A Nemzeti Bajnokság I története és statisztikái
A Nemzeti Bajnokság I (NB I), hivatalos nevén is Magyarország első számú professzionális labdarúgó-bajnoksága. Az 1901-ben alapított liga a magyar labdarúgás legfelsőbb osztálya, amely az ország legversenyképesebb és leghíresebb klubjait foglalja magában.
A bajnokság az NB II osztállyal való feljutás és kiesés rendszerében működik, bemutatva a legjobb magyar tehetségeket és vonzva jelentős játékosokat a világ minden tájáról. A szezon során a csapatok mérkőzéseken versenyeznek a bajnoki címért, az európai kupasorozatok kvalifikációs helyeiért és a kiesés elkerüléséért.
Jelenleg tizenkét csapat versenyez a ligában, háromszor játszanak egymás ellen: egyszer otthon, egyszer idegenben, a harmadik mérkőzést pedig azon a stadionban játsszák, ahol az előző mérkőzés nem zajlott. A szezon végén a legjobb csapat az UEFA Bajnokok Ligája selejtezőjébe jut, míg a második és harmadik helyezett, a Magyar Kupa győztesével együtt az UEFA Konferencia Liga selejtezőjében indulhat.
A kezdetek és a budapesti dominancia (1900-as évek - 1920-as évek)
Az első bajnokságot 1901-ben a BTC, a MUE, az FTC, a Műegyetemi AFC és a Budapesti SC vívta, utóbbi nyerte a bajnoki címet. 1929-ben az MTK megszerezte 13. bajnoki címét, ezzel tovább növelve trófeáinak számát a Ferencváros előtt.
Nevezetes bajnokcsapatok és domináns időszakaik
| Klub | Dátum/Időszak | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Budapesti SC | 1901 | Az első bajnokcsapat. |
| MTK | 1929, 1997, 1999 | 13. bajnoki cím 1929-ben, majd 20. és 21. a 90-es évek végén. |
| Újpest | 1930, 1945-47, 1969-75 | Első cím 1930-ban, dominancia a 40-es és a 70-es években hét egymást követő címmel. |
| Csepel | 1942, 1943 | Első címe, amelyet további kettő követett az 1940-es években. |
| Budapesti Honvéd | 1950-es évek, 1980-as évek | Öt bajnoki cím az 50-es években, majd a klub második virágkora a 80-as években. |
| Győri ETO | 1963, 1982, 1983 | Az első vidéki győztes a háború után, később többszörös vidéki bajnok. |
| Debreceni VSC | 2005-2010, 2012 | Az első nem budapesti dinasztia a liga történetében, veretlen szezon 2012-ben. |
| Videoton (MOL Vidi FC) | 2011, 2015 | Először bajnok a klub történetében. |
| Ferencváros | 2019 | 30. nemzeti cím megszerzése. |
Az Újpest felemelkedése és a háborús évek (1930-as, 1940-es évek)
Az Újpest lett az első klub, amely 26 év után megtörte a Ferencváros és az MTK duopóliumát a bajnokságban, amikor 1930-ban megnyerte a magyar első osztályt, a klub történetében először. Az 1930-as évek magyar labdarúgásának egyik legikonikusabb alakja az Újpest Zsengellérje volt, aki a 30-as években háromszor egymás után gólkirályi címet szerzett.
A második világháború alatt nem voltak megszakítások a magyar bajnokságban. Az ország területi bővítése miatt új klubok, Magyarország új városaiból, újra csatlakozhattak a ligához, mint például Nagyvárad és Kolozsvár, amelyek ma Romániában találhatók.
Az 1940-es években a Csepel nyerte első címét, amelyet 1942-ben és 1943-ban további két cím követett. Az 1940-es évek második felét az Újpest uralta, 1945-ben, 1946-ban és 1947-ben is megnyerve a bajnokságot.
Az Aranycsapat korszaka és az 1956-os forradalom (1950-es évek)
Az 1950-es években a Ferencváros és az MTK dominanciáját meggyengítette a Honvéd felemelkedése olyan játékosokkal, mint Puskás, Bozsik, Czibor és Budai. Az 1950-es években a Honvédnek ötször sikerült megnyernie a bajnokságot. Az 1950-es évek elején a Honvéd játékosai alkották a legendás Aranycsapat gerincét. Később ezek a játékosok szerepeltek az 1954-es FIFA Világkupa döntőjében. 1956-ban a magyar bajnokságot a magyar forradalom miatt felfüggesztették.
Vidéki áttörés és az Újpest uralma (1960-as, 1970-es évek)
1963-ban a Győr lett a háború utáni időszak első nem budapesti klubja, amely megnyerte a nemzeti bajnokságot. Az Újpest uralta az 1970-es éveket a korábbi legendás szövetségi kapitány, Baróti Lajos irányítása alatt, hét egymást követő bajnoki címet nyerve 1969 és 1975 között.
A Honvéd második virágkora és a vidéki csapatok megerősödése (1980-as évek)
1982-ben a Győr nyerte meg a bajnokságot, ezzel az első nem budapesti csapat lett, amely többször is meg tudta nyerni a magyar ligát. A Győr további címmel gazdagította gyűjteményét, miután a következő évben, 1983-ban megismételte a diadalt. Azonban az 1980-as éveket a Honvéd uralta, amely második virágkorát élte ebben az évtizedben. 1980-ban a Honvéd 25 éves várakozás után szerezte meg a bajnoki címet Tichy Lajos vezetőedző, korábbi játékoslegenda irányítása alatt.
A rendszerváltás kihívásai és a hagyományos klubok (1990-es évek)
A kommunizmus összeomlása miatt a magyar labdarúgóklubok elvesztették az állami támogatást. Ezért sok klub pénzügyi problémákkal szembesült, amelyek hatásai a magyar labdarúgásban a mai napig érezhetők. Ennek ellenére az 1990-es éveket továbbra is a bajnokság "hagyományos" klubjai, mint például a Ferencváros, az MTK és az Újpest uralták.
A Ferencváros a dobogó első három helyén végzett minden szezonban az évtizedben, kivéve az 1993-94-es szezont, amikor 4. helyen zárt. Az MTK 1994-ben szenvedte el története első kiesését, miután az 1993/94-es szezonban 16. helyen végzett, azonban a kék-fehérek gyorsan visszatértek, és 1997-ben megszerezték 20., 1999-ben pedig 21. nemzeti bajnoki címüket. Az Újpest Várhidi Péter vezetőedző irányítása alatt nyerte meg a ligát az 1990-es évek elején, egy drámai bajnoki versenyfutás után az MTK-val szemben, ahol mindkét klub azonos pontszámmal végzett a szezon utolsó napján. A pest északi részéről érkező klub az ezt követő 4 évben kevés sikert aratott, 1993-ban egészen a 14. helyig süllyedve, éppen elkerülve a kiesést.
A pénzügyi problémák a magyar ligán kívüli klubok teljesítményét is befolyásolták. A magyar klubok nem tudtak versenyezni európai társaikkal. Sőt, a Bosman-szabály is mélyreható hatással volt a magyar ligára.
A vidéki klubok újabb virágzása és a jelen (2000-es, 2010-es évek)
A 2000-es években új klubok lettek bajnokok, főként vidékről. A Debreceni VSC, egy csapat, amely több mint öt évtizedet töltött a második osztályban, és a 21. század előtt soha nem nyert nemzeti bajnokságot, figyelemre méltó módon megnyerte a magyar bajnokságot 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben, ezzel az első nem budapesti dinasztiává vált a liga történetében. A vidéki klubok dominanciája a 2010-es években is folytatódott.
2011-ben és 2015-ben a székesfehérvári Videoton nyerte meg a bajnokságot a klub történetében először. 2012-ben a Debreceni VSC veretlenül nyerte meg a ligát Kondás Elemér irányítása alatt, miközben minden egyes játékhéten a tabella élén állt. 2019-ben a Ferencváros megszerezte 30. nemzeti címét, 13 ponttal megelőzve a MOL Vidi FC-t.
tags: #nemzeti #bajnoksag #i #all #time #table
