A magyar nemzeti stadionok évszázados története és a jövő komplex sportlétesítményei

Magyarország a kezdetektől fontos szerepet játszott az újkori olimpiák történetében, és már 1896-ban felvetődött az a gondolat, hogy e nagyszabású sporteseményt Budapesten kellene megrendezni. Ehhez azonban szükség lett volna egy legalább 50 000 néző befogadására alkalmas, korszerű atlétikai stadionra, amelyet - mivel nem állt rendelkezésre ilyen - fel kellett volna építeni. Az ötletet nem valósították meg, a stadionépítéshez szükséges forrásokat más beruházásokra fordították. 1911-ben döntés született arról, hogy a magyar főváros megpályázza az 1920-as nyári olimpiának megrendezését. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1914 júniusában Budapestnek ítélte a rendezést. Az első világháború keresztülhúzta a számításokat. A rendezés meghiúsult, sőt, Magyarország egyáltalán nem vett részt a végül Antwerpenben megtartott nyári játékokon. A nemzeti stadion építésének vágyát azonban a trianoni békeszerződés sem oltotta ki.

A testnevelés támogatásáról szóló 1921. évi LIII. tc.-be bekerült a stadion létesítésének igénye, és több tervrajz is készült hozzá. A fejlődő főváros vezetői, valamint a hazai sportbarátok mindvégig kitartottak a tervük mellett, hogy Budapest olimpiát rendezzen, továbbá, ehhez méltó stadiont is építsen. Az 1910-es évek elején kedvező fordulatot vett az ügy, hiszen Budapest jelöltté lépett elő az 1920. évi játékokra pályázó városok sorában. 1914. június 20-án, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság párizsi kongresszusán egy előzetes „véleményszavazáson" a tagállamok 32 képviselője közül 21 Budapestet támogatta. A kezdeti bizakodást azonban hamar kerékbe törte a világháború, és Magyarországot - mint vesztes államot - 1920-ban még csak meg sem hívták az antwerpeni játékokra. Ettől függetlenül a budapesti nagystadion ügye mintegy három évtizeden át intenzíven foglalkoztatta az építészek - és laikusok - egymást követő generációit. Főként, hogy az 1921. évi LII. tc. „testnevelési törvénye" kimondta, hogy az „állami pénzügyek rendezése után a nemzetközi megbízás alapján rendezendő olimpiai játékok, valamint egyéb nagyobb szabású ünnepségek és mérkőzések megtartására Budapesten Nemzeti Stadiont kell létesíteni."

Az első nemzeti stadion születése: a Népstadion története

A Népstadion építése és átadása

Az 1945 után megszülető hároméves terv előirányozta, hogy stadiont kell építeni Budapesten az újjáépítési munkálatokkal együtt. Ezt követően kezdődtek meg a konkrét lépések a helyszín kijelölésére és az építkezés elindítására. Az építkezés - korabeli viszonyok és a beruházás volumene miatt nem meglepő módon - csak 1948-ban kezdődött meg. Elsőként az építkezés helyét kellett meghatározni. Több helyszín szóba jött, amelyek közül a Városliget vagy a Margit-sziget tűnt befutónak. Végül nem ezeket a területeket választották, hanem a régi lóversenypálya telkét, amely a Kerepesi út - Dózsa György út - Thököly út között volt. Itt kezdték meg 1948. július 13-án az építkezést.

A kivitelezéssel a Stadionépítő Vállalatot bízták meg, az épület főtervezője Dávid Károly volt - őt 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az építkezések többezer ember dolgozott, a beruházást a kommunista diktatúra kiemelten kezelte. „1948. július 12-én kezdték építeni a Népstadiont. Papp Laci is beállt lapátolni. 1947-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fogadta el a terület kijelölését és ezév júniusában a Fővárosi Közgyűlés adta a területet 99 évre az Országos Sporthivatal, ill. a Magyar Kincstár használatába. Az első kapavágást Tildy Zoltán köztársasági elnök végezte el, majd „néhány kubikos által meglazított földből pár lapát földet hányt az eléje tolt csillébe. Ezután a kubikusok láttak neki a lapátolásnak és két-három csille megtöltésével és azok tartalmának kissé távolabb történő kiborításával jelképesen megkezdődött a stadionépítés" - írta a „Sport" 1948. július 14-én.

Öt év állt rendelkezésre a kivitelezéshez, amely akkor Európa legnagyobb építkezésének bizonyult: a helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, többek között a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. Az építkezés során a munkások közel 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be. 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el, valamint 84 nagy építőgép vett részt a munkálatokban. A világításhoz és az eredményjelző berendezésekhez 18 ezer izzóra volt szükség, kiszolgálásukra 150 ezer folyóméter vezetéket építettek be.

A létesítményt kezdetben 40 000 fő befogadására alkalmasnak tervezték, de már ekkor elhatározták, hogy később 70 000 fősre bővítik. A politika óriási nyomás alá helyezte a munkálatok kellős közepén, 1951. december 31-ét jelölték ki az átadás határidejének, a nézőszámot pedig 70 ezerről 100 ezer főre növelték, amely újabb áttervezést jelentett, miközben javában folyt már a kivitelezés. A határidőt újra és újra kitolták, a költségeket az eredeti 50 millióhoz képest már 70 millió, majd 80 millió forint fölé becsülték a korabeli szakemberek. Az áttervezések, a korábbi alultervezések és a megnövelt méretek együttesen azt eredményezték, hogy az építési költség a kezdeti 45 millió forinthoz képest már 158 milliónál tartott. A pénz egyre nehezebb előteremtése miatt két részre bontották az építést.

Az első, 78 ezer vendéget befogadó ütemet 1953. április 4-ére kellett befejezni, ám a sok nehézség okán a stadion augusztus elejére került átadható állapotba. A toronyépület három emeletig épült meg. Elkészültek a lépcsőházak, az első ütem üléssorai és az ÁVH biztonsági szempontjainak is megfelelő díszpáholy, valamint a kijelző, amelynek hatalmas órája a stadion jellegzetes „ékköve" lett. Az első táblák 18x6 méteresek, az órák 5 méter átmérőjűek voltak, összesen 14 ezer izzó világította meg őket. Befogadóképessége hivatalosan 78 000 fő lett, azonban alkalmanként jóval több embert engedtek be a lelátókra. Az átadásra 1953. augusztus 20 -án került sor.

A megnyitón például több mint százezer néző gyönyörködött a sportbemutatókban, a Magyarország-Norvégia atlétikai viadalban (amelyet a magyarok nyertek), valamint a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó-mérkőzésben (amelyet a Honvéd nyert 3:2-re). A Budepesti Honvéd kezdőcsapata a Szpartak Moszkva ellen 1953. augusztus 20-án 3:2-re megnyert mérkőzésen. Az átadást szándékosan időzítették az akkoriban a népköztársaság vagy alkotmány ünnepének nevezett augusztus 20-i dátumra, hogy ezzel és a Népstadion elnevezéssel is kidomborítsák, hogy miként - legalábbis elvben - Magyarországon minden, úgy a stadion is a „dolgozó népé”. Annak pedig, hogy augusztus 20-át átnevezték, szintén oka volt: A Rákosi Mátyás vezette rezsim veszélyesnek ítélte az ünnep egyszerre nemzeti és vallási tartalmát, eltörlését azonban nem találták célszerűnek. Ehelyett úgy döntöttek, hogy új tartalommal ruházzák fel. 1949-től augusztus 20-át az alkotmány és az új kenyér ünnepének nevezték, s az állami ünnepségek során ezeket az elemeket helyezték középpontba - az ilyenkor szokásos Szent Jobb-körmeneteket pedig betiltották.

A felépítmény statikai rendszerét - Pelikán József és Gilyén Jenő alkotását - az akkor elérhető legmodernebb kialakításúra tervezték. A nagyvonalú vasbeton szerkezetet nem takarták el, hanem a szerkezetnek és anyagnak megfelelő esztétikai formát igyekeztek kialakítani. „Abban a nagy térplasztikában, amelyet a Stadion épülete jelent, a plasztikus formák nyugodt, de dinamikus alakításához a vasbeton szerkezet nagyvonalúsága hozzásegített" - írta Dávid Károly a Magyar Építőművészetben. „A szerkezeti egységek úgy a pilonok esetében, mint a lelátó karéjának a pilonok felett való megjelenése esetében, mint szerkezeti egységek jelentkeznek tisztán, azok művészi átértékelése nélkül" - írta a Magyar Építőművészet 1953-ban. Összhatását tekintve a Nemzeti Stadion az egyik legkiemelkedőbb alkotás a kor építészetében. A Rákosi-korszak presztízsberuházásaként megvalósuló létesítmény hosszú évtizedekig központi szerepet játszott a magyar sportéletben. 2002-ig a Népstadion nevet viselte, ezután pedig Puskás Ferenc nevét.

A stadionfejlesztési tervek labirintusa a 21. század elején

Az egykori Népstadion felújításának lehetőségei és az MLSZ önálló terve

Az egykori Népstadion felújításáról már évek óta szó van, konkrét lépésekig azonban nem sikerült eljutni, így Magyarországon jelenleg egyetlen nemzetközi színvonalú stadion sincs. 2004-ben befektetői ötletpályázatot írtak ki azzal a céllal, hogy megtudják, a potenciális magánbefektetők miben gondolkodnak. Az akkori sportminiszter, Gyurcsány Ferenc pontosat nem tudott mondani a majdani beruházás összegeként, a 75 milliárd forint tipp volt a részéről. Azt mondta, a munkálatok már 2005 második felében megkezdődhetnek. A telek azon részére, amely a Papp László Aréna felé esik, sportközpontot képzeltek el, itt szolgáltatásvásárlással élt volna az állam. A stadiontól a Keleti pályaudvar felé eső résszel azt kezdhettek volna a befektetők, amit akarnak, szabad kezet kaptak volna. A pályázat nyertes nélkül és csak 2005 februárjában zárult.

Látszólag előrelépést jelentett, hogy 2006 februárjában tervpályázatot írtak ki, amelyen tizenegyen indultak és az áprilisi záráskor végül két győztest hirdettek. "Mi nem egyszerűen stadionban gondolkodtunk, hanem sportközpontot, egy kisebb várost álmodtunk ide" - idézi fel a terveket az egyik díjazott, Ferencz Marcel. Az épületnek csak része, sőt kisebb része lenne maga a stadion, a körülötte húzódó hatalmas, egy kilométer hosszú és ötven méter széles gyűrűben zajlana az élet. Az eredményhirdetéskor már nem hangzottak el határidők, Ábrahám NSH-elnök elismerte, a konkrét további lépésekhez előbb a kormánynak kell határoznia. Azóta rendezési terv készült a területre, döntés azonban nem született, csak egy sor tanulmány készült el.

Október elején jelentette be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), hogy a budapesti Fehér úton 2010-re harmincezres stadiont tervez építeni. A Nemzeti Labdarúgó Arénát önállóan valósítaná meg az MLSZ és a 11,5 milliárdra rúgó költségeket kizárólag a szövetség teremtené elő, az államtól csak a telket szeretnék - nyilatkozta többször Elbert Gábor főtitkár, aki azt is hozzátette, még nem minden részlet tisztázott a tervezett beruházással kapcsolatban. A beruházással kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos, hogy a szövetség nagyon elszánt és 11-12 milliárdnál többet nem szán a megvalósítására. Azonban kiderült, a helyszín, a határidő, illetve a konkrét arculat is bizonytalan még. „Az MLSZ kommunikációs kényszerhelyzetben volt, amikor kiállt a stadiontervvel. Mi azután kezdtünk el beszélni az elképzeléseinkről, hogy a parlament sportbizottságában szó esett róla" - árulta el Elbert Gábor MLSZ-főtitkár, miért tűnt olyan semmiből érkezettnek a Fehér úti beruházás ötlete. Arról ifj. Török Ottó, az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) sport szakállamtitkára beszélt a Parlamentben, megelőzve az MLSZ-t. "Egyszerűen még nem tartott ott a projekt, hogy részleteiben beszéljünk róla" - mondta a titkolózás okáról az MLSZ egyik elnökségi tagja. Az előkészítéssel egy éve foglalkozó Scheer Sándor úgy gondolta, csak akkor állnak ki a nyilvánosság elé, ha a helyszín, a tervek és a finanszírozás is pontosan ismert. A szövetség ugyanis egy éve azzal az elképzeléssel állt elő, hogy rábírja az ÖTM-et, hogy belekezdjen a Népstadion felújításába.

Egy éve épp az MLSZ felvetése után készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon a Puskás Stadion lehetséges fejlesztéséről. Akkor kiderült, a futballszövetség elképzelése a jogi és a gazdasági feltételek miatt nem valósítható meg. A Xellum Kft. tanulmányában tanácsadóként részt vett az IMG, a világ egyik legjelentősebb sportmarketingcége, amelyet felkértek egy újabb anyag elkészítésére. Ennek az volt a témája, hogy mit érdemes a területen megvalósítani. Az IMG a magyarországi viszonyokat, az üzemeltethetőséget figyelembe véve azt állapította meg, hogy nyereségesen csak egy harmincezres, kizárólag futballra alkalmas stadion tartható fenn. Az IMG azt is állította, nem éri meg Budapesten két jelentős stadion felépítése. Egyértelműsítették, nem bír el a főváros két nagyobb stadiont, illetve megállapították, nagyobb, ötven-hatvan ezres létesítmény csak presztízsberuházással valósítható meg Magyarországon.

A tervpályázati győztes Ferencz Marcel szintén végzett számításokat a megtérülésre. Terve hatalmas, 250 milliárdos költséggel számolt, azonban az épület nemcsak évente néhányszor, hanem 365 napon keresztül hozna bevételt. Az MLSZ az IMG megállapításai alapján jutott arra a következtetésre, hogy önálló projektet kezd. A szövetség azzal bízta meg még tavaly a céget, hogy nézze meg, milyen feltételekkel, milyen potenciális helyszínen lehetne Budapesten stadiont építeni. Akkor ötvenezres, Eb-elődöntőre alkalmas létesítménnyel számoltak az állami tulajdonú, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Szolgáltató (NUSI) kezelésében lévő területen. Az IMG által vázolt realitás kicsit lohasztó: a magyar futball esetében a német Bundesliga 2 csapatainak bevételi szintjével számolt. Ennek alapján teljesen fedett, 31 200 fős, kizárólag futballra használt, üzlethelyiségeket is magában foglaló stadion lenne az optimális. Az MLSZ nem állami forrásból teremtené elő a költségeket, bankhitelből finanszírozná az építkezést. A koncepció fontos eleme, hogy úgy számolnak, a kiadások hetven százaléka már a nyitásra megtérül a névhasználat, a kialakítandó üzleti boxok és az üzlethelyiségek értékesítéséből. A megtérüléshez az is kell, hogy évente ötven rendezvényt tartsanak itt. Az IMG-vel rendszeresen konzultáló Scheer Sándor szerint kifejezetten konzervatív a kalkuláció, miszerint évente 7,5-8 millió eurót (körülbelül kétmilliárd forintot) kellene behoznia az üzemeltetésnek. A nemzetközi futballszervezetek pénzbeli támogatásával egyébként nem számolnak, abban azonban biztosak az MLSZ-nél, hogy jelentős tornát az UEFA vagy a FIFA szánna ide.

"A futball színházát akarjuk létrehozni, magyar méretekben" - jellemzi az elképzeléseket Scheer Sándor. Elbert főtitkár azt mondja, a focink szellemi-kulturális központját akarták megépíteni, ahová a szövetség irodái is költözhetnének. A koncepció alapján már az előzetes vázlatterveket is elkészíttették a Schőn építészirodával, amely a 2008-as Eb-pályázat során egyszer már elvégezte ezt a munkát. A látványterveken egy kompakt, visszafogott, de mégis tetszetős futballaréna látszódik, mind a négy oldalon kétteraszos lelátóval. Az épület első, Fehér út felé eső része nyitott lenne, vagyis az utca embere ide szabadon bejárhatna. Üzletek, éttermek, kávézók és a magyar futball múzeuma kapnának itt helyet. Hátul alakítanák ki az öltözőket, azon a lelátón lennének az üzleti boxok és a sajtó területei is. A stadion mögött pedig egy munkacsarnokot húznának fel, ahol a különböző olimpiai sportágak képviselői edzhetnének.

Szakmai vélemények szerint kifejezetten alábecsülték a harmincezres stadion költségeit. A tapasztalatok alapján ugyanis férőhelyenként 600 ezer-1 millió forinttal kellene számolni, vagyis alsó hangon is legalább 15-16 milliárd forintot kellene áldozni. Ebben az esetben az épület egyszerű fémvázból áll, minimális, nagyrészt konténerekben megoldott kiszolgáló-helyiségekkel. A szoftvermilliárdos tulajdonos, Dietmar Hopp szintén 45 millió eurót szánt a beruházásra. A kritikusok arra is figyelmeztetnek, a helyszín pedig ugyan villamos melletti, illetve metróközeli, autós szempontból viszont nem igazán ideális. Egy kevéssé megfogható, de később biztosan felmerülő ellenvetés lehet az is, hogy a stadion egy híres magyar játékos helyett valamelyik multi nevét fogja viselni. Mindez azonban egyelőre csupán fikció, előtanulmány, a homlokzattal még nem is foglalkoztak a tervrajzokon.

Scheer Sándor szerint minden eddigi lépés csak azt szolgálta, hogy bebizonyítsa, egy ilyen elképzelés életképes lehet. A projekt konkrét előkészítése csak a helyszín ismeretében kezdődne meg, onnantól számítva azonban három hónap alatt el kellene jutni az egyértelmű döntési helyzetig. Az MLSZ már döntött, azt a munkát is az IMG végezné el, vagyis a cégnek kellene megszerveznie a beruházás finanszírozását. Ez nem azt jelentené, hogy az IMG lenne a beruházó, hanem ő találná meg minden területre a megfelelő partnert. Ezt a saját munkatársaival, illetve magyar szakértők bevonásával tennék meg. A projekt minden részletére kidolgoznák a javaslatokat és akkor döntene az MLSZ, hogy megvalósul-e. Az előzetes koncepció azonban már három hónapja készen van, azóta várnak az ÖM válaszára. A minisztériumnak nemcsak a Puskás stadion sorsa miatt kell állást foglalnia az ügyben, hanem mert a NUSI-n keresztül a terület vagyonkezelője, így ahhoz, hogy ott stadion épülhessen, neki át kell engednie az MLSZ-nek. Ehhez később majd a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Elbert Gábor szerint tartható lett volna a megjelölt 2010-es határidő, ha a tél előtt döntött volna az ÖM. Török szakállamtitkár szerint valóban döntési helyzetben van a minisztérium, azonban éppen az MLSZ-től nem kaptak választ több kérdésükre sem. Az MLSZ főtitkára szerint számukra nem kardinális kérdés a Fehér úti helyszín.

A tervek tehát még képlékenyek, de az MLSZ határozott fellépését látva, az IMG megállapításait figyelembe véve és az állam évek óta folyamatos halogatása miatt hamarosan megpecsételődhet a Puskás stadion sorsa. Az MLSZ még mindig nem zárkózik el a Puskás stadion megújításától sem. Ráadásul az is kiderült, a Népstadion érzelmi kérdés sokak számára. A több mint ötvenéves épület újjávarázsolása viszont nem 1-2 éves projekt és már a lebontása is 2-3 milliárd forintos ügylet. "Nagy a realitása az MLSZ terveinek, de a Puskás stadionról való gondolkodás nem állhat le" - fogalmaz határozottan Török Ottó, aki idén év elejéig a BOK-ot kezelő NUSI vezetője volt. Elképzelhetetlen az egykori Népstadion végleges elbontása Elbert Gábor szerint is, akit szintén sok emlék fűz oda. Az építész úgy látja, a futballszövetség terveiben szereplő aréna helyesen nem a Népstadion helyén valósulna meg, mert az a lépték valóban nem oda illik. Az Országgyűlés sportbizottsága egyértelműen állást foglalt: a testület nemrég megszavazta, hogy a Puskás Stadion fejlesztését tartja elsődlegesnek. A fideszes elnök, Bánki Erik szerint PPP-s megoldásban, negyvenmilliárd forintért létesülhetne ötvenezres létesítmény, amely megfelelő lenne egy olimpiai pályázathoz, foci-Eb-rendezéshez vagy atlétikai világversenyhez. A képviselő úgy véli, az MLSZ-stadion csak akkor támogatható elképzelés, ha annak megvalósulása nem zavarja a Puskás Stadion üzemeltethetőségét. Azt is kizárná, hogy a telken kívül bármilyen állami segítséget - pl. hitelgarancia - kapjon a beruházás. Nemzetközi mércével valóban mérhető stadionunk három elbukott Eb-pályázat után és a fel-fel lángoló olimpiarendezési lelkesedés közepette továbbra sincs. Most úgy tűnik, választás előtt állnak a döntéshozók. Ha az MLSZ átviszi terveit, belátható időn belül lesz vállalható futballétesítmény Budapesten, az egykori Népstadion sorsa azonban ezzel még bizonytalanabbá válhat.

A modern Puskás Aréna: egy új korszak kezdete

Teltek az évek és ez az aréna elavult. Ez a múlt. És szép reményekre jogosít fel a jövő is. A keddi stadionbejáráson Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kiemelte, több alapelvet igyekeztek betartani a munkálatok során. Fontos szempont, hogy igazi, XXI. századi aréna valósuljon meg, azaz a közönség gyorsan és könnyen közlekedjen, a lelátó meredeken íveljen fel, ezzel elősegítve a "katlan hangulatot", illetve így közelebb legyenek a nézők a küzdőtérhez. Kiemelt cél az is, hogy több legyen, mint futballstadion. Ennek érdekében 1500 férőhelyes konferenciatermet is magába foglal a létesítmény, a toronyépület pedig múzeumként funkcionál majd, elsőként a névadóról, Puskás Ferencről nyílik kiállítás jövő tavasszal. A beruházás száz százalékban magyar. Az államtitkár szerint az építkezés 15 ezer embernek adott munkát, a kecskeméti acélgyárosoktól kezdve a kamionsofőrökön át az építőkig, a munkaterületen pedig naponta 1500-2000 ember tevékenykedik.

Az új Puskás Aréna építését hatalmas számok jellemezték. Íme egy összehasonlító táblázat a régi Népstadion és az új Puskás Aréna építési paramétereiről, a rendelkezésre álló adatok alapján:

12 ezer tonna acélszerkezet, 19 ezer tonna betonacél, 130.000 m3 beton, 26 km-nyi cölöp, 36 ezer lámpatest, 1700 km-nyi kábel - ezek az építkezés fő számai. Az átadás tervezett időpontja 2019. november 25., amely a felejthetetlen magyar - angol 6:3-as meccs, az ú.n. évszázad mérkőzésének 66. évfordulója. A 2020-as EB több csoportmérkőzését és egyik nyolcaddöntőjét is itt rendezik majd, de szuperkoncertek rendezésére is alkalmas lesz. Az új arénában az ülőhelyek fedettek lesznek. Rengeteg csodálatos mérkőzést ért meg a régi Népstadion, 1955-ben pedig itt lett Európa bajnok a férfi kosárlabda válogatott, de szép számmal volt itt felejthetetlen atlétikai verseny, voltak remek koncertek, a legendás SZÚR-ok, és itt találkozott a magyar hívőkkel 1991-ben Szent II. János Pál pápa.

A Nemzeti Atlétikai Központ és a Duna-parti fejlesztések

„A Nemzeti Atlétikai Központ Dél-Pest egykori ipari környezetében épült fel, ahol a területrendezés után a város nemcsak egy stadionnal lesz gazdagabb, hanem egy mindenki által látogatható, 10 és fél hektáros szabadidőparkkal, Duna-parti sétánnyal és panorámás futókörrel is” - írtuk egy éve a stadion átadása kapcsán, ám a környezete az atlétikai világbajnokság végeztével nem lett szabadon bejárható, ugyanis újabb építkezések indultak. Ennek köszönhetően egy sport- és szabadidőközpont jön itt létre, ahol 1000 négyzetméteren még egy sportóvodát is kialakítanak - ennek terveit a stadiont is tervező Napur Architect építésziroda készíti, és várhatóan már jövőre megnyitja kapuit. Emellett épül egy futó- és görkorcsolyakör, egy gyalogos- és kerékpáros-ökorámpa, amely a Duna-parti sétányról a fák koronái között fut fel a körgyűrűre. A növényeket már elültették, megérkeztek a játékok a játszótérre és az extrém sportok területére, és már mászófalak is vannak. Az épületben mobil színpad is lesz, illetve készül egy szabadtéri mozi is, de lesz még egy óriási kutyafuttató is, hogy itt tényleg minden a ferencvárosiak és a budapestiek kényelmét szolgálja. A munkáknak augusztus 31-ig kell elkészülniük, az viszont jól látszik, hogy az eredetileg tervezettnél jóval több zöldterület lesz majd.

tags: #nemzeti #stadion #atadasa

Népszerű bejegyzések:

• Fiatal sportolók fejlesztése
• Vörös Ördögök pénztárca
• Hagyományoktól a fenntartható jövőig a magyar agráriumban
• Szakmai fejlődés edzőknek a kézilabdában
• Közvetítési tudnivalók: FC Porto - Juventus