Munkával kapcsolatos játékos feladatok a csapatépítéshez
A csapatépítő tevékenységek kulcsfontosságúak a hatékony és harmonikus munkahelyi légkör kialakításában. Ezek a játékok nem csupán a szórakozást szolgálják, hanem fejlesztik a kommunikációt, az együttműködést, az önismeretet és a problémamegoldó képességet is. A cikkben bemutatásra kerülő feladatok sokoldalúan alkalmazhatók, legyen szó diákcsoportokról, felnőttképzésről vagy akár munkatársi közösségekről.
A csapatépítő játékok fontossága
A csapatépítő játékok segítenek a csapatszellem erősítésében, a pozitív munkakörnyezet megteremtésében és a munkatársak motivációjának növelésében. A rendszeres csapatépítés fokozza a csapatmorált, mélyíti a kötődést és a szocializációt, ami növeli a morált és segíti a munkatársakat abban, hogy hatékonyabban működjenek együtt a munkahelyi problémák megoldása érdekében. A csapatépítő tevékenységek közös elvégzése után a munkavállalók jobban megértik érdekeiket, erősségeiket és gyengeségeiket. A szórakoztató csapatépítő tevékenységek segíthetnek abban, hogy a kollégák hatékonyabban kapcsolódjanak egymáshoz, és megtanuljanak jól együtt dolgozni. Serkenti az innovációt és a kreativitást, hiszen az emberek fantáziadúsabbak, ha természetesen és kényelmesen érzik magukat. Javítja a kommunikációt is, mivel a csapatépítő tevékenységek segítik az embereket abban, hogy természetesebben viselkedjenek egymással, és jobban kommunikáljanak.
Kreativitást és problémamegoldást fejlesztő játékok
A csapatmunka nem csak a feladatok elvégzéséről szól. Az igazán sikeres csapatokban a kreativitás is fontos szerepet játszik, hiszen ez adja az új ötleteket és megoldásokat. Az újszerű gondolkodás és a problémamegoldás képességének fejlesztése kiemelt fontosságú. Az alábbi játékos feladatok segítenek ebben, mindezt pedig szórakoztató, inspiráló módon valósíthatjátok meg.
Közös alkotás képekből
A játékosok színes újságokból vágnak ki nekik tetsző képeket 10-15 percen keresztül. Körben ülnek és mindenki kitesz 3 képet az általa kivágottak közül. Ki-ki végignézi a „hívóképeket” és megkeresi melyikhez tud/akar kapcsolódni. 4-6 fő alakít ki egy kiscsoportot és közösen készítenek egy montázst. Teljes konszenzusra kell jutni abban, hogy mely képek szerepeljenek, és melyek nem. A csoportok megmutatják egymásnak alkotásaikat, és elmesélik, hogyan születtek meg azok, milyen találkozási pontok mentén állt össze a csapat. A montázsok a rendezvény végig a falon maradnak.
Közös gondolattérkép alkotása
A résztvevők 4 fős csoportokat alkotnak. Készítenek gondolattérképet a munka, foglalkozás témakörrel kapcsolatosan felmerülő szavakkal. Ezeket megbeszélik, kiegészítik. Ezután 4 fős csoportokból választanak ki A, B, C és D tanulókat. Ebben a szituációs játékban kipróbálhatják a tanulók, hogy milyen lehet egy igazi állásinterjú. A szavak és kifejezések előtanítása, gyakorlása után párokat alkotnak. A pár egyik fele kapja meg az azonos színű kártyák egyik felét, a másik a másikat.
Közös szobor készítése
A társaság egyik része a szobor „anyaga”, a másik része a „szobrász”. A feladatot adhatjuk kiscsoportoknak és egyéneknek is. A szoboralkotást instrukció nélkül is rábízhatjuk a szobrászra /vagy szobrászokra, attól függően, hogy egyéni vagy kiscsoportos feladatot adtunk ki/. Az alkotásokat elemezni kell. Ez a szobor alanyaitól fegyelmet, fizikai koncentrációt igényel. A többiek mondják meg, hogy mit ábrázol a szobor.
Marse utazás
A játékvezető (a pedagógus vagy egy vállalkozó diák) meghívja a gyerekeket egy Jeges tengeri hajóútra, azaz a gyerekek felállnak a helyükről és a játéktérre jönnek. Azt tapasztalják, hogy a hajó lassan süllyed, de már a partról elindultak az utasok megmentésére: Az utasok jégtáblákon akarják átvészelni azt az időszakot, amíg a segítség megérkezik: a játékvezető papírdarabokat szór szét a padlón, és a gyerekek ezekre állnak rá. A csoport nagyságától függően egy, két vagy három diák játssza a meleg Golf-áramlatot, amely megolvasztja a jégtáblákat (kis darabokra tépik a kezük ügyébe kerülő papírokat). Az egyedül maradó „hajótöröttek” esetében könnyű dolga van az „áramlatnak”. Az egymagukban állók alatt hamarosan nem marad papír. (Nem szabad leülni, lefeküdni.) Elvesztek és elmerülnek (kiállnak a játékból).
Szuperhős csapat
Mindenki szeretné, ha lenne egy szuperképessége. Miért ne adnánk meg a csapatunknak a lehetőséget, hogy kitalálják a saját szuperhősüket? Osszuk fel őket csoportokba, és minden csoport alkosson meg egy szuperhőst, akinek képességei segítenék a cég munkáját.
Kommunikációt és önismeretet fejlesztő játékok
A hatékony kommunikáció és az önismeret elengedhetetlen a sikeres csapatmunkához. Az alábbi játékok segítenek ezek fejlesztésében.
Közös háló fonása
A játékosok körben állnak, egymástól olyan távolságra, hogy még könnyen tudják dobni és elkapni a gombolyagokat. A játékvezető kezdi. Valamennyit leteker a gombolyagból, megfogja a végét és odadobja a csoport bármelyik tagjának. Ő elkapja, megfogja a fonalat, és a kezében tartja, majd leteker belőle valamennyit és eldobja a következőnek. Így jól látni, hogy ki kapott már "labdát", ki tartja a fonalat a kezében. Fokozatosan kialakul egy háló, s mindenkinek csak egyszer lehet a kezébe kapni a gombolyagot és a fonalat. Mikor már mindenki kapott labdát, akkor álljunk meg egy kicsit: így mindenki össze van kötve mindenkivel, mindenki kapcsolatban van mindenkivel.
Két igazság, egy hazugság
Mindenki ír magáról két igaz és egy hamis állítást. A csoportvezető szedje össze a papírokat és olvassa fel személyenként. A csoportnak először ki kell találni ki írta az állításokat. Ez a játék remekül eloszlatja az esetleges előítéleteket, és általa jobban megismerhetjük kollégáinkat, sőt még egy jövőbeni esetleges ajándékozáshoz is ötleteket adhat, hiszen kiderül, ki mit szeret csinálni.
A gordiuszi csomó
A játékosok kört alkotnak, becsukják a szemüket, és parancsra a bal kezüket a körön belülre helyezik, és megpróbálják elkapni a másik kezét. Ezután ugyanezt a jobb kezükkel is megcsinálják. Amikor kinyitják a szemüket, azt látják, hogy rejtélyes módon összefonódtak. A második fázis az emberi csomó kibogozásából áll, anélkül, hogy elengednék a kezüket. Tetszés szerinti forgás, ugrálás és elhelyezkedés megengedett, de nem engedhetik el egymás kezét.
Közös rajz készítése
A csoport körben ül és előre elkészített, nagy fehér csomagolópapírra, az ugyancsak elkészített színes ceruzákkal (több készletről gondoskodjunk) közös rajzot készít. Mindenki egy vonást, alakot, színt tesz hozzá, a képet lehet egyszerre vagy egymás után rajzolt módon készíteni. A végén címet adunk a képnek, és megbeszéljük, mit rajzoltunk, miért, ki mit fejezett ki a rajzával.
Kép kirakása instrukciók alapján
A résztvevők párokban dolgoznak, egymásnak hátat fordítva. Minden párból egy valaki kap egy képet, amit a másiknak nem mutathat meg. A képet kapó játékosnak az a feladata, hogy megfelelően instruálja játékostársát, a kép megrajzolásához. A feladat teljesítéséhez maximum 5 perc álljon rendelkezésre. A játék játszható 2 körben is, ilyenkor az első körben legyen az instrukció része, hogy a rajzoló játékosok nem kérdezhetnek vissza az instruáló játékosoktól. A második körben engedélyezzük a kétirányú kommunikációt és minden pár kapjon új képeket.
Közös pillanatkép
„Pillanatképet” akkor érdemes csinálni, ha unalom vagy passzivitás, kedvetlenség vagy agresszivitás érezhető a csoportban, vagy ha a csoport kibillen egyensúlyából, vagy kizárólag feladat centrikusan dolgozik. A „Pillanatkép” révén újra megszülethet a csoport összetartása. A csoportvezetés meggyőződhet arról, hogy milyen mértékig él a kapcsolat a csoporttagokkal. Arra mindenképp figyelni kell, hogy minden csoporttag saját magáról beszéljen. Ez a gyakorlat bármikor újra és újra, rendszeresen felhasználható.
Személyes szimbólumok rajzolása
Személyes munka: minden csoporttag egy lapra lerajzolja bal kezének sziluettjét, majd beleír néhány szót vagy mondatot, amelyek olyan dolgokra vonatkoznak, amitől ő fél. Csoportos munka: a csoportvezető feltűzi mindenkinek a hátára a bal kéznek megfelelő lapot, a mellkasára, pedig a jobb kéznek megfelelőt.
Összetartozást erősítő játékok
Ezek a játékok segítenek abban, hogy a csoporttagok jobban megismerjék egymást, és erősödjön közöttük az összetartozás érzése.
Titkos manó
Mindenki felírja a nevét egy cédulára. Összehajtva berakjuk egy dobozba, és ebből húz mindenki egy nevet, amelyet nem árulhat el. A cédulát meg kell őrizni. Ezután következik a játék magyarázata: mindenki annak a jóságos manója lesz, akinek a nevét húzta. Egy hétig vigyáz a „védencére”, jelét adja törődésének, segíti, megvédi. Különösen törődik vele. Egy hét múlva megbeszélés.
Bőröndpakolás
Egy játékos kimegy a teremből. Közben a többiek kitalálják, kinek csomagolnak be egy bőröndbe (a csoport egyik tagjának, a játékvezetőnek). Végiggondolják, hogy az illető számára milyen sajátos, tipikus dolgokat kellene becsomagolni egy utazáshoz. Ha ebben nagyjából megegyeztek, behívják a kint várakozó játékostársat. Ő egyik csoporttagot a másik után végigkérdezi, hogy mit tett be ő a bőröndbe. Minden kérdezettnek meg kell neveznie egy új tárgyat, és így lassan kirajzolódik a képzeletbeli bőrönd tartalma. Izgalmasabb lesz a játék, ha a csomagolók először a szokványosabb dolgokat nevezik, meg, amelyek nem jelölik ki egyértelműen a bőrönd tulajdonosát, és csak később fedik fel azokat a jellegzetes dolgokat, amelyekről feltehetőleg könnyebb ráismerni, mint például egy villanyborotva, egy régi bross, horgolt mellény, napszemüveg, meleg kendő, fekete ernyő, új kalap, sárga pénztárca.
Közös tánc és mozgás
A csoporttagok kézenfogva kört alkotnak. Páros számúnak kell lenniük - a játékvezető be- vagy kiáll). Lassan, óvatosan a páros számúak előre-, a páratlan számúak hátradőlnek, amennyire csak lehet, és amennyire bírnak, természetesen nagyon figyelve a másikra, hiszen egymást kell tartaniuk. Amikor kész, akkor csere, most fordított irányba dőljenek. Ha még szeretnének, lehet megint cserélni, majd lassan befejeződik a játék.
Kézműveskedés közösen
A résztvevők a csoportokat alkossonak úgy, hogy válluk összeérjen. Becsukják a szemüket, és előre nyújtják a kezeiket egészen addig amíg el nem érik valamelyik társuk kezét. Azután kinyitják a szemüket, és megpillantják a kezek zűrzavaros összefonódását. Megpróbálják kioldani a csomókat úgy, hogy közben nem engedik el egymás kezét. Ügyes forgások, átbújások és átmászások segítségével kinyílik a kör.
Találkozási pontok keresése
A résztvevők szorosan egymás mellett állva kört alkotnak. Egy diák a kör közepére áll és lassan hátra dől. A mögötte álló társak elkapják és gyengéden átirányítják a másik oldalra. Lassan és gyengéden koordinálják a résztvevők a mozgásukat, és a középen álló élvezi a bizalmon alapuló hullámzó mozgást. Odaillő zene erősíthető fel az érzelmi élményt. Ez a játék a középen álló csoporttag számára sok melegséget és elfogadást közvetít.
Titkos ajándékozás
A csoportvezető a csoporttagok neveit egy-egy papírra felírja, amiből mindenki húz egyet (aki magát húzta ki, kicseréli). Majd mindenki elgondolkodik, hogy mit szeretne ajándékozni annak, akit kihúzott. Az ajándék lehet egy tulajdonság, egy képesség, egy esemény a jövőben vagy bármi, aminek a kihúzott társa örülhetne. Ezt felírják a papír másik oldalára, és a névvel kifelé összehajtva visszadobják a kalapba. A csoportvezető kihúzza sorra és egymás után elolvassa, ki mit kapott.
Játékok a munkahelyi környezetben
A gamifikáció, azaz a játékosítás, egyre népszerűbbé válik a munkahelyi környezetben is. Ezek a módszerek segítenek a munkavállalói elkötelezettség növelésében, a teljesítmény javításában és a hatékony tudásmegosztásban.
Az énképet erősítő játékok
1. Tartalom: Ebben a feladatban arra biztatjuk diákjainkat, gondolják végig, hogyan szeretnék láttatni magukat mások előtt (pl. szavahihető, megbízható, barátságos, jó tanuló, stb.) Megkérünk minden diákot, hogy írják le egy papírra azt az egyetlen és legfontosabb jelzőt, amivel önmagukat jellemezni szeretnék. A jelzőket begyűjtjük és ezekkel játszunk közösen Activity-t. A játék után megbeszéljük, hogyan tudjuk hitelesen az általunk kívánt énképet közvetíteni.
2. Tartalom: Ez a feladat inkább a helyes énképet segíti, de közvetetten a szociális kapcsolatokra is hatással van. Minden gyerek kap egy névre szóló befőttes üveget amiket kirakunk a tanári asztalra sorban. Ezt követően mindenkinek rövid 1-2 szavas pozitív visszajelzést kell adnia minden egyes osztálytársáról. A visszajelzések csak pozitívak lehetnek és a lehető legtárgyilagosabban kell leírniuk az adott személy egyik erősségét. Fontos, hogy a visszajelzések olyan erősségeket fogalmazzanak meg, amikre az adott személy hatással van, tehát pl. ne a haja színét dicsérjük, hanem a kitartását, stb. A visszajelzéseket névtelenül lehet megfogalmazni és az adott diák befőttes üvegébe helyezni.
Problémamegoldás és ötletelés
1. Tipp: Ügyelj arra, hogy a csapatok tényleg gondolkodjanak a probléma minden aspektusán. Az első állomásunk a Mars lesz. De hogyan jutunk el oda? Itt jön képbe a csapatunk. Osszuk fel a munkatársakat kisebb csoportokba, és adjunk nekik egy konkrét problémát: például hogyan lehetne élhetővé tenni a Marst? A csapatoknak együttesen kell megoldaniuk a problémát, és bemutatniuk a megoldásukat a többieknek.
4. Idő: Kb. Itt gyorsan kell gondolkodniuk a résztvevőknek, és minden csoportnak ötletelnie kell egy probléma megoldásán. Osszuk fel a csapatot kisebb csoportokba, és minden csoportnak adjunk egy-egy problémát. Legyen minden csoportnak csak 5 percük, hogy ötleteket dolgozzanak ki, majd forgassuk tovább a problémákat a következő csoport felé. A végén minden csoport bemutatja a legjobb ötleteiket. Ez a feladat remekül fejleszti a gyors és kreatív gondolkodást, a kommunikációt és a csapatmunkát.
Együttműködés és tervezés
19. Cél: közös tervezés, közös munka (Felnőttek és gyerekek közös csoportjainak különösen ajánljuk. Eszközök: összeválogatott „játékbarlang” - régi függönyök, gyapjú, fólia, joghurtdoboz, stb. A csoport feladata az, hogy a munkamegosztásban megegyezve, majd pedig a különböző részek összeillesztésével megalkosson egy óriási gépet. Változatok:Nagyobb szabású vállalkozás helyéül választhatunk játszóteret, udvart, sportpályát. Olyan képeket és kollázsokat lehet így együttműködve létrehozni, amelyek témája a „Barátság”, a „Csend”, a „Béke”. Érettebb fiatalokkal olyan koncepciók is megvalósíthatók, mint pl. „A világ fegyverek nélkül”, „Büntetés erőszak nélkül”, vagy „A valódi igazságosság központja”.
A "Mi lennék szívesen?" játék
Mi lenne az álommunkád? Egyszerű feladatlap, mely használható kicsikkel és nagyokkal is. A kisebbeket kérjük meg, hogy rajzolják le, mik szeretnének lenni, ha felnőnek. A nagyobbakkal - akik már magasabb nyelvi szinten vannak - írassunk fogalmazást róla. Mindkét változatnál kisebb prezentációt is tarthatnak a gyerekek a többieknek.
Állásinterjú szimuláció
A szavak és kifejezések előtanítása, gyakorlása után alkossunk párokat. A pár egyik fele kapja meg az azonos színű kártyák egyik felét, a másik a másikat. Ez a szituációs játék kipróbálja, milyen lehet egy igazi állásinterjú.
Interjú szimuláció
Kreatív gondolkodás fejlesztése
A kreativitásod nem hobbi. Üzleti erő. Számos kutatás kimutatta, hogy a kreativitás és a csapatmunka kulcsszerepet játszik a vállalatok sikerességében. A kreativitás növeli a termelékenységet, javítja az alkalmazottak elégedettségét és segít az innovációban. A kreatív csapatok képesek új ötleteket generálni, új megoldásokat találni a problémákra, és alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez.
tags: #munkaval #kapcsolatos #jatekos #feladatok
