Az MTK Sportegyesületek Története: A Kezdetektől a Kosárlabda Eredményekig

„Kezdetben vala a káosz…” azaz esetünkben kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet. Az NTE a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. Az NTE porosz mintára szerveződött, csakúgy, mint a korszak többi - ekkor még csekély számú - magyar sportegylete. 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek. Ez már önmagában is szentségtörésnek számított, de ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő.

A viadalt 1888. szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A főrendező tisztét Donáth Sándor töltötte be, a versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, Kohn Arnoldot, Horner Ármint, Sachs Lipótot, Leitner Ármint, Klauber Izidort. Ők valamennyien az NTE tagjai voltak, de - mint arra rövidesen visszatérek - nem ezért maradtak meg emlékezetünkben. A kortársak szerint remekül szervezett verseny volt, nyomtatott műsorfüzettel, belépőjegyekkel, sőt totalizatőrrel, ahogy akkor a fogadást hívták. Ugyanakkor kevés versenyző állt rajthoz és az eredmények sem voltak túl lelkesítőek.

Mégis az akkor még nem létező MTK életének döntő mozzanatáról van szó. A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől. A letoláson kívül a művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Az ifjú sportemberek betartották a művezető utasítását, bár ő aligha erre a megoldásra gondolt. De végülis tény, ami tény, többet nem rendeztek szabadtéri versenyeket az NTE kebelében. Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték.

Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását. November 9-én Leitner Ármin lakásán már a későbbi alapítók nagy része jelen volt, mikor eldöntötték, hogy az 1888-adik év november havának 16-án megalakul az új egyesület. 1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult. Még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt.

Az MTK Kezdeti Sportágai és Sikerei

A magyar sport XIX. század végi versenyrendszere meglehetősen idegen a mai kor embere számára. Nem volt még olimpiai bizottság, nem voltak sportági szakszövetségek sem, és csapatok is csak alig. A pályák nem voltak szabványosítva, és a szabályok sem voltak egységesek. Ilyen körülmények között az egyesületek házi versenyeket rendeztek saját tagjaik részére, illetve úgynevezett nyílt versenyek is voltak, ahol más egyletbeli versenyzők is elindulhattak. Nem voltak hivatalos országos bajnokságok, nem voltak hivatalos csúcsok.

Már az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg. Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Erre a posztra az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. Az elnökkel egyidejűleg alelnököt is választottak. E posztot Kükemezey Árpád nyerte el.

Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink: atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap: az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. Magasugrásban (győztes Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes Müller Dávid) házi verseny volt, míg 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angol mérföldes gyaloglásban (győztes Kohn Arnold), távolugrásban (győztes Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben nyílt versenyt rendeztek. Még ugyanebben az évben megrendezésre került klubunk második versenye, mely szeptember 15-én került sorra és programja már a kerékpározással is kiegészült. Ez az első verseny melyen juniorok számára is rendeznek futamokat.

Az 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ez volt az az év, melyben a kék-fehér színek megkezdték világhódító diadalukat. A Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen a 3000 méteres számban Tomcsák Géza győzött. Megszületett az MTK történetének első Európa-csúcsa (időeredmény: 42 perc). Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel, ezúttal 10 km-en. Tornászaink közül ismét Müller Dávid emelkedett ki Palicson aratott újabb diadalával.

Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is a kerékpározásban, az 54 kilométeres országúti versenyen. Az MTK nem rendelkezett tornateremmel, ami az edzéslehetőségek hiányát okozta. Emiatt még az éves közgyűlésen is volt javaslat az egyesület feloszlatására. Azonban hamarosan megoldódott ez a probléma is. 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona az MTK-nak.

Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát sportolóinknak. Ez hatalmas előrelépés volt a felkészülési lehetőségeket tekintve. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezdett el foglalkozni az MTK. Megjelennek egyesületünkben a birkózók, vívók és súlyemelők is. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó, aki 1891-től vezeti a tréningeket.

1892-től új elnöke van az MTK-nak Porzsolt Gyula személyében. Az új elnök új szellemiséget hoz magával, ő teremti meg az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. Nevéhez fűződik, hogy a szokásos tavaszi és őszi viadalok melletti egy-két verseny helyett gazdag sportprogramot bonyolított az MTK. Ebből a gazdag programból is kiemelkedett két esemény. Az egyik az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, amely az első nyilvános úszóverseny volt Magyarországon. Lényegében innen datálhatjuk a versenyszerű úszás létrejöttét Magyarországon.

Nők és gyermekek részére is szerveztek futamokat ezen a versenyen, akkoriban viszont ez már-már botrányos tettnek számított. E versenyen tűnt fel a gyermek kategória győzteseként későbbi klasszis úszónk Deutsch Gyula. Egy - mint utóbb kiderült - nagy jelentőségű személyi változás is történt a klubnál. Új művezető vette át az edzések irányítását: Bockelberg Ede, aki a korszak legkiválóbb szakembere volt.

Sportolóink 1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894 májusában. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs. Ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel. Hamarosan mások is követték Malcsiner Gyulát.

Mi izgatja a drukkereket? A bajnoki cím! 1894. szeptember 24-én Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnokságát (egy angol mérföldes távon). Mégsem ő az MTK első országos bajnoka. Alig pár nappal megelőzte őt Deutsch Gyula, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Őket is megelőzte 1892. július 24-én Müller Dávid, aki palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is, de ez nem minősült hivatalos országos bajnokságnak.

A Dunaharaszti Munkás Testedző Kör és Kosárlabda Eredményei

1919. november 23-án a Forstner vendéglőben néhányan összejöttek, hogy szervezett keretekbe tömörítsék a különböző bajnokságokban szereplő haraszti labdarúgó csapatokat, és megalakították a Dunaharaszti Munkás Testedző Kört és ezzel a Labdarúgó szakosztályt. Az alapítók között voltak többek között Forstner János, Domonkos Károly, Mátyás József, Török János és Nedaraska József. A hivatalos bejegyzés azonban csak 1920 tavaszán történt meg, így az egyesület megalakulása is ehhez az évhez kötődik.

Tizenhárom évvel később, 1933-ban csatlakoztak a klubhoz a sakkozók. A Sakk szakosztály alapító tagjai Károly József, Reiss János és dr. Hoffmann gyógyszerész voltak. Még szintén ebben az évben megalakult a Tenisz szakosztály is. A csapatot Károlyi József és Proszonits Ferenc vezették. Hat éven keresztül szerepeltek a megyében, de a háború véget vetett működésüknek. 1936 nyarán feloszlott a labdarúgó szakosztály, így ebben az időszakban két sportág - a sakk, és a tenisz - képviselte az egyesületet. Hosszabb szünet után -1946-ban - szervezték újjá a labdarúgást. 1952-ben a labdarúgók kiváltak az egyesület kötelékéből. 1959-től 1969-ig ismét a DMTK-hoz tartoztak. 2009-ben az Asztalitenisz szakosztály nyert felvételt egyesületünkbe Csik Miklós vezetésével, aki 2003-ban szervezte újra az asztaliteniszt Dunaharasztiban. Így jelenleg a Dunaharaszti MTK tíz szakosztállyal működik, köszönhetően az Önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatásának.

A (feltételezett) Kosárlabda Szakosztály Rájátszás Eredményei

A Dunaharaszti MTK, mint sokszakosztályú egyesület, számos sportágban ért el eredményeket. Az alábbiakban a rendelkezésre álló adatok alapján, a rájátszásos rendszerű bajnokságokban elért helyezéseket mutatjuk be, feltételezve, hogy ezek az eredmények egy kosárlabda szakosztályhoz köthetők, figyelembe véve az írás témáját.

tags: #mtk #kosarlabda #torteneelm

Népszerű bejegyzések:

• Az angol labdarúgás ékköve: az FA Kupa
• Az angol labdarúgás ékköve: az FA Kupa
• Statisztikák és előrejelzések az északi derbiről
• Hokisisakok kiválasztása
• Budapest multifunkcionális sportközpontja