Munkaerőhiány és foglalkoztatottsági statisztikák Magyarországon

Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisi foglalkoztatottsági adataiból kiindulva megállapította, hazánkban gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaerőpiacon - több mint 4 millió 600 ezren dolgoznak ma Magyarországon.

A foglalkoztatottság és munkanélküliség aktuális helyzete

Az előző év decemberében a munkaerőpiacon az előző hónaphoz képest érdemi változás nem történt. A foglalkoztatottak száma továbbra is magas, kismértékben 4,7 millió fő feletti, ami meghaladja a koronavírus előtti szintet. A vállalkozásoknak meg kell gondolniuk a munkaerő elbocsátását. A háromhavi mozgóátlagok alapján is látható a foglalkoztatás tetőzése: az éves alapú bővülés csupán mintegy 15 ezer fő volt. Ezen belül azonban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezer fővel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 14 ezer fővel csökkent. Az elmúlt év azonos időszakához képest idén 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, ez a csökkenés a feldolgozó- és az építőiparban a legszámottevőbb.

A KSH jelentés szerint az április-júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt, ami újabb rekord az egy hónappal korábbi 3,4 százalék után. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében stagnált a munkanélküliség. Az állástalanok száma és aránya újabb rekord alacsony szintre süllyedt a második negyedévben, miközben a javulás üteme egyre csökken. Az ING Bank vezető elemzője szerint az év második felében 3,4 százalék körül ingadozhat a munkanélküliségi ráta. Jelentősebb csökkenésre már nem számít, mivel a közfoglalkoztatottak száma is csupán 108,7 ezer és a munkanélküliek több mint egyharmada már legalább egy éve keres állást, vagyis nehezen foglalkoztathatónak számít. A munkanélküliségi ráta kismértékű növekedése ugyan nem kizárható, de drasztikus emelkedésre nem számítanak, az csupán az energiaválság elhúzódása esetén következhetne be. A számok alapján a munkapiac közgazdasági értelemben továbbra is teljes foglalkoztatottsággal jellemezhető.

Demográfiai problémák és munkaerőhiány

A demográfiai problémák is jelentős hatással vannak a munkaerőpiacra, az elmúlt év ugyanezen időszakához képest „a 15-74 éves korosztályban 60 ezerrel vagyunk kevesebben”. Ezen irányvonal alapján a következő években évente 30-40 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiácról csak a demográfiai problémák miatt. A mediánéletkor a visegrádi négyek közül Magyarországon volt a legmagasabb.

Munkaerőhiány a vállalkozásoknál és szektorok szerinti megoszlás

Dr. Czomba Sándor hozzátette, az elmúlt két hétben meglátogatott több, elsősorban járműipari céget, akik főként a mérnökök, a technikusok és a kékgalléros dolgozók területén számoltak be munkaerőhiányról. Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt - derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). Huszonegy európai országban átlagosan a cégek 75%-ának tavaly nehézséget jelentett megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozókkal betölteni az üres álláshelyeiket.

A leginkább hiányszakmák közé tartoznak a hegesztők, az egészségügyi szakemberek, a szakácsok és a villanyszerelők. Túlkínálat leginkább az irodai és más hasonló munkakörökben figyelhető meg, amelyeket - nem véletlenül - a mesterséges intelligencia bevezetése leginkább érint. 2024-ben Magyarországon a hiányszakmák legnagyobb mértékű megjelenése a következő foglalkozási csoportokra volt jellemző: építő és kapcsolódó szakmákban dolgozók (a villanyszerelők kivételével), személyi szolgáltatást nyújtók, valamint bányászatban, építőiparban, feldolgozóiparban és közlekedésben dolgozók. Másfelől, a túlkínálat legnagyobb mértékű megjelenése a következő foglalkozási csoportokra volt jellemző: élelmiszerfeldolgozó, faipari, ruhaipari, valamint egyéb kézműves és kapcsolódó szakmákban dolgozók.

A szállítmányozási és raktározási ágazat már jó ideje a munkaerőhiány okozta válság kellős közepén van. A teherfuvarozók száma a COVID-19 világjárvány óta még mindig alacsony, miközben a vevői megrendelések száma egyre növekszik. Az ágazat válságát leginkább annak tulajdonítják, hogy nem sikerült új - és fiatalabb - munkaerőt felvenni.

Keresetek és bérek Magyarországon

2025-ben a bruttó átlagkereset - az egy évvel ezelőttinél alacsonyabb mértékben - 9,0%-kal emelkedett. A bruttó átlagkereset 725 500 forint volt. 2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,7, a nettó átlagkereset 12,0, a reálkereset pedig 10,5%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését.

2024. január 1-jétől Magyarországon a jogszabályban meghatározott minimálbért 696,97 euróban állapították meg. 2023-ban egyetlen személy bruttó átlagkeresete 1561 euró, míg az EU27 átlaga 3417 euró volt. Az ennek megfelelő nettó bér Magyarországon 1038 eurót, míg az EU27-ben 2351 eurót tett ki. 2018-hoz képest a bruttó átlagkereset Magyarországon 45,1%-kal, az EU27-ben pedig 19,8%-kal nőtt.

Munkaerőpiaci adatok és statisztikai források

A munkaerőpiaci adatoknak több forrása van: a lakossági munkaerő-felmérés, amely a népesség gazdasági aktivitásáról (munkanélküliségről, foglalkoztatásról) gyűjt adatokat és Intézményi adatgyűjtések, illetve adminisztratív adatok, amelyek forrásul szolgálnak például a keresetek, a ledolgozott munkaórák, a létszám, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, a sztrájkesemények jellemzőinek bemutatására. A szakstatisztika részét képezi a reálkereseti index számítása, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum adatainak közzététele is.

• Munkanélküliségi ráta: A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15-74 éves korcsoport.
• Foglalkoztatási ráta: A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15-64 éves korcsoport.
• Átlagkereset: A mutató a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változását mutatja az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatok a munkáltatók teljes körére vonatkoznak. A kereset összetevői az alapbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a jutalom, a prémium, a 13. és további havi fizetés.
• Üres álláshely: Az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz.

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Az Európai Munkaügyi Hatóság minden évben tájékoztatást ad a munkaerőpiac helyzetéről az egyensúlyhiányokkal foglalkozó EURES-jelentéseken keresztül.

Munkaerőpiaci trendek és kihívások

Készségbeli hiányosságok és a demográfiai változások

Bár a munkaerőpiac egyre jobban teljesít, és a foglalkoztatási arányok jelentősen magasabbak, mint néhány évvel ezelőtt, a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány továbbra is fennáll, és nagy valószínűséggel fenn is fog állni. Az elmúlt években számos új tényező jelent meg. Ezek új paramétereket hoztak magukkal, amelyekkel meg kell birkóznunk: a demográfiai változások (és az idősödő népesség), a technológiai fejlődés, a zöld és digitális átállás, valamint annak kudarca, hogy több szakma vonzerejét nem sikerült felszínre hozni, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kulcsfontosságú ágazatok „kiürüljenek”.

A digitális készségek hiánya is problémaként merült fel, mivel jelenleg az európai felnőtteknek mindössze 5,6 %-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel, nem is beszélve a mai fejlődő munkaerőpiacon szükséges fejlett készségekről. A munkaerőhiány és -túlkínálat kezelésének egyik legfontosabb lépése a készségekbe való befektetés, különösen a digitális forradalomra való felkészítés. Az olyan kezdeményezések, mint a Készségek Uniója, javítják az oktatás és a képzés minőségét, és előmozdítják az egész életen át tartó tanulást, ezáltal javítva az emberek foglalkoztathatóságát.

Részmunkaidős foglalkoztatás és mobilitás

A részmunkaidős foglalkoztatásról Dr. Czomba Sándor elmondta, az elmúlt években nőtt Magyarországon ez a forma, de nem a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakításával, hanem új szereplők belépésével. Elmondta, hogy a magyarok mobilitása nagyon alacsony, ezt a kormánynak tudomásul kell venni és a munkahelyeket oda vinni, ahol az a dolgozóknak belátható időn belül megközelíthető.

Regionális különbségek a munkaerőpiacon (2023-as adatok alapján)

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket.

Foglalkoztatási ráta és GDP régiók szerint

A táblázat a 2023-as évre vonatkozóan mutatja be a régiók legfontosabb munkaerőpiaci és gazdasági mutatóit.

Megjegyzés: Az országos átlag foglalkoztatási rátája eltérhet a teljes szövegben említett más számoktól, mivel az EU27 átlagához való viszonyításhoz más korcsoportok (15-64) adatai is felhasználásra kerültek, míg a fenti táblázatban az adott régiókra vonatkozó általános foglalkoztatási ráta szerepel.

A várhatóan növekvő és hanyatló ágazatok

A várhatóan növekvő ágazatok közé tartozik a megújuló energia, az autógyártás, a gyógyszeripar és a vegyipar, az informatika és az új technológiák, az idegenforgalom és a szálloda- és vendéglátóipar, a közlekedés és a logisztika, míg a hagyományos mezőgazdaság, a kohászat és a fémipar várhatóan hanyatlásnak indul.

Távmunka és platformalapú munkavégzés

A távmunka esetében még a világjárvány után is tartós változások figyelhetők meg. A távmunkát végző munkavállalók aránya több mint kétszeresére nőtt, és az elmúlt 3 évben tartósan magas szinten maradt. Jelenleg a foglalkoztatottak 7,5%-a, közel 350 000 munkavállaló dolgozik távmunkában. A jövőben valószínűleg egy hibrid rendszer fog kialakulni, amely a távmunka és a munkahelyi részvétel valamilyen kombinációjára épül majd egyre több olyan munkahelyen, ahol ez lehetséges.

2023-ban Magyarországon a foglalkoztatottak 4,9%-a dolgozott néha otthonról, szemben az EU27-ben mért 13,3%-kal. Emellett Magyarországon a foglalkoztatottak 3,6%-a dolgozott általában otthonról, míg az EU-27-ben ez az arány 8,9%.

tags: #munkaero #hiany #stadat

Népszerű bejegyzések:

• A magyar kézilabda utánpótlás kihívásai
• A BSK történetének részletei
• A Birkózó Szakosztály bemutatása
• Olvasd el, miért kihagyhatatlan a Ferencváros-Újpest rangadó!
• Falusi Mariann győzelme az 1983-as Ki mit tud?-on