A nándorfehérvári diadal (1456)
A nándorfehérvári diadal a magyar történelem egyik legdicsőbb nagy győzelme volt, melyhez talán csak a pozsonyi csata (907), az egri várvédés (1552), vagy az isaszegi ütközet (1849) hősies helytállása mérhető. Nándorfehérvárnál ugyanis éppen 568 éve, július 4. és 22. közt a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette magyar seregek hatalmas oszmán túlerő ellenében védték meg az ország déli kapuját. A bravúros siker révén a Magyar Királyság és vele Európa is hét teljes évtizedre menekült meg a török invázióktól.
Előzmények és erőviszonyok
A Magyar Királyságot az 1456-os esztendő egy nehéz korszakában találta, melyet a széthúzás jellemzett. Bár a nép szinte egyöntetűen tisztelte, a nemesség nagyobbik hányada nem kívánta követni a török elleni harcokban. A 15. század közepére az Oszmán Birodalom folyamatos hódításaival egyre közelebb került Magyarország határaihoz. II. Mehmed szultán, miután 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, Közép-Európa felé fordította figyelmét, és céljául tűzte ki Magyarország meghódítását. Ennek kulcsa Nándorfehérvár (ma Belgrád) volt, amely a Duna és a Száva találkozásánál stratégiai védelmi pontot jelentett.
Hunyadi János, aki korábban több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, tisztában volt a fenyegetéssel. 1454-ben előre látva az ostrom lehetőségét, saját vagyonából és birtokaiból szervezett védelmet, megerősítette a vár falait, és jelentős mennyiségű élelmiszert és fegyvert halmozott fel. III. Kallixtusz pápa a csata előtt 3 héttel kiadott Bulla orationum (Imabulla) nevű rendeletében a csatára készülők biztatására - imákkal való segítésére - szólította fel Európa templomait, elrendelve a déli harangozást.
A nándorfehérvári diadal – M5 História, 2024. július 22.
Haderők és felkészülés
Az oszmán sereg összlétszámára vonatkozóan 30 ezertől 70 ezerig terjedően akadnak becslések, ám a 40-50 ezres létszám a leginkább valószínű. Velük szemben egy alig 7 ezer fős várőrség, egy 12 ezres Hunyadi-Kórógyi magánhad állt, amihez Kapisztrán János tudott még egy sebtiben toborzott paraszthadat hozzátenni. A 18 ezer létszámú keresztes paraszthad bizonytalan harcértékkel rendelkezett, de Kapisztrán folyamatosan lelkesítette a katonákat és a civil harcosokat.
Az ostrom és a győzelem
A hatalmas török had 1456 július 4-én érkezett Nándorfehérvár alá, és azonnal ágyúzásra adott parancsot. A török nagyvezír, Veli Mehmed egy dunai hajózárat hozott létre Zimonynál. Hunyadi 12 ezres sereggel indult a vár felmentésére, és a küzdelem gyors sikerrel zárult, így a főkapitány jelentős utánpótlást tudott a védőkhöz juttatni. Később a Hunyadi vezette fősereg sikeresen bejutott a várba, ami a csata első nagy fordulópontját jelentette.
A július 21-én kibontakozó nagy oszmán támadás kevésen múlott: a külső várfalnak már 5 pontján is ott lengedezett a lófarkas zászló, amikorra sikerült a janicsárokat visszavonulásra kényszeríteni. A legenda szerint a hadiszerencsét Dugovics Titusz hősiessége fordította meg, miután a mélybe rántotta a lófarkas zászlót kitűző török katonát.
| Időpont | Fontos esemény |
|---|---|
| 1456. július 4. | A török sereg megérkezése és az ostrom kezdete |
| 1456. július 14. | Hunyadi János hajózár-áttörése és bejutása a várba |
| 1456. július 21. | A törökök általános ostroma, a várvédők hősies kitartása |
| 1456. július 22. | A magyarok kitörése és a török tüzérség elfoglalása |
A csata szempontjából lényeges változást Kapisztrán seregének felbukkanása hozta. A szultán a keresztesek ellen indította a teljes anatóliai lovasságot, amivel védtelenül hagyta ostromágyúit. Ezt a váratlanul adódó lehetőséget használta ki Hunyadi, aki parancsot adott a várból való kitörésre és az oszmán ágyúk elfoglalására. Az ágyúkat elfoglaló magyar katonák ezután saját tüzérségükkel kezdték lőni az oszmánokat. A szultán számára nem maradt más, mint a visszavonulást elrendelő parancs kiadása.
A déli harangszó a nándorfehérvári diadalnak állít emléket örök időkre. Mivel a pápa eredeti szándéka időszerűségét vesztette Hunyadinak köszönhetően, a győzelem híre és a pápai bulla egyszerre érkezett el az emberekhez. A csata után a táborban pestisjárvány tört ki, amely 1456. augusztus 11-én Hunyadi Jánost is magával ragadta.
tags: #nandorfehervari #diadalrol #jatekos #feladatok
