A magyar labdarúgás fiatalszabályzata: Ösztönzőrendszerek és piaci hatások
A magyar labdarúgó NB I-ben a magyar fiatalok és összességében a magyar állampolgársággal rendelkező futballisták játékpercei kiemelt figyelmet kapnak az MLSZ „hazai szabályának” és a Sportintézet produktivitási rendszerének tükrében. Ezek azok az intézkedések, melyek a 2025-2026-os futballszezon rajtja előtt nagy vitákat váltottak ki, céljuk pedig a magyar labdarúgás hosszú távú erősítése.
Az MLSZ ösztönzőprogramja és a „4+1-es szabály”
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) célja a magyar játékosok szerepeltetésének elősegítése. Az MLSZ májusi közgyűlésén a klubok által egyetlen tartózkodás mellett elfogadott ösztönzőprogram jövő nyártól veszi át teljes mértékben a 2022-2023-as szezontól létező „fiatal szabály” helyét.
Az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Ez az úgynevezett „4+1-es szabály” nem kötelező, inkább ajánlás, ám az ajánlás be nem tartásának ódiuma, hogy a klub nem kapja meg az évi 500 millió forintos támogatást.
A támogatás mértéke függ attól, hogy mennyi játékidőt kapnak a korosztályos futballisták. Az összesítésbe nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupákban (a BL-ben és az EL-ben kettes, az EKL-ben másfeles szorzóval), illetve a negyeddöntőtől a Magyar Kupában szerzett játékpercet is beszámíthatók.
Az előző szabályozásnál csapatonként 325 millió forintos bónusz ellenében a meccsek átlagosan felén kellett egy, a támogatott korosztályhoz tartozó játékosnak pályára lépnie, míg a 29 700 pontos célszám felét további - idősebb - magyarok pályára küldésével lehetett elérni. Ez a rendszer több szabadságot biztosított a kluboknak, sportigazgatóknak és vezetőedzőknek.
Az akadémiai támogatások feltételei
Az MLSZ-en keresztül az első osztályú nagypályás és futsalbajnokságban jelentős forrásokhoz jutnak azok a klubok, amelyek teljesítik az előírásokat. Az akadémiai támogatások esetében az NSMI is meghatároz plusz feltételeket. Az NB I-ben hét olyan együttes szerepel, amelynek van akadémiája. Számukra az évadban a klub csapatában legalább 7000 percet kell játszaniuk a 2005. január 1. után születetteknek, amiből maximum 2000 percet a 2004. január 1. és december 31. között született játékosok tölthetnek a pályán. Ez meccsenként átlagosan 2,35 játékosnak kell, hogy végig a pályán legyen. Öt olyan csapat van, amelynek nincs állami akadémiája, így csak egy utánpótláskorú labdarúgót kötelező 90 percen keresztül játszatni, amennyiben igényt tartanak az MLSZ és az NSMI által nyújtott támogatásra.
A szabályozás általános része csak a 2026/27-es szezontól lép majd életbe, de valójában a Fizz Liga nagy részének már a pénteken induló évben is meg kell felelnie. Egyértelműen vesztesnek tekinthető az a hét klub, amelyre már a mostani szezonban is vonatkozik a szabály, hiszen a magyarok szerepeltetésére még csak-csak fel voltak készülve a klubok, ám a fiatalokra kevésbé. Különösen a fiatalpercekkel lehet problémája a csapatoknak. Például a Ferencváros keretében egyetlen játékos van jelenleg az első csapatnál, aki 2005-ben született, a 19 éves Tóth Alex, aki egyedül aligha tud majd minimum 5000 percet futballozni. Nincs jó helyzetben a Debrecen sem, ahol Szűcs Tamás az egyetlen olyan játékos, akinek van már rutinja az első csapatban.
Nem jelenthet viszont nagy gondot a percek lehozása az MTK-nak, amely talán éppen emiatt is szerződtette az utolsó napokban Németh Hunort a Köbenhavntől. A magyar szabályzatnak legkönnyebben alighanem Pakson felelnek majd meg, de idén még az Újpestnél sem kell aggódni amiatt, hogy támogatást veszít a csapat, hiszen a lila-fehérek nem rendelkeznek kiemelt akadémiával.
A szabályozás hatásai és piaci változások
Az új iránymutatás hatására jóval jelentősebben nőtt a fiatal magyar futballisták NB I-es játékperceinek száma. A 20 százalék körüli növekedés kilenc fordulót követően is megvan. Kilenc-kilenc meccs után majd 18 százalékkal több időt töltöttek a támogatott korosztályhoz tartozó fiatalok (2005. január 1. után születettek) a pályán.
A fiatalszabály visszavezetése (2018-ig korábban már létezett egy verzió) előtt átlagosan 0,65 U21-es korosztályhoz tartozó, vagy annál is fiatalabb játékos lépett pályára egy meccsen csapatonként. Ma az NB I jelenlegi idényében 1,07 ez az átlag. Az előző volt az első teljes évad, ahol sikerült egy fiatal/meccs feletti átlagot hozni (1,03), ez a program minimális célja volt.
Ezzel párhuzamosan a magyar labdarúgók száma is javult: míg a 2021-2022-es kiírásban átlagosan 5,94, addig mostra, folyamatosan emelkedő átlagok mellett 6,78 hazai játékos lép pályára bajnokinként a klubok színeiben. Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója szerint mindkét mutató megérkezett nagyjából oda, amit a szövetség indokoltnak tart ahhoz, hogy mind az utánpótlás-válogatottak, mind hosszabb távon a felnőttválogatott versenyképessége, egyúttal az NB-s klubcsapatok piacképes játékosainak létszáma javulni tudjon. A következő időszakban épp emiatt nem is szándékoznak hozzányúlni a kritériumrendszer azon részéhez, mely a hazai játékosok pályán töltött idejét növelné tovább.
Klubok teljesítménye és piaci trendek
Eközben a tizenkét NB I-es klub közül már négynek nincs lehetősége maximalizálni a Magyar Labdarúgó-szövetség által feldobott 500 millió forintos támogatási összeget: a Ferencvárosnak, a Nyíregyházának, az Újpestnek és a Zalaegerszegnek. Átlagosan a legtöbb fiatalt az ETO tartja pályán a 2025-2026-os kiírás eddig lejátszott kilenc fordulója alapján: ők 1,7 a támogatott korosztályhoz tartozó futballistát szerepeltettek. A mezőny végén az Újpest kullog nullás értékkel a neve mellett, de jelen állás szerint a 0,2 fiatalt szerepeltető Nyíregyháza sem teljesíti az enyhébb, 325 milliós központi forrás lehívásához szükséges feltételeket sem.
Az MLSZ adatai szerint négy évvel korábban azért volt szükség az új ösztönzési rendszerek kidolgozására, mert mennyiségben, továbbá a játékosok által nyújtott teljesítmény minőségi mérőszámaiban is elkezdett nyílni az olló a magyar korosztályos tehetségek és a riválisok között. Az elmúlt hetek, hónapok legforróbb témája az úgynevezett fiatalszabály volt.
Az elmúlt három hétben, olyan légióst, aki eddig nem az NB I-ben szerepelt tavasszal, csak a Ferencváros jelentett be. Viszont több légiós már távozott az NB I-ből. A hazai játékosok iránti megnövekedett érdeklődés jele az is, hogy az FTC már két, a klubjában eddig meghatározónak számító magyar labdarúgóért is hajlandó volt átigazolási díjat fizetni: a középpályásként és védőként is bevethető Ötvös Bencéért a Paksnak, a balszélső Nagy Barnabásért a Nyíregyházának. Ugyanakkor az is látható, hogy az NB II-ben jó teljesítményt nyújtó játékosok iránt is megnőtt az érdeklődés, főképp, ha olyan labdarúgóról van szó, aki 2005-ben vagy az után született, és még megfelel az MLSZ fiatalajánlásának.
A Puskás Akadémia a Liverpoolba eladott Pécsi Ármin játékjogának értékesítésével arra is példát szolgáltat, hogy az új szabályzás sem zárja ki a külföldi értékesítését lehetőségét. Az MLSZ és az NSMI által nyújtott támogatás összege éves szinten körülbelül 500 millió forint, amely valószínűleg a Ferencvárost, az Újpestet és talán a Puskás Akadémiát leszámítva mindenhol szemmel látható összeg.
Fiatalszabály az NB II-ben és a kooperációs szerződések
Az MLSZ már az NB III-ban is támogatja az U19-es tehetségek szerepeltetését, az NB II-ben az U20-asokét. Emellett a kooperációs szerződések megkötése által az NB I-ben lehetőséget nem kapó tehetségek vasárnap könnyedén játszhatnak a másodosztályú partnercsapatoknál. Ebből a szempontból közel sem mellékes, hogy az ösztönzőprogramok hatására a másodosztályban csapatonként 66 százalékkal nőttek a támogatott korosztályhoz (ott jelenleg a 2006-os vagy későbbi születésűek) tartozó futballisták játékpercei. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg is zajló bajnokságban a játékpercek mintegy 20 százaléka kötődik olyan labdarúgókhoz, akik az U20-as magyar válogatottnál is szóba jöhetnének.
A következő szezonra az NB II-ben módosul a "fiatalszabály". A jelenleg is tartó idényben még úgy néz ki a szabályozás, hogy "a bajnokságban résztvevő csapatoknak a mérkőzéseik versenyjegyzőkönyveibe legalább 2 (kettő) fő 2006.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük." Ez változik úgy, hogy a következő szezonban az egyik játékos lehet olyan korosztályú, mint amilyen ebben az idényben is megfelelt (2006-os). Egészen pontosan: "A bajnokságban résztvevő csapatoknak a mérkőzéseik versenyjegyzőkönyveibe legalább 1 (egy) fő 2006.01.01. és utána született labdarúgót, illetve legalább 1 (egy) fő 2007.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük."
Jövőbeli tervek és finomhangolások
Az MLSZ és az NSMI meghallgatja a klubok és a szakma kéréseit: a 2026/2027-es szezontól jelentős finomhangolások várhatóak a támogatási rendszerben. A cél változatlan - a magyar fiatalok pályára küldése -, de a merev szabályokat felválthatja a taktikai szabadság. A legfontosabb hír, hogy a rendszer természetesen „gördül” tovább: az előírt korhatárok egy évet tolódnak, így jövőre már a 2006-osok (NB I) és a 2007-esek (NB II) lesznek a „főszereplők”.
Az első osztályban a legnagyobb váltást az hozhatja, hogy a tervek szerint megszűnik a „minden meccsen, az elsőtől az utolsó percig” típusú kényszer az MLSZ-ajánlás esetében. A hangsúly a szezon egészére helyeződik át: a cél a 33x90 perc (azaz összesen 2970 perc) elérése. Ez óriási taktikai szabadságot ad az edzőknek. Ha egy rangadón a mester úgy érzi, a fiatal még nem bírja a nyomást, vagy taktikai okokból le kell cserélni a szünetben, megteheti anélkül, hogy elúszna a támogatás - feltéve, ha egy másik meccsen „visszahozzák” a kiesett perceket. Ugyanakkor lesz egy úgynevezett plafon is annak érdekében, hogy ne lehessen a bajnokság végén (vagy egy eleve "vesztesnek ítélt meccsen") 5-6 fiatalt egyszerre bedobva „kozmetikázni” a számokat. Ennek érdekében egy meccsen maximum két (más elképzelések szerint három) támogatott korú játékos percei számolhatóak majd el a kvótába.
A 2026/27-es szezonra vonatkozó NB I-es és NB II-es versenykiírás egyik legérdekesebb eleme az újonnan bevezetett osztályozó, amelyet az NB I 11. és az NB II. 2. helyezett csapata játszik. Az osztályozón résztvevő csapatoknak a mérkőzés versenyjegyzőkönyvébe legalább 1 (egy) fő 2006.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük.
A cél az volt, hogy azok a csapatok jussanak komolyabb pénzügyi támogatásokhoz, amelyek vezetői nem csak rövid távon gondolkodnak és külföldi játékosok megvásárlásával akarnak előnyt szerezni versenytársaikkal szemben, hanem azok, amelyek vállalják, felkutatják a tehetséges játékosokat, képzik, kinevelik és a lehető legmagasabb szinten versenyeztetik is őket.
Nemzetközi kitekintés: Fiatalszabályok a szomszédos országokban
A fiatalszabály bevezetésével Magyarországon is megpróbálják orvosolni azt a problémát, amely más régiós országokban is fennáll, vagy éppen ellenkezőleg, sikerrel kezelnek. Míg a szerbek az elmúlt három idényben harminc utánpótláskorú játékost értékesítettek a nemzetközi piacra, ebből pedig a helyi kluboknak - a Transfermarkt becslései alapján - 106 millió eurónál is több bevételük keletkezett, addig Magyarországról mindössze négy játékost sikerült értékesíteni.
Tény, a szerbek a fiatal tehetségek értékesítésében európai szinten is élen járnak. A régiós átlaghoz képest már jóval kisebb a mieink elmaradása, de az így generált piaci bevételek terén csak Szlovéniát (4,41 millió euró) és a jelenleg még semmilyen fiatal- vagy hazai szabályt nem alkalmazó Szlovákiát (0,95 millió) előzzük. Nem csoda, hogy sajtóhírek szerint északi szomszédunknál is fontolgatják egy hasonló rendszer bevezetését. Az osztrákok, a románok és a csehek is egy léptékkel a magyar klubok előtt járnak.
Nincs két egyforma szabályozás vagy ajánlás, országonként eltérő, hogy a szövetségek mit várnak el az első- vagy másodosztályú kluboktól a fiatalok beépítése terén. Az összes többi vizsgált bajnokságban a 2004. január 1. után született játékosokra terjednek ki a szabályok. A különböző szabályzatokat böngészve számos véleménnyel is lehet találkozni, amelyek zöme amellett érvel, hogy ha nem megfelelő mértékű a pénzügyi ösztönző a gazdagabb, sikeresebb csapatok egyszerűen nem tartják azt be, hiszen piaci alapon, játékosok értékesítéséből élnek, és nem a szövetségi támogatásra alapozzák a működésüket.
| Ország | Bajnokság | Fiatalszabály főbb elemei |
|---|---|---|
| Ausztria | Élővonal | Legalább 12 osztrák állampolgárságú labdarúgó a 18 fős meccskeretben, vagy olyan külföldiek, akik 18 éves koruk előtt regisztráltak és 2004. január 1. után születtek. |
| Románia | Élővonal | A bajnokik 75%-án legalább 5 román labdarúgónak kell játszania csapatonként (150 000 eurós pénzbírság nem teljesítés esetén a 2025/26-os évadra). |
| Horvátország | Élővonal | 2026. július 1-jétől legalább egy U21-es játékosnak a pályán kell lennie a mérkőzés teljes időtartama alatt. |
| Svájc | Élővonal / Másodosztály | 1,6 millió CHF támogatás a fiatalok szerepeltetésére. 500 ezer CHF a három legtöbb fiatalpercet teljesítő élvonalbeli csapatnak, 60 ezer CHF az NB II-es csapatoknak, ha legalább 6000 percet játszanak a 2004. január 1. után születettek. |
| Szlovákia, Ukrajna | - | Jelenleg nincs érvényben fiatalszabály, de Szlovákiában fontolgatják a bevezetését. |
tags: #nb2es #szabalyok #futball #fiatal
