Az MTK vívószakosztályának dicsőséges múltja és jelene: Bárány Árpád és legendás vívóink

Az MTK vívószakosztálya egyértelműen az ország egyik legrégebbi, és egyben egyik legeredményesebbje, 1908 októberében alakult. Története során számos kihívással szembesült, többször is megszűnt, majd újjáalakult, de mindig visszatért a sportág térképére.

A szakosztály története és eredményei

A vívás már az 1890-es évek elején jelen volt a klubban, de gyorsan el is tűnt. A XX. század elején dr. Fuchs Jenő alakította újjá, de a sikerek dacára néhány év alatt elhalt a szakosztály, majd a tízes években ismét előkerült, de csak addig, amíg az első világháború el nem sodorta. A háború után egy szokatlanul hosszú, nyugodt periódus jött vívóink életébe, egészen 1939-ig működött a szakosztály. A háború után folytatódott a „hol volt, hol nem volt” történet egészen az 1969-es utolsó megszűnésig.

Ezt követően az MTK és a VM Egyetértés fúziója hozta vissza 1975-ben a vívást az MTK-ba. Érdekes módon számos korábbi MTK vívóval, mint például az ős MTK-s Tordasi Ildivel. Szerencsére azóta folyamatosan vannak vívóink, akik rengeteg dicsőséget hoztak klubunknak.

Az MTK-nak „saját jogon” is olyan klasszisai voltak, mint Fuchs Jenő, Tordasi Ildikó, Schmitt Pál, Szőcs Zsuzsa, Mincza Ildikó, Kovács Edit, Kovács Iván, Mohamed Aida stb. A különböző fúziók eredményeképpen is „megörököltünk” sikereket. Olyan nevek kerültek az MTK dicsőséglistájára, mint például Rajcsányi László, Elek Ilona, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, valamennyien olimpiai bajnokok. 1975-től napjainkig 18 világbajnoki és 13 Európa-bajnoki címet szereztek az MTK vívói.

A másik ok, ami furcsává teszi a szakosztályt, hogy az MTK-nak nem egy, hanem két vívószakosztálya van. A Csömöri úton működik a tőr és párbajtőr szakág, ami a régi MTK bázisra épül, míg a Városmajor a tőlük szervezetileg is független kard szakosztály otthona. Ők a régi BSE szakosztály alapjain jöttek létre.

Legendás alakok a vívásban: Bárány Árpád pályafutása

Bárány Árpád, az MTK örökös bajnoka, 1931. június 24-én született. A sokoldalú testnevelőtanár első magyar bajnokságát 1956-ban, téli öttusában nyerte, az Újpesti Dózsa versenyzőjeként. Az azóta elfelejtett sportágban a téli öttusában a két fizikai számot, az úszást és a futást a lesiklás és a sífutás helyettesítette. 1952-ben, a helsinki olimpia után a honi sportvezetés nagyobb figyelmet kezdett szentelni az öttusának, megalakult az Újpesti Dózsa öttusa szakosztálya, ahol a versenyzők felszerelést is kaptak, vívófelszerelést is. Bárány kihasználta az alkalmat, elkezdett öttusázni.

Az öttusabajnok azután 1957-ben már a megfiatalított párbajtőr-válogatott tagja lett. Első nemzetközi versenye az 1957-es párizsi világbajnokság volt, ahol egyéniben és csapatban is ezüstérmet szerzett. Egy évre rá szintén ezüst-, majd az ’59-es budapesti vb-n aranyérmes lett csapatban, a római olimpián 4. helyen zártak társaival. A tokiói olimpiára Sákovics József szövetségi kapitány hajthatatlansága okán őt vitték ki a csapat tagjaként.

Az 1964-es tokiói olimpiai aranycsapat

Az 1964-es tokiói olimpián a magyar férfi párbajtőr-válogatott, Bárány Árpád vezetésével, történelmi győzelmet aratott. A japán fővárosba való kiutazás előtt, az 1964-es hazai csapatbajnokságon bíztató formát mutattak a válogatottak. Mindenki reménykedett, hogy ötösünk: Kulcsár Győző, dr. Kausz István, Nemere Zoltán, Bárány Árpád, Gábor Tamás képes lesz a nagy bravúrra.

A vérmes reményeket kissé lehűtötte, hogy az egyéni mérkőzések során egy párbajtőrözőnk sem jutott túl a legjobb 16-on. Hallatlanul nehéz sorsolás várt az együttesre, a könnyű kezdeti győzelmek (Japán, Irán) után Ausztria legyőzése (8:1) is simán ment. Szerencsére folytatódott a lendület az óriási nevekkel felálló szovjetek (8:4), majd a franciák, és végül a világ legjobbjának tartott olaszok ellen is. Az azzurik elleni finálé hőse Kulcsár volt, aki - miután Gábor és Kausz elvesztette csörtéjét és az állás 2:2 volt - minden ellenfelét leiskolázta. Nagyszerűen érvényesült briliáns technikája, tudatos, szellemes rafináltsága. 8:3-ra nyertek, megfordítva ezzel a papírforma alapján jósolt várakozásokat. A Waseda vívócsarnok hangos volt a magyarok dicséretétől. Különösen Kulcsárnak jutott ki az elismerésből, aki bizonyította, hogy a világ akkori legjobb párbajtőrözője. Könnyedén, játékosan vívott. A tőle megszokott ravasz mosollyal kísért minden találatot. A tudósítók hírül adták a világnak a szenzációt, férfi párbajtőrvívásban aranyérmes Magyarország, Olaszország és Franciaország előtt.

Az aranycsapat tagjai

Íme az 1964-es tokiói olimpiai bajnok férfi párbajtőr csapat tagjai:

Ezek a tehetségek olyan jó szemű, újításokra képes mesterek kezei alatt értek klasszissá, mint Bay Béla és Vass Imre. Bay például sokat adott a taktikai felkészülésre, a fizikai adottságok erősítésére, de azért azt vallotta: - „A vívás legjobb kiegészítője a vívás.”

Edzői karrier

Bárány Árpád 1968-ig versenyzett, de ezután sem szakadt el a sportágtól. A Testnevelési Főiskolán 1963-ben szerzett szakedzői oklevelet, 1966-tól pedig a gyakorlatban is kamatoztatta tudását. Sákovics József biztatására 1968-tól két éven át az Iráni Vívó Szövetség állami edzőjeként dolgozott. Hazatérte után korábbi egyesülete, az MTK (akkor MTK Vörös Meteor) hívta edzőnek, ’75-től a klub utánpótláscsapatát dirigálta, de az ő nevéhez fűződik az egyesületben rendezett első női párbajtőrverseny is. Nyugdíjba vonulása után változatlan lelkesedéssel és szakértelemmel igyekezett megszerettetni a vívást a fiatalokkal, de bánatára mind kevesebb volt a jelentkezők száma.

Szőcs Bertalan mesteredző öröksége

Hosszú éveken át Szőcs Bertalan, mesteredző vezetésével a szakosztály edzőgárdája - elismerten - az ország legerősebb csapatát alkotta. Berci bácsi érdeme, hogy hosszú éveken át tömegsportot tudott csinálni a vívásból. Volt olyan időszak, amikor több mint háromszáz tagja volt szakosztályunknak, az óriási, 1100 négyzetméteres vívóterem minden nap megtelt. Jelenleg öt főállású edző dolgozik a Lantos Mihály Sporttelepen, a legendás vívómesterről, Szőcs Bertalanról elnevezett vívóteremben.

Szőcs Bertalan azon kevesek közé tartozott, akit már életében elismertek. Ennek talán a csúcsa volt, hogy azt a helyet, ahol a legtöbb idejét töltötte, az MTK vívótermét róla nevezték el. Ő egy szerény ember volt, de tisztában volt a képességeivel. Nem dicsekedett ezzel, de szinte természetesnek vette. Ő egy nagyon kemény, maximalista edző volt. Kitűnő pedagógus volt, tudta kezelni az embereket.

Szőcs Bertalan folyamatos mozgásban volt egészen addig, ameddig élt. Hiperaktív ember volt. Imádott túrázni. Mindig mondta, hogy rövid túra vagy hosszútúra… a rövid túra volt 20 km. Szeretett horgászni, a Tiszán volt csónakja, oda járt rendszeresen.

Számos világsztár vívó nevelkedett Szőcs Bertalan kezei alatt. Elindította első gyerekcsoportját az MTK-ban, az akkor kezdők között ott volt többek között Kovács Iván és Mincza Ildikó. Az öttusából hozottakat is beépítette a munkájába, arra törekedett, hogy ötvözze az öttusázók fizikumát és a vívók ügyességét. Ennek is köszönhetően már fiatal mesterként rengeteg eredményt ért el. Kovács és Mincza mellett később tanítványa volt Nagy Tímea, Imre Géza, Kulcsár Krisztián, Hormay Adrienn, Rédli András. Versenyzői olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címeket szereztek. Feleségét is a vívóteremben ismerte meg. Nemcsak edzője, de mentora is lett tanítványainak, fontosnak tartotta, hogy versenyzői ne csupán jó vívók, de kiváló emberek is legyenek.

Az MTK vívásának ikonikus személyiségei

Az MTK vívószakosztálya számos további kiemelkedő sportolót nevelt ki, akik nevüket aranybetűkkel írták be a magyar és nemzetközi vívás történetébe. Olyan versenyzők fémjelzik az egyesületet, mint dr. Fuchs Jenő, Gerevich Aladár, Schmitt Pál, Bárány Árpád, Berczelly Tibor, Tordasi Ildikó, Dömölky Lídia, Kovács Edit, Szőcs Zsuzsanna, Eőry Diána, Hormay Adrienn, Mincza Ildikó, Kovács Iván, Mohamed Aida.

Szőcs Zsuzsanna, a kettős világbajnok

Szőcs Zsuzsanna, Szőcs Bertalan lánya, az egyetlen vívó a világon, aki két fegyvernemben is világbajnok lett. Nagyon fiatalon robbant be az élvonalba. 17 éves volt, amikor Sákovics József, az akkori szövetségi kapitány bizalmat szavazott neki, így tényleg nagyon fiatalon lett válogatott. Nem volt még 18 éves, amikor a moszkvai olimpia bronzmeccsén ő vívhatta a csapatból az utolsó, mindent eldöntő asszót. Ettől kezdve 1992-ig folyamatosan ott volt a válogatottak között. A lánya születése után, 1993-ban még úgy tervezte, hogy felkészül a következő olimpiára, jól is ment a vívás, az MTK-val összejött még a BEK-győzelem is.

Fegyvernemet általában az vált, akinek nem jönnek az eredmények. Szőcs Zsuzsa azonban világbajnok tőrvívóként váltott az akkor még gyerekcipőben lévő párbajtőrre. Bárány Árpi bácsi karolta fel az MTK-ban a női párbajtőrt. Ő vetette fel, hogy mi lenne, ha az MTK-ba is megpróbálkoznánk ezzel. Apuval megbeszélték, hogy próbálják ki. Kipróbálták és nagyon tetszett. A magyar csapattal úgy nyertek az első hivatalos női párbajtőr világbajnokságon, hogy akkor még párhuzamosan tőrre és párbajtőrre is készült. Aztán érezte, hogy nem fog menni a kettő együtt.

Gyerekkorától a vívóteremben nőtt fel, így teljesen adott volt, hogy kipróbálja a vívást. Habár édesapja volt a vezetőedző, Szőcs Bertalan tudatosította benne, hogy a vívóteremben ő az edző, otthon meg apuka. Maximum egy verseny után 10-20 percet beszéltek a vívásról, a versenyről.

Jelen és jövő az MTK vívószakosztályában

Ugyan a hajdani eredményességet nehéz lesz megközelíteni is, de a mai napig is erős bázissal rendelkezik a klub, utánpótlás és felnőtt szinten is. Egy tehetséges fiatal párbajtőröző, aki még nincs 16 éves, de már 6 éve az MTK párbajtőrözője, máris egy jelentősebb méretű vitrinre lenne szüksége az érmei elhelyezéséhez. A 2020-2021-es évad magyar bajnoki eredményei is ezt tükrözik: saját korosztályában a kadetek között egyéniben és csapatban is bajnoki címet szerzett. Egy korosztállyal feljebb, a juniorok között is tagja volt az MTK Budapest bajnoki bronzérmes gárdájának. Sőt, tagja volt a felnőtt bajnoki hatodik helyezett MTK Budapest-csapatnak is, és ugyancsak a felnőttek között egyéniben is hatodik lett. Az eddigi sikereinél is sokkal többre vágyik, sokkal többre hivatott.

Az MTK-ban kezdett vívni, miután korábban karatézott, de az nem jött be neki. Szülei elvitték egy sportágválasztóra. A vívás megtetszett, talán azért is, mert már előtte is nagy élvezettel nézte vívóversenyeket a különböző sportcsatornákon. Akkor hozták az MTK-ba. Nem feltétlenül értette, de nagyon tetszett. Az első perctől kezdve nagyon jól érezte itt magát. Igazából először voltak a kezdő edzések, ahol megtanulták a vívás alapelemeit. Azután átkerült Török Tibor bácsi csoportjába. Ő nagyon sokat dicsért, mondogatta, hogy nagyra viheti, nagyon motiváló volt. Az első komolyabb versenye egy Szilveszter Kupa volt, még tőrözőként. Tőrben is voltak sikerei, de amikor kipróbálta a párbajtőrt, rögtön azt érezte, ez az ő sportja, ezt fogja csinálni. Az edzőkkel, vezetőkkel beszélgetve, róla mindenki azt mondja, az egyik legnagyobb tehetség az MTK-ban. Minden támogatást megkap az MTK-tól, sok helyről hallja vissza ezt az értékelést és éreztetik is vele, hogy fontos a klubnak. Az edzővel, Bakodi Róberttel nagy jó a kapcsolata. Nagyon jól tud vele együtt dolgozni, nagyon szereti. Nagyon jó a légkör, sok barátja van itt, sok olyan edzőpartner, akikkel nagyon jókat tud vívni, gyakorolni. Éles asszókat tud vívni fiúkkal is. Igazából az MTK ezt a légkört, ezt a közösséget jelenti számára.

A vívás nem tartozik az olcsó sportágak közé. Az MTK Budapest minden lehetséges támogatást megad a sportolóknak, de még így is nagy az anyagi teher rajtuk. A sportoló tízedik osztályos a Budapest VI. kerületi Kölcsei Ferenc Gimnáziumban. Jövőjét mindenképpen a sport közelében képzeli el: szóba jöhet a sportpszichológus, a gyógytornász, a dietetikus vagy akár a Testnevelési Egyetem edző szaka is.

Az elmúlt évek eredményei is mutatják az MTK vívóinak folyamatos jelenlétét a hazai és nemzetközi porondon:

• 2016: Szász Emese megkoronázta pályafutását, bronzérmes lett, Krajnyák Zsuzsanna a 4. helyen végzett. Knapek és Mohamed is kvótát szerzett Rióba.
• 2015: Szilágyi Áron is rajthoz állt. Kerekesszékes vívó VK: 3. hely.
• 2014: Ukrajna kibabrált a kardcsapattal, 9. hely. Rédli András 11. lett. Legjobb magyarként Knapek 16. Záhonyi Petra és dr. Bancsics Máté 13., Dobó 12. Pécsi vívóé a világkupa 10. helye.
• 2013: Rédli András 7. lett. Veterán vívó EB: 22. Ötödikek - de hogyan! A 9. hely. Gratulálunk a sikeres magyar kadett vívóválogatottnak! Szilágyi ezüstérmes Padovában, File 8. A férfi párbajtőrcsapat 3. helyet szerzett.

Dr. Baracs Marcell, az MTK alapítója és a bátorság szimbóluma

Az MTK történetének egyik meghatározó alapítója dr. Baracs Marcell volt, a huszadik század első harmadának egyik leghíresebb, talán a leghíresebb és legbátrabb ügyvédje. Folyamatosan az árral szemben úszott. A Tanácsköztársaság idején az ellenforradalmárok, a fehérterror idején a kommunisták ügyvédje volt. Védencei közé tartozott Lőw Immánuel rabbi - aki amúgy közeli rokona volt - és báró Hatvany Lajos is. Idősebb korában aktívan politizált.

Dr. Baracs Marcell egyesületünk alapító tagja volt. (Nem volt az 1888-as alapítók között, de az 1890-es években még lehetett alapító tagi címet vásárolni az MTK-ban.) Egy kortárs így írt róla: „A tiszaeszlári időkben találkoztam vele először. Büszke volt zsidóságára, volt is miért. Hiszen annak legelőkelőbb ágából származott, és e családnak tradiciós magas piedesztálon álló műveltségét és tudását szívta magába. Karddal kezében állt ki akkor számtalanszor felebarátaiért vagy mint párbajsegéd töltött el napokat és heteket hasonló ügyekben. Nyugodt, de bátor és határozott ember volt. Nem félt a pokoltól sem. Igazságos ügyért tűzbe ment. A vörösök, a fehérek uralma alatt, amikor olcsó volt az emberélet, oda mert állni az üldözök elé és nem egyszer keményen megleckéztette azokat a bíráskodókat, kik az üldözöttek saruzsinórját sem voltak érdemesek megoldani. Mindezt nem pénzért nem érdekből, hanem ingyen, számos esetben még ráfizetve is cselekedte.”

Fellármázta a külföldi képviseleteket a vörös bitorlók erőszakosságai és a terror ellen és szinte csodaszámba ment, hogy élve úszta meg az 1919/20. évi poklokat. Az ilyen férfinak elhunyta, a legszebb korban, midőn az ember már felülemelkedett az élet legtöbb gyarlóságán, mély szomorúságot vált ki és töprengésünkben magunkban kérdést teszünk fel, hogyan mutatkozik az osztó igazság? Izrael magyar fiai: legyen szemeitek előtt Baracs Marcell életpályája, törekvései és eredményei. Ti zsidó fiatalok, kövessétek Baracs Marcell példáját és elismerés és dicsőség fogja kísérni lépteiteket.

tags: #mtk #vivas #udvarhelyi #barany #arpad

Népszerű bejegyzések:

• a Puskás Aréna körüli egészségügyi vitákról
• Megismerheti a Siemens stratégiáját
• Az edzői licencek útja az MLSZ-nél
• Megdönthetetlen futballrekordok
• Sportfogadás tippek útmutató