A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia: Küldetés, Tudomány és Jövő

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Felcsúton található, és a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelésének egyik központi intézménye. Az akadémia, amely a magyar futball alapvetően a zseniális megsejtések és ihletettség története, azaz maga a művészet filozófia mentén működik, az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül.

Az MTK példáját követve életre hívták a felcsúti akadémiát, amely az időközben létrehozott többi klubakadémiával szemben az egész magyar futball számára neveli az utánpótlást, s ennek nem mond ellent az sem, hogy „házon belül” is van ma már egy élvonalbeli együttes, amely szakmai perspektívát kínál a fiataloknak.

A "Labdarúgás és tudomány" című kötet bemutatója

A Puskás Akadémia Sport- és Konferencia-központjában mutatták be a Puskás Akadémia és a Testnevelési Egyetem kiadásában megjelent Labdarúgás és tudomány című tanulmánykötetet. A Labdarúgás és tudomány című kötet alapját a Puskás Akadémia szakmai közössége által az elmúlt 13 évben megszerzett tapasztalatok adják, amelyeket - a napi munka mellett - a világ legrangosabb futballklubjaiban zajló korosztályos képzés tanulmányozása során szereztek meg a PFLA trénerei, akik a Testnevelési Egyetem oktatóival együttműködésben készítették el a hazai és nemzetközi szakirodalomban is egyedi munkát. A kötet bekerült az egyetemi tankönyvek közé, ami nem könnyen megszerezhető, komoly elismerés.

Mészáros Lőrinc, a Puskás Akadémia elnöke kiemelte, hogy a Puskás Akadémia és a Testnevelési Egyetem tudományos együttműködése két esztendeje kezdődött, s ennek egyik mérföldköve a tíz fejezetből álló, 432 oldalas munka, amely másfél év alatt készült el, és 13 év szakmai tapasztalatait összegezi. A könyv nemcsak a labdarúgásban, hanem más sportágakban is a modern képzés alapvetése lehet. A kötet társszerkesztői Takács Mihály, a Puskás Akadémia igazgatója és Csáki István, a Puskás Akadémia tudományos munkacsoportjának vezetője, akik egy-egy fejezetét maguk jegyzik a könyvnek, amely - többek között - bemutatja a futballal kapcsolatos anatómiai, élettani ismereteket, az edzések tervezésének folyamatát, lefekteti a kondicionális képességek fejlesztésének alapjait, foglalkozik a prevenció fontosságával, ismerteti a videoelemzés alapjait, valamint sorra veszi a futballban meglévő pszichés faktorokat.

A rendezvényen - mások mellett - részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Mészáros Lőrinc, a Puskás Akadémia elnöke, Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Szöllősi György, az akadémia korábbi sajtófőnöke és Jakab János, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia felügyelő bizottságának elnöke, az NB I-be feljutó Budafok tiszteletbeli elnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a régi futballisták tapasztalatára éppúgy szükség van, mint a modern tudományok vívmányainak alkalmazására, egyik a másik nélkül nem működik. Hozzátette, hogy a Puskás Akadémia növendékei nem csupán a sport világában érvényesülhetnek, s ennek bizonyságára név szerint is megemlítette az idei végzősök közül személyes kedvencét, az „örökmozgó középpályást”, Nagy Lorenzót, aki az Egyesült Államokban folytatja tanulmányait (s persze sportol tovább), s olyan remek felvételit produkált, hogy 57 amerikai felsőoktatási intézmény várja tárt karokkal.

A Pancho Aréna és az Akadémia Létesítményei

Az akadémia történetében egyébként nem ez az első könyv: 2015-ben jelent meg a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány gondozásában magyarul és angolul a Pancho Aréna című, a PFLA épületegyüttesét, Makovecz Imre és tanítványa, Dobrosi Tamás építészetét bemutató kiadvány. Imre Makovecz, a nemzet legnagyobb modern építésze, aki égbe törő templomaival volt ismert, mindig is arra törekedett, hogy a természetes világot beépítse számos munkájába, a magyar történelem és hagyomány ihlette formákkal együtt. A Pancho Aréna, amelyet Makovecz halála után utódja, Tamás Dobros valósított meg, továbbviszi a sportkomplexum korábban leleplezett épületeinek organikus témáját.

Az aréna 3,865 ülőhellyel rendelkezik, melyek Puskás Akadémia sárga és kék színűek, és természetes füves pályával egészülnek ki. A stadion egy UEFA Category 2-es stadion, ami azt jelenti, hogy legalább 1,500 ülőhellyel kell rendelkeznie. A Puskás Akadémia a hazai NBI-ben Ferencváros vezető kihívójaként lép fel, a mindössze 1,800 lakosú Felcsút kis faluját képviselve. A stadionkomplexum részeként a tíz edzőpálya és a fő aréna mellett található a tematikus Puskás Ferenc Sport Hotel, valamint a négyszillagos Hotel Pancho wellness-részleggel és medencével.

A Puskás Akadémia Felcsúton jelenleg 90-100 - általános és középiskolás - diákot oktatnak, akik teljes ellátásban részesülnek. Négy teljes méretű füves pályájuk van, valamint további négy füves és egy műfüves küzdőtér, illetve egy speciális futópálya a különböző erőnléti tréningekhez. Az intézmény célja kifejezetten az, hogy minél több jól nevelt, megfelelően képzett futballistát adjon a magyar labdarúgásnak.

Játékosnevelés, Költségek és Kihívások a Magyar Akadémiai Rendszerben

A Magyarországon működő zárt, izolált, 6-8 éves akadémiai rendszer, a lehető legdrágább utánpótlás képzési forma. Itthon a kiemelt labdarúgó akadémiák éves szinten 150-200 millió forintból működnek. Ezt az összeget két forrásból teremtik elő: az egyik felét az anyaegyesület álja (az éves költségvetésének jellemzően mintegy 10-15 százaléka ez a kiadás), a másik részét pedig az állam teszi hozzá. A 200 milliós összegnél egy kiemelt nyugati bajnokság átlagos csapata sem költ többet akadémiája működtetésére! Természetesen ezek az összegek már egy működő rendszer költségei, jóval komolyabb pénzt emészt fel egy új akadémia felépítése. Az akadémiák költségvetése alapján, egy játékos ellátása a klubnak éves szinten 3-5 millió forintjába kerül. Ha egy fiatal esetében az átlagos 8 évet számoljuk az akadémián eltöltött időnek, akkor körülbelül 40-50 millió forintjába kerül minden egyes kinevelt játékos a klubnak.

Összességében látnunk kell, hogy ha hosszú távon éves szinten továbbra is 10-15 százalékot áldoznak a klubok a költségvetésükből az akadémiai rendszerükre, akkor az állami segítségnek köszönhetően elegendő pénz áramlik be a - ha nem is sikeres, de működő - akadémiai rendszer fenntartásához a magyar labdarúgásba. Valamint az is jól látható, hogy anyagilag veszteségesek maradnak az akadémiák itthon, amíg nem képesek éves szinten 1-2 játékost külföldre eladni!

Orbán Viktor miniszterelnök egy alkalommal a néhai Kovács Ferenc mesteredző mondását citálta, aki szerint „a fejre kell sapka is”, vagyis szükségük van a fiataloknak szakmai jövőképre, elérhető profi csapatra, másképp elvesztik a motivációjukat.

A PFLA TAPASZTALATAI ADJÁK A KÖNYV ALAPJÁTA

A Puskás Akadémia esetében a 1990-es korosztályból nem került ki olyan játékos, aki az NB1-ben húzójátékos lehetne. Viszont a 1991-es korosztályban viszont már olyan futballistát is kineveltek, aki a felnőtt válogatottságig vitte: Gyurcsó Ádám értéke a mérvadó transfermarkt.de internetes oldal szerint 500 000 euró. Ne felejtsük, hogy átlagban 2-3 játékos képes felkerülni az NB I-es első csapathoz, és válik 60-80 millió forintot érő profivá. Tehát kijelenthető, hogy a klub egy csapatnyi fiatalból átlagban 20 játékoson bukja el a rájuk költött fejenkénti mintegy 50 millió forintot.

Kritika és tapasztalatok a Puskás Akadémiáról

Nagy Károly, aki öt évig játszott Felcsúton, ebből egy évig teljes jogú akadémista volt, nyilatkozatában kritikusan fogalmazott az akadémia játékosnevelési filozófiájáról. A Puskás Akadémiáról azt mondta, hogy Felcsúton nincs vízió a játékosnevelésben, csak azt hajszolják mindenáron, hogy csapatként sikeresek legyenek, az egyéni képzések háttérbe szorulnak. Szerinte alapvető problémák vannak a felcsúti neveléssel. Azon kívül, amit a műsorban is említett, hogy azok kerülhetnek be a csapatba, akik fizikálisan fejlettebbek a kortársaiknál, így például Iniestának esélye sem lett volna Felcsúton, szerinte megkérdőjelezhető több edző képessége is, emiatt sem működik a játékosok képzése. Hozzátette, hogy a magyar akadémiák a nekik jutó rengeteg tao-pénz miatt egyáltalán nincsenek rákényszerítve arra, hogy a kinevelt játékosok eladásából tartsák fent magukat.

Magyar Labdarúgó Akadémiák: Egy Összehasonlítás

A Puskás Akadémia mellett számos más labdarúgó akadémia működik Magyarországon, amelyek mind a fiatal tehetségek felkutatását és fejlesztését tűzték ki célul. Az országos akadémiai rendszert, amelynek szakmai sokszínűsége jelentős érték, a Puskás Akadémia életre hívását követően sikerült megalkotni. Lehet, hogy nem lesz mindenkiből világklasszis, de a nevelés által életfilozófiát, egy életre szóló kötődést kap. Tudomásul kell vennünk, hogy mélyreható változások csak akkor lehetségesek a magyar labdarúgásban, ha Akadémiák kiemelt szerepet kapnak. Nemzetközi szinten evidencia, hogy ide csak a legkiválóbbak kerülhetnek, mert itt már nem arról van szó, hogy akar-e valaki edzeni, vagy nem, sőt arról sem, hogy ki tud egyenesen rúgni, vagy talán "lesz belőle valami". Az akadémiának nem az a dolga, hogy megtanítsa a játékost futballozni, hanem az, hogy foglalkoztassa a legtehetségesebbeket.

Kiemelt Magyar Akadémiák és Jellemzőik

Az öt legjelentősebbnek tekinthető hazai futballakadémiában jelenleg 350-370 fiatal nevelkedik.

MTK Sándor Károly Akadémia

• Az MTK úttörőként alapította meg a Sándor Károly Akadémiát, és hosszú évekig csak itt volt ilyen képzés.
• Az akadémia annak idején egymilliárd forintos beruházásból jött létre, éves költségvetése 130 millió forint, amelyet a Sándor Károly Alapítványon keresztül kap az intézmény.
• Jelenleg harminc olyan játékos került már ki az akadémiáról, akik már futballoztak külföldön.
• A bentlakásos rendszerű akadémián a játékosok a szombati bajnoki mérkőzést követően térnek haza, majd hétfőn újra összeáll a csapat a létesítményben.
• A fiatalok két füves, egy nagyméretű, villanyvilágítással felszerelt műfüves, valamint egy kis műfüves pályán edzenek.
• Az oktatás helyben zajlik, a Chernel István Gimnázium tanárai járnak az akadémiára.

Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémia (MFA)

• Évekkel ezelőtt volt szerencsém a Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémiájának [MFA] indulásakor belülről látnom az eseményeket. Érdekes megoldás, hogy a Honvédnál a fiatal játékosok nem külön épületben laknak, hanem a klubházban.
• Az akadémia hozzávetőleges költségvetése 60-100 millió forint lesz, amikor már teljes kapacitással működik. Ennek egy része kisebb támogatás a Honvédelmi Minisztériumtól, a fennmaradó részt pedig George F. Hemingway tulajdonos állja.
• Az elsődleges cél, hogy az intézmény játékosokat neveljen ki a Budapest Honvéd számára, s így ne kelljen idegenlégiósok sokaságát igazolni drága pénzen. Fontos, hogy a kikerülő futballisták kötődjenek a kispesti klubhoz.
• A Magyar Futball Akadémia növendékeit három fázisban választják ki: toborzó, megfigyelői hálózat, és tehetséges játékosok átcsábítása az ellenfelektől.
• Minden egyes évfolyam az Egressy Gábor kéttannyelvű műszaki szakközépiskola kihelyezett osztálya lesz, kiemelt figyelmet fektetnek az angol nyelvtudásra.

Illés Labdarúgó Akadémia (Szombathely)

• A 2007-ben alapított szombathelyi Illés Labdarúgó Akadémián jelenleg öt korcsoportban 72 tehetséges futballistát nevelnek.
• Az intézmény alapját az 1996 decemberében alakult Lurkó Utánpótlás FC adta, amely később beépült az Illés Akadémia rendszerébe.
• A létesítmény bentlakásos, ehhez a helyszínt a Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium biztosítja.
• Vas megye első műfüves futballpályája itt épült fel, mérete 105x68 méter, s ezen kívül van még egy 72x36 méteres műfüves küzdőtér is.
• Az intézmény alapítói, egyben igazgatói Illés Béla és Halmai Gábor korábbi válogatott labdarúgók, a diákokkal pedig korcsoportonként két edző foglalkozik.
• A cél egyértelmű és világos: a Szombathelyi Haladás számára kinevelni olyan játékosokat, akik nemcsak futballistaként, de emberként is megállják a helyüket Magyarországon és a nagyvilágban.

Debreceni Labdarúgó Akadémia

• Debrecenben hosszú ideje sikeresen működik az olasz focisuli, idén szeptembertől pedig megkezdi működését a Debreceni Labdarúgó Akadémia is, amely 12 éves kortól foglalkozik majd a gyerekekkel.
• Az utánpótlásképző sportkomplexum a DVSC, a város és a Debreceni Egyetem (DE) közös vállalkozásában, a Debrecenhez tartozó Pallagon működik majd.
• A diákok hatosztályos gimnáziumi képzéses rendszerben tanulnak majd, speciális sporttagozatos osztályban, melynek órarendjét az edzések időpontjához igazítják.
• A tervek szerint kilenc füves, és egy műfüves borítású nagypálya lesz, ezenkívül még három kisebb műfüves edzőpálya is készül.

Grosics Katolikus Labdarúgó Akadémia (Gyula)

• A Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiát 2009. júniusában Gyulán alapították, mely egyedülálló Európában.
• Az Akadémián a játékosok napirendje rendkívül szoros, reggel 6 órától és este 22 óráig meghatározott napirend (étkezések, tanulás, edzés, szabadidő, tanulás, mérkőzés, kultúra) szerint zajlik, napi két edzéssel, ezért is fontos regeneráció.
• Az Akadémia színeiben - korosztályos képzés formájában, az életkori sajátosságoknak megfelelően - heti speciális edzésrend és órarend szerint edzenek az akadémisták.
• A labdarúgó sportági képzésünk célja olyan sokoldalúan felkészített játékosok kinevelése, akik képesek a nemzetközi top futball elvárásainak megfelelni.
• A létesítményben 2 db füves és 1 db műfüves villanyfényes nagypálya épült, a centerpályához egy 500 fő befogadására képes lelátó is tartozik.
• A tanulók érettségit és szakmát kapnak, és kiemelt feladat az angol, német, olasz nyelven történő oktatás.
• Az akadémia 5-6 és 7-8. osztályos általános iskolástanulói ide kerülnek beiskolázásra. Nyolcadik osztály után választás elé kerülnek, a jobb tanulóknak a gimnáziumi képzést ajánljuk.
• Az iskolai órarendet és az edzésrendet összehangolták az egyenletes leterhelés érdekében. A gyerekek kedden és csütörtökön reggel nem az iskolapadban kezdenek, hanem korosztályos bontásban edzenek.

Fehér Miklós Labdarúgó Kollégium (Győr)

• Győrben három éve működik a Fehér Miklós Labdarúgó Kollégium, amelyet a 2004-ben elhunyt válogatott csatárról neveztek el.
• A létesítmény részben állami pénzből működik, a fennmaradó összeget pedig a Győri ETO FC tulajdonosa, Tarsoly Csaba és Klement Tibor ügyvezető igazgató finanszírozza.
• Az öt évfolyamos gimnázium jelenleg három évfolyammal működik, ez pillanatnyilag 70-80 diákot jelent, ez a szám a következő két évfolyam feltöltésével 150-re növekedik majd.
• Az intézményben minden egy helyen zajlik, az oktatástól kezdve az étkezésig, a fiatalok egy nagy füves, egy műfüves, valamint három edzőpályán tréningezhetnek.

Magyar Labdarúgó Akadémiák Összehasonlító Táblázata

Megjegyzés: A táblázatban szereplő adatok a rendelkezésre álló szöveg alapján, kerekített értékekkel kerültek feltüntetésre, ahol az pontosan nem volt megadva.

Puskás Ferenc: A Névadó és Az Örökség

A Puskás Akadémia névadója, Puskás Ferenc 1927. április 2.-án született. Öcsi itt szívta magába a foci imádatát, a mérkőzések varázslatos levegőjét, a korban azonos, vagy hozzá közeli korú csemetékkel. Puskás tehetségére már 8-10 éves korában felfigyeltek, gyermekfejjel kiemelkedett társai közül cselezőkészségével, csibészkedő megoldásaival, labdakezelésével. Jellemző, hogy alig volt 10 éves amikor felmerült a korosztályos csapatba történő leigazolása. A törvény azonban 12 éves kor alatt ezt nem tette lehetővé. A jószemű szakemberek ezen "úgy segítettek", hogy születési évszámát 1927-ről 1925-re varázsolták, s így lett igazolt ifi játékos.

1943. december 3.-án 16 évesen az első csapatban vett részt a Nagyváradi AC elleni bajnoki mérkőzésen. A háború borzalmai után 1945. augusztus 20.-án 18 évesen az Ausztria elleni válogatott mérkőzésen debütált a címeres mezben, és egy évvel később a Luxenburg elleni válogatott mérkőzésen mesterhármassal mutatkozott be. Már 20 évesen befutott, ismert és elismert játékosnak számított. 1956-ban, az ismert okok miatt, külföldön maradt. A FIFA 2 évre eltiltotta a játéktól. Félő volt, hogy szépen ívelő karrierje véget ér. A sors és a körülmények azonban kedvező pályára segítették.

Aktív pályafutását követően szakemberként is bejárta az egész világot, megfordult valamennyi földrészen, dolgozott edzőként, szövetségi kapitányként. Bár e területen nem emelkedett aktív játékosként elért magaslatokig, de alkotott maradandót, emlékezetest. Hazatérése után a labdarúgás irányításában nem vállalt szerepet. Kivételként 1993-ban négy mérkőzésre elvállalta a szövetségi kapitányi megbízást.

A Grosics Katolikus Labdarúgó Akadémia hangsúlyozza, hogy Grosics Gyula és az Aranycsapat szakmai öröksége utat mutat a képzésben. Gyula bácsi elmondása szerint napi négy-hat órát gyakoroltak, többnyire edző nélkül. Reggeltől estig futballoztak, minden technikai elemet ismertek, és győzelemre játszottak minden percben. Puskás Ferenc: "A visszahúzós cselt gyerekkoromban néha megcsináltam, de soha nem gyakoroltam. Teljesen ösztönös volt. A lényeg az, hogy a mai akadémisták saját céljaik eléréséért igényeljék a rengeteg gyakorlást, a minőségi munkát." Ez a filozófia alapja a mai akadémiák működésének is.

tags: #nagy #karoly #puskas #ferenc #labdarugo #akademia

Népszerű bejegyzések:

• Csapatmunka és fejlődés a nyári táborban
• Az Év Utánpótlásedzője és a Videoton FC Jövője
• Az Új Hidegkuti Nándor Stadion és Esport Aréna
• A Sutton United és Wayne Shaw emlékezetes FA-kupa meccse
• a paródia mesterei