A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alapítása, első elnöke és a magyar futball kapcsolódásai
A labdarúgás, mint globális sportág, szervezett keretek között fejlődött. A nemzetközi labdarúgást irányító szervezet, a FIFA, hosszú és gazdag történelmet tudhat maga mögött, amelyben a magyar futball is számos meghatározó személyiséggel és jelentős eseménnyel képviselteti magát.
A FIFA alapítása és első elnöke
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1904. május 21-én Párizsban alakult meg. A labdarúgó-szövetség első elnöke a francia újságíró, Robert Guérin volt. Ez a történelmi lépés alapozta meg a sportág nemzetközi szabályozását és fejlődését. Jelenlegi székhelye a svájci Zürichben van, a mostani elnöke az olasz-svájci sportvezető, Gianni Infantino.
A nemzetközi szervezet a futballvilág legnagyobb eseményét, a férfi labdarúgó-világbajnokságot 1930 óta, négyévente rendezi meg. Legközelebb 2026-ban az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó ad otthont a tornának. Ezen kívül a szervezet rendezi a női labdarúgó-világbajnokságokat, a férfi és női utánpótlás vb-ket, valamint 2025-től indul a szövetség megújított sorozata, a klubvilágbajnokság. A FIFA a rendezője a férfi és női futsal-világbajnokságoknak is (a felnőttek között és utánpótlásban).
Magyar vezetők a FIFA-ban: Barcs Sándor öröksége
A magyar sportvezetés kiemelkedő alakja, Barcs Sándor is jelentős szerepet játszott a nemzetközi labdarúgásban. Barcs Sándor 1912-ben Szegeden látta meg a napvilágot. Már fiatalon a sportújságírás felé fordult: 1929-től jelentek meg cikkei a Nemzeti Sportban, amelynek 1933 és 1938 között a rovatvezetője volt. A második világháború után a Legfelső Ötös Sporttanács tagjává nevezték ki, valamint 1948-1950 között előbb az MLSZ alelnöke, 1950-től 1963-ig pedig a szövetség elnöke volt. Emellett 1950-től harminc éven át az MTI vezérigazgatója volt államtitkári rangban.
Nemzetközi pályafutása is rendkívül gazdag volt. 1962-ben választották meg az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alelnökének, tizenhat éven keresztül töltötte be ezt a pozíciót, közben 1972 júliusától 1973 márciusáig a szervezet ügyvezető elnöke is volt. 1972-től négy éven keresztül a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökeként dolgozott. Barcs tagja volt a FIFA végrehajtó bizottságnak, vezette a játékvezetői bizottságot, illetve bekerült az 1974-es világbajnokság szervezőbizottságába. Később a szervezet tiszteletbeli tagjának választották.
Barcs bemutatása, ingatlanárak és életminőség | Tudástár24
Politikai pályafutása során az egykori sportvezető a Független Kisgazda Párt tagja volt, amelynek rövid ideig alelnökeként funkcionált. Barcs 1947-1990 között 43 éven át országgyűlési képviselőként dolgozott. 1953-tól 1975-ig és 1980-tól 1989-ig az Elnöki Tanács tagjainak sorában foglalt helyet. Barcs Sándor 2007 januárjában 97 éves korában hunyt el a fővárosban.
A jelenkori magyar képviselet a FIFA-ban: Csányi Sándor
A magyar labdarúgás jelenlegi vezetője, Csányi Sándor is befolyásos pozíciókat tölt be a nemzetközi szervezetekben. Az MLSZ 2010-ben megválasztott elnöke hat évvel ezelőtt lett első alkalommal a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) vezető testületének, a FIFA-tanácsnak a tagja, majd 2018-ban választották meg a FIFA alelnökének. Az UEFA lisszaboni éves kongresszusán négy esztendőre az MLSZ elnökét választották meg a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) Európa által delegált alelnökének. Nagy elismerés a munkájának és a magyar futball eredményeinek, hogy a mostani kinevezése mellett 2015-ben megszavazták az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA) irányító végrehajtó bizottság tagjának, 2019-től mostanáig pedig az UEFA alelnöke volt. Az UEFA új alapszabálya értelmében a két pozíció együttes betöltése a jövőben nem lehetséges. Aleksander Ceferin, az UEFA újraválasztott elnöke a lisszaboni kongresszuson személyesen köszönte meg az MLSZ első emberének eddigi munkáját. Rajta kívül magyarként 1972-ben Barcs Sándor töltötte be ezt a pozíciót a FIFA-ban.
A magyar labdarúgás története és az MLSZ
Hazánkban a labdarúgók nem egy átfogó sportszervezet keretein belül szerveződtek meg, hanem tudatosan törekedtek egy teljesen önálló labdarúgó-szövetség létrehozására. A Magyar Labdarúgók Szövetsége végül 1901. január 19-én alakult meg. Az aktus helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában lévő István főherceg szálló különterme volt, ahol 13 sportegyesület és a versenypálya-szövetség küldöttje alapította az MLSZ-t. A testület elnöke titkos szavazással a Magyar Futball Club tagja, Jász Géza lett, a két alelnök Gillemot Ferenc és Füzesséry Árpád.
A kezdetek és az első mérkőzések
A Millenáris Sporttelep eredetileg kerékpárosoknak épült a millennium évében 1896-ban, ám az üzletnek induló vállalkozás befuccsolt, az építtető Wellisch Antal lebontatta az építményt, amelynek „romjain” 1897. október 31-én indult útjára a magyar labdarúgás az első nyilvános mérkőzéssel, amelyen az 1885-ben alapított BTC (labdarúgó-szakosztálya 1897-ben jött létre) 1400 néző előtt fogadta az 1894 óta működő osztrák Vienna Cricket and Football Clubot. Az akkori erőviszonyokat figyelembe véve kellemes meglepetéssel szolgált, hogy a Stobbe Ferenc - Harsády József, Ashton Tamás - Iszer Károly, Pesky Vilmos, Klebersberg Géza - Ray Ferenc, Yolland Artúr, Guttmann Alfréd, Ramaszéder István, Lindner Ernő összeállítású együttes csupán 2:0-s vereséget szenvedett.
Ray Ferenc angol diáktársai révén Lausanne-ban ismerkedett meg az új sportággal, mi több, Stobbe Ferenc felkérésére svájci tanulmányaiból hazatérve magával hozott egy igazi angol futball-labdát, ami az elsők között került magyar földre. Stobbe ugyancsak a sportág meghonosítója, ő ültette át magyar nyelvre az angol labdarúgószabályokat. Nem mellesleg ő volt a szövetségi kapitány 1904 és 1906 között, valamint 1907-ben és 1908-ban összesen tíz alkalommal.
Az 1890-es években sorra alakultak a futballklubok, a már említett BTC mellett a Magyar Úszó Egyesület (MÚE) 1893-ban, a Műegyetemi Football Club (MFC) 1897-ben, a Ferencvárosi Torna Club (FTC) 1899-ben, a Budapesti Sport Club (BSC) 1900-ban jött létre. Ez az öt együttes vett részt az első, 1901-ben kiírt nyolcfordulós bajnokságban, amelyet a BTC nyert meg veretlenül. Az 1898-as év meghozta az első „igazi”, két klub közötti találkozót. Hetekkel később megrendezték az első bajnoki mérkőzést. Majd 1902 őszén, Bécsben, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia két országának csapata ma is hivatalosnak tartott, válogatott mérkőzést játszott egymással. Ez volt az első válogatott mérkőzés a kontinensünkön, az első olyan európai résztvevőkkel rendezett meccs, amelyen nem szerepelt valamelyik brit csapat.
Az MLSZ megalakulása után 1901. február 4-én arról döntöttek, hogy angol mintára kiírják a bajnokságot, a győztes két pontot kap, a döntetlenért egy pont jár, leszögezték, hogy egy idényben a csapatok kétszer mérkőznek egymással. Az első bajnokit február 17-én játszotta a BTC és a BSC, a premieren az előbbi Róka János három és Ray egy góljával 4:0-ra győzött. A BTC 16 ponttal, hatpontos előnnyel zárt az első bajnoki idény végén a MUE előtt, a gólkirály az aranyérmes csatára, Manno Miltiádesz lett 17 góllal. A Sport-Világ értékelése szerint: „A footballjáték manapság hazánkban úgyszólván minden sport fölött dominál.”
Olyan hírességek is rúgták a labdát ez idő tájt klubjainkban, akik más sportágban szereztek maguknak nevet. Első olimpiai bajnokunk, az 1896-ban Athénban győztes úszó, Hajós Alfréd Guttmann Arnoldként lépett pályára a BTC színeiben, tagja volt a válogatottnak Magyarország első hivatalos nemzetek közötti mérkőzésén. Az ugyancsak úszásban olimpiai aranyérmes, sőt, kétszeres (St. Louis, 1904) bajnok, Halmay Zoltán futballban nem vitte a válogatottságig, de stabil jobbhátvédje volt a Magyar Football Clubnak.
A Magyar Labdarúgó-szövetség adatai
| Adat | Érték |
|---|---|
| Alapítva | 1901. január 19. |
| Első elnöke | Jász Géza |
| A válogatott első mérkőzése | 1902. október 12., Ausztria-Magyarország 5:0 |
| Válogatott mérkőzések száma | 1009 (475 győzelem, 220 döntetlen, 314 vereség) |
| Legnagyobb győzelmek | Magyarország-Franciaország 13:1 (1927. június 12.), Oroszország-Magyarország 0:12 (1912. július 14.), Magyarország-Albánia 12:0 (1950. szeptember 24.) |
| Legsúlyosabb vereség | Hollandia-Magyarország 8-1 (2013. október 11.) |
| Válogatottsági rekorder | Dzsudzsák Balázs (109) |
| Gólrekorder | Puskás Ferenc (84) |
| Aranylabdás | Albert Flórián |
| Helyezés a FIFA-rangsorban | 40. |
| A magyar válogatott legjobb eredményei | 2x vb-2. (1938, 1954), 3x vb-negyeddöntő (1934, 1962, 1966); Eb-3. (1964), Eb-4. (1972); Ek-győztes (1953); 3x olimpiai bajnok (1952, 1964, 1968), olimpiai 2. (1972), olimpiai 3. (1960) |
| Rekorderbajnok | Ferencváros (36) |
Az Aranycsapat öröksége és a magyar futball fejlődése
A magyar futball történelme során az Aranycsapat kiemelkedő fejezetet jelent. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke szerint: „Amikor róluk beszélünk, az 1938-as világbajnokságig kell visszakanyarodni, amelyen ezüstérmes lett a magyar csapat. Az általuk képviselt futballkultúrán nőtt fel az a generáció, amelyet a világ magyar Aranycsapatként ismer. Az a gárda, amelyben a legszigorúbb számítás szerint is öt-hat világklasszis játszott együtt, a csapatkapitány, mindmáig a futballtörténelem legjobbjai közé sorolt Puskás Ferenc vezérletével, mellette Bozsik József, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor vagy Grosics Gyula és Czibor Zoltán neve is ismert.” Kötelező tisztelettel emlékeznünk arra, hogy a 125 éves történelmünkben voltak olyan évtizedek, amikor a magyar edzők meghatározó szerepet töltöttek be a nemzetközi labdarúgásban, annak fejlesztésében. Közel száz évvel ezelőtt, az 1928-as amszterdami olimpia után az volt az általános vélemény, hogy a kor futballjának három erőcentruma létezik: a brit, a dél-amerikai és a közép-európai; ez utóbbinak a meghatározó szereplője volt a magyar labdarúgás. A nemzetközi futballban sikert elért edzőink mellett büszkék vagyunk az 1967-ben aranylabdát nyert Albert Flóriánra, és meg kell említeni ezüst- és bronzcipős góllövőinket is: Dunai Antal, Fazekas László, Fekete László, Nyilasi Tibor és Várady Béla.
A pozitív emlékek említése után sajnos szólnunk kell arról, hogy a nyolcvanas évektől megtorpant a magyar labdarúgás, stagnálás, visszaesés következett be, lemaradtunk és egyre távolabb kerültünk a rohamosan fejlődő nemzetközi labdarúgás vezető országaitól. Majd' két évtized hanyatlás után az elmúlt tizenöt év erőfeszítéseinek köszönhetően, mondhatjuk, hogy elindultunk felfelé. A válogatott 44 évi szünet után kijutott az Eb-re, és most már sorozatban harmadszor tette ezt. Elődeinkhez hasonlóan a jelenkorban is érünk el visszhangos sikereket. Példaként említhető, hogy 2022-ben, történetünkben először győztünk le néhány hónapon belül, ráadásul egymást követő két mérkőzésén két korábbi világbajnokot, ráadásul mindkettőt idegenben. Emlékezetes a németek lipcsei legyőzése is, de az igazi büszkeség, hogy Sallai Roland vezérletével az utódok nagyobb különbséggel, 4-0-ra nyertek az angolok ellen idegenben, mint hajdanán az Aranycsapat 6:3-as győzelme volt.
A klubszinten is látható a fejlődés: a Ferencváros hét éve folyamatosan eléri az európai kupasorozatok csoportkörét, sőt az utóbbi években három alkalommal még a tavaszi kieséses szakaszba is eljutott. Nagy eredménynek tartjuk azt is, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar amatőr és professzionális labdarúgás a világ egyik legjobb infrastruktúrájával rendelkezik. Az elmúlt másfél évtizedben 1600 pályát építettünk és 3800 pályát újítottunk fel a sportszervezetekkel közösen. A regisztrált labdarúgók száma több mint háromszorosára, 300 ezerre nőtt. Csányi Sándor elmondta: „Ezért köszönetünket fejezem ki a kormánynak, és személy szerint miniszterelnök úrnak, aki a sok támadás ellenére, politikai kockázatot is vállalva, kitartott a sport támogatása mellett.”
Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke kiemelte: „Mi ahhoz a generációhoz tartozunk, amely történeteken nőtt fel. Olyan történetekről, amelyek Puskás Ferencről szóltak, a nagyszerű magyar válogatottról, amelyet Jugoszláviában csak könnyűlovasságként ismertünk. A magyar labdarúgás új felemelkedése, amelynek napjainkban vagyunk tanúi, igencsak megindító. Újra büszkeség és identitásforrássá válik a labdarúgás az országban. A válogatott nagy szívvel játszik, figyeltem, milyen fegyelmezetten, milyen jó elképzeléssel, és egy olyan szövetség támogatásával, amely pontosan tudja, merre is tart.”
Gianni Infantino, a FIFA elnöke is elismeréssel szólt a magyar futballról: „125 év valóban olyasmi, amit méltó módon kell megünnepelni. Amikor az ember földet ér Budapesten, behajt a városba, megismeri gyönyörű utcáit, egyből érződik a történelem, a kultúra, látszódnak az épületek, az utcák, a gyönyörű hidak és érződik a nagyság. Ha ezt meglátjuk, és a labdarúgásra gondolunk, akkor mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy mit ért el a magyar futball az elmúlt 125 év során. A labdarúgás története ezen elképesztő ország történetének szerves részévé vált. Talán három olyan válogatott van, amelyet az emberek világszerte fel tudnak idézni, még akkor is, ha ezek a csapatok nem nyertek világbajnoki címet: az 1982-es Zico-féle Brazília, az 1974-es, Johan Cruyff fémjelezte Hollandia és Puskás Ferenc Magyarországa 1954-ből.”
Puskás Ferenc és a FIFA elismerései
Puskás Ferenc, a magyar futball legendája, nem csupán játékaival, hanem személyével is mély nyomot hagyott a FIFA történetében. Puskás két vb-n szerepelt: 1954-ben második volt a magyar válogatottal, 1962-ben pedig a csoportkörből nem jutott tovább a spanyolokkal. Puskás Ferenc (felső sorban balról az első) a FIFA-csapatban, vagyis a világválogatottban 1963. október 23-án a londoni Wembleyben az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) 100. születésnapjára rendezett gálamérkőzésen. Az akkor 36 éves magyar klasszis csereként lépett pályára Eusébiót váltva.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség legmagasabb kitüntetése a FIFA-érdemrend, amelyet az éves FIFA Kongresszuson adnak át a labdarúgás területén nyújtott kiemelkedő munka elismeréseként. Ezt a kitüntetést Puskás Ferenc 1994-ben kapta meg. A díj megalapítását Sepp Blatter, a FIFA akkori elnöke 2009. október 20-án a Puskás Akadémián jelentette be. Az év legszebb góljáért járó rangos elismerést először 2009 decemberében a zürichi FIFA-gálán a portugál szupersztár, Cristiano Ronaldo vehette át Puskás Ferenc feleségétől, Hunyadvári Erzsébettől.
tags: #nemzetkozi #labdarugo #szovetseg #elso #elnoke
