Az MTK úszószakosztályának története és a magyar úszósport az 1960-as években
Az MTK, a Magyar Testgyakorlók Köre, az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete. Történelme együtt mozgott Magyarország viharos XX. századi történelmével. Az egyesület elsősorban a fővárosi középpolgárság körében keresett és talált híveket. A századforduló előtti sport- és közéletben szokatlan volt az MTK-isták demokratikus felfogása, új iránti nyitottsága és a szélsőségekkel szembeni kiállása. Elmondható, hogy az MTK tekinthető az első polgári sportegyesületnek, amely a modern és szabad atlétika gyakorlását tekintette legfontosabb céljának. Ez a szellemiség továbbra is jellemző az egyesületre.
Az MTK megalakulása és a sportágak fejlődése
Kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet (NTE), amely a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. Az NTE csakúgy mint a korszak többi - ekkor még csekély számú - magyar sportegylete porosz mintára szerveződött. Azonban 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek, angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő. A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől, aki határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Az ifjú sportemberek betartották a művezető utasítását, és új egyesület megalapítását tervezték.
1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet, a Magyar Testgyakorlók Körét. Az alakuló közgyűlésre egy budapesti kávézóban került sor. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből kerültek ki. Titkárnak Donáth Sándort választották. A közgyűlés az elnöki tisztséget nem töltötte be, a tiszti kar azonban megalakult. Az MTK tagsága gyorsan gyarapodásnak indult, még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt.
Már ebben az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg. Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink. Atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. 1889. április 21-én rendezték első atlétikai versenyüket a Tattersalon, az ügetőpályán. A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai-, a birkózó-, a kerékpár- és a súlyemelő-szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó-szakosztály is.
Úszósikerek és edzők a korai időszakban
Az MTK úszószakosztálya már a kezdeti években is figyelemre méltó eredményeket ért el. Az 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. A Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen több számban is érdekeltek voltak versenyzőink. A 3000 méteres számban Tomcsák Géza győzött. Megszületett az MTK történetének első Európa csúcsa, az időeredmény 42 perc volt. Klubunk ekkor még nem volt két éves. Később Tomcsák 1893-ban, Halmay pedig 1904-ben ért el Európa- és világcsúcsokat, még mielőtt magyar csúcsot úsztak volna.
Az első hivatalos magyar úszóbajnoki címet az MTK-nak Deutsch Gyula szerezte, aki 1894. szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka.
A klub korai edzői tevékenységével kapcsolatban nincsenek adatok arról, hogy segítette-e korábban edző az MTK sportolókat. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó volt, aki 1891-től vezette a tréningeket. Később, egy új művezető vette át az edzések irányítását. Bockelberg Ede, aki a korszak legkiválóbb szakembere volt, vette át sportolóink felkészítését. Bár ezek az edzők jelentős szerepet játszottak az MTK sportolóinak fejlődésében, a rendelkezésre álló anyag nem részletezi kifejezetten az úszószakosztály edzőit ebből az időszakból.
Az MTK és az FTC között is komoly rivalizálás alakult ki. 1908-ban egy addig példa nélküli botrány árnyékolta be az úszósportot, amikor az FTC és az MTK nagy vitába keveredett egymással. Az FTC kiváló úszója, Toldi Ödön átlépett az MTK-ba, mire az FTC professzionalizmussal vádolta meg Toldit és az MTK-t is. Később a MÚSZ felmentette őket ezen vádak alól, de a kedélyek nem nyugodtak, az MTK szabotálta az FTC úszó- és atlétikai versenyeit is.
Az MTK úszócsapatának edzője 1960-ban: Információhiány és a korabeli magyar úszósport kontextusa
Bár az MTK, mint az egyetemes magyar sport egyik alapítója és meghatározó alakja, az úszósportban is jelentős eredményeket ért el a kezdeti időszakban, a rendelkezésre álló anyag nem tartalmaz konkrét információkat az MTK úszócsapatának 1960-as edzőjéről. A klub történetében időről-időre szakosztályok alakultak és szűntek meg. Az 1950-es évek államosítási törekvései, a társadalmi bázis kiszélesítése, valamint a névváltoztatások mind befolyásolták a klub életét. Az egyesület 1950 februárjától a Textilipari Dolgozók szervezetének egyesülete lett, és neve Textilesre változott. Egy év múlva, 1951. február 6-án piros-fehérre cserélődtek a klubszínek, a név pedig Budapesti Bástyára. 1953. augusztus 26-ától visszarakták a szövőiparba az egyesületet Budapesti Vörös Lobogó néven.
Ahhoz, hogy az 1960-as évek magyar úszósportjának hangulatát és versenykörnyezetét megértsük, érdemes megvizsgálni a korszak kiemelkedő klubjainak, például a Ferencvárosi Torna Club (FTC) úszószakosztályának tevékenységét és eredményeit, hiszen ők is ebben a sportágban versenyeztek, és a kor magyar úszóéletének meghatározó szereplői voltak. Az 1950-es évek eleje újabb aranykornak, az FTC úszótörténelme fénykorának bizonyult. Világklasszis úszók szereztek az egyesületnek nagyszerű eredményeikkel még több hírnevet.
Az 1956 utáni években is szállítottak még eredményeket, bajnoki címeket a magyar úszók. A férfiaknál 1956-ban 100 méter gyorson Áts Jenő, 1959-ben Lantos László nyert aranyérmet. Ennél többet és többször tudott nyerni Záborszky Sándor, aki 1955-ben és 56-ban 1500 méter gyorson, utóbbi évben pedig 400 méteren is bajnok lett. A hölgyeknél Madarász Csilla nyert 400 méter gyorson 1959-ben és 60-ban. Sőt, 1960-ban megnyerte a 100 métert gyorson és háton is. Mellette Kárpáti Vera gondoskodott arról, hogy a címek a Fradinál maradjanak, amikor 1957-ben 100 méter mellen, 1957-ben és 58-ban pedig 200 méter mellen is nyert.
Magyarországon hátúszásban a hatvanas éveket Csikány József uralta. 100 méteren 1960-tól 67-ig volt legyőzhetetlen az országos bajnokságokon, 200-on pedig 1961 és 66 között. Mindez 14 egyéni bajnoki címet jelent. Két olimpián (1960, 64) vett részt. A már említett Madarász Csilla természetesen 1960 után is folytatta sikersorozatát. 1960-ban 100 méter gyorson Európa-rekorder volt. Két olimpián vett részt (1960, 1964), Rómában ötödik, Tokióban hatodik lett 100 gyorson, a 4×100-as váltóval pedig mindkétszer negyedik. 1961-ben nyerte első egyéni bajnoki címeit a 60-as évek másik nagy úszócsillaga, Egerváry Márta. Három olimpián vett részt (1960, 64, 68), ahol 1960-ban szerzett egy hatodik helyet a 4×100 méteres vegyesváltóval.
Killermann Kláráról, aki Novák Éva után lett a hazai mellúszás királynője, érdemes megemlékezni. 100 méter mellen 1950-től 1954-ig zsinórban ötször, majd 1959-ben és 60-ban még kétszer nyert. 200 méteren pedig 1951-től 1954-ig négyszer, majd 1956-ban és 1959-60-ban még háromszor nyert, ami tizennégy bajnoki cím. Ezt fejelte meg még öttel a 4×100-as női vegyesváltók tagjaként (1951, 53, 54, 59, 60). Hihetetlenül nagy szorgalom, akaraterő és bajtársiasság jellemezte hosszú pályafutása alatt. Természetesen részt vett a helsinki olimpián is, ahol 200 méter mellen a negyedik lett. Kitartására és eredményességére jellemző, hogy tagja volt az 1956-os és 1960-as olimpiai csapatnak is. Ugyanezekben az években nyerte sorra bajnoki címeit hátúszásban Hunyadfi Magda. 100 méteren 1952-től 54-ig zsinórban háromszor, 53-ban és 54-ben pedig 200 méteren is.
Kiemelkedő magyar úszók bajnoki címei az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején (példák a magyar úszósportból)
| Sportoló neve | Évek | Szám | Bajnoki címek (egyéni/váltó) | Olimpiai részvétel |
|---|---|---|---|---|
| Killermann Klára | 1950-1960 | 100 m mell, 200 m mell, 4x100 m vegyes váltó | 14 egyéni, 5 váltó | 1956, 1960 |
| Madarász Csilla | 1959-1964 | 100 m gyors, 400 m gyors, 100 m hát | 10 egyéni, 4 váltó | 1960, 1964 |
| Csikány József | 1960-1967 | 100 m hát, 200 m hát | 14 egyéni, 14 váltó | 1960, 1964 |
| Egerváry Márta | 1961-1968 | 100 m mell, 200 m mell, 100 m pillangó, 400 m vegyes | 26 egyéni, 14 váltó | 1960, 1964, 1968 |
Az MTK úszószakosztályának 1960-as edzőjére vonatkozó specifikus információk hiánya ellenére, a fenti adatok jól mutatják a magyar úszósport élénk és eredményes időszakát az 1960-as évek elején, amelyben az MTK sportolói is, ha nem is részletezve, de részei voltak a hazai versenyéletnek.
tags: #mtk #uszocsapat #edzoje #1960
