakariás József.
Az újjá alakulást követően megszületett az első, jelentős nemzetközi diadal. Első komoly nemzetközi sikerét 1955-ben érte el az MTK, akkor a prágai UDA ellen 7:2-es összesítéssel nyerte meg a Közép-Európa Kupát, amelyet 1963-ban újra elhódított. A következő évben a Kupagyőztesek Európa-kupáját is majdnem megnyerte, de a döntőben nem bírt a portugál Sportinggal. Az első mérkőzés 3:3-mal, míg a megismételt találkozó 1:0-s portugál győzelemmel végződött. Ám ennek a kupasorozatnak volt egy, még a döntőnél is sokkal emlékezetesebb párharca, a híres Celtic elleni összecsapás. Az elődöntő első mérkőzésén a Celtic sima 3:0-s győzelmet aratott. Akkor már mindenki lefutottnak tekintette a továbbjutás kérdését. Kivéve azt a 15 ezer szurkolót, aki végigbiztatta az első perctől oroszlánként harcoló MTK-t. A Népstadionban lejátszott visszavágón csodaszámba menő eredmény született: MTK-Celtic 4:0!
A hatvanas évek nem hoztak MTK bajnoki címet, ám a nemzetközi kupákban remekelt a gárda. Ezt követően az MTK mélyrepülése következett, mely csaknem 20 éven át tartott. A legnagyobb kudarcot az 1980-1981-es kiesés jelentette, amelyet 1994-ben is megismételt a csapat. Amikor 1978-ban másfél évtized után ismét érmet szerzett az MTK, mindenki a bekövetkező fellendülésről beszélt. Sajnos azonban, 1981-ben az MTK - története során először - kiesett az NB I-ből.
Újabb sikersorozat kezdődött; 1987-ben 30 év szünetet követően bajnok lett az MTK. Bár a következő években ezt a sikert nem tudták megismételni, a klub stabilan az élcsoportban szerepelt 1993-ig. Ekkor azonban - negyedik helyezést követően - váratlanul újabb kiesés következett. Az azonnali visszajutás a paradicsomba vitte a labdarúgókat. Akkoriban érkezett a csapathoz Sándor Károly közvetítésével a milliárdos üzletember, Várszegi Gábor, aki miatt az MTK egyedülálló anyagi pozícióba került Magyarországon.
A Várszegi Gábor nevéhez köthető 16 év a klubtörténet második legsikeresebb korszakának számít. A csapat az 1996-1997-es szezonban, tíz év után óriási fölénnyel bajnokságot, illetve huszonkilenc év után Magyar Kupát nyert. A klasszikus üzleti futball megteremtésére tett kísérlete mellett Várszegi abban is úttörő volt, hogy felismerte a játékosok képzésében rejlő komoly pénzszerzési lehetőségeket. Megnyílt hazánk első akadémiája: a 2001-ben Agárdon megnyitott Sándor Károly Akadémia - kiváló játékosmegfigyelők közreműködésével -összegyűjtötte az ország legtehetségesebb fiatal labdarúgóit. Fejlődésükért a legjobb magyar utánpótlásedzők közé tartozó szakemberek feleltek. A labdarúgó akadémia mára világhírű lett, eddig több mint 50 labdarúgót adott a magyar élvonalnak. Várszegi hozott elsőként neves külföldi edzőt Magyarországra Henk Ten Cate személyében. A nagy múltú klubok közül az MTK honosította meg elsőként a női labdarúgást.
A 2008-as diadalt követően azonban nem tudták folytatni a sikerszériát. 2011-ben kiesett, majd 2012-ben újra visszakerült a csapat a legmagasabb osztályba. Garami József irányításával aztán újabb jó széria következett. A labdarúgó-szakosztály 1901 és 2015 között 23 felnőtt magyar bajnoki címet nyert. Ezenfelül 7 Magyar Kupa győzelem és 11 gólkirályság fűződött a szakosztályhoz.
MTK Labdarúgó Szakosztály Főbb Címei (1901-2015)
Az MTK labdarúgó szakosztálya hosszú és dicsőséges története során számos trófeát gyűjtött be.
| Cím | Darabszám |
|---|---|
| Magyar Bajnoki Cím | 23 |
| Magyar Kupa Győzelem | 7 |
| Gólkirályi Cím | 11 |
tags: #mtk #club #mikor #alapitottak
