A napraforgó tápanyag-utánpótlása a sikeres termesztésért

A napraforgó Észak-Amerika nyugati részéről származik. Európában először dísznövénnyé vált az 1550-es években. Ma a napraforgó az egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. Jelentőségét az emberi táplálkozáshoz nélkülözhetetlen olajtartalma adja. Hasznosulása az emberi szervezetben 98%-os. A napraforgó étolaj 85-90%-ban tartalmaz telítetlen zsírsavakat, melynek 35-40%-a olajsav, 55-65%-a linolsav. Olaja a linolsav csoportba tartozó félig száradó olaj, jódszáma 119-136. Jelentős a D- és E-vitamin tartalma. Az olaj legnagyobb része a magbélben található. A magbél olajtartalma 65-70%, nyersfehérje tartalma 20-25%. Fehérjetartalmának nagy része vízben és híg sóoldatban oldódik. Az olajipari melléktermékként keletkező extrahált napraforgódara értékes fehérjetakarmány. Ennek nyersfehérje tartalma általában 37-42% közötti, nyerszsír tartalma 1-2%. A 20 fehérjealkotó aminosav közül 17-et tartalmaz. Kinyerhető olajtartalma általában 44-55%, hibridtől, évjárattól és az agrotechnikától függően.

A napraforgó a harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúránk. A vetésterület és a termésmennyiség dinamikus növekedése egyrészt a magasabb termésátlagot produkáló hibrid vetőmagvak piaci megjelenésének, másrészt az egyre fejlődő termesztéstechnológiának köszönhető. A napraforgó vetésterülete 1922-1930 között kb. 2200 ha, 1960-1965 között kb. 115 000 ha, 1980-1985 között kb. 310 000 ha volt. Vetésterülete elérte 2012-ben a 615 000 ha-t. Ennek további növelése agronómiai szempontok miatt (monokultúrában nem termeszthető) nem kívánatos. Hazai termésátlaga a kezdeti 0,76 t/ha-ról az 1980-2013 közötti években 1,2-2,4 t/ha-ra nőtt. Az adott gazdaság, illetve tábla szintjén ez természetesen egy átlagos évben 3,5-4,0 t/ha, kedvező időjárási viszonyok között 4,0-5,0 t/ha körül alakul, megfelelő szintű agrotechnika (vetésváltás, talajművelés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem) mellett. Kedvezőtlen feltételek mellett átlagtermése 1,8-2,5 t/ha.

A vetésterületének nagymértékű növekedése többek között jövedelmezőségének és viszonylag alacsony tápanyagigényének köszönhető. Ez utóbbi kiterjedt gyökérrendszerének, kiváló tápanyag- és vízhasznosító, valamint adaptációs képességének köszönhető. A napraforgó a melegigényes, közepes vízigényű növények közé sorolható. A vegetációs időszakban elfogyasztott vízmennyiség jó részét kiterjedt, nagy szívóerejű gyökérzetével az őszi-téli csapadékkészletből képes fedezni, jó a szárazságtűrő képessége. A talajhoz való alkalmazkodóképessége kiváló. Mélyen lehatoló gyökérrendszere és a gyökerek agresszív tápanyagfeltáró képessége lehetővé teszi a tápanyagok mélyebb rétegekből való felvételét is. A napraforgó kedveli a megfelelő tápanyag-ellátottságú és jó víztartó képességgel rendelkező, közepesen agyagos talajokat. Ezen felül jól megél a homokos, löszös és kavicsos talajokon is - ebben az esetben nagy jelentősége van az elegendő mennyiségű és jó eloszlású csapadéknak. Mivel a napraforgó gyakran kimeríti a talaj tápanyagkészleteit, ezért talajzsaroló növénynek is szokták nevezni. Jó tápanyag hasznosító erős gyökérzettel rendelkező növény, melyet talajt zsarolónak is tartanak.

A napraforgó tápanyagigénye

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen termesztett olajnövénye. Víz és tápanyagigényes kultúra, 1 tonna kaszatterméshez (és a hozzátartozó melléktermékhez) a növény a következő tápelem mennyiségeket használja fel:

Termésmennyiségre vetített, 1 t termés és hozzá tartozó növényrészekhez 35-45 kg nitrogén, 25-35 kg foszfor, 65-70 kg körüli kálium hatóanyag szükséges közepes talaj ellátottságnál. Kalciumból 24 kg, magnéziumból pedig 12 kg körüli az igénye. A mikroelemek közül különösen érzékeny a bór hiányára!

A kaszatterméshez a megfelelő foszfor ellátásra is szükség van. A káliumigény dominanciája egyértelmű a napraforgónál, és termesztésben a nitrogén-kálium arányra kell odafigyelni. Mindezt a növekedés kézben tartása, betegség megelőzés, valamint a termés mennyisége és minősége miatt is célszrű komolyan venni. Terméseredményének nagymértékű ingadozása nemcsak a változó időjárási feltételekkel, hanem a nem megfelelő tápanyag-utánpótlással is magyarázható. Sokszor csak nitrogén műtrágyát juttatnak ki a gazdák, abból is keveset (40-60 kg N/ha), pedig a ma termesztésben lévő hibridek ettől jóval nagyobb nitrogén dózis (70-110 kg/ha) mellett adnak nagy termést. Ráadásul a kaszat és olajképződéshez szükséges a foszfor (40-70 kg/ha), kálium (40-100 kg/ha), magnézium, kalcium, kén, bór, réz és cink utánpótlása is, a talaj tápelem-ellátottságához és a reálisan tervezhető terméshez igazodóan. A napraforgó tápanyagellátástól is függő minősége az élelmiszeripari felhasználása miatt kiemelten fontos. A napraforgó kifejezetten igényli a harmonikus NPK mezoelem-visszapótlás melletti mezo- és mikroelem-kiegészítést.

Főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük

Nitrogén (N)

A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A napraforgó növekedése teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje-alkotóelemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, valamint a hajtásnövekedés intenzitása és a termés kialakítása terén. A generatív időszakban a megfelelő mennyiségben képződött vegetatív részek teszik lehetővé a nagy kaszattermés biztosítását. A napraforgó nitrogén igényének kielégítése egyaránt fontos a termés mennyisége és minősége szempontjából. Hiánya terméscsökkenéshez vezet, azonban túladagolása illetve az egyoldalú N trágyázás a kezdeti fejlődési időszakban túlzott hajtásnövekedést okoz a gyökérfejlődés rovására. A N-túladagolás kedvezőtlenül hat az olajtartalomra, nagymértékben növeli a betegségekkel szembeni fogékonyságot. A nitrogén túladagolása napraforgóban fokozza a tányér gombabetegségekkel szembeni fogékonyságát, növeli a kaszatok fehérjetartalmát és csökkenti az olajtartalmát. Savanyú talajon a túlzott nitrogénellátás vízfelvételi zavarokat idézhet elő, rontja a kalcium- és káliumfelvétel hatékonyságát. A nitrogén műtrágyát tavasszal, magágy készítéskor kell kijuttatni, kerülve a túladagolást.

Foszfor (P)

A foszfor a generatív fejlődés és a növény energiaellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere-folyamatokban és az energia-háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. A foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításában, a lipidek anyagcseréjében. Hiányában a gyökérzet fejletlen lesz, a kaszatok telítettsége gyenge, a léha kaszatok aránya megnövekedik. Mint minden olajnövény, a napraforgó a nitrogén mellett megfelelő mennyiségű foszfort, káliumot és ként is igényel. A foszfor nemcsak a növekedésben játszik szerepet, hanem a szemekbe is beépül, és kiemelt funkciója van az energiaháztartásban, valamint az olaj előállításában. A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A számított foszfor 80%-át őszi műtrágyázással, beforgatva célszerű a gyökérzónába juttatni, a fennmaradó részt pedig startertrágyaként kiadni a napraforgó kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére. A teljes mennyiség tavaszi kijuttatása csak akkor indokolt, ha az ősz folyamán nem volt lehetőség alapműtrágyázásra.

Kálium (K)

A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal - gombás betegségek, baktériumos fertőzés - szembeni ellenálló képességét. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, javítja a szárszilárdságot, növeli a magvak ezerszemtömegét és kedvezően hat az olajtartalomra. A kálium-utánpótlás fontos a szárszilárdság, a szárazságtűrés és a betegség ellenállóság javításában, valamint a megfelelő olajtartalom kialakításában. A káliumot a foszfornál leírt módon kell kijuttatni. Megosztott őszi és tavaszi kijuttatás indokolt laza talajokon és abban az esetben, ha kötött talajunk agyagásvány összetétele fokozott káliumfixálásra képes. A tavaszi kijuttatás elfogadott még akkor is, ha valamilyen okból az őszi káliumtrágyázás elmaradt.

Kalcium (Ca), Magnézium (Mg) és Kén (S)

A kalcium a sejtmembránok működésében, az áteresztőképesség szabályozásában játszik szerepet és a sejtfal stabilizálásáért felelős. Nélkülözhetetlen az egészséges gyökérfejlődéshez, a megfelelő minőség biztosításához és az ellenálló képesség növeléséhez. A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a talaj kálium-, ammónium-, kalcium- és mangánszintje, a kialakuló ionantagonizmus következményeként. A kén legismertebb szerepe a zsírsavak szintézisében van, így az olajos növények (repce, napraforgó) termesztése esetén feltétlen oda kell figyelni a jelenlétére, elégséges mennyiségére. A megfelelő kénellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények vegetatív növekedését, növeli a klorofilltartalmat. A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitrogénfelvétel hatékonyságát. Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni.

Mikroelemek szerepe és pótlása

A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.

Bór (B)

A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén- és foszforanyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. A megfelelő bór ellátottsági szint kulcsfontosságú a termékenyülésben. Ebben az életszakaszban kiváltképp, ha eddig nem tettük, gondoskodnunk kell a kén és a bór pótlásáról.

Réz (Cu)

A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát-anyagcsere folyamataiban.

Cink (Zn)

A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje- és auxin-anyagcseréjében is.

A tápanyag-utánpótlás szakaszai

1. Őszi alaptrágyázás a talajba dolgozva

A napraforgó szakszerű tápanyag-visszapótlása komplex kérdés, alapvető fontosságú figyelembe venni a - választott hibridhez és a termőhelyhez igazodó - harmonikus makro-, és mikroelem trágyázást. Foszfor és káliumigénye jelentős, gyengébb termőhelyeken még trágyázás mellett is meghaladhatja talaj tápanyag-szolgáltató képességét. A foszfort és a káliumot alaptrágyaként az őszi szántással célszerű a talajba juttatni, hogy tavasszal könnyen felvehető formákban kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Agyagos vályog, agyag és nehéz agyag fizikai féleségű talajokon, aszályos körzetekben a nagyobb lekötődés (nehezebb felvehetőség) és a rosszabb hasznosulás miatt a foszfor és kálium kijuttatása feltétlenül indokolt még jó, igen jó ellátottság esetén is. Amennyiben jelentős mennyiségű tarló és gyökérmaradvány is alászántásra kerül, feltétlenül adjunk nitrogént a káros pentozán hatás elkerülése érdekében. Az őszi nitrogén kijuttatásánál fontos, hogy a műtrágya nitrátformában a lehető legkisebb mennyiségben tartalmazza a nitrogént, mert az könnyebben kimosódik az őszi, téli csapadék hatására. Az alaptrágyázást a talaj típusa szerint késő ősszel, vagy kora tavasszal végezhetjük el. Mélyműveléssel elsősorban a kálium és foszfor szükséges mennyiségét dolgozzuk be.

Ajánlott termékek őszi alaptrágyázáshoz

2. Tavaszi alaptrágyázás vetés előtt bedolgozva

Amennyiben az ősz folyamán nincs lehetőségünk alapművelésre, tápanyag-visszapótlásra, válasszuk a kora tavaszi alaptrágyázást. Az NPK műtrágya megválasztása során fontos szempont, hogy ezek a műtrágyák a foszfort és a káliumot könnyen felvehető formában tartalmazzák. Tavasszal a nitrogén mellett ne feledkezzünk meg a napraforgó kénigényéről sem. A kénben egyre inkább szegényedő talajainkon, tavasszal a kén pótlása is javasolt. A nitrogén célszerűen a magágy készítésekor sekély beműveléssel kerüljön a talajba.

Ajánlott termékek tavaszi alaptrágyázáshoz

3. Tavaszi startertrágyázás vetéssel egy menetben

A nitrogént starter műtrágyaként tavasszal magágykészítéskor, vagy a vetéssel egy menetben is kiadhatjuk. Célszerű a Genezis starter NP műtrágyák használata, hiszen a nitrogén mellett foszfort is tartalmaznak, mellyel a gyökér fejlődését segítjük, valamint még jelentős mennyiségű kén is található ezekben a műtrágyákban. Különösen foszforhiányos, nehezen felmelegedő, a vetés utáni időszakban túlnedvesedett, hideg talajokon a kezdeti foszforhiány kialakulásának megakadályozása, a gyökérfejlődés segítése érdekében javasoljuk a Genezis Gold NP starter mikrogranulátum használatát. A mikrogranulátum közvetlenül a mag mellé, a növény gyökérzónájába kerül, azt táplálja. A nitrogén és foszfor tartalmának köszönhetően felgyorsul a csírázó napraforgó növényke kezdeti fejlődése, javul a növény tápanyag- és vízfelvétele, ellenállóbb lesz a környezeti stresszel szemben. A napraforgó alá vetése előtt, a magágy-készítéskor 50-100 kg N/ha hatóanyag kijuttatása szükséges. Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé, 15-20 kg/ha adagban. Sorkezelésre mikroelemekkel kiegészített NP és kálium túlsúlyos NPK műtrágyák használhatók. Mikrogranulátummal történő starterezéshez ajánlunk olyan termékeket, amelyek magas koncentrációban tartalmazzák a napraforgó fejlődéséhez fontos Mg és S mezo- és a B mikroelemet.

4. Fejtrágyázás kultivátorozással egy menetben 4-6 leveles állapotban

A fejtrágyázás jelentősége a napraforgó termesztésben kisebb. Intenzív termesztésben azonban lehet szerepe a megosztott nitrogén kijuttatásnak az ellenőrzés magasabb foka miatt. A napraforgó nitrogén adagjának megosztása elsősorban laza talajokon indokolt. A szükséges mennyiséget tápkultivátorral érdemes kijuttatnunk a napraforgó intenzív növekedésének elősegítése érdekében. Figyelembe véve a napraforgó mészigényét, főleg savanyú talajokon, kalcium tartalmú nitrogén műtrágya, Pétisó használata javasolt. Nem savanyú, aszályérzékeny talajon, száraz időszakban, a nitrogén jobb érvényesülése érdekében javasoljuk a folyékony nitrogén műtrágya használatát. A nitrogén túladagolás veszélye miatt csak megfelelő talajvizsgálat és állapot megítélés mellett célszerű fejtrágyázást alkalmazni. Amennyiben a talaj humusz tartalma 3% körüli és általános termőképessége is jó, a magágyba juttatott és alap, illetve starter kezeléssel kijuttatjuk a teljes mennyiséget.

5. Első lombtrágyázás 6-8 leveles állapotban

A napraforgó termesztése során már az első levéltrágyázás során gondoskodnunk kell a mikroelemek pótlásáról. A mikroelemhiány megelőzésére és kezelésére választhatunk célzottan egy vagy csak néhány mikroelem pótlására alkalmas levéltrágyát, illetve több elemet tartalmazó készítményt. A lombtrágya kijuttatható az első gombaölő szeres kezeléssel egy menetben, vagy akár külön menetben is. Ekkor a jobb fejlődés érdekében nitrogént is pótolhatunk levélen keresztül. A mikroelemeket kelatizált formában tartalmazó lombtrágyáink hatékonysága, hasznosulás kedvezőbb, mint az úgynevezett sóoldatoké. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a napraforgó is hálás lombtrágya hasznosító. Korai jó lombtakarása a lombtrágya kezelések szempontjából kedvező állapotot jelent. Az intenzív technológiában általában az indulást segítő starter kezelés, az általános kondíciójavítás és a kötődésjavítás jöhetnek szóba. A starter kezelésre a gombás betegségek megelőzését segítő Fosfitex Zn/Mn, illetve a szintén magas foszfort és kalciumot is tartalmazó Gyökér starter lombtrágya javasolható.

6. Második lombtrágyázás 10 levelestől csillagbimbós állapotig

Ebben az életszakaszban kiváltképp, ha eddig nem tettük, gondoskodnunk kell a kén és a bór pótlásáról. A megfelelő bór ellátottsági szint kulcsfontosságú a termékenyülésben. A minták egyenként körülbelül fél kilogrammos átlagmintát jelentettek, amelyeket egyesével, egy erre kalibrált analitikai műszerrel vizsgáltunk meg. Az adatok részletes elemzése során egyértelmű összefüggés rajzolódott ki a levéltrágyázás időzítése és a kaszatok olajtartalma között. A különböző kezelések mind növelték a kaszatok olajtartalmát a kontrollhoz képest, azonban a megfelelő fenológiai időzítés volt az, ami a legnagyobb különbséget okozta. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a megfelelő időpontban végzett lombtrágyázás nemcsak a napraforgó termésmennyiségét, hanem az olajtartalmát is jelentősen növelheti. Különösen a csillagbimbós állapot és a virágzás kezdete közötti kezelések bizonyultak hatékonynak - ez pedig fontos szempont lehet a jövőbeli termesztéstechnológiai ajánlások finomhangolásához.

Ajánlott tápanyag-utánpótlási technológia

Fentiek figyelembevételével az alábbi tápanyag-utánpótlási technológia kialakítása javasolható:

1. Őszi alapműtrágyázás: Talajvizsgálati és termőhelyi átlagadatok alapján célszerű mindenkor egyedi összetételű, termőhelyspecifikus NPK műtrágyákat kijuttatni, olyanokat, amelyek tartalmazzák a napraforgó igényéhez igazodó mezo- és mikroelemeket is. Talajvizsgálati adatok hiányában csak foszfort és káliumot tartalmazó PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént (max 10 kg N/ha) is tartalmazó, kálium túlsúlyos összetételű NPK műtrágyákat javaslunk 200-400 kg/ha dózisban.

2. Tavaszi tápanyag utánpótlás lépései: A növény nitrogénigényének biztosítása alapműtrágyázással, ha a P és K őszi kijuttatása elmaradt, annak pótlása NPK műtrágyával. Ezt követi a starter műtrágyázás, majd a fejtrágyázás és lombtrágyázás. A napraforgó alá vetése előtt, a magágy-készítéskor 50-100 kg N/ha hatóanyag kijuttatása szükséges. Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé, 15-20 kg/ha adagban. Sorkezelésre mikroelemekkel kiegészített NP és kálium túlsúlyos NPK műtrágyák használhatók. Mikrogranulátummal történő starterezéshez ajánlunk olyan termékeket, amelyek magas koncentrációban tartalmazzák a napraforgó fejlődéséhez fontos Mg és S mezo- és a B mikroelemet.

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

Fertilia Kft. kísérleti eredményei

Végezetül a Fertilia Kft. kísérleti eredményei tükrében bemutatom a fentiekben javasolt startertrágyázás hatékonyságát, helytállóságát a napraforgó tápanyag-visszapótlási technológiájában. Gyökértömeg-növekedés mértékét vizsgálták (Plasmoprotect Kft., SZIE, József major) 3 fenológiai fázisban, amikor is mikrogranulált starterműtrágyával - 20 kg/ha dózissal - kezelt parcella növényeit hasonlították a kontroll növényekhez. Az 1. és 2. ábrák a virágzáskori állapotot mutatják, amelyek a nedves és száraz gyökértömeg különbségeit demonstrálták. Ez a kezelés 15%-os hozamnövekedést jelentett a betakarításkor. A Károly Róbert Főiskola kompolti kísérleti telepén a kétféle starterezési technológia, valamint a kettő kombinációjának eredményét mutatja a 3. ábra, amely a napraforgó termésátlag változásait ábrázolja.

tags: #napraforgo #tapanyag #utanpotlas

Népszerű bejegyzések:

• Vonatjegyek Manchester és Liverpool között
• A Kanada elleni jégkorong-finálé az MVM Dome-ban
• Szpartak Moszkva és Nyizsnyij Novgorod ifjúsági mérkőzések
• a focis matricák világa
• Érdekességek a magyar válogatottról