Nemcsik Balázs és a magyar vízilabda: Új fejezet a sportág vezetésében
Május 2-ától új főtitkára van a Magyar Vízilabda Szövetségnek. Az elnökség jóváhagyása alapján a jövőben Nemcsik Balázs - aki korábban a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkáraként dolgozott - látja el ezt a feladatkört.
Nemcsik Balázs szakmai háttere és tapasztalatai
Nemcsik Balázs kinevezésével egy rendkívül tapasztalt és sokoldalú szakember érkezett a magyar vízilabda élére. Pályafutása során jelentős pozíciókat töltött be a sportkommunikáció és sportmenedzsment területén. Korábban az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) stratégiai üzleti kommunikációs menedzsereként tevékenykedett 2007 elejétől, miután 2006-ban egy kollégája hívta fel a figyelmét arra, hogy az EHF honlapszerkesztőt keres, mely állást sikeresen megpályázta és megnyerte. Kézilabdás múltja annyiban van, hogy hobbi szinten jelenleg is játszik egy amatőr ligában.
Az EHF-hez vezető útja azonban inkább újságírói és kommunikációs hátteréhez köthető. Angol-olasz szakon szerzett diplomát, valamint elvégezte a Komlósi Gábor újságíró-iskoláját. Tolmácsolással és újságírással foglalkozott, de megfordult riporterként a Telesportnál is. 2004-ben ő szerkesztette a hazai rendezésű kézilabda Európa-bajnokság magyar honlapjának tartalmát, más kézilabdához köthető jelentősebb munkája azonban nem volt egészen az EHF-es pozíciójáig.
Az EHF-nél betöltött szerepében rendkívül széleskörű feladatokat látott el, melyek kulcsfontosságúak lehetnek a vízilabda szövetségben is. Az EHF-hez számos honlap tartozik, többek között a szervezet saját üzleti honlapja, a Bajnokok Ligája honlapja, és minden egyes Európa-bajnokságnak külön honlapja van. Két éve volt az EHF-nél, amikor a főnöke sajnálatos módon fiatalon elhunyt. Mivel a kommunikációs osztály kis csapattal működik, rá maradt szinte minden feladat. Később elsősorban a kommunikáció menedzselésével foglalkozott, azzal, hogy az információ megfelelő formában és időben jusson el a célcsoporthoz. Hozzá tartozott a nyomtatott anyagok, a webes felületek tartalmának és arculatának alakítása, valamint az eseményekhez kapcsolódóan az újságírók magas szintű kiszolgálásának biztosítása. Ugyanis nemcsak a helyszíni nézők fontosak, hanem azok is, akik a televízión, írott sajtón keresztül követik a bajnokságokat, tornákat. Ehhez elengedhetetlen, hogy az újságírókkal, fotósokkal és a tévés technikai személyzettel - akiknek létszáma egy-egy Európa-bajnokság során elérheti az 1200 főt - komolyan foglalkozzanak. Ez a kiterjedt tapasztalat jelentős előnyt jelenthet a magyar vízilabda nemzetközi és hazai kommunikációjának fejlesztésében.
A vízilabda gazdasági potenciálja és kihívásai
Az elmúlt néhány évtizedben gazdaságilag hatalmasat fejlődtek a rangos nemzetközi sportesemények. Habár Nemcsik Balázs korábbi tapasztalatai elsősorban a kézilabda világából származnak - ahol jó példa erre a férfi Bajnokok Ligája és annak négyes döntője, a Final Four -, az általa felvázolt üzleti stratégiák és meglátások a vízilabda számára is rendkívül relevánsak. Az európai szövetségnél egy külön szervezeti egység, az EHF Marketing dolgozik a Bajnokok Ligája kommunikációján, míg az Európa-bajnoksággal a svájci Infront ügynökség foglalkozik a kezdetek óta. Mindkét esetben túllép az együttműködés a reklámkampány kidolgozásán, komoly termékfejlesztés folyik. A férfi Bajnokok Ligája és az Európa-bajnokág minden szempontból professzionális rendezvények, versenyképes termékek, amelyeknél már nehéz gazdaságilag nagy ugrást elérni. Azonban a legnagyobb események és legnevesebb klubok mögötti lépcsőn álló kisebb tornák, egyesületek, valamint a női kézilabda (és áttételesen a női vízilabda) számára még rengeteg fejlődési lehetőség van.
A legtöbb sportágban az előrelépésnél fontos kérdés az infrastruktúra fejlettsége, és ez a vízilabda esetében sincs másképp. A kritériumok egyre magasabbak, ezért a csarnokoknak is fejlődniük kell, sőt sok esetben újakat kell építeni. Jó példa erre a veszprémi aréna, amelyet szintén azért kellett felhúzni, mert a régi sportcsarnok már nem volt alkalmas BL-mérkőzések rendezésére. Napjainkban elengedhetetlen, hogy elegendő mennyiségű sajtóhely és kameraállás legyen a helyszínen, hogy egy mérkőzés úgy tudjon megjelenni a televízióban, ahogyan meg kell jelennie. Ha egy csapat méretproblémák miatt nem tud a saját csarnokában játszani - például amikor a győri női kézisek a BL-döntőben Veszprémbe kényszerültek -, akkor mindig megy a huzavona, hogy az nekik plusz kiadás és nem hazai pálya, de az irányvonal akkor is ez. Ez a tendencia egyértelműen megfigyelhető a vízilabda létesítményfejlesztésében is, gondoljunk csak a Duna Arénára, mely számos rangos vízilabda eseménynek ad otthont.
A látványsportágakat támogató adótörvény
Nemcsik Balázs korábban véleményt nyilvánított a hivatalosan az egyes adótörvényeknek a sport támogatásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatnak nevezett tervezetről, amely szerint a vállalkozások társaságiadó-kedvezményt vehetnek igénybe a látványsportágak támogatása után. Számítások szerint ennek hatására összesen évi 20 milliárd forint plusz pénz folyhat be az öt látványsportágba, vagyis a labdarúgásba, a kézi-, a kosár- és a vízilabdába, valamint a jégkorongba. A kézilabda számára ez mindenképpen kedvező, és ahogy Nemcsik Balázs mondta, "most lépjünk túl azon, hogy mindig lesz egy hatodik, vagy hetedik sportág, amely megkérdezi, ő miért nincs benne". Ha a kézilabdába ilyen módon könnyebb szponzort bevonni, az jó. Ez a logikai érvelés teljesen érvényes a vízilabda esetében is. Úgy gondolja azonban, annak a kultúráját kell megteremteni, hogy a vállalatok támogassák a sportot, és ez nehéz, hosszadalmas feladat. Nem csak az adókedvezmény kell, hogy az egyetlen indok legyen, amiért a cégek a sport felé fordulnak. Tapasztalatai szerint a sportszponzorációval nem lehet melléfogni, mert komoly értéket ad cserébe, de a szponzorokért továbbra is sokat kell majd dolgozni.
| Sportág | A tervezet által érintett |
|---|---|
| Labdarúgás | Igen |
| Kézilabda | Igen |
| Kosárlabda | Igen |
| Vízilabda | Igen |
| Jégkorong | Igen |
Jelentős vízilabdás események és a jövő
A magyar vízilabda már Nemcsik Balázs kinevezése előtt is kiemelkedő eseményeknek adott otthont, és izgalmas időszak elé néz. Igazi vízilabdafesztivál volt szombaton Budapesten, a Komjádiban, a 2016-17-es szezon női és férfi Szuperkupájáért vívott meccsekkel a sportág két-két legjobb európai csapata között. Az eddigi jegyeladások alapján 15-20 ezer néző látogatott ki három nap alatt a Duna Arénába a férfi vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjére, amelynek a Szolnok és az Eger révén két magyar szereplője is volt. Ehhez kapcsolódóan megtartották a hivatalos sajtótájékoztatót is, ami persze formaság, de fontos hivatalos aktus volt.
Emellett egyre több részlet vált ismertté a nyári budapesti Európa-bajnoksággal kapcsolatban. A Magyar Vízilabda Szövetség például újabb többezer jegyet "dobott piacra" a nyári eseményre. Ezek az események is rávilágítanak arra, hogy a megfelelő kommunikáció és marketing, Nemcsik Balázs korábbi tapasztalatai alapján, mennyire lényeges a sportág további növekedéséhez és népszerűségének fenntartásához.
tags: #nemcsik #balazs #vizilabda
