A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) és a magyar jégkorong története
A jégkorong (köznyelvben: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel és koronggal játszott csapatjáték. A játékot jellemzi a nagy ütközések, gyors iram és taktikai elemek kombinációja. A jégkorong a következő országokban a legnépszerűbb: Kanada, USA, Svédország, Finnország, Csehország, Szlovákia, Oroszország. A felsorolásból kitűnik, hogy általában azokban az országokban dívik, ahol jellemző a hideg idő, lehetőséget adva a természetes jégfelületek kialakulására.
Évszázados múltú az északi országokban a jéglabda vagy bandy néven ismert csapatjáték, ennek szabályai már a 18. században kialakultak, ezt a játékot vették át az európai országok is. A sepregető katonák egy fadarabka terelgetésével találták ki az új játékot. Az 1850-es évektől már gumikoronggal játszották és a montreali McGill egyetem két diákja, W. F. Robertson és R. F. Smith kidolgozta a játék kezdeti szabályait.
A Nemzetközi Jégkorongszövetséget (IIHF) 1908-ban alapították Európában, Anglia, Belgium, Csehország, Franciaország és Svájc képviselői, jelenleg 84 tagországa van. Az IIHF a jégkorong sportot világszerte igazgató szervezet, amit 1908-ban alapítottak. Az alapító tagok Franciaország, Belgium, Svájc és Nagy-Britannia, valamint a még ebben az évben csatlakozó Csehország voltak. Ez a szervezet irányítja világszerte a jégkorongot és az inline hokit, felügyeli a nemzetközi jégkorongtornákat, köztük a jégkorong-világbajnokságokat is. Az IIHF központja a svájci Zürichben található és 84 tagországa van.

A jégkorong sport az 1920-as évek közepén került hazánkba. Az addig egyeduralkodó bandyt gyorsan kiszorította és egyre népszerűbbé vált. Magyarország első alkalommal 1927-ben szerepelt a Nemzetközi Szövetség (akkori nevén LIHG) által rendezett tornán, az Európa Bajnokságon Bécsben, ahol a csak BKE játékosokból álló csapat az utolsó, hatodik helyen végzett. A magyar válogatott első mérkőzést január 24-én játszotta Ausztria ellen, melyen 6-0-s vereséget szenvedett el.
Magyarország 1927-ben január 23-án nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe, azaz az LIGH-be - akkor még a francia volt a szervezet hivatalos nyelve, ezért a ma már szokatlan rövidítés. Az azóta eltelt 89 év során számtalan magyar hokisikernek örvendhettünk. Mint ahogy René Fasel, az IIHF (ezúttal már az ismert angol rövidítéssel) elnöke kiemelte a 2011-es budapesti világbajnokságon, „egy sportág sikeres jelenéhez és jövőjéhez nélkülözhetetlen a múlt ismerete.” Abban az évben, amikor tagok lettünk, részt vettünk a bécsi Európa-bajnokságon. A magyar jégkorong születése 1927-re tehető. Ez azonban nem teljesen igaz. A múlt század húszas éveinek elején már nagyon jók voltunk a jégen. 1926. november 26-án átadták a Városligeti Műjégpályát, amely Európa egyik legelső mesterséges jégpályája volt. 1927-ben meg is valósult és a Magyar Korcsolyázó Szövetség égiszén belül megalakult a jégkorong szövetség is. A Magyar Jégkorong Szövetség megalakulásával bekerültünk az akkor már eléggé kiterjedt nemzetközi jégkorong-életbe.

Mindössze egy évvel a hazai szövetség megalakulása után - a magyar jégkorong-válogatott máris résztvevője lehetett a St. Az akkori válogatott két kiválósága Minder Sándor és dr. Lator Géza volt. Utóbbi a Magyar Jégkorong Szövetség első elnökeként is funkcionált. Budapest első, saját rendezésű nemzetközi jégkorongeseménye az 1929. Noha a válogatott mindhárom mérkőzésén kikapott, a játék képe alapján helytállt, általában csak 1-2 gólos hátrányban fejezte be a mérkőzéseket. Az 1928-as év tartogatott még egy nagy kalandot, méghozzá a budapesti Európa-bajnokságot. A BKE a felkészülést egy krynicai és egy ótátrafüredi tornán kezdte meg és két értékes második hellyel tért haza. Sajnos az Eb már nem volt ilyen sikeres.
1933-ban Magyarország nyerte a Főiskolai Világbajnokságot az olaszországi Bardonecchiában. A csapat tagjai Jeney Zoltán, dr. Tíz évvel a nemzetközi színtéren történő debütálásunk után, 1937-ben rendezték meg az első magyar bajnokságot, amelynek győztese a BKE lett. A bajnoki küzdelmek a II. 1945-ben ugyanis nem írták ki a bajnokságot, de a következő évben már igen, ráadásul tíz csapat vett részt a sorozatban. 1946-ban a BKE nyerte a pontvadászatot, ám ez volt az együttes utolsó bajnoki címe 1950-es megszűnése előtt. A nagy rivális Újpesti Dózsa jégkorong együttese négy évvel később, 1955-ben alakult meg.
A háború után a sportág egyetlen hazai bázisának -a városligeti Műjégpályának- rendbehozatala után rögtön újra indult a jégkorong élet is. De hamarosan kiderült, hogy a játék közel sem kapott a korábbihoz hasonló szerepet. A külföldi csapatok elleni szereplés lehetősége 1956-ig minimálisra csökkent, olyan szezon is előfordult, amikor egyetlenegy ilyen összecsapásra sem került sor. A Szovjetunió megjelenése és kiváló szereplése az 1950-es években a világbajnokságokon lehetővé tette, hogy a magyar jégkorongozók is lélegzetvételhez jussanak.
1961-ben viszont átadták a Kisstadiont, amit a jeges sportok otthonának szántak. A pálya avatóján, a román válogatott elleni mérkőzésen Simon V. László, két gólt szerzett. A fővárosi létesítmények száma 1964-ben bővült az Újpesti Dózsa Megyeri úti nyitott műjégpályájával. 1964 tavaszán az új edzőgeneráció legígéretesebb alakja Rajkai László - az akkoriban már háromszor bajnokságot nyert FTC edzője - vette át a kapitányi tisztet a csehszlovák szakembertől és a következő évben a B csoportos vb-n szerzett 4. helyünkkel a világ 12. legjobb jégkorong válogatottja lettünk. 1977-ben Schell László huszonkét világbajnoki mérkőzésen működik közre játékvezetőként, - a tokiói B-csoportos vb-ről hívták meg a bécsi A-csoportos seregszemlére is - ez azóta is rekord a jégkorong történetében. 1980-ban a Ferencváros megszerezte sorozatban tizedik bajnoki győzelmét.
A következő évben avatta a magyar jégkorongsport első vidéki bajnokát, a Székesfehérvári Volán Sport Clubot. A következő évtől az Újpesti Dózsa sorozata következett, amelyet az örök rivális Ferencváros csak egyszer tudott megszakítani. A hat bajnoki cím megszerzéséből Szeles Dezső előbb játékosként majd edzőként vette ki részét. Abban a csapatban is szerepelt egy legendás sor, Farkas József - Ancsin János (a XX. 1996-ban a Dunaferr megnyerte első bajnokságát a BS-ben. Az 1997-ben volt utoljára fővárosi csapat (az FTC) a bajnok, a következő évtől kezdve a két Fejér megyei együttes - a Dunaújváros és a Székesfehérvár - osztozkodik az első helyeken mind a mai napig.
1998-ban harmadszor rendeztünk C-csoportos vb-t a BS-ben, amelyet meg is nyertünk Kercsó Árpád szövetségi kapitány vezetésével. Ekkor Ancsin János már 16. világbajnokságát hagyta maga mögött, de szinte újoncként már szerepeltek az új korszak születendő csillagai is. Ifj. 2001 a magyar jégkorong első nagy nemzetközi személyre szóló elismerésének éve. Dr. Az örökifjú Pásztor a Vörös Meteor jégkorong csapatával több alkalommal is bajnoki címet szerzett, majd a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Orvosi és Dopping Ellenőrző Bizottságának volt a vezetője. 2003-ba két kiugró eredményt is elértünk. Válogatottunk felkészülési mérkőzésen az előző évi A-csoportos vb-n bronzérmes Szlovákiát győzte le, a Volán pedig megnyerte az Interligát.
2004-ben, 66 év után Székesfehérvárott ismét találkoztunk Kanada válogatottjával. A mérkőzésen nem vallottunk szégyent 5:4-es vereségünk ellenére sem. Ugyanabban az évben a tengerentúli bajnokság szünetelése alatt aktív NHL-es játékosok szerepeltek magyar bajnoki meccseken a Ferencváros színeiben (R. A válogatott szempontjából nagyon jó döntés volt, hogy a csapat gerincét adó Alba Volán a több fokozattal gyorsabb és keményebb osztrák bajnokságban készülhetett Pat Cortina irányításával a 2008-as szapporói világbajnokságra. Kijelenthető, hogy akkora örömöt magyar jégkorongszurkoló még nem élt meg, mint amit a magyar hokisok (Szuper Levente, Hetényi Zoltán, Tokaji Viktor, Horváth András, Szélig Viktor, Sille Tamás, Svasznek Bence, Kangyal Balázs, Ennaffati Omár, Ifj. Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Vaszjunyin Artyom, Vas Márton, Peterdi Imre, Ladányi Balázs, Gröschl Tamás, Holéczy Roger, ifj. A magyar jégkorong-válogatott körül korábban nem látott médiafelhajtás alakult ki.
2009. március 24-én hajnalban hatalmas kár érte a magyar jégkorongot: szívelégtelenség következtében elhunyt a válogatott oszlopa, ifj. Ocskay Gábor. A svájci Klotenben rendezett A-csoportos világbajnokságon nagyon nehéz csoportban vitézkedtünk több mint 4000 magyar szurkoló támogatását élvezve. Még a Kanadától elszenvedett kilencgólos vereség után is még vagy negyven percig ünnepelték kedvenceiket a drukkerek - nem is nagyon tudták ezt hová tenni a juharlevelesek. A magyar jégkorong fejlődése, és az utóbbi évek sikerei meghozták a nagyszámú szurkolóközönséget, amelynek legmarkánsabb bizonyítéka a hetedik magyar rendezésű világesemény, a Papp László Budapest Sportarénában megrendezett 2011-es jégkorong Divízió I-es vb, ahol minden mérkőzés telt ház előtt zajlott. Bizonyos mérkőzésekre olyan gyorsan elfogytak a jegyek, hogy nem is lehetett kapni hetekkel-hónapokkal az esemény kezdete előtt. A világbajnoksággal egy időben az Aréna melletti Sportmúzeumban megrendeztük a magyar hoki történeti kiállítását a kanadai Hall of Fame múzeum utazó gyűjteményével együtt. A számos - mintegy 2500 db - ereklye között René Fasel az IIHF elnöke adta át a Magyar Hírességek Csarnoka tagjainak a tagságot igazoló emléklapot és szobrot.
2014-ben a Dél Korea adott otthont a válogatottunk szereplésének, ahol a generáció váltás szükségességét az 5. Az utánpótlásban is komoly eredményeket értek el a hoki akadémiák csapatai élükön az ifj. 2015. KRAKKÓ 2015. április 25. Egy új mérföldkő a magyar hokiban, mert jégkorong válogatottunk - nem a „csoda” folytán - másodszor jutott fel az elit osztályba a 16 legjobb csapat Világbajnokságába. Ezt a sikert a magyar jégkorong további fejlődésének köszönhetően óriási munkával és összefogással tudta elérni. - Magyarországon már 19 szabványméretű pálya üzemel, Szapporó előtt ez a szám nem érte el a tízet.
Új sorozatba, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) égisze alatt létrejövő Nemzetek Európai Kupájába (NEK) nevezett a magyar férfi válogatott. A hazai szövetség (MJSZ) honlapjának pénteki híradása alapján a nemzeti csapat a 2025/26-os idényben, ősztől tavaszig, egy kivétellel A csoportos és/vagy olimpiai résztvevőkkel fog játszani. A részvétellel a Magyar Jégkorong Szövetség megerősítette azon szándékát, hogy mindkét nem összes válogatottját a lehető legtöbbször a lehető legmagasabb kihívás elé állítsa és A csoportos környezetben versenyeztesse. A felnőtt Nemzetek Európai Kupája létrehozásának célja, hogy az összes válogatott szünetben versenyképes és végső soron tétmérkőzéseket vívjanak a csapatok, méghozzá az IIHF által meghatározott keretrendszerben.
„Ez jelentős előrelépés az európai jégkorongnak - fogalmazott Kolbenheyer Zsuzsanna, az MJSZ elnöke, az IIHF elnökségi tagja. Az új sorozaton belül, a válogatott felkészülési szüneteket felhasználva novemberben, decemberben és februárban versenyez majd 17 férfi válogatott. A résztvevőket mindhárom időszakban három, illetve négycsapatos csoportokban rendezik, a mérkőzéseket az adott héten csütörtöktől vasárnapig lehet megrendezni. Dátum: 2025. Dátum: 2025. Dátum: 2026.
| Idény | Résztvevő csapatok száma | Mérkőzések időpontja |
|---|---|---|
| 2025/26 | 17 férfi válogatott | November, December, Február |
Idén 90 éves a magyar jégkorong, amire természetesen már eddig is rengeteg programmal emlékeztünk meg, és így lesz ez az év második felében. Most induló sorozatunkban az 1920-as évektől veszünk górcső alá egy-egy évtizedet, idézünk fel emlékezetes mérkőzéseket, csodálatos sportembereket, legendás történeteket.

tags: #nemzetkozi #jegkorong #szovetseg #megalakulasa





