Németország első színesbőrű labdarúgói és az integráció kihívásai
Németországban éppen a labdarúgás integráló szerepéről készült dokumentumfilm, de most mégis a rasszizmus vádja merült fel a készítőkkel szemben. A német válogatott 2006-os sikerét sokan az ország társadalmi egységének sikereként is könyvelték el. A 21. század elején a német labdarúgás komoly válságba került, amelynek a megoldására átfogó programot dolgozott ki a szövetség (DFB). Ennek a programnak egy része volt az is, hogy a változatos társadalmi és etnikai háttérrel rendelkező kisgyerekeket is bevonják az utánpótlás vérkeringésébe.
Ezen integrációs törekvések eredményeként jelentek meg az első színesbőrű játékosok a német válogatottban. Jonathan Tah és Gerald Asamoah az első színesbőrű német válogatott játékosok voltak.
A német gyerekek még mindig imádják a nemzeti focicsapatukat | DW English
Az igazi focimánia a 2006-os hazai világbajnoksággal indult, majd az igazi eufóriát a 2014-es világbajnoki cím jelentette. Abban a csapatban olyan játékosok játszottak, mint például Jerome Boateng, Mesut Özil, Shkodran Mustafi vagy Miroslav Klose, akik mind bevándorló hátterű családból származnak. Mustafi pedig a török származása miatt került többször is kereszttűzbe.
Az ARD vitatott közvélemény-kutatása és a válaszok
Az ARD csatorna dokumentumfilmje az elmúlt 20 év történetét dolgozza fel, amiben természetesen főszerepet kapott a labdarúgás, mint társadalmi összetartó erő. Az elmúlt évtizedek meghatározó játékosai természetesen az őket ért rasszista támadásokról is beszéltek, amivel sokaknak nap mint nap meg kellett küzdenie. Ennek kapcsán készítette el az ARD a nagy port felvert kérdőívét, amiben az alábbi kérdés is szerepelt: „Ön szeretné-e, hogy több fehérbőrű játékos szerepeljen a német válogatottban?”
Közvélemény-kutatás eredményei a német válogatott etnikai összetételéről
| Kérdés | Válasz | Arány |
|---|---|---|
| „Ön szeretné-e, hogy több fehérbőrű játékos szerepeljen a német válogatottban?” | Egyetért (erősen egyetért) | 21% |
| Nem ért egyet | 65% | |
| Ilkay Gündogan török származású csapatkapitányi szerepe | Nem örül (nagyon nem örül) | 17% |
A válaszadók jelentős többsége (65%) ugyan nem értett egyet a kijelentéssel, de a közvélemény inkább arra kapta fel a fejét, hogy 21% erősen egyetért ezzel. A csapatkapitány Ilkay Gündogan személye külön pont volt a felmérésben, 17% nagyon nem örül annak, hogy egy török származású játékos vezeti a német nemzeti csapatot.
A válogatott reakciója a vádakra
A kérdéseket és az arra adott válaszokat sokan rögtön úgy értelmezték, hogy egyre erősödik a rasszizmus Németországban, de ezzel a válogatott tagjai egyáltalán nem értenek egyet. A csapat a hazai Európa-bajnokság előtt a szponzoroknak tartott találkozó alkalmából tartott sajtótájékoztatót, ahol többek között Julian Nagelsmann és Joshua Kimmich is felháborodását fejezte ki. Nagelsmann egyáltalán nem fogta vissza magát, egyenesen szarságnak nevezte a kérdőívet. Joshua Kimmich szintén nem volt boldog, szerinte csak a kívülállók gondolhatják, hogy a sokszínűség hátrány a sportban.
„Aki focistaként nőtt fel, az rögtön tudja, hogy mekkora baromság ez a feltételezés. A labdarúgás remek eszköz arra, hogy különböző bőrszínű, vallású vagy származású embereket összehozzunk. Sok remek játékos maradna ki a válogatottból is, ha ez nem így lenne. Az egész témafelvetés rasszista, semmi keresnivalója nincs a német csapat környékén. Pont a hazai rendezésű Eb előtt kellett ezt felhozni, amikor inkább egységre lenne szükségünk, nem pedig álságos széthúzásra. A csapat egységes és szeretnénk nagy eredményt elérni, az a célunk, hogy egész Németországot magunk mögé állítsuk, de ezt most alaposan megnehezítették a számunkra.”
Az ARD magyarázata
Az ARD csatorna kénytelen volt magyarázatot adni arra, hogy mi állt amögött, hogy megrendelték ezt a felmérést, a válaszuk pedig elgondolkodtató lehet sokak számára.
„Rengeteg interjút készítettünk, amikor forgattuk a dokumentumfilmünket. Többször is elhangzott az a panasz, hogy kevés a világosbőrű játékos a válogatottban, de nem szerettük volna, ha ilyen állítások csak anekdotikus formában hangzanak el, ezért szerettünk volna pontos adatokkal szembenézni. Számunkra is döbbenetes és elkeserítő volt látni az eredményt, de sajnos ez is jól mutatja, hogy milyen problémákkal kell megküzdenie manapság a társadalmunknak.”
tags: #nemetorszag #elso #szinesboru #jatekosa
