Az MTK, az örökrangadó és az 1969-es labdarúgó-mérkőzés története
Örökrangadóról írni mindig hálás feladat. Különösen igaz ez akkor, ha egy olyan patinás klubról van szó, mint az MTK, melynek története szorosan összefonódik a magyar sportfejlődéssel a XIX. század végétől egészen a mai napig. A 215 bajnoki mérkőzés, a közel 700 gól, benne számtalan legendás, bajnoki címet eldöntő mérkőzés, mely főleg a két háború közötti időszakban nem csak a labdarúgásról szólt, hanem az év egyik legfontosabb társadalmi és kulturális eseményének is számított, mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kék-fehér csapat mindörökre beírja magát a sporttörténelembe.
Az MTK megalakulása és a kezdeti sikerek
„Kezdetben vala a káosz…” azaz esetünkben kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet. Az NTE a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek. A viadalt 1888 szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől. Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték.
1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult.
Már az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg. Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink. Atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap. Az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. Ez a két verseny hagyományt teremtett, eztán hosszú ideig az MTK minden évben megrendezte tavaszi és őszi viadalát. Egyesületünk még egy éves sem volt, mikor Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. Az atlétika mellett már ekkor megkezdődtek kerékpárosaink sikerei.
Európa- és világcsúcsok kék-fehér színekben
A következő 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ez volt az az év, melyben a kék-fehér színek megkezdték világhódító diadalukat. A Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen több számban is érdekeltek voltak versenyzőink. A 3000 méteres számban Tomcsák Géza győzött. Megszületett az MTK történetének első Európa csúcsa (42 perc). Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is. A sportág, melyben megszületett a csúcs, a kerékpározás, a versenyszám pedig az 54 kilométeres országúti verseny.
1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona az MTK-nak. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát sportolóinknak. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezdett el foglalkozni az MTK. Megjelentek egyesületünkben a birkózók, vívók és súlyemelők is. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó, aki 1891-től vezette a tréningeket.
Új szellemiség és az első bajnoki címek
Elérkeztünk az MTK fennállásának negyedik évéhez. Új elnöke van az MTK-nak Porzsolt Gyula személyében. Az új elnök új szellemiséget hozott magával. Ő teremtette meg az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. E verseny jelentőségét is meghaladta az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, amely az első nyilvános úszóverseny volt Magyarországon. Hatalmas (sport)diplomáciai sikert ért el, Porzsolt Gyula azzal, hogy egy ilyen forradalmi esemény elnökségében való részvételre olyan személyiségeket tudott megnyerni, mint Szemere Miklós, Zichy, Eszterházy, Hadik és Pállfy grófok, valamint sok más előkelőség.
Még egy korszakos egyéniség pályafutása kezdődött ekkoriban. Ismét meg kell emlékeznünk az év sportsikerei között Müller Dávid újabb Palicson aratott győzelméről. Új művezető vette át az edzések irányítását. Bockelberg Ede, aki ama Bockelsberg Ernő fia volt, aki néhány sportolót az NTE-től elkergetve nagyban hozzájárult az MTK megalakulásához, vette át sportolóink felkészítését. Elég legyen részletezés nélkül annyit megemlíteni, hogy sportolóink 1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894 májusában. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs. Ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel. Külön érdekesség úszóink esete. Előbb értek el Európa- (Tomcsák 1893) és világcsúcsokat (Halmay 1904), mint magyar csúcsot.
Mi izgatja a drukkereket? A bajnoki cím! Erre sem sokat kellett várni a XIX. század végi MTK-istáknak. 1894 szeptember 24-én Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnokságát (egy angol mérföldes távon). Mégsem ő az MTK első országos bajnoka. Alig pár nappal megelőzte őt Deutsch Gyula, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Őket is megelőzte 1892. július 24-én Müller Dávid, aki palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is, de ez nem minősült hivatalos országos bajnokságnak.
Az MTK és a labdarúgás, avagy az örökrangadó ereje
E sokszínű kezdet és a folyamatos fejlődés alapozta meg az MTK későbbi kiemelkedő szerepét a magyar labdarúgásban, amelynek egyik legfényesebb megnyilvánulása az örökrangadó volt. Ahol nem csak a pályán és a lelátón „csatároztak”, de a pesti kávéházakban, az irodalmi folyóiratokban is sorra jelentek meg írások, de a korszak legkiválóbb színészei is „csatasorba” álltak, ha imádott csapatuk az örökrangadóra készült. Sajnos voltak olyan idők is, amikor a politika, a zsarnokság állta útját a két csapat találkozásának, mely nem csak abban merült ki, hogy neveket és színeket kellett „átkeresztelni”, hanem abban is, hogy az egyik csapatot évekre kizárták a bajnoki küzdelmekből.
Mégis átvészeltük a második világégést, a zsarnoki ötvenes éveket és bár sokkal puhább verzióban, de a kommunista évtizedeket is. A hatvanas évek már az „Aranylábú gyerekekről” szóltak, benne az örökrangadók visszatérő hagyományával. Bár nem olyan elementáris erővel, mint a 20-s és 30-s években, de akik a hatvanas években felültek a lelátóra, azok közül többen még „élőben” láthatták Sárosi Gyurkát és Orth Györgyöt.
Az 1969. májusi örökrangadó: Egy felejthetetlen mérkőzés
Amikor a hétvégére keresgéltem a „nap mérkőzését” és rábukkantam az 1969. májusi örökrangadóra már tudtam, ez az én terepem. Valahonnan el kéne indulni, a bevezetőhöz megtalálnia a kályha kezdőpontját, ehhez először nézzük a mérkőzésről szóló újságcikkeket, benne a hét gól története. A szünetben 4:1-re vezettünk, majd a végén még izgulni is kellett. Ott vannak a játékos osztályzatai, csak úgy röpködnek a 7-s és a 8-s érdemjegyek, hoppá, Juhász Pista 9-e a legjobb, ez tényleg remek örökrangadó lehetett.
Majd görgetés lefele, „Örökrangadó” cím csábít olvasásra, bele is kezdek, a sorok úgy sietnek, mintha versenyeznének az idővel. Az írás közepénél megállok, levegővétel, ámulat, mintha visszarepülnék a harmincas évekbe, képzeletben elsétálok egy pesti kávéház előtt, benézek az ablakon, mintha Aszlányi Károlyt látnám írás közben, de nem, ne kalandozzunk, gyerünk csak vissza, olvassuk tovább az írást, a vége felé már keresem az íróját… Peterdi Pál. Újból nekifutok az olvasásnak, majd mikor ehhez a részhez érek: „Galambősz tűnődők ülnek a terasz felső sorában. Orth Györgyöt, Sárosit emlegetik, Braun Csibit, Lázár Gyulát, a tanár urat. Milyen lesz a világ mához harminc esztendőre? Ki tudja? Ám, a galambősz tűnődőket majd akkor is megtalálod a korlát mellett. És talán nem is szabad.”
A 224. ÖRÖKRANGADÓ UTÁN | MTK vs. FRADI 1:2
Peterdi Pál írásában benne van minden, ehhez nem kell hozzátenni semmit. Megállok egy pillanatra, eltűnődöm, hogy vajon mit gondolnánk ha Peterdi ötven esztendőt írt volna, vajon mint gondolna a 2020-s jelenünkről, az előttünk álló zártkörű bajnokságról, a szurkolók nélküli mérkőzésekről, hogy utoljára több mint egy éve volt örökrangadó, akkor is a Hungária úton, igaz új stadionban, de csak 4 ezer néző előtt. 1969-ben győztünk, ahogy 2019-ben is.
„A pálya körül ezer és ezer kocsi várakozik, huszonkét fiú játszik a szürkületben. Mindig így volt, talán mindig így lesz. Az ember szívébe, ott az esernyő alatt valamiképpen a maradandóság csendes érzése költözik.”
tags: #mtk #futball #csapat #merkozesei #1969
