Nagy Botond kutatásai és hozzájárulása a modern kosárlabdázáshoz
Nagy Botond munkássága mélyreható betekintést nyújt a modern kosárlabdázás stratégiai, taktikai és módszertani aspektusaiba. Kutatásai az egy-egy elleni játék elemzésétől a hárompontos dobások dinamikáján át az NBA szervezeti felépítéséig terjednek, különös hangsúlyt fektetve a sportág fejlődésére és az utánpótlásképzésre.
Nagy Botond szakmai profilja és kutatási területei
Botond Nagy 2020 januárjában szerezte meg mesterdiplomáját, mint testnevelő tanár, adaptált testnevelő tanár és egészségfejlesztő a Magyar Testnevelési Egyetemen. Ugyanezen az egyetemen kezdte meg PhD tanulmányait, kutatásának középpontjában a kosárlabdázók támadó tevékenységeinek edzési és értékelési kontextusai állnak. Két évvel később, 2022 júliusában újabb mesterdiplomát szerzett kosárlabdaedzőként a Magyar Sporttudományi Egyetemen.
Az egy-egy elleni játék elemzése és oktatása
A Kosárlabda Specifikus Módszertani Központban, 2022-ben készült tanulmányában Nagy Botond az aktuális tudományos és szakmai nézőpontokból közelítette meg az egy-egy elleni játékot és oktatását.
Kiemelt szempontok és módszertan
Ennek középpontjában a döntési helyzet felismerése és a döntéstanítás áll. A pontszerzési stratégiák és a védekezési válaszok kritérium rendszere, a döntéstanítás, az egyéni szerepkörök, a támadási és védekezési válaszok, a tanulási időnyerés, az edzői filozófiák, a felkészülés, az ellenfél megismerése, a játékstílus is a kiemelt szempontok közé tartoztak. Elsősorban a mérkőzés statisztikai adatok alapján kerestek válaszokat a támadás, másrészt a védekezés meghatározó követelményeire, figyelembe véve a nemzetközi kutatók eredményeinek tanulságait. Az InStat videó elemző és statisztikai rendszer segítségével vizsgálták a jellemző támadó és védekező elemek szerepét a magyar férfi NB 1 A csoportjában, az NBA-ben, s a 2020-as Olimpia férfi mérkőzésein. Kiindulópontként a pontszerzés szempontjából értékes helyzeteket vették.
Kulcsszavak: pontszerzési stratégiák, döntéstanítás, támadó játékelemek, védekező játékelemek, dobóhelyzetek.
A hárompontos dobások dinamikai elemzése és a kosárlabda fejlődése
A hárompontos dobóstílus összehasonlító dinamikai elemzése edzéseken és mérkőzés körülmények között című tanulmány egy valós idejű dobáskutatás, melynek során a hárompontos dobások intenzitását, sajátosságait vizsgálták a dobások videoelemzése alapján. Számos szakcikk igyekezett már meghatározni az optimális dobásszöget, ívet, a felugrás szögét. Ezeknek köszönhetően alapul vették, hogy a legsikeresebb hármasdobók a labdát 0,54 másodperc alatt dobják el, a dobás szöge 50-55 fok között van, a térd 115 fokban hajlik, a dobás előtt akár 20 m/s sebességre gyorsulnak, s a felugrások során kb. 0.6 mp-ig emelkednek.
Modern trendek és technológiai innovációk
A modern kosárlabdázásban a hármasok számának jelentősége emelkedő trendeket mutat. Az NBA-ben 2000-2015 között nem volt olyan csapat, amelyik 100+ labdabirtoklást átlagolt volna. Mára legalább 26 csapat átlaga is több, száznál. A dobott pontok jóval 100 pont fölé nőttek és hasonló a tendencia a férfi nemzetközi kosárlabdázás mérkőzésein is. Az NBA-ben több mint 26.5 hármas kísérlet az átlag. A valós idejű dobáskutatás sportinnovációs háttere egy olyan alkalmazás, melynek négymillió dollár a fejlesztési alapja (HomeCourt). A fejlesztés a mesterséges intelligencia kutatásra alapszik, partner szervezete az NBA. A korábbi Apple mérnökök vezetésével történő projektnek széleskörű amerikai kutató egyetemi háttere van (Stanford).
A dobásfajták hatékonyságának elemzése
Az SAP adatrögzítő és adatkövető szoftver mérkőzéselemző képességének köszönhetően soha nem látott mélységekig követhetőek nyomon a különböző sportágak, így a kosárlabda mérkőzések, sőt ezentúl már az edzések is. Nem csak az amerikai, hanem már a FIBA versenyeken is működő rendszer tudományos problémákat is fölkínál az elemzőknek. A kosárlabdázás támadó elemei fejlődnek ki először, és a védelemnek mindig időre van szüksége, hogy felzárkózzon. Manapság a kosárlabdázásban tapasztalható offenzív tendenciák azt mutatják, hogy a támadójáték olyan gyorsan változik, hogy a védekező stratégiák nehezen tartanak lépést vele. Vagyis feltétlenül támadó-védő egységben kell gondolkodni, mivel a versenyképesség fokozása a cél.
Korunk NBA csapatainál lecsökkent a labdabirtoklások ideje, megnőtt a támadások száma, s a statisztikák alapján is belátható, hogy a játékosok ritkábban akarnak a gyűrű közeléből pontot szerezni. Kevesebb passzal építik fel a támadásokat és nagyobb hangsúlyt kap a labdás egy-egy elleni játék, amivel ha érkezik a megfelelő besegítés, azonnal megkaphatják a dobók a labdát. Az 1982-1983-as bajnokságban az NBA-s csapatok mindössze 23,8%-kal dobtak a hárompontoson túlról. Ez megfelel 0,71 pontnak mezőnydobásonként. Összehasonlításként, a csapatok 49,2%-al dobták a ketteseket, ami próbálkozásonként 0,98 pontot jelentett. A kétpontosok sokkal eredményesebbek voltak. Ma a csapatok még mindig elérik a 0,98 pontot duplánként, de a tripla próbálkozások 1,06 pont átlagra javultak hárompontos kísérletenként. A „Golden State Warriors” már eléri az 1,25 pontot dobásonként. Jellemzően átlagosan 31,6 hárompontost dobnak rá meccsenként.
Miért fontos ez a tendencia? Mert a hárompontos fenyegetése ugyanolyan értékes lehet, mint maga a dobás, hiszen teret enged a többi támadóelemnek: elzárásnak, befutásnak, betörésnek vagy pozíció fogásnak. A kreatív játékot preferáló edzők számára így nagy segítség, mert kombinálva a dinamikus helyzet kialakító támadó mozgásokkal sokoldalú játékokat tesz lehetővé. Mindezek éreztetik hatásukat az európai kosárlabdázásban és az utánpótlásunk magasabb korosztályaiban is. Bár az Euroligában egyelőre hosszabbak a labdabirtoklások és a taktika nagyobb hangsúlyt kap a támadások felépítésében, mégis a hárompontos dominancia térnyerése tapasztalható. Számos támadó és védekező elem következménye, hogy növekszik a hárompontos dobások száma és eredményessége. Az egyéni pontszerzési technikák változáson mennek keresztül, hiszen minden játékosnak lehet külső dobóhelyzete, melyre mielőbb fel kell őket készíteni. Az igazán jól dobó fiatalok már a versenyző képzés korosztályába lépve, akár a felnőtt mezőnyben is, meghatározóvá válhatnak, csupán egy lépésre vannak a minőségi versenyzés szintjétől.
Hogyan töri meg a hárompontos vonal a kosárlabdát?
A negyedik negyed jelentősége és statisztikai elemzése
A modern kosárlabdázásban a hármasok számának jelentősége emelkedő trendeket mutat. A gólpasszok szerepét az elmúlt évek tanulmányai is igazolják, de a sikeres két- és hárompontosok, illetve a sikertelen hárompontosok mérkőzést befolyásoló hatását is feltérképezték. A győzteseknek minden mérkőzésen legalább annyi védőlepattanója volt, mint az ellenfélnek. A vizsgálat célja az volt, hogy melyek azok a támadás szempontjából kiemelkedő hagyományos statisztikai elemek, amelyek a tétmérkőzések utolsó öt percében döntőnek bizonyultak. A 2018/2019-es szezon 25 férfi NB I A csoportos mérkőzéséből 11-et választottak ki, ahol a végeredmény, illetve a negyedik negyed előtti eredmény különbsége nyolc, vagy annál kevesebb pont volt. A pontosabb kép érdekében azt is megvizsgálták, hogy e találkozók utolsó öt percében, mely elemeknek volt döntő a szerepük.
Eredmények a magyar bajnokságból
Az alábbi táblázatban láthatóak a kritikus statisztikai különbségek a győztes és vesztes csapatok között a vizsgált mérkőzések negyedik negyedében és az utolsó öt percében:
| Statisztikai elem | Győztesek (egész negyedik negyed) | Vesztesek (egész negyedik negyed) | Győztesek (utolsó 5 perc) | Vesztesek (utolsó 5 perc) |
|---|---|---|---|---|
| Büntetőzés (kísérlet és siker) | 75%-ban több/ugyanannyi | - | 62,5%-ban több/ugyanannyi | - |
| Sikeres mezőnykosarak | Minden mérkőzésen több | - | 75%-ban több | - |
| Mezőnydobás % | Minden mérkőzésen magasabb | - | 83,3%-ban magasabb | - |
| Kettes dobás % | 61.8%-ban | 52.5%-ban | 61,1%-ban | 44,9%-ban |
| Gólpasszok | 75%-ban legalább annyi | - | 75%-ban legalább annyi | - |
| Támadólepattanók | 75%-ban legalább annyi | - | 62,5%-ban több | - |
| Kiharcolt faultok | 75%-ban legalább annyi | - | 62,5%-ban több | - |
| Eladott labdák | 75%-ban kevesebb/maximum annyi | - | 87,5%-ban kevesebb/maximum annyi | - |
| Védőlepattanók | Minden párharcon több/ugyanannyi | - | Minden mérkőzésen több/ugyanannyi | - |
A magyar bajnokságban a leglényegesebb különbség az volt, hogy a győztesek több mezőnykosarat szereztek. A kiélezett mérkőzéseken a legdöntőbb faktor nem a hármasok, hanem a sikeres kétpontos dobások voltak. Az utolsó öt percben is megmaradt a kétpontosok dominanciája, míg feltehetően a növekvő különbség miatt a vesztes együttesek gyakrabban dobták rá a hármast, ráadásul sikertelenül. A győztesek kevesebb labdát adtak el és legalább annyi védőlepattanójuk volt, mint az ellenfélnek. A mai hárompontos tendenciákkal szemben a szoros végkimenetelű tétmérkőzéseken egyértelműen döntő volt a jelentősége a ketteseknek. A kosárlabdázás dinamikájának megértéséhez a fentiek alapján indokolt lehet a hagyományos statisztikában nem látható támadóelemek mérkőzésre gyakorolt hatását vizsgálni, ilyenek a dinamikus helyzetkialakító mozgások.
Az NBA sportszervezeteinek munkamegosztása
Az NBA sportszervezeteiben egyedülálló munkamegosztásban képeznek és versenyeztetnek milliókat érő sportolókat. A működés formája idegen az Európában és hazánkban ismert gyakorlattól. A számos üzleti és adminisztrációs feladat mellett a szakmai folyamat szakértői térben történik. A sportkulturális hátrány csökkentése az érdek, ezért cél volt az NBA-ben működő szakmai kultúra humánerőforrás vizsgálata a kapcsolódó szakmai és tudományos irodalom megismerésével, a sikeres klubokban zajló tevékenység szakmai munkaköreinek definiálása és a hierarchia megismerése. Feltételezhető, hogy a kiemelt feladatok a mintában szereplő műhelyekben egyformán fontosak és a döntési folyamatok hasonlóan, az NBA-re jellemzően történnek, de a legfontosabb szereplő mindenhol a vezetőedző.
A teljesítőképes tudás fejlesztése az utánpótlás kosárlabdázásban
Korunk kosárlabdázóinak sportági profilját - az energia menedzsment aspektusából - feloszthatjuk fizikai, szellemi, érzelmi és lelki energiaforrásokra. E rendszerből elsősorban a fizikai és a szellemi forrásokat kívánták vizsgálni. A sportoló számára minden korosztályban az a feladat, hogy az adott szintet növelni igyekezzen és a lehető leghamarabb mester, vagy más szóval szakértői szintre érjen. A sportági kondicionális képességek és a technikai tudás sportági igényeinek funkcionális feltérképezését és edzésprogramba helyezését vizsgálták, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy mit, mikor, kinek, hogyan, hol és miért tanítanak. A teljesítőképes tudás fejlesztése az utánpótlás kosárlabdázásban komplex sportági kondicionális program és célzott dobóprogram párhuzamos alkalmazásával valósul meg.
tags: #nagy #botond #kosarlabda
