Németh Zoltán Lajos és a Kézilabda Világa
A sportágak fejlődése szorosan összefügg a szakemberek képzésével és a klubok működésével. Németh Zoltán Lajos, mint a klub ügyvezetője, kulcsszerepet játszik a magyar kézilabda életében. A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) kiemelten fontosnak tartja a szakemberek képzését, hiszen csak jól képzett edzők segítségével tartható folyamatosan a világ legjobbjai között a magyar kézilabda.
A Magyar Kézilabda Szövetség Nemzetközi Edzőképző Központja Európában elsőként indította be nemzeti szinten az EHF-mesteredzői kurzust. A diplomaátadó ünnepségen Vetési Iván, az MKSZ elnöke és Lidija Bojic-Cacic, az Európai Kézilabda Szövetség végrehajtó bizottságának tagja adta át a diplomát a magyar szakembereknek. Lidija Bojic-Cacic, valamint a szintén az EHF-et képviselő Wolfgang Pollany méltatta a magyar képzést. Az eseményen átvették megújított EHF-mesteredzői diplomájukat azok az edzők, akik 2001-ben kapták meg a legmagasabb szintű végzettséget igazoló európai diplomájukat. Hat edző vette át a dokumentumot, köztük Németh András is, aki ausztriai kötelezettségei miatt nem tudott jelen lenni.
A frissen végzett magyar EHF-mesteredzők névsora:
- Bako Botond
- Farkas Attila
- Gódor Mihály
- Golovin Vlagyimir
- Gulyás István
- Györfi János (később veszi át diplomáját)
- Juhász István
- Konkoly Csaba
- Marczinka Zoltán
- Mátéfi Eszter
- Mihály Attila
- Molnár András
- Nagy Károly
- Neukum Tamás
- dr.
A sportklubok működése azonban nem csak a szakmai képzésből áll. A Tatabánya kézilabdacsapatának mérkőzésein is megemlékeztek az 1974-es, ’78-as, ’79-es és az 1984-es bajnokcsapatokról. Az egykori kiválóságokat Szücsné Posztovics Ilona polgármester, Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, Németh Zoltán, a klub ügyvezetője, valamint Kanyó Balázs, a vármegyei szakszövetség elnöke köszöntötte. Ebből a „díszes” társaságból került ki három világválogatott, tucatnyi magyar válogatott és néhány vb-ezüstérmes.
A mérkőzések hangulata és a játék minősége is fontos szempont. Egy mérkőzésen a csapat „baki parádé” közepette kezdett, és a szünet után is folytatódott a „baki parádé”. A mieink ziccerek sorát hibázták el, miközben a védekezésünk is „lagymatag” volt. A szakmai értékelés szerint az ünnepi hangulat kicsit a meccsre is rányomta a bélyegét. Nem védekeztek kellően agresszívan, és kevesebb hibával, nagyobb különbséggel is nyerhettek volna.
A klubok életében a szurkolói elégedettség és a belső működés is kiemelt figyelmet érdemel. Felmerül a kérdés, hogy vajon van-e még „Fradi-szív”? A drukkerekben megvan, de a játékosokból sokszor hiányzik. A nemzetközi kupaszereplés, mint például a Viktoria Plzen elleni Európa Liga-búcsú során sem volt érezhető a „Fradi-szív”. A keret nagyrészt külföldi játékosokból áll, kevés a saját nevelésű magyar vezéregyéniség. Bár vannak kiváló teljesítményre képes játékosok, mint Dibusz Dénes és Varga Barnabás, ők sem a klubban nevelkedtek. A vezetőség stratégiája láthatóan eltér az utánpótlásképzéstől, a fiatalokat gyakran más csapatokhoz küldik.
A klubok működése és a politikai háttér is összefonódhat. Felmerül a kérdés, hogy a klubvezető összemossa-e pártfunkcionáriusi és klubelnöki tevékenységét. Ez tudatos és elítélendő kommunikáció lehet, bár nem magyar sajátosság. Sok klubban, mint például a Crvena Zvezda esetében is, a hatalom telepszik rá a sportra. Fontos lenne a tagsági rendszer újraélesztése, akár valódi tulajdonos bevonása is, ami gazdasági kérdés is. Bár vannak pozitívumok, mint például az infrastruktúra fejlesztése, a kluboknak szembe kell nézniük a működésük bizonytalanságával, különösen egy esetleges kormányváltás után.
A sportegyesületek alapítói célja a széles társadalmi részvétel volt, ám ez ma már nem mindig valósul meg. Sok esetben a szakosztályok alkalmazottai egzisztenciális függőségben vannak a vezetéstől, és az ellenvéleményt megfogalmazók ki vannak zárva a döntési mechanizmusokból. Ez ellentétben áll olyan klubok működésével, mint a Barcelona, ahol a tömegbázis adja az alapot, és a klubtagok hatással lehetnek a működésre, stratégiára, irányra, valamint számon is kérhetik és megválaszthatják a vezetést.
A labdarúgásban is hasonló tendenciák figyelhetők meg. A sikeres eredmények ellenére a szurkolók körében markánsan vannak eltérő hangok, és kritikák fogalmazódnak meg a klub működésével kapcsolatban. Felmerül a kérdés, hogy a klubvezetők hogyan kezelik a kritikát, és milyen módon próbálják meg elhallgattatni a kritikus hangokat. A tábor nem homogén, sokan nem értenek egyet a klubnál zajló folyamatokkal, és emiatt el is maradnak a mérkőzésekről.
A sportkluboknak fontos lenne, hogy fenntartható és átlátható működést biztosítsanak, amelyben a szakmai munka mellett a szurkolói elégedettség és a közösségi szerepvállalás is helyet kap. Németh Zoltán Lajos és a hozzá hasonló szakemberek szerepe kulcsfontosságú a magyar kézilabda és a sportélet egészének fejlődésében.
tags: #nemeth #zoltan #lajos #kezilabda
