Nagy Dóra: Az „aranygeneráció” tagjának pályafutása és visszatérése a csúcsra
Nagy Dorottya neve kiválóan cseng bármelyik kosárlabdacsarnokban Magyarországon. Vitathatatlanul hazánk legsikeresebb kosarasainak egyike, az „aranygeneráció" tagja, többszörös magyar bajnok, és kupagyőztes, 145 alkalommal vehette magára a címeres mezt, először 17 éves korában. Karrierjét a miskolci kezdetektől a közelmúltbeli, édesanyaként való válogatottbeli visszatéréséig számos emlékezetes pillanat és kihívás jellemezte.
A kezdetek és a válogatottbeli debütálás
Szülővárosában, Miskolcon kezdett el kosarazni. Abban az időben három korosztályban is játszott. Viszonylag hamar, 17 évesen lett először felnőtt válogatott, ráadásul éppen Európa-bajnokság előtt, ami komoly terhet jelentett. Elképesztő teljesítmény 17 éves korban felnőtt válogatottságig eljutni. Abban az időben rengeteg jó kosárlabdázója volt az országnak.
Nagy Dóra nem tagadja, hogy szerencséje is volt abban, hogy hihetetlen képességű játékosokkal tudott együtt edzeni nap mint nap. Boksai, Kiss Lenke, Vertecsics - pazar nevekből állt akkoriban a Tungsram, aztán pedig a válogatottban is találkoztak. Balogh Judit is 17 esztendősen lett vele együtt válogatott, ez az akkori állományt dicséri. Érdemes megjegyezni, hogy a játékos idejében szinte egyáltalán nem voltak még a hazai bajnokságban külföldi légiósok.
Mentorok és edzői hatások
Pályafutása során számos kiváló edzővel dolgozhatott együtt. Killik Laci bácsi szárnyai alá vette, aki túlzás nélkül edzőlegendának nevezhető. Ilyen szempontból is szerencséje volt. Egyik nevelőedzője, Tursics Sándor is ide sorolandó, akitől rengeteget tanult, de Madocsai Miklós, az akkori Tungsram felnőtt csapatának mestere is sokat segített, aki később a BSE-ben is edzője volt. Killik Laci bácsi is a legnagyobbak között említendő természetesen. Varga Mátyás, Rátgéber László is a kiváló trénerek sorát gyarapították. Bár manapság egyre kevesebb az igazán jó, magyar edző, Nagy Dóra szerint az edzőképzés is közrejátszik ebben, habár látja, hogy vannak kezdeményezések ennek fejlesztésére.
Kihívások és az érem másik oldala
Talán egyedül azt sajnálja Nagy Dóra, hogy nem tudott kijutni külföldre. Húszévesen volt ugyan lehetősége, Franciaországba kerülhetett volna, amiben Killik Laci bácsi segített neki, viszont sajnos éppen ekkor sérült meg először a jobb térde. Meg is kellett műteni, abban az időben pedig a térdsérülés minimum nyolc-kilenc hónap kiesést jelentett, rehabilitációval együtt. Ez volt az első komoly sérülése, fel sem fogta igazán, hogy mit jelent, hogy miként fog majd kosárlabdázni, de megnyugtatták, hogy nem ő az egyetlen játékos, aki térdsérülése után visszatér a pályára. A francia lehetőségből természetesen nem lett semmi, még egyszer lett volna alkalma Ausztriában is játszani, de végül maradt. Voltak olyan időszakok az életében, amiket nehezen élt meg, amikor vége volt a szezonnak például tavasz végén, nyár elején. Az Európa-bajnokságok akkoriban szeptemberben voltak, így pihenésre szinte alig volt idő, az egész nyár edzésekkel telt. Killik Laci bácsi, a válogatott kapitánya nem szeretett Pesten edzőtáborozni, szóval vidéken, vagy külföldön készültek, amivel még inkább összefolytak a napok és a hetek.
Visszatérés a válogatottba édesanyaként és az Európa-bajnokság
2020-ban gyereket szült, és már édesanyaként tért vissza Győrbe, pályafutásának egy újabb szakaszára. Édesanyaként is visszakerült a válogatottba. A 2023-as Európa-bajnokságon a csapat egyik irányítója volt, és mind a hat meccsen pályára lépett. 2,8-as pontátlaggal zárta a tornát, a fontos pontok mellett fontos passzokat adott a negyedik helyezett csapatban. Rengeteget készültek erre az Európa-bajnokságra, aminek Nagy Dóra szerint meg is lett az eredménye. Ha ezt egy éremmel is meg tudták volna koronázni, az lett volna a csúcs. Mivel ez elmaradt, a jövőben újabb cél lebeg a szemük előtt.
Nagy Dóra az MTK Budapestnél: Technikai vezetőként és a jövő építőjeként
Nem, abszolút nem így tervezte, hogy itt marad. Hogy itt tudott maradni, azt tulajdonképpen a BSE akkori elnökének, Hajdu Györgynek köszönhette, ő szerette volna, hogy a csapat közelében maradjon. Nem minden szakosztályvezető dolgozik ilyen részletességgel. Napjainkban is a kispadnál ül, gyakran a felnőtt edzések előtt beszélget, és a csarnokban van. Mint technikai vezető is dolgozik az MTK Budapestnél, amiben benne van az is, hogy ő megy el ragasztót venni, ha épp az kell, de sérült játékossal is jár vizsgálatra, kezelésre, a szövetséggel is ő tartja a kapcsolatot, és természetesen az átigazolásokat is intézi.
Nagy Dóra csak akkor tud véleményt formálni az edzők munkájáról, a játékosok teljesítményéről, ha maga is belelát a folyamatokba. Fontos számára a családias hangulat, hogy a legfiatalabb korosztályból is ismerjék a játékosok. Szerinte csak úgy működhet a kosárlabda-oktatás eredményesen, ha veszi a fáradtságot, megnézi az edzéseket, és ha kell, segít az edzőinek, közben pedig szinte magától kialakul a jó kapcsolat köztük, ami kiemelkedően fontos.
Az MTK Budapest csapatépítési filozófiája és jövőbeli céljai
Ha már szó esik szellemiségről, jól láthatóan kirajzolódik az MTK Budapest csapatépítési törekvése: saját nevelésű, fiatal játékosok alkotják a csapat gerincét, akiket segítenek a tapasztaltabbak. Mindig is az volt az alapelv, hogy fiatal, ha lehet saját nevelésű játékosokat tegyenek be a felnőtt keretbe. Ebben az évben Jankó Flóra, aki még juniorkorú, teljes mértékben megérett a „B” csoportos játékra, kezdő játékos, hétről-hétre jól játszik, és az MTK nevelése. Tavaly Zsilinszky Lilla, szintén saját neveltükként volt a felnőtt csapat fontos tagja, de Suppán Anna is az „A” csoportos keretben játszhatott.
A felnőtt keret kialakítása már a szezon vége előtt elkezdődik, akkor már körvonalaiban igyekeznek vázolni a jövő évi csapatot. Sztevan Csupiccsal megbeszélik, hogy kikkel képzelik el a jövőt, felépítik a tervet, kiket szeretnének igazolni, utána egyeztetnek az anyagiakról az MTK Budapest vezetőivel. Ha pedig találkoznak az álláspontok, akkor lebonyolítják az átigazolási papírmunkákat. Előzetes telefonok természetesen vannak, nem ilyen számban, de ők is egyeztetnek, egészségi állapotról, szinte mindenről.
Lépésről lépésre szeretnének haladni, az lenne jó, ha folyamatosan érnék el a céljaikat. Idén a „B” csoport megnyerése van terítéken, az első lépés, hogy visszajussanak a legmagasabb osztályba. Ott az a terv, hogy némileg elrugaszkodjanak az eddigi utolsó, utolsó előtti helytől, masszív középcsapat szeretnének lenni, ami aztán legvégső lépésként még feljebb tudja magát tornászni. Ne legyen többé bennük a kiesés élménye, és a „B” csoport, jó lenne állandósítani az „A” csoportos tagságot, hiszen Budapesten nincs igazán meghatározó, női kosárlabda egyesület, így betölthetnék ezt az űrt is. Mindemellett az utánpótláson is rajta tartják a szemüket. Idén nyáron indítottak először - itt a Városmajorban - tábort is a legkisebbeknek, Viszota Kriszta kolléga segítségével.
tags: #nagy #dora #kosarlabda
