A városi szegregáció és a külterületi lakhatás kihívásai az Alföldön

A versenyképességet, mint legfőbb elérendő célt zászlajára tűző neoliberális gazdaságpolitika városi szintű alkalmazása - a profitorientált piaci fundamentalista gondolkodásnak megfelelően - a fogyasztás-központú terek kialakításában érdekelt. A fizikai-műszaki megújítással járó beavatkozásokkal a politikai és gazdasági elit nemcsak a városi gazdaságot kívánja dinamizálni, hanem a gazdasági megújítást célzó stratégiát szerintük veszélyeztető, „nemkívánatos” társadalmi csoportokat is kiszorítja a városi közterekről.

A városi szegregáció és szegénység vizsgálatával foglalkozó kutatások többsége romák lakta területekre, a nagyvárosokra, valamint Budapestre fordított különös figyelmet. Azonban ezen jelenségek még inkább jelen vannak a külterületeken, a városok peremein. Kutatásunkban alföldi települések (Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét) példáján keresztül vizsgáltuk a város központi belterületén kívül kialakult lakóhelyi szegregációt.

A jogi környezet és a „csapdahelyzet”

A téma aktualitását az adja, hogy új ingatlan-nyilvántartási törvény (inytv) T/15969. számú javaslata jelentős változást okozhatna e folyamatok alakulásában. A jelenleg hatályos 1997. évi CXLI föld- és 2013. évi CXXII. ingatlan-nyilvántartási törvény nem csekély mértékben befolyásolja a külterületi lakók életét, szegregációját az itt található ingatlanok adásvételének korlátozásaival. Az aranykorona értékkel rendelkező ingatlanok státuszának módosítása, eladása nagy terheket ró az érintettekre és jelentősen (4-6 hónap) meghosszabbítja a beavatkozások előkészítését.

Mivel a földtörvény miatt nehezen értékesíthetőek ezek az ingatlanok, egyfajta csapdahelyzet alakult ki, továbbá az önkormányzat beavatkozását is korlátozza a termelés alól kivonás magas költséghányada, amelyre jelenleg nincs fedezet. Jelenleg ugyanis az aranykorona értékkel rendelkező ingatlanokon élő szegények egyfajta csapdahelyzetbe kerültek, hiszen egy átlagos tanyaingatlan, zártkerti épület, vagy egykori üdülő átminősítése sok százezer forintos terhet jelent.

Társadalmi és gazdasági folyamatok a városszéleken

A városok peremén található, legrosszabb adottságú külterületekre szorulnak ki a társadalom perifériáján lévők, akik nehezen integrálhatók a munkaerőpiacra. Az illegális építkezések, ingatlanfoglalások, szabálytalan területhasználat, be nem jelentett költözések okán a külterületen élők számát csak megbecsülni tudjuk. Előbbi tényezők okán az itt élők jelentős hányada a szürkegazdaságban foglalkoztatott.

A túlélési stratégiák változása

• Energiaszegénység: A legszegényebbek téli túlélésüket, ingatlanjaik fűtését súlyosan környezetkárosító tevékenységekkel biztosítják: műanyag és textil-, valamint kábelégetéssel.
• Illegális fakitermelés: A rezsiválság túlélési stratégiájának részévé vált az illegális fakitermelés.
• Közösségi erózió: A szétaprózódó, elszigetelődő közösségek „magukra maradnak” az egyre inkább fokozódó kihívásokkal szemben.

Szegedi és hódmezővásárhelyi és kecskeméti példák alapján 2010 előtt vegyes, utána az elszegényedő városiak és falusiak költöztek a kiskertekbe, tanyákra. Ez nagyrészt kényszerűség volt: a kiköltözőket az olcsóbb telkek és alacsonyabb rezsiköltségek motiválták. A 2016 utáni zártkertek kivonásának ideiglenes könnyítése, az építési korlátok enyhítése és a családi otthonteremtési támogatások kiterjesztése e területekre egy jelentős beáramlást okozott. Ennek következtében a 2010 után meginduló szegregációs folyamatot részben felülírta, hogy a városokhoz közeli és az elővárosi övben a főutak mentén fekvő külterületekre nagyszámú, jobb státuszú lakos érkezett.

Összegző táblázat: A külterületi lakhatás főbb jellemzői

Jellemző

Leírás

Gazdasági hel A városi szegregáció és a külterületi lakhatás kihívásai A versenyképességet, mint legfőbb elérendő célt zászlajára tűző neoliberális gazdaságpolitika városi szintű alkalmazása - a profitorientált piaci fundamentalista gondolkodásnak megfelelően - a fogyasztás-központú terek kialakításában érdekelt. A fizikai-műszaki megújítással járó beavatkozásokkal a politikai és gazdasági elit nemcsak a városi gazdaságot kívánja dinamizálni, hanem a gazdasági megújítást célzó stratégiát szerintük veszélyeztető, „nemkívánatos” társadalmi csoportokat is kiszorítja a városi közterekről. A városi szegregáció és szegénység vizsgálatával foglalkozó kutatások többsége romák lakta területekre, a nagyvárosokra, valamint Budapestre fordított különös figyelmet. Azonban ezen jelenségek még inkább jelen vannak a külterületeken, a városok peremein. A külterületi ingatlanok jogi és szociális csapdája Kutatásunkban alföldi települések (Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét) példáján keresztül vizsgáltuk a város központi belterületén kívül kialakult lakóhelyi szegregációt. A téma aktualitását az adja, hogy új ingatlan-nyilvántartási törvény (inytv) T/15969. számú javaslata jelentős változást okozhatna e folyamatok alakulásában. A jelenleg hatályos 1997. évi CXLI föld- és 2013. évi CXXII. ingatlan-nyilvántartási törvény nem csekély mértékben befolyásolja a külterületi lakók életét és szegregációját az itt található ingatlanok adásvételének korlátozásaival. Mivel a földtörvény miatt nehezen értékesíthetőek ezek az ingatlanok, egyfajta csapdahelyzet alakult ki, továbbá az önkormányzat beavatkozását is korlátozza a termelés alól kivonás magas költséghányada, amelyre jelenleg nincs fedezet. Az aranykorona értékkel rendelkező ingatlanok státuszának módosítása, eladása nagy terheket ró az érintettekre és jelentősen meghosszabbítja a beavatkozások előkészítését. Különösen igaz ez az alföldi tanyás térségek esetében, ahol a zártkertek és tanyák sajátos jogi helyzete tovább súlyosbítja a problémákat. Probléma típusa Hatása a lakosságra Jogi korlátozások (földtörvény) Nehézkes adásvétel, jelzáloghitel hiánya Magas átminősítési költségek Eladhatatlan ingatlanok, kényszerű lakhatás Szociális elszigetelődés Közösségi kohézió hiánya, szegregáció A népességcserék és a dzsentrifikáció hatásai Szegedi, hódmezővásárhelyi és kecskeméti példák alapján látható, hogy 2010 után az elszegényedő városiak és falusiak költöztek a kiskertekbe és tanyákra, ami nagyrészt kényszerűség volt. A beköltözőket az olcsóbb telkek és alacsonyabb rezsiköltségek motiválták. Azonban a 2016 utáni zártkertek kivonásának könnyítése és a családi otthonteremtési támogatások kiterjesztése e területekre egy jelentős beáramlást okozott. Ezáltal a 2010 után meginduló szegregációs folyamatot részben felülírta, hogy a városokhoz közeli külterületekre nagyszámú, jobb státuszú lakos érkezett, akik mára többségbe kerültek. A beköltöző tehetősebbek semmilyen kapcsolatot nem tartanak a régi lakókkal, így jelentős jövedelmi szegregáció alakul ki. Közösségről már nem igen beszélhetünk, itt már át se lehet menni kérni egy tojást a szomszédhoz. A Vállalat 1/2 - Dokumentumfilm | The Corporation Part 1/2 - Documentary Kihívások és jövőbeli feladatok A leghátrányosabb helyzetben lévők lakáskörülményei rendkívül kedvezőtlenek, emiatt az itt élők elszigetelődnek a társadalomtól. Mivel a szociális és civil védőháló gyengül, egyre inkább megkerülhetetlenné válnak a célzott felzárkóztató akciók és transzferek. A földtörvény felülvizsgálata és a KSH által követett, 1990 óta folyamatosan lakott külterületek kivonása a földtörvény hatálya alól segítheti a lakhatási mobilitást és az önkormányzatok fejlesztési törekvéseit. Napjaink energiaválsága és a magas inflációs környezet miatt egyre fontosabb lenne a városi szegénység jelenségével foglalkozni, mivel a városok peremein található szegényebb lakosság kevésbé van szem előtt, és eddig is hátrányos helyzetűek voltak. tags: #mtk #krtk #keto Népszerű bejegyzések: Így készülj fel a mérkőzésre profin Sportból a politikába: Bősz Anett Érdi VSE bajnoki szereplés A Fradi-sál botrány részletei Szél Márta pályafutása GRC