A Magyar Női Kosárlabda Válogatott Történelmi Sikerei és Jövőbeli Kihívásai
A magyar női kosárlabda-válogatott története tele van kiemelkedő pillanatokkal és a sportág iránti rendíthetetlen elkötelezettséggel. Az elmúlt időszakban a csapat egy jelentős mérföldkőhöz érkezett, amely reményt ad a jövőre nézve és megerősíti pozícióját a nemzetközi mezőnyben.
Történelmi Visszatérés a Világbajnokságra
A magyar női kosárlabda-válogatott 28 év szünet után vehet részt ismét világbajnokságon, ezzel történelmi sikert aratva. A mieink a világbajnoki selejtezőtornán Törökországgal mérkőztek meg, és 89-74-re legyőzték a házigazdákat az isztambuli selejtezőtorna keddi zárónapján. Ezzel a győzelemmel kijutottak a szeptemberi, Berlinben sorra kerülő világbajnokságra.
A kvalifikációs torna zárónapján, mivel előzőleg a japánok és az ausztrálok is hozták saját meccseiken a papírformát, Völgyi Péter szövetségi kapitány együttesének nyernie kellett a kijutás érdekében a házigazda ellen, akik már biztos vb-résztvevőként léptek pályára. Az isztambuli csoportból a kontinensbajnokként már kvótát szerzett Ausztrália mellett három csapat - Magyarország, Törökország és Japán - jutott ki a világbajnokságra. A magyar női válogatott a hatodik világbajnokságára készülhet, legutóbb, 1998-ban a tizedik helyen zárt.
Az egész torna nagyon jó emlék marad, nagy a boldogság, de a vb-kijutás kapcsán mindenki nagyon óvatosan fogalmazott, ami valamilyen szinten érthető volt, mert 28 éve nem volt kint magyar női válogatott világbajnokságon. Azonban a csapat nem úgy ment oda, hogy „de jó, hogy itt vagyunk”, hanem már az edzőtáborban a japánok elleni első meccsre készültünk, azzal a hittel, hogy győztesen kezdhetünk.
A Negatív Spirál Megtörése
A korábbi évek nem alakultak a legjobban a női kosárlabdában, hiszen a válogatott nem jutott ki sem olimpiára, sem a következő Európa-bajnokságra, egy negatív spirálban volt. Most azonban a játékosok és a stáb is érezték, hogy fordulópontra van szükség, és a világbajnoki kvalifikáció hála Istennek sikerült.
A Csapat Egysége és Mentális Ereje
A válogatott kívülről rendkívül egységesnek tűnt, legyen szó a Japán elleni kezdésről, az Argentína elleni hosszabbításról, vagy a törökök elleni sorsdöntő szituációról. Ez az egység valóban jellemző a csapatra. Összességében sosem volt jellemző a széthúzás erre a válogatottra, de most valahogy külön jött egy nagyon jó ”vibe", ami a törökök elleni, sorsdöntő meccsen is érezhető volt. Már az öltözőben is érezhető volt a biztos győzelem tudata, annyira kézben tartották a lányok a mérkőzést.
Kísértetiesen hasonlított a felállás a két évvel ezelőtti olimpiai selejtezőhöz, ahol az akkori spanyol, és a mostani török ellenfél is már kijutott. Akkor az utolsó meccsen is nyernünk kellett, és brutálisan sok hasonlóság volt. Kellett az a pofon és ez a két év, hogy ez a csapat megérjen fejben, megérjen a játékra és a mentális teherbírásra. Amikor az élet még egyszer ugyanilyen szituáció elé állította a válogatottat, mindenki készen állt, és nem ijedt meg a lehetőségtől, sem a nyomástól. Ezzel a mérkőzéssel és tornával végre le tudták zárni a két évvel ezelőtti olimpiai selejtező témáját, és meg tudták ugrani ezt az akadályt.
Mivel már az utolsó előtti játéknapon is kijuthattak volna, a csapatot beterelték a lounge-ba, hogy nézzék együtt a kanadaiak japánok elleni meccsét. Völgyi Péter szövetségi kapitány félmosollyal az arcán mondta, hogy „nem fogja Argentína megverni Japánt, és utána nem fogja Kanada megverni Ausztráliát, úgyhogy nekünk kell megverni a törököket, azaz ne foglalkozzatok semmi mással, ne égessetek el energiát semmi másra”. Ez a mondat átfordította az egészet a társaságban, és tényleg nem foglalkozott senki a többi meccsel, mert mentálisan máshova tette volna az egész brigádot, ha azért imádkoznának, hogy a többi eredmény úgy alakuljon, ahogy nekik jó.
Az Erőviszonyok Kiegyenlítődése a Nemzetközi Kosárlabdában
A selejtezőcsoportban rendkívül kiegyenlített volt a mezőny, kis túlzással bárki megverhetett bárkit. Ez a legszembetűnőbb volt ebben a csoportban, mert az összes többi csoportban sokkal jobban le voltak osztva a helyezések az erőviszonyok szerint. Nálunk volt ez a brutális körbeverés, és úgy fordultak rá az utolsó napra, hogy minden és annak az ellenkezője is megtörténhet. Ez talán egy globális tendencia, hogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz a csapatok, és már nincs olyan, hogy valaki abszolút kiemelkedik. Papíron két győzelem elég lett volna, de végül három győzelmet is be tudtak gyűjteni, ami szuper dolog. Ez nagyon jó útravaló lehet a világbajnokságra, hiszen megmutatja, hogy jó játékkal bármilyen kontinensről bármilyen válogatottat meg tudnak verni.
Felkészülés a Világbajnokságra és Személyes Célok
A következő hónapokban a csapat tagjai a hazai bajnokságra és a Magyar Kupa négyes döntőjére koncentrálnak. Májusban, a bajnokság lezárása után mindenki külön készül majd az edzőtáborra, amely várhatóan július végén kezdődik, így nagyjából hathetes felkészüléssel kell számolni a szeptember elején induló világbajnokság előtt.
A végső keret mindig az utolsó pillanatban dől el, mert ez egy hosszú felkészülési folyamat, ahol bejöhetnek sérülések és egyéb tényezők. Ezért az utolsó pillanatban, kvázi augusztus végén, szeptember elején fog eldőlni, hogy ki az a 12 hadra fogható játékos, akivel a világbajnokságra indul majd a szövetségi kapitány. Ez a felkészülés legkellemetlenebb része, hiszen ilyenkor egy 14-16 fős keretből kell szelektálni, ahol mindenki nagyon jóban van mindenkivel. De egy magyar válogatottról van szó, ahol mindig óriási megtiszteltetés felhúzni a címeres mezt, és mindig a legjobb 12-nek kell képviselnie az országot. Ha valaki abba nem fér be, félre kell tenni az egót, és löketként kell használni a jövőre nézve, hogy még több munkát és energiát tegyen bele.
A Szakmai Stáb és Völgyi Péter Vezetése
Völgyi Péter szövetségi kapitány és a szakmai stáb nagyon jó kapcsolatot ápol a játékosokkal. Völgyi Péter a jelenlegi játékosok egy részének első edzője volt már fiatal korban, így a közös munka egyfajta "körbeérés". Majdnem két éve kezdődött a közös munka, és ez alatt az idő alatt a stáb elképesztően sokat dolgozott. Az isztambuli torna alatt hajnali kettő-háromig fenn voltak, folyamatosan vágták a videókat, és még arra is volt idejük, hogy egyénileg leüljenek a játékosokkal, elemezzék az előző meccsek klipjeit. Nagyon jól le vannak osztva a feladatok, és az elmúlt két év kellett ahhoz, hogy a stáb és a csapat is össze tudjon csiszolódni, mindenki tudja, mi a feladata.
Egy Játékos Szemszögéből: Klub és Válogatott
A világbajnoki kvalifikáció egy plusz löketet adott a szezon utolsó nagy etapjára, amikor már kicsit fáradtabbak a lábak a klub szezon darálása után. Egy ilyen torna legnagyobb hozadéka, hogy sokkal másabb stílusokkal találkozik az ember, és megtapasztalhatja, hogy a világ különböző tájain máshogy játsszák ezt a sportot. Az ausztrálok ellen például WNBA-sztárok ellen tudták megmutatni a magyar játékosok, hogy mire képesek, ami formálja az embert, megmutatja az erősségeit és gyengeségeit is egyben.
A személyes célok között szerepel a klubcsapattal a szezon maximalizálása, majd egy rövid pihenő után az egyéni munka. Ez magában foglalja a fizikai és kosárlabda szempontból való fejlesztést. A cél, hogy a lehető legjobb állapotba kerüljön a játékos, és segíteni tudja a csapatot a világbajnokságon. Érdekes kihívás, hogy a válogatottban más poszton játszanak a játékosok, mint a klubcsapatukban, például négyes poszton a válogatottban, míg otthon inkább hármas pozícióban.
A Magyar Kosárlabda Történelmének Jelentős Alakjai és Eredményei
A magyar kosárlabdázás gazdag múltra tekint vissza, tele olyan legendákkal, akik alapozták meg a sportág jelenlegi helyzetét. 2005-ben az All Star Kosárlabda Gála keretében 25 női, 25 férfi játékos, és 10 edző kapott helyet a legendák között, ezzel is elismerve munkájukat és hozzájárulásukat a magyar kosárlabdához.
A Kosárlabda Megjelenése és Korai Fejlődése Magyarországon
A kosárlabdajátékot 1912-ben egy budapesti tanár, tanulmányútja során, Münchenben ismerte meg. Hazatérve meghonosította azt iskolájában, a bp.-i Vas utcai Felső Kereskedelmi Iskolában. 1920-tól középiskolások, 1921-től társadalmi egyesületek csapatai kezdték el hazánkban a kosárlabdázást. Ezt követően számos elkötelezett szakember vitte tovább a sportágat országszerte:
- Ő honosította meg Hódmezővásárhelyen a kosárlabda sportot.
- Mezőberényben az ő nevéhez fűződik a kosárlabda sport megteremtése.
- Tiboldi tanár úr volt, aki felszereltette Szolnokon és a megyében az első kosárlabda palánkot, az ő irányításával indult el e csodálatos sportág hódító útjára, amely ma is az egyik legnépszerűbb sportág a megyében.
Női Kosárlabda Szakemberek és Játékosok
A női kosárlabda fejlődéséhez kiemelkedő szakemberek és játékosok járultak hozzá, akik edzőként, játékosként vagy sportvezetőként tettek le felejthetetlen eredményeket:
- Dr. Bartha Ferenc másfél évtizeden keresztül, 2006-ig irányította a honi kosárlabdaéletet összefogó szövetséget, az MKOSZ-t. A nemzetközi kosárlabda szabályok magyarországi meghonosítója, vezetésével a magyarok az összes EB-n részt vehettek.
- Szakedző képesítésének köszönhetően vezette a szigetvári férfi és női csapatot az NBI-ig.
- Edzői pályafutását 1953-ban a Soproni Postás női csapatánál kezdte.
- 1973-ban vállalta el a diósgyőri NBI-es női csapat vezetőedzői teendőit, ahol négy sikeres idényt töltött el, és csapata volt a vidék legjobbja.
- A PVSK női és férfi csapatának is volt edzője, létrehozva az ország egyik legnagyobb utánpótlás bázisát Pécsett.
- Játékos pályafutása után Zalaegerszegen edzői tevékenységet folytatott a női és férfi csapatnál. Zala Megyei Kosárlabda Szövetség elnökeként és az MKOSZ elnökségének tagjaként is tevékenykedett.
- A főiskolai és a felnőtt női válogatott mellett is dolgozott, később az MKOSZ elnökségi, majd tiszteletbeli tagja lett, mesteredzői diplomával rendelkezik.
A magyar női kosárlabda számos kiváló játékost adott a sportágnak, akik hazai és nemzetközi szinten is jelentős eredményeket értek el:
- Egy 211-szeres válogatott játékos, aki 3-szoros Magyar Bajnok, EB 3. helyezett (1985) és Olimpia 4. helyezett volt.
- Egy 150-szeres válogatott, 7-szeres Magyar Bajnok, 2-szeres Euroliga 3. helyezett játékos.
- Egy 124-szeres válogatott, 2-szeres Magyar Bajnok, EB 3. helyezett, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.
- Euroliga és Ronchetti kupa győztes, valamint Streetball világbajnok.
- A magyar kosárlabda válogatott meghatározó játékosa, klubjával is sorra nyerte a magyar bajnoki címeket. Az egykezes dobás kiváló művelője, így egyik úttörője volt a magyar kosárlabdában.
- Egy kitűnő irányító, nagyszerű védőjátékos, aki tizenkét év alatt hat Eb-n vett részt.
tags: #nagy #noi #kosarlabda #valogatott #eredmenyei
