Nagykállói Kosárlabda Egyesület története és tevékenysége

Szakoly község gazdag és sokszínű történelme számos fejezetet ölel fel, beleértve egyházi, politikai és civil szervezeti fejlődését. Az 1945 előtti időszakban a településen négy jelentős egyház - a református, a görög katolikus, a római katolikus és az izraelita gyülekezet - működött, mindegyik saját templommal rendelkezett, melyek a közösségi élet központjai voltak.

A Református Egyház Szakolyban

A szakolyi református egyház története messze nyúlik vissza. Már 1329-ben Szent Miklós volt templomának védőszentje, papja, Péter pedig az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékek szerint évente nyolc, illetve hét garast fizetett. 1343-ban Mihály nevű papja volt. Ez időben épülhetett a gótikus temploma, mely a mai református templom elődje volt. Ez a templom azonban a XVI. század második felében a faluval együtt a török pusztítások áldozata lett.

1615 és 1655 között kisszámú református lakossága volt a településnek, és "Szakoly (debreceni e.m.) A tractus egyházai közt említik 1621-ben". Lelkészét, Szentistváni Sámuelt 1711-ben említik. A falu majdnem 200 éven át puszta maradt. A szakolyi református egyház megalakulására vonatkozó adatok hiányoznak, az átmenet a református vallásra észrevétlenül mehetett végbe. A XVII. és XVIII. században Szakoly - mint leány-egyház - 1782-ig Balkányhoz tartozott, majd kezdett benépesülni.

Ekkor a régi templomról ezt írták: „temploma majdnem épen, de használaton kívül, elhagyatottan áll; megvan még kőből épült szentélye, hajója, magas tornya, csak a tető és a boltozat szakadt be. Szebb a napkorinál, olyan mint a nagykállói." Ezután majdnem száz éven keresztül a reformátusok használták. A szakolyi református gyülekezet önálló élete azzal kezdődik, amikor a debreceni egyházmegye lelkészt rendel. Ezt a tényt igazolja az 1788. április 1-jén kelt Extractus Protoccolli Ecclasiastici Tractus Debreczeniensis VI. pontja, mely szerint In Ecclesiam Szakolyiensem Georgius Nagy pro Levitis ... Anno 1786. április hó 18. napján Ő Felsége Resolutiója s a Tettes Ns. Vrgy engedelméből az előbb elpusztult szakolyi Templomot felfogtuk. Egy élni akaró Gyülekezet hősi küzdelméről, élet-erejéről tesz bizonyságot az 1788. év.

A templom megújítása és építészete

A templom megújításának ügye 1895-ben vetődött fel ismét. Elhatároztatott, hogy mivel a templom „különösen külsőleg szánandó helyzetben van és sok esetben kicsinek mutatkozik a hívek befogadására”, annak kibővítésére van szükség. A templomépítés költségeinek kétharmadát a helybeli és környékbeli földesurak adták, a többit a Gyülekezet tagjai adományozták. Ma már nehéz megállapítani, hogy ezt a keletelt, a nyolcszög három oldalával zárt szentélyű gótikus templomot életveszélyessége miatt bontották-e le, vagy csak azért, mert szűk lett a népnek.

Gerecze Péter 1897-ben fényképfelvételeket készített a templom bontásáról; falában két és fél olyan mintás téglát találtak, melyeket a marosszentimrei református templom déli kőkapuján látni. A teljesen lebontott templomhajó helyére, a megmaradt, de alacsonyabbra vett falú középkori toronyhoz építették a jelenlegi templomot, melynek belső szélessége három méterrel haladja meg a régi templomét. Az alapkő letételi ünnepséget 1898. május 5-én tartották, ezen Bakos Pál lelkész mondott imádságot, s üvegre tett iratot és pénzeket helyeztek el. A község lélekszáma ekkor 1412 volt. A jelenlegi templom tervét Gorzság János építőmester készítette. Az építés még abban az évben befejeződött, ám az eredmény egy jellegtelen templom lett.

Megmaradt a kelet-nyugati tájolás, keleten nyolcszög három oldalával záródik, nyugati végén a régi homlokzat előtti torony most a homlokzatból kissé kilépő lett. Rézsútos kétosztatú sarok támpillérei megmaradtak, s magassága 28 méter. A 11 x 19 méteres belsőben vakolt dongaboltozat és 350 ülőhely van. Az Egyház 1910-ben, majd 1929-ben is iskolát építtetett. Orgonát gróf Tisza Lajos 2500 pengős adományából és a hívek áldozatkészségével épített Angster József 1940-ben két változattal. A templom műemlék jellegű, most is meglévő lőrései és befalazott gótíves ablakai mutatják eredetét. A templom 320 kg-os harangját Egry Ferenc öntötte 1928-ban Kisgejőcön, a 180 kg-osat pedig Lebrecht Krisztián 1806-ban Kassán. 1994-ben a Gyülekezet félmillió forintért felújította a templom belsejét.

Természeti katasztrófák és felújítások

Az 1916. június 21-én a településen végigvonuló ciklon megrongálta a kántortanítói lakot és minden melléképülete tetejét, a templom tetejének egy részét elvitte. A téglából épített tornyot alapjában és oly túlságos mértékben megrendítette, hogy annak a templom belső részébe eső alapfalairól mintegy jó kosárnyi cementet ömlesztett le és a falakon repedések látszanak. A főispántól kért és kirendelt katonai munkások segítségével rendbe hozták a károkat. 1926. április 25-én megáldotta a két darab új harangot Szmandrai János. 1948-ban a templom belsejét önkéntes adakozásból „Isten nagyobb dicsőségére és lelkünk épülésére” megújították.

Szakolyi református lelkészek időrendben

A Római Katolikus Egyház története

Szakolyban és a környező falvakban sem volt számottevő római katolikus hívő, így távolabbról senki sem járt ide misére, legfeljebb a debreceni vásározók térhettek be. Később a reformátusok vették birtokba a régi templomot és átalakították, csak a középkori tornya maradt meg. 1818-ban Geszteréd kapott papot, és hozzácsatolták Szakolyt, így a feszületet a geszterédi plébános áldotta meg. Szakolyban katolikus kápolnát is építettek. 1828-ban Szakolyban 38 római katolikus lélek lakott, ugyanakkor Geszteréden 450 római katolikus lélek.

Kezdetben hathetenként végeztek szentmisét a görög katolikus templomban. 1936-ban Balkányt leválasztották Geszterédtől, és Szakoly hozzá tartozott. Így már hetenként tudtak itt misézni, iskolát építettek, haranglábat állítottak, és ott volt a szentmise. 1946-ban a földosztó bizottság Nagy György és Dankaházi János vezetésével úgy döntött, hogy a római katolikusoknak templomhelyet ad, és a Ficfás tanyáról a magtár anyagát behordják, hogy felépíthessék templomukat. 1947-ben Gondos István plébános megáldotta az alapkövet, és 1949-től már az új templomban végeztek minden vasárnap szentmisét. Szépen megindult a kis egyházközség élete, a balkányi papok örömmel jártak ki a melegszívű hívekhez.

Az 1960-as évektől Bagossy Ákos falfestményei díszítik a templomot. 1962-ig Holczer Gyula, 1972-ig Sólyom József, 1983-ig Vitai László látta el a szolgálatot. 1983-ban azonban paphiány miatt újra Geszterédhez csatolták Szakolyt. Kaszap Béla plébánosnak korántsem volt annyi lehetősége, de azért minden vasárnap kijárt délután 3-kor hittan órát, délután 4 órakor szentmisét tartott. A hitoktatás zavartalan lebonyolítása érdekében a sekrestye mögé ideiglenes hittantermet és raktárt építettek társadalmi munkában. 1992-ben az államosított iskolát az egyház visszaigényelte hittanteremnek és hitoktatói lakásnak. Az egyházközség tornyot emeltetett és a plébánia felépülte után 1996. október 27-én Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke szentelte föl.

A Görög Katolikus Egyház Szakolyban

A szakolyi görög katolikus egyház község önállósulása leány egyházból (fíliából) parókia lett 1945. október 1-én dr. Dudás Miklós rendelkezése alapján. A település első görög katolikus lelki pásztora Soltész Mihály görög katolikus paróchus volt. Az 1836-ban épült görög katolikus templomból azonban semmi nem maradt meg. Az eredeti templom torony nélkül épült, és a régi építészeti stílusból semmi sem maradt meg. Ezt igazolja Fodor István kerületi esperes úr, Szakoly volt görög katolikus paróchusa.

Kérésem ismételve maradok Nagyméltóságod iránt fiúi engedelmességgel. Szakoly, 1964. augusztus. Soltész Mihály h. paróchus kérte templomuk műemlék jellegének törlését, mivel nem műemlék, így elvégezhessék a külső tatarozását. 1974. október 1-én dr. Timkó Imre megyés püspök Szűcs Mihály vencsellői paróchust nevezte ki kisegítő lelkésszé, a betegségben megroppant apósa mellé. Szűcs Mihály 1975. október 1-vel a görög katolikus egyház parókusává lett kinevezve, aki hosszú ideig volt a község lelkésze. Utódként 2001-ben történt változás. 1976-ban a parókia tatarozás által megújult. A templom belső festése 1996-ban művészi munkával megszépült. 1996. szeptember 18-án dr. Keresztes Szilárd megyés püspök szentelte fel a templomot, melyen részt vettek a helyi egyházak lelkészei és hívei.

Szakoly politikai és közigazgatási fejlődése

Az államhatalom és az államigazgatás helyi szerveinek átalakítására 1950-ben került sor. Ettől az időtől az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei a tanácsok lettek. 1945-től 1950-ig a tanács funkcióját a Nemzeti Bizottságok látták el. „A Nemzeti Bizottságok kezdetben közigazgatási funkciót is ellátó, az egész közéletet befolyásoló politikai szervek voltak, melyek a törvényhatósági bizottságok és a képviselőtestületek megalakítása után elvesztették közigazgatási szerepüket.” A Függetlenségi Front helyi politikai szervei tehát a Nemzeti Bizottságok voltak. A Nemzeti Bizottságok mellett a Községi Képviselőtestület is funkcionált.

A Magyar Kommunista Párt és az egyesülések

A községben az MKP 1945-ben négy alapítótaggal alakult meg. A megalakult pártszervezetek megsegítésére 1945-ben történt kezdeményezés. Az MKP községi szervezetében megalakulásakor beléptek Schwartz György és neje, Nemvirt Zoltánná és Feltman Miklós. A párt működését, erősödését segítette az 1946. januárjában amerikai fogságból hazatért Jászberényi András és az 1944 szeptemberében hazatért Pataki Mihály. Jászberényi István párttag lett, majd egy négyhetes pártiskola elvégzése után vállalta az MKP községi szervezetének vezetését. A taglétszám ekkor 10-12 fő volt.

Az élet megindítása, a szervezetlenség, az anyagi kár óriási gondot jelentett. Ahhoz, hogy az 1945 előtt cselédsorban élő emberek a föld urai legyenek, termelési eszközökre volt szükség. A nagybirtokrendszer idején termelőeszközökkel csak a nagybirtokosok rendelkeztek. A termelés megindításához szükség volt a községben működő más pártok megnyerésére is. Az 1945-ben megalakult MKP mellett a községben működött a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazda Párt és a Nemzeti Paraszt Párt. 1945 második felében az egész megyében fokozódott a földreformellenes szervezkedés. Az MKP követelte a birtoklevelek kiosztását és a kiosztott föld telekkönyvelését. Ennek a harcnak a vezetéséhez erős támaszra volt szükség, így szükségessé vált a pártok egyesítése.

Kertész Imre járási titkár 1946-ban a következőket írta: „A Nemzeti Parasztpárttal és a Szociáldemokrata Párttal igen jó együttműködés lehetséges.” Az együttműködés ilyen mértékű megvalósítása azonban a községben lehetetlen volt. A Szociáldemokrata Párt vezetői megértették, magukévá tették az MKP programját, s aktív munkát folytattak azért, hogy a két párt egyesüljön. Erre az egyesülésre 1948-ban került sor. „A két párt viszonya a felszabadulás utáni három évben jónak mondható, mert minden akcióban, minden megmozdulásban részt vett mindkét párt.” Az MKP arra törekedett, hogy a választások során sok szavazatot szerezzen. Az MKP községi szervezetének irányításában részt vett Blanyár György járási titkár, aki 1931-től dolgozott a mozgalomban.

Termelőszövetkezetek és a Tanács megalakulása

Az MKP az 1950-es évek elején részt vett a termelőszövetkezeti csoport szervezésében, fejlesztésekben. 1951 őszén Szakolyban Pataki Mihály alapító párttag vezetésével megalakult az első III. típusú tsz Vörössugár néven. A községben 1950. október 21-én alakult meg a Tanács. A Tanáccsal szorosan együttműködő MKP-n belül nőtt az ellentét. 1951-1956 között központi kezdeményezések alapján több kísérletet tettek arra, hogy kiiktassák a hibás nézeteket a párt munkájából.

Az 1956-os forradalom hatása és az MSZMP

1956. október 23-án Budapesten és az országban végbemenő forradalmi események hatására a községben is tiltakoztak az emberek. A párthelyiségről leverték a csillagot. Október 23-án egy kis csoport bement a tanácsházára, átkutatta a szekrényeket, összegyűjtötte az adóíveket, a begyűjtési íveket és sok más irattal együtt elégették azokat. 1957-ben újjáalakult a párt, új néven kezdte meg (folytatta) tevékenységét: MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt). A községi KISZ-szervezetnek 1969-ben 37 tagja volt. A következő évtizedekben az MSZMP az egypártrendszer keretei között működött.

Az Önkéntes Tűzoltó Egylet Szakolyban

Az Önkéntes Tűzoltó Egylet 1928-ban alakult Szakolyban. Első parancsnoka Lővy Sándor cséplőgép tulajdonos volt. A megalakulás előzménye egy nagy tűzvész volt 1927 nyarán, amikor a kalászos gabona cséplése közben gróf Tisza Lajos birtokán a "tüzes gépnek" nevezett cséplőgépet meghajtó gőzgépből kipattanó szikra meggyújtotta az asztagot és a szalmakazlat. Leégett több dohánypajta, szalma- és takarmánykazal, beleégett a cséplőgép, és több ember megsérült az oltás és mentés közben. Hatékony oltásról szó sem lehetett fecskendő nélkül. Balkányból és Nagykálióból érkező lóval vontatott kocsifecskendővel már be lehetett avatkozni. Látva a kiszolgáltatottságot, a község vezetői úgy döntöttek, hogy a legrövidebb időn belül megalakítják helyben a Tűzoltó Egyletet.

Az elhatározást tett követte. Alapszabályban rögzítették az ügyeletek ellátását, a ruházatok és a felszerelések használatát, a képzést és az ügyeleti díjazást. Vezetőséget választottak, amely az akkori községi vezetőkből állott. Az Egylet parancsnokának Lővy Sándort bízták meg öt évre, melyet később további öt évre meghosszabbítottak. Lővy Sándor parancsnoksága alatt 10 fő vett részt tűzoltói képzésben, akik különböző foglalkozásúak voltak (kéményseprő, kisbíró, cipész, bádogos).

Tűzoltó tisztiiskolát végzett Muraközi József főbíró, aki tűzoltó parancsnoki beosztásban követte az elődjét. Ő öt évig töltötte be ezt a tisztséget. Ez időben nagyon sok fiatal vett részt az egylet életében, a gyakorlásokat összekötötték a levente foglalkozásokkal. A háború rányomta a bélyegét az egylet működésére, légoltalmi feladatokat is át kellett vállalni az egylet vezetésének. Muraközi Józsefet az igen fiatal Eötvös Imre segédjegyző követte a parancsnoki beosztásban. 1944 őszén az átvonuló front és a hatalomváltás rövid időre szüneteltette az egylet munkáját. A felszerelések egy része elveszett.

tags: #nagykalloi #kosarlabda #egyesulet

Népszerű bejegyzések:

• Utánpótlás kézilabda Pesterzsébeten
• Legendák és a liga vezetése az NHL elnöki fogadásán
• Amit tudnia kell a rögbi labda vásárlás előtt
• Játsszunk a zenével!
• Új fejezet Császár Gáborral a ceglédi kézilabdában