Az NB I klubok útja Európába: Átalakuló kupasorozatok és magyar szereplés
Az európai klubfutball jelentős változások előtt áll, amelyek alapjaiban formálják át a nemzetközi kupasorozatok lebonyolítását és a magyar csapatok indulási lehetőségeit. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) korábban már bejelentette, hogy új korszak veszi kezdetét az európai labdarúgásban a következő, azaz a 2024/2025-ös szezonban, amelynek célja, hogy minél színvonalasabb mérkőzések kerüljenek megrendezésre.
Az UEFA klubversenyeinek átalakulása: 2024/2025-től új korszak
Az idei szezonban láthatjuk utoljára a már megszokott lebonyolítást a Bajnokok Ligájában, az Európa-Ligában és a Európa Konferencia-Ligában. A 2024/2025-ös szezonban az eddig megszokott négy csapatos csoportok helyett egy bajnoki rendszerű főtáblára jutnak a csapatok, ahol mindhárom sorozatban 36-36 együttes szerepel majd. A BL-ben és az EL-ben négy darab kilenc csapatos, míg a KL-ben hat darab hatcsapatos kalapra osztják a résztvevőket az UEFA-koefficiensük alapján. A két magasabban jegyzett sorozatban minden csapatnak minden kalapból két-két ellenfelet sorsolnak, így ősszel mindenki nyolc mérkőzést játszik, négyet hazai pályán, négyet idegenben, azonban minden ellenfelével csak egyszer mérkőzik meg. A Konferencia-Ligában mind a hat kalapból egy-egy ellenfelet kapnak a résztvevők, akik három hazai és három idegenbeli meccset játszanak. Ahhoz, hogy a csapatok biztosan tudják folytatni tavasszal a szereplésüket Európában, azoknak a csapatoknak be kell jutniuk az első nyolcba, míg a 9. és a 24. hely között elhelyezkedő csapatok egy rájátszást játszanak egymással a nyolcaddöntőbe kerülésért.

A régi rendszerhez képest nem lesznek olyanok, hogy valaki átkerül egy másik sorozatba, tehát aki a 25. és a 36. helyen végez, az búcsúzik a további küzdelmektől. A nyolcaddöntőtől a korábbiakhoz hasonlóan egyenes kieséses rendszerben, oda-visszavágós párharcokon keresztül vezet az út a döntőig. A finálé továbbra is egymeccses lesz. Az UEFA újdonságként bevezeti, hogy mindhárom sorozat kap egy-egy „exkluzív hetet”, amikor a másik kettőben nem rendeznek mérkőzéseket. A BL mérkőzéseket ezúttal is keddenként és szerdánként láthatjuk, míg az EL és a KL találkozókat csütörtökönként. A BL és az EL főtáblás meccsei szeptembertől januárig, a KL-ben ugyanezen szakasza szeptembertől decemberig tart majd.
A Konferencia Liga a 2021-2022-es szezonban rajtolt 184 európai klub részvételével. Az európai szövetség 55 tagországának 184 csapata vesz részt benne. Az egyes országok indulásra jogosult csapatainak számát a bajnokságok UEFA-együtthatói határozzák meg. A BL-ből és az Európa Ligából is vissza lehet kerülni a Konferencia Ligába. A két tornából összesen 46 együttes érkezik ide. A BL-selejtező 20 kiesője csatlakozik a Konferencia Liga selejtezőjéhez, az EL-ből pedig nyolcan a selejtező rájátszásába, tízen pedig a főtáblára kerülnek. A főtáblára jutó együttesek először nyolc, négycsapatos csoportban mérkőznek meg egymással. A győztesek továbbjutnak az egyenes kieséses szakaszba. A másodikok és nyolc Európa Liga-csoportharmadik pedig a rájátszásban mérkőzik meg a fennmaradó nyolc helyért. Az első döntőt 2022 májusában, az albán fővárosban, Tiranában rendezték.
A magyar klubok útja Európába: Kvalifikációs rendszer és lehetőségek
Az egyes kupasorozatokban való indulási lehetőséget továbbra is minden csapat hazája bajnokságában, illetve hazai kupasorozatában vívhatja ki. Magyarországról továbbra is szezononként négy csapat szerezhet jogosultságot a nemzetközi kupaindulásra, a versenysorozatok szerinti eloszlás viszont változik. Az NB1 bajnoka az automatikusan a Bajnokok Ligája selejtezőjébe kerül, a MOL Magyar Kupa-győztese az Európa-Liga selejtezőjében indulhat, míg az OTP Bank Liga második és harmadik helyén végzett együttes a Konferencia-liga selejtezőjében kezdhet. A BL és az EL-selejtezőben az első fordulóban kapcsolódnak be a csapatok (BL-nél kivétel lehet a Ferencváros, mivel ők akár a második fordulóban is bekapcsolódhatnak a magas UEFA együtthatójuk miatt), míg az EKL-selejtezőben a 2. fordulóban indulhatnak.

Amennyiben a Magyar Kupát egy olyan csapat nyerné, amely a bajnokságban is kiharcolta a nemzetközi szereplést, különböző forgatókönyvek léphetnek életbe. Összességében elmondható, hogy a bajnokság negyedik helyezettje lesz a kedvezményezett. Így történt tavaly is, amikor az ezüstérmes Paks legyőzte a bajnok Ferencvárost a kupadöntőben, így az Európa-ligában indulhatott, a 3. Puskás Akadémia és a 4. Zalaegerszeg pedig a Konferencia Ligában. A mostani bajnokságban két olyan csapat van, amelynek még reális esélye van a duplázásra, a Ferencváros és a Paks - a listavezető Puskás Akadémia már búcsúzott a kupaküzdelmektől. Az OTP Bank Liga negyedik helyezettje abban az esetben szerezhet indulási jogot a Konferencia-liga selejtezőjébe, amennyiben a Ferencváros vagy a Paks nyeri a Magyar Kupát - tehát olyan csapat, amely egyébként is nemzetközi kupaindulást érő, azaz az első három hely valamelyikén végez.
Magyarország UEFA koefficiens rangsora és annak hatásai
Az El-menetelésnek köszönhetően Magyarország jelenleg a 22. helyen áll a nemzetek rangsorában a Football Meets Data elemző oldal szerint. A Ferencváros számára nem sikerült a továbbjutás a Braga ellen, ugyanakkor így is remeknek mondható idényt zártak Európában. A Bajnokok Ligája-selejtezőből indulva az Európa-liga főtáblájára jutottak, ahol a legjobb 24-ben zártak. Mivel a másik három nemzetközi kupában induló csapat - ETO FC, Puskás Akadémia, Paks - nem került főtáblára egyik sorozatban sem, csak a Ferencváros gyűjtögette a koefficiens-pontokat. Ez azt jelentené, hogy az aktuális magyar bajnok biztosan a Bajnokok Ligája-selejtező második fordulójában kezd majd. Ez egyben azzal jár, hogy elég legalább egy párharcot nyerni az aktuális magyar bajnoknak Európában, hogy főtáblás legyen valamelyik sorozatban. Papíron még az ukránok előzhetnék meg a magyarokat, de ahhoz a Sahtar Donyecknek óriásit kellene menni a Konferencialigában. Egy esetleges előzés esetén sem lenne nagy baj, hiszen az oroszok kizárása miatt jó eséllyel a 23. hely is elegendő lehet.

Részletes áttekintés a 2024/2025-ös és 2025/2026-os szezonra
Lassan a hajrájához közeleg a magyar klubfutball 2024/25-ös szezonja, így nemcsak a mérkőzések, a számolgatás és a találgatás is egyre élesebb: ki hol végez majd a szezon végén és melyik nemzetközi sorozatban indulhat majd el a nyáron? Az OTP Bank Ligában alapesetben a bajnokcsapat a Bajnokok Ligája (2. fordulótól), a 2-3. helyezett csapatok a Konferencia-liga selejtezőjében indulhatnak (2. fordulótól), míg a MOL Magyar Kupa győztese az Európa-liga-selejtezőjében kezdheti meg nemzetközi szereplését (1. fordulótól).
Nyártól ismét négy magyar klubcsapat indulhat a nemzetközi kupákban: a bajnok és MK-győztes Ferencváros mellett az OTP Bank Liga 2021/22-es szezonjának második, harmadik és negyedik helyezettje mérettetheti meg magát a nemzetközi porondon. Szerda este eldőlt, melyik négy magyar együttes lesz érdekelt a 2022/23-as szezon nemzetközi kupaidényében. A bajnok Ferencváros a Bajnokok Ligája selejtezőjében, míg a biztos dobogón végző - de a végső sorrendet csak az utolsó fordulóban eldöntő - Kisvárda és Puskás Akadémia az Európa-konferencialigában. Szintén az Ekl-ben indulhat a MOL Fehérvár, amely a Fradi duplázásának köszönhetően - már matematikailag is biztos - bajnoki negyedik helyezésével harcolta ki a részvételt.
A 2024/2025-ös szezonban az első és második selejtezőkörös párosításokat majd június 18-án és június 19-én sorsolják ki a svájci Nyonban. Minden egyes sorozatban lesznek kiemelt és nem kiemelt csapatok. Az ETO FC Győr már abban a tudatban kezdheti el a felkészülését június 18-án, hogy aznap megtudja, melyik párosítás győztesével játszhat július 24-én és július 31-én oda-visszavágót. A Puskás Akadémia szintén június 18-án értesül ellenfeléről, míg a Paks egy nappal korábban, június 17-én tudja meg, kivel kezd az Európa-ligában. A tolnaiak kezdik a legkorábban az idényt a magyar klubcsapatok közül, már július 10-én tétmeccsen lépnek pályára, hét nappal később lesz a visszavágó. A Ferencváros ellenfelére is június 18-án derül fény, a Bajnokok Ligája játéknapjai kedden és szerdán esedékesek, így július 22-23. és július 29-30. az oda-vissza vágók előzetes időpontjai.
Ferencváros: A Bajnokok Ligája stabil szereplője
A Ferencváros a 2025-2026-os idényben is a Bajnokok Ligája második selejtezőkörében kezdi el szereplését. A többi magyar klubhoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb, az elmúlt évek kitűnő szereplésének köszönhetően 39.000-es együtthatójával kiemeltként kezd, így elkerüli a dán Köbenhavnt, a szerb Crvena zvezdát, az izraeli Maccabi Tel-Avivot, a pozsonyi Slovant, az azeri Qarabagot, a bolgár Ludogorecet, az ukrán Dinamo Kijevet és a lengyel Lech Poznant. Ami a lényeges, hogy 11 lehetséges ellenfele is ismert az FTC-nek. Ránézésre a litván FK Zalgiris, a ciprusi Pafosz, a lett RFS Riga, a boszniai Zrinjski, a gibraltári Lincoln Red Imps, a finn KuPS, a walesi The New Saints, a koszovói Drita, az izlandi Breidablik, az északír Linfield és a montenegrói Buducsnoszt sem tűnik túl nehéz feladatnak.
Ferencvaros vs Newcastle United 3-2
Ha sikerrel veszi ezt a kört a Ferencváros, a harmadik fordulóban is kiemelt lesz, s így nem találkozik a Crvena zvezdával, a Maccabi Tel-Avivval, a Slovannal, a Midtjyllanddal és a Köbenhavnnal sem, viszont összekerülhet a Ludogoreccel, a Dinamo Kijevvel, a bukaresti FCSB-vel, a Lech Poznannal és az Olimpija Ljubljanával. A Ferencváros legutóbb 2020-ban jutott a BL-főtáblára, 2021-ben a rájátszásban búcsúzott, 2022-ben a harmadik fordulóban, 2023-ban már az elsőben, tavaly pedig kiesett a Midtjylland ellen a harmadikban. A bajnoki ágon csak a Bodö/Glimtnek, a Köbenhavnnak és a Crvena zvezdának van magasabb együtthatója a zöld-fehér együttesnél, így még a rájátszásban is kiemelt lehet, s az együtthatók alapján a legerősebb várható ellenfelek ebben a körben a Maccabi, a Slovan, a Basel, a Qarabag és a Sturm Graz.
Három éve a legjobbak között, ez zsinórban a harmadik szezon, amelyben magyar klubcsapat valamelyik európai kupasorozat főtábláján szerepel. 2018-2019-ben a MOL Fehérvár, egy évvel később pedig a Ferencváros jutott el az Európa Liga csoportköréig. Mint ismert, a harminchatszoros magyar bajnok Ferencváros szoros csatában maradt alul az azeri Qarabag ellen a Bajnokok Ligája rájátszásában, így a 2025/26-os szezonban az Európa-liga főtábláján folytathatja szereplését. A Groupama Arénában igazi futballcsemegék jönnek: a Fradi előbb a cseh Viktoria Plzen, majd a bolgár Ludogorec ellen lép pályára, novemberben pedig a skót Rangers érkezik Budapestre. A Fradi számára kulcsfontosságú lehet a hazai mérkőzések megnyerése, hiszen a Groupama Aréna közönsége előtt rendszerint extra teljesítményre képes a csapat. A Ferencváros a Bajnokok Ligája-selejtezőben végig kiemelt lehet.
Paksi FC: Az Európa-liga kihívásai
A Paksi FC-ről a május 14-i Mol Magyar Kupa-győzelme óta tudjuk, hogy egymás után másodszor - története során pedig harmadszor - az Európa-ligában indulhat, s ahogy tavaly, idén is már az első körben bekapcsolódik a második számú európai kupasorozat küzdelmeibe. Nem minden versenysorozat ért véget, és előselejtező is lesz, így teljes listát a résztvevők táblázatát és besorolásait készítő kassiesa.net sem tud még biztosat a Paks lehetséges ellenfeleiről, de azt már tudjuk, hogy nem kiemeltként a lengyel Legia Warszawa, a szerb Partizan Beograd, a moldovai Sheriff Tiraspol, a román CFR, a tavasszal a Konferencialigában a legjobb nyolc közé jutó szlovén NK Celje és a szlovákiai Spartak Trnava is Bognár Györgyék útjába állhat. Kifejezetten erős névsor, főleg a tavalyi, román másodosztályú Corvinul elleni kiesést (0-4, 2-0) figyelembe véve. Ezúttal is megvan a lehetősége a Paksnak, hogy a Konferencialigában folytassa kiesés esetén, tavaly közel is került a főtáblához, a ciprusi AEK Larnaca és a montenegrói Mornar kiejtése után a cseh Mladá Boleslavval szemben esett ki. A Paksi FC már az Európa-liga első körében sem kiemelt.
Puskás Akadémia: Harmadik számú sorozatban
Az utolsó fordulóban dőlt el, hogy a Puskás Akadémia a második helyen végez az OTP Bank Ligában, ezért a harmadik számú nemzetközi sorozatban vehet részt. Az előző évhez hasonlóan idén is a második körben lép pályára először a felcsúti együttes, és ezúttal valószínűleg nem lesz olyan szerencséje, mint tavaly, hogy kisorsolt ellenfele egyszerűen megszűnik. Együtthatója (6.500) alapján még nem lehet megállapítani, hogy kiemelt lesz-e vagy sem, ezt még befolyásolja, hogy kik jutnak tovább a Konferencialiga, és kik esnek ki az Európa-liga első selejtezőköréből. A kiemeltek, tehát lehetséges ellenfelei között található többek között a holland AZ, a cseh Sparta Praha, a török Istanbul Basaksehir, a görög AEK Athén, a bécsi Austria és a szomszédos DAC is. Hornyák Zsolt együttese sorozatban harmadik éve jut ki a nemzetközi kupaküzdelmekbe, ezúttal is bajnoki helyezésüknek köszönhetően. A Konferencialigában második körös Puskás Akadémia esetében még nem biztos, hogy kiemelt vagy sem.
ETO FC Győr: Visszatérés az európai porondra és a multiklub-tulajdonlás
A győriek kilenc év után jutottak vissza az NB I-be, és 11 év után jelentkeznek játékra az európai porondon: 2014-ben bajnoki ezüstérmesként nem tartott sokáig az európai kalandjuk, az Európa-ligában 3-0-s hazai vereséget követően idegenben csak 1-0-ra tudták legyőzni a svéd Göteborgot a második fordulóban. Egy évvel korábban az izraeli Maccabi Tel-Aviv ellen a Bajnokok Ligája-menetelés sem sikerült dicsőségesre, a hazai 0-2-t idegenbeli 1-2 követte, ugyancsak a második fordulóban. A 2012-es bronzérem után egy korábbi UEFA-szabálysértés miatt nem indulhatott az ETO az Európa-ligában, 2010-ben azonban igen, és másfél évtizeddel ezelőtt majdnem csodát tett. A szlovák Nitra és a kazah Atirau kiejtése után hatalmas meglepetésre a Montpellier-t is búcsúztatta, majd a rájátszásban a Dinamo Zagreb volt a végállomás. Bár a hazai 0-2 után idegenben sokáig egy gólra volt a hosszabbítástól, Horvátországban is kikapott 2-1-re.

Az idény elején kevesen számítottak rá, hogy felvetődhet a kérdés: mi lesz akkor, ha a Dunaszerdahelyi AC és az ETO FC Győr is indul a nemzetközi porondon 2025 nyarán? Márpedig mindkét csapat kivívta a részvétel jogát a Konferencialiga 2025-2026-os kiírásának selejtezőjében, miközben Világi Oszkár a csallóközi klubot 2014, a kisalföldieket pedig 2022 óta irányítja tulajdonosként. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) klubversenyekre (BL, El, Kl) vonatkozó részvételi szabályzatának ötödik cikkében foglalkozik a multiklub-tulajdonlással, és hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük az ebben érintetteknek. A legfontosabb, hogy senki sem birtokolhatja az egyik klub részéről a másik részvényeit, nem lehet tagja a másik klubnak, nem vehet részt az irányításában, és nem lehet befolyással a másik irányítására. Jan van Daele, a dunaszerdahelyiek ügyvezető igazgatója szerint a két futballegylet megfelel ezen feltételeknek: „A két klub működése mindig is külön zajlott, önálló szakmai és gazdasági döntéshozatali mechanizmusokkal. Az ETO FC Győrnél néhány hete új ügyvezetői irányítással folyik a munka, nincs átfedés a döntéshozó vagy az irányító testületeikben. A változtatás célja, hogy a csapatok minden tekintetben megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak.”
Az Európa-konferencialiga selejtező, az 1.&2. forduló játéknapjai: július 7. és július 21. A magyar csapatok a 2. fordulóban kapcsolódnak be a harmadik számú kupasorozat küzdelmeibe, így legalább három kört kell menniük a csoportkörig, ami azt jelenti, hogy már július közepén pályára kell lépniük.
További magyar klubok és szereplések
A MOL Fehérvár, amely a Fradi duplázásának köszönhetően - már matematikailag is biztos - bajnoki negyedik helyezésével harcolta ki a részvételt az EKL-ben. A szezon közben még a kiesés rémével is fenyegetett, de az utolsó harmadra nagyot javuló fehérváriak jelentős kupamúlttal bírnak, hiszen hétszer szerepeltek az UEFA-kupában, háromszor a BL-selejtezőkön és hatszor az Európa-ligában. Az Európa-ligában a 2012/13-as és a 2018/19-es szezon volt a csúcs, mindkétszer a csoportkörben szerepelhettek a fehérváriak. A fehérváriak eddigi legkiemelkedőbb sikerüket az 1984/85-ös szezonban érték el, akkor egészen az UEFA-kupa döntőjéig meneteltek, többek között a PSG-t és a Manchester Unitedet is búcsúztatva.
Érdekesség, hogy általában csak egy magyar csapat jut be valamelyik sorozat csoportkörébe, pedig, ha többen jutnának csoportkörbe, az jót tenne a magyar labdarúgásnak. Utoljára a 2022/2023-as szezonban volt arra lehetőség, hogy két magyar csapat is csoportkörös legyen, de míg a Ferencváros magabiztosan túljutott az ír Shamrock Roversen az EL-rájátszásában, addig a Fehérvár FC elhasalt a német 1. FC Köln ellen.
Lehetséges ellenfelek magyar csapataink számára (példák)
| Klub | Sorozat | Lehetséges kiemelt ellenfelek (példák) |
|---|---|---|
| Paksi FC | Európa-liga selejtező | Legia Warszawa, Partizan Beograd, Sheriff Tiraspol, CFR, NK Celje, Spartak Trnava |
| Puskás Akadémia | Konferencia-liga selejtező | AZ (Hollandia), Sparta Praha (Csehország), Istanbul Basaksehir (Törökország), AEK Athén (Görögország), Austria Wien (Ausztria), DAC (Szlovákia) |
| Ferencváros | Bajnokok Ligája selejtező (2. kör) | FK Zalgiris (Litvánia), Pafosz (Ciprus), RFS Riga (Lettország), Zrinjski (Bosznia-Hercegovina), Lincoln Red Imps (Gibraltár), KuPS (Finnország), The New Saints (Wales), Drita (Koszovó), Breidablik (Izland), Linfield (Észak-Írország), Buducsnoszt (Montenegró) |
Magyar játékosok Európa élvonalában
A Bajnokok Ligája alapszakaszában két magyar futballista szereplése már biztosra vehető, de a Konferencialigában is több honfitársunk próbálhat szerencsét. Az angol és a török bajnokcsapat keretében is található magyar futballista, akiknek pályára lépése szinte garantálva van a Bajnokok Ligája 2025-2026-os idényének alapszakaszában. A Liverpoolban Szoboszlai Dominikra Jürgen Klopp után Arne Slot is alapemberként számított, így nem nagy kockázat kijelenteni, hogy a harmadik angliai idényében is az marad. A Liverpool a BL átalakuló alapszakaszát a 2024-2025-ös idényben megnyerte, amivel automatikusan a nyolcaddöntőbe került, igaz, ott az Internazionale elleni szombati döntőre készülő PSG tizenegyesrúgásokkal kiejtette. A magyar válogatott csapatkapitánya többször nyilatkozta, pályafutása egyik nagy célja a BL-serleg megszerzése, a csapat nyári megerősítése nagyban segítheti abban, hogy ez az álma valóra váljon - annál is inkább, mert a döntőnek 2026. május 30-án Budapesten a Puskás Aréna ad otthont.

A mezőny másik „magyaros” szereplője a török bajnokságot megnyerő Galatasaray. Sallai Roland tavaly szeptemberben érkezett a német Freiburgtól, és elmondható, hogy bátor, ám kifizetődő döntést hozott. A bajnoki cím megszerzése mellett a Török Kupát is elhódította az isztambuli csapattal, és ugyan a támadó szerepkörétől valamennyire hátravontabban, jobb oldali védőként számol vele Okan Buruk vezetőedző, a Galatasaray taktikájának részeként így is rendre felér a kapuhoz. A török bajnok játékereje nem számít kiemelkedőnek a BL mezőnyében, ennek ellenére jó sorsolással esélyes arra, hogy a 24 között végezzen, ami alapján a tavasszal rájátszásban léphetne pályára a nyolcaddöntőért.
A Bajnokok Ligája alapszakaszának nagy hiányzója lesz magyar szempontból az RB Leipzig, amely a hetedik helyen végzett a Bundesligában, így nem indulhat nemzetközi kupában a 2025-2026-os idényben, a német élvonalbeli csapatok közül bejutott ugyanakkor a BL-be a Frankfurt. Az Eintracht keretének két magyar fiatal, Fenyő Noah és Lisztes Krisztián is tagja, kérdéses ugyanakkor, hogy a nyári felkészülés alatt meggyőzi-e valamelyikük a szakmai stábot arról, hogy érdemes benevezni a nemzetközi kupasorozatba.
Ami a Konferencialigát illeti, a lengyel élvonalban ezüstérmes Raków indulása már biztos a selejtezőben, igaz, nem lehet tudni, hogy a Ferencvárostól kölcsönben szerződtetett Baráth Péter a csapatnál marad-e. Szintén függőben van a Bolla Bendegúzt is soraiban tudó osztrák Rapid indulása, a bécsi együttes a LASK ellen vív párharcot e jog megszerzéséért. A magyar légiósok közül a Komáromi Györgyöt foglalkoztató szlovén ezüstérmes Maribor is a selejtező sorsolását várja, és természetesen minden kupasorozatra igaz, hogy a játékosok mezőnye a nyári átigazolások miatt még módosulhat, bővülhet.
tags: #nb1 #europa #liga #indulas





