A Nagyatádi Futball Club története és fejlődésének mérföldkövei
A nagyatádi csapat megalakulását az elsők között kell számon tartani a magyar labdarúgás történetében. A sporttörténészek a magyar labdarúgás kezdetének az 1897-es évet jelölték meg, hiszen az első nyilvános mérkőzést Budapesten, 1897. május 9-én játszották. Az 1900-as évektől felpörögnek az események, és ezen folyamatok részeként 1911. november 15-én megalakult a Nagyatádi Atlétikai Club (NAC). A NAC alapszabályának eredeti példánya a mai napig megtalálható a Megyei Levéltárban.
A kezdetek és az első nagyatádi labdarúgók
Az egyesület joggal szerepelt a korai sportszervezetek listáján. Az első csapat tagjai voltak: Kun Lajos, Gelencsér, Bedérdi, Rotter Jenő, Szikszai Béla, Steiner Alfréd, Rotter Béla, Mészáros, illetve a csurgói tanítóképző néhány diákja, akiknek a neve mára már feledésbe merült. Eleinte a nagyatádi játékosokból csináltak két csapatot és úgy játszottak egymással, majd a későbbiekben már az ellenfeleink voltak Barcs, Kaposvár, Marcali csapatai is.
A csapatnak 1912-ben híre ment az országban, hiszen egy nem túl sportszerű mérkőzés hatalmas botrányba fulladt. Ezt törte meg az 1912. április 10-én rendezett NAC és a Kaposvári Testvériség mérkőzése, melyről a Somogyvármegye újság is beszámolt. A nagyatádi csapat mérkőzésére óriási közönség jelent meg köztük a nagyatádi vonatkozású Mudin Imre, egykori olimpikonunk is. A mérkőzés végül félbeszakadt, ami akkoriban addig még nem látott módon történt meg, és az ügyet felterjesztették a magyar labdarúgók szövetségéhez.
Körmend - Nagyatád labdarúgó mérkőzés.
Névváltoztatások és a klub szervezeti átalakulásai
A klub története során számos alkalommal változott az elnevezés és a szervezeti háttér, amit az alábbi táblázat foglal össze a rendelkezésre álló adatok alapján:
| Időszak | A csapat hivatalos neve |
|---|---|
| 1911 - 1920 | Nagyatádi Atlétikai Club (NAC) |
| 1920 - 1928 | MOVE-Turul |
| 1928 - 1945 | Nagyatádi Turul Sportegyesület (NTS) |
| 1945 - 1946 | Katolikus Legényegylet csapata |
| 1946 - 1953 | Nagyatád (Fonalgyári csapat) |
| 1953 - 1954 | Nagyatádi Vörös Lobogó |
| 1954 - 1960 | Nagyatádi Kinizsi SK |
| 1961 - 1971 | Nagyatádi Munkás Testedző Egyesület (NMTE) |
| 1971 - 1982 | Nagyatádi Kinizsi |
| 1982 - 1991 | Nagyatád VSE |
Az első világháború megtépázta a csapatot ugyan, de 1920-ban ismételten megkezdődött a sportélet Nagyatádon. 1926-ban lett a klub elnöke Bognár Lajos, aki az atádi iparosok és Lelbach Keresztély földbirtokos segítségével megteremtették az egyesület működésének feltételeit, anyagi hátterét. Külön díszpáholy épült Nagyatádon Lelbach gróf részére, „amit minden mérkőzésen a belépőjegy árának ötvenszeresével honorált”.
A második világháború utáni újjászervezés
A második világháború idején többek között azért is szerepelt háttérben a labdarúgás, mert Nagyatádon éppen frontvonal volt, a rinya egyik oldalán a németek voltak a másik oldalán pedig az orosz katonák. Ezekben az időkben teljesen szétzilálódott a csapat. 1945-től Solymosi Rezső ferences pap, hittantanár vezetésével, aki az edző is volt, a Katolikus Legényegyleten belül megalakítják a labdarúgó csapatot.
1946-ban megalakul a MADISZ, aki ugyan átvette a csapatot az egyháztól, de anyagilag nem tudta azt finanszírozni. Ekkor jött az egyik legrégebbi ipari üzem a Fonalgyár segítsége, és így gyári csapatként indulhatott el az együttes. Nagyatádi Vörös Lobogó néven hivatalosan csak 1953-ban hívták a csapatot, viszont a köznyelv és az akkori szurkolók már a fonalgyári időben is nevezték így.
Sikerek és küzdelmek a bajnokságokban
Az 1953-as évben figyelemre méltó sikert könyvelhetett el magának a csapat, hiszen öt játékos is szerepelt a megyei válogatott kezdő tizenegyében, név szerint: Horváth István, Bicsáki Sándor, Ács József, Kanizsai Gyula, és Selmeczi István. Somogyvári Ferenc, aki 1942-1954 között volt a csapat labdarúgója, egy örömteli pillanatra így emlékszik vissza: „11:1-re megvertük a kaposvári csapatot és mi hoztuk el a „Kaposvár” feliratú kupát.”
1960 végén a Nagyatádi Kinizsi elnöksége lemondott az anyagi forrás hiánya miatt. Ekkor tudták nem maradhat sport nélkül a város. Ennek eredményeképpen a nagyatádi három meghatározó vállalat: a fonalgyár, a konzervgyár és az erdőgazdaság a csapatot támogatta anyagilag, ezért az újjászerveződött sportkör ismételten névváltozáson ment át. A nagyatádi csapat a Nagyatádi Munkás Testedző Egyesület (NMTE) néven folytathatta.
Az 1980-as évek elején ismét fellendült a sportélet. 1982 tavaszán a csapat bajnok lett a megyei első osztályban, és ismét osztályozót játszattak az NB III-ba kerülésért, akik ekkorra már Nagyatádi VSE néven szerepeltek. A büntető rúgások alapján (3:2) a hazai csapat bizonyult a jobbnak és ezzel kiérdemelte a feljutást az NB III-as osztályba. A győzelemhez hozzájárult a nagyatádi szurkolótábor is, hiszen 2000 ember tekintette meg a mérkőzést. A várva várt feljutást és tartósabb sikereket az 1990/91-es szezon hozta meg, amikor a csapat ismét bajnok lett.
tags: #nagyatad #futball #club #adoszama
