A magyar futballklubok nemzetközi szereplése: Történelem és jelenlegi kihívások
A magyar labdarúgás története során hullámzó teljesítményt mutatott a nemzetközi porondon. A dicső múlt és az egykori kiváló eredmények mellett napjainkban a klubfutball számos kihívással néz szembe, amelyek befolyásolják nemzetközi versenyképességét és anyagi stabilitását. Ez a cikk a magyar klubfutball nemzetközi szinten elért eredményeinek és jelenlegi helyzetének részletes áttekintését nyújtja.
A labdarúgás hazai gyökerei és az első nemzetközi mérkőzések
A labdarúgás Magyarországon az 1890-es években kezdett gyökeret verni. Ray Ferenc Svájcból hazatérve hozott magával egy labdát, és a Budapesti Torna Club (BTC) tornászainak edzésén dobta a sportolók közé, ezzel elindítva egy lavinát. 1896-ban a labdarúgás elsősorban két egyesület tornászai között vált népszerűvé: a BTC-nél Stobbe Ferenc és Ottó József pártfogásába vették a játékot. Ottó József, fővárosi reáliskolai tanár, már 1893 októberében "játéktanfolyamon" ismertette és bemutatta a "rugdaló"-nak nevezett labdajátékot, lelkesen népszerűsítve azt diákjai körében, és aktív szerepet játszott a BTC megalakításában is.
Az első szervezett mérkőzésre Magyarországon 1896. november 1-jén került sor a Pékerdőben, Löwenrosen-Lányi Károly szervezésében. A Budapesti Torna Club Első Magyar Football Teamjének első edzése 1897. január 31-én volt, és február 28-ára már szépszámú érdeklődőt vonzott a Millenáris pályára, ahol beléptidíj fizetése után tekinthették meg az edzéseket. A magyar labdarúgás történetének első hivatalos, nyilvános mérkőzését 1897. május 9-én játszották a Millenárison, mindkét csapatot a BTC-sek alkották. A magyar labdarúgás első nemzetközi mérkőzésére 1897. október 31-én került sor, szintén a BTC csapatával. A labdarúgó csapatok sorra alakultak meg, a BTC-t a Magyar Úszó egyesület (MUE) követte, majd a III. Ker. TVE és az Óbudai TE gárdája, a Budai Football Csapat, az I. Műegyetemi Atlétikai és Football Club (Műegyetem), a Magyar Athletikai Club (MAC) és a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) is megalakult. 1898. január 1-jén a BTC, a MUE és a Műegyetem labdarúgómérkőzéssel köszöntötték az Új Évet, és ebben az évben 12 fővárosi és 2 nemzetközi mérkőzést játszottak a klubcsapatok, a második nemzetközi mérkőzést is a Vienna Cricket and Football Club játszotta Budapesten, ismét a BTC ellen.
A sportág angol szakkifejezéseit magyar szavakkal helyettesítő első szabálykönyv, az "Angol Rúgosdi (Football)" címet viselő írás 1896 decemberében jelent meg Bély Mihály, a Budapesti (Budai) Torna Egyesület (BBTE) edzőjének tollából, ami joggal tekinthető az első magyar szabálykönyvnek is.
Az aranykor: A két világháború közötti nemzetközi sikerek
A két világháború közötti korszak a magyar labdarúgás egyik fénykora volt, bár a hazai futball ezen időszakát sokan elfelejtették. Ekkor kezdtek a magyar játékosok és edzők külföldre vándorolni, több esetben ismert, nyugati klubok legendáivá válva. Sárosi György, akit a „magyar futball doktorának” is nevezhetünk profi pályafutása alatt jogi végzettséget szerzett, majd edzőként folytatta Olaszországban, ahol 1952-ben a Juventusszal bajnoki címet nyert. Károly Jenő, a „tanár úrnak” becézett, korábbi MTK-s játékos is kiemelkedő sikereket ért el Olaszországban, 1926-ban a Juventusszal olasz bajnokságot nyert.
Ez az időszak hozta el a labdarúgás professzionalizálódását Magyarországon. 1926-ig hivatalosan kizárólag amatőrbajnokságok voltak hazánkban, de a valóságban álamatőr szellemiség uralkodott. A másodosztálytól kezdődően volt meccspénz, és a csapatok támogatói gyakran elintézték, hogy a futballisták magas fizetésű állásokat kapjanak. 1926-ban huszonnégy klub vált hivatalosan profivá, köztük vidékiek is, és az első osztály tíz csapattal indult. A klubok lassan elszakadtak a monarchiabeli egyletjellegtől, cégesíteni kezdték őket.
Közép-Európai Kupa és Bajnokok Tornája
A korszak másik fontos fejleménye a hivatalos, regionális nemzetközi klubbajnokságok megjelenése. A mi térségünket a Közép-Európai Kupa foglalta magába, magyar, osztrák, csehszlovák, jugoszláv és olasz klubok részvételével. A magyar csapatok itt sem vallottak szégyent, a professzionalizálódás jót tett a nemzetközi versenyképességnek. Az Újpest például 1930-ban, megszakítva az MTK és a Fradi negyedszázados rivalizálását, először tudott bajnoki címet nyerni. Ugyanebben az évben európai szinten megrendezték a Bajnokok Tornáját, ahová tizenhat európai bajnokság legjobb csapatait hívták el. Az Újpest ezt a tornát is megnyerte, a döntőben a Slavia Prahát múlta felül 3:0-ra, Fogl József vezette védelmével megállítva az ellenfél kiválóságait.
Ezzel együtt a korszak hazai versengéseit a Fradi dominálta: a csapat 1926 és 1941 között hét bajnoki trófeát szerzett. Sikerük többek között annak volt köszönhető, hogy pénzügyi lehetőségeik a legbőségesebbek voltak, és a politikai beágyazottságuk is a zöld-fehéreknek volt a legjobb, mivel a rezsim a Fradit tekintette „nemzeti” klubcsapatnak. Az első vidéki bajnokcsapat, a Nagyváradi AC 1944-ben, a második bécsi döntésnek köszönhetően nyerte meg az utolsó bajnokságot, amit a világháború idején végig lehetett játszani, tizenhárom ponttal megelőzve a Ferencvárost.
"A Harsányitól megkérdezitek, hogy hova a p...ba rúgja ki a labdát?" - Véber György kiakadt
Politika és labdarúgás a Horthy-korszakban
A Horthy-rendszer futballpolitikája mögött két főbb mozgatórugót fedezhetünk fel. Egyfelől ez az időszak a trianoni revízió szellemében telt. A sportokra általában véve úgy tekintettek, mint egy testedzési lehetőségre, ami végső soron a katonai szerepvállalásra készíthet fel. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a sportot mélyen becsatornázta az oktatásba, ezzel megalapozva a két világháború közötti és az azt követő sikereket is. A futball tehát egyrészt megtette azt, amit a hadseregen keresztül nem lehetett megoldani.
Ezenkívül konszolidációs feladatot is ellátott: a munkásságot depolitizálni kellett, és a futballra úgy tekintettek, mint egy társadalmi szelepre, ami leköti az osztály figyelmét, megnyitva az utat a jobboldali vezetéshez lojális állampolgárokká váláshoz. A rezsim a Ferencvárost tekintette „nemzeti” klubcsapatnak, míg a riválisait, mint az MTK-t, igyekezett féken tartani. Az MTK nevét Hungáriára változtatta, de a zsidótörvények miatt 1939-ben kormánybiztos irányítása alá vonták, majd 1940-ben feloszlatták. A klub vezetői az utolsó szó jogán a Vasas mint antifasiszta klub támogatására biztatták a szurkolókat. A magyar labdarúgást a Horthy-korszak utolsó éveiben kétségkívül elragadta az a politika, amely végsősoron világháborús vereségünkhöz vezetett. A klubcsapatok ellehetetlenítése, a sport propagandacélú felhasználása mind beárnyékolja az időszakot.
Nemzetközi rivalizálás és az 1938-as világbajnoki döntő
A válogatott számára az osztrákok a Horthy-korban is az egyik legfőbb riválist jelentették. Bár a mérlegünk pozitív maradt velük szemben, az egyik legfájóbb vereséget tőlük szenvedtük el: az 1934-es világbajnokság negyeddöntőjében az osztrákok állították meg a nemzeti tizenegyet. A húszas évek közepére azonban új kihívó jelent meg: Olaszország, Vittorio Pozzo szövetségi kapitány vezetésével, aki a Meazza-Ferrari-duóra építve megalkotta az úgynevezett catenaccio játékrendszert. Az olaszok kemény védőmunkája, amely helyenként a sportszerűség határait súrolta, kellemetlen pillanatokat okozott az ellenfeleknek. A magyar csapat ezt először 1928-ban tapasztalta meg. A bírói részrehajlás sem volt példa nélküli a korszakban, gyakran előfordult, hogy a hazai csapatot enyhe ítéletekkel segítették. E mérkőzés után az olasz válogatott a magyar csapat nemezisévé vált, dominanciájuk még az 1938-as világbajnoki döntőben is kitartott.
Ez volt az első alkalom, hogy hazánk válogatottja eljutott a fináléig, azonban az azzurrikkal nem tudtunk mit kezdeni, Pozzo fiai 4:2-re nyertek. A Nemzeti Sport arról írt a mérkőzés után, hogy az olaszokat már tizenhárom éve nem tudjuk megverni. Az igazsághoz tartozik, hogy az olasz csapat akkoriban tényleg a világfutball legjobbja volt, négy évvel korábban is ők diadalmaskodtak a világbajnokságon. Bár a magyar csapat könnyű ágon jutott a fináléig - legkeményebb ellenfele az elődöntőben Svédország volt -, a döntőben tartalékosan állt fel. A középfedezet posztjáról fájóan hiányzott a Hungária játékosa, Turay József, aki a mérkőzés előtt jelentett beteget. Bár a nemzeti tizenegy nagyot küzdött, a végén nem lehetett kérdés, hogy a jobbik csapat nyert.
A Horthy-korszakból még egy rivalizálást érdemes kiemelnünk: Németország szintén a kontinentális futball elitjébe tartozott. Az 1936. március 15-i budapesti magyar-német mérkőzésre kivonult a magyar politikai elit színe-java, többek közt Gömbös Gyula miniszterelnök. A tudósítás szerint a mérkőzés pontos eredményét is megtippelte félidőben: Gömbös jóslata 3:2 volt. Negyvenöt perc után még 1:1-re állt a meccs, aztán a második félidőben először a németek szereztek vezetést, de végül Cseh és Sárosi góljaival fordítani tudtunk.
A modern magyar klubfutball kihívásai és az adatelemzés szerepe
Napjainkban a magyar klubfutball nemzetközi szinten továbbra is súlytalan, és a klubok többsége korábban a csőd szélén táncolt vagy össze is omlott anyagilag. 2015 nyarán az NBI tizenhat helyett tizenkét csapatos lett, mert egyszerre ment tönkre több csapat. Jelenleg a klubcsapatok nemzetközi eredménye alapján Magyarország az Európai rangsor 33. helyén áll. Az elmúlt években a magyar élcsapatokat működtető cégek majdnem mindegyike nyereségessé vált, de nem a Bajnokok Ligája vagy Európa-liga csoportkörébe jutásból származó bevételek, sem a megnövekedett szurkolói érdeklődés miatt, hanem a Magyar Labdarúgó Szövetségtől érkező támogatásokból, a költségvetés helyett a sportba terelt társasági adó-pénzekből (TAO), önkormányzati támogatásokból és zömmel állami vagy közbeszerzéseken sikeres cégek politikai indíttatású támogatásaiból.
A Videoton például tavaly 1,8 milliárd forintos támogatást számolt el, és a 2015-ös 1,1 milliárdos veszteségét 133 milliós nyereséggé fordította át. A Ferencváros és a Videoton költségvetése már összevethető nyugati klubokéval, de a nemzetközi szereplés továbbra is gyenge. A Fradi tavaly az albán bajnokság második helyezettje ellen is kiesett a Bajnokok Ligája selejtezőjében.
UEFA pénzdíjak és a magyar klubok helyzete
A nemzetközi kupákban való korai kizúgás ellenére az UEFA jelentős pénzeket fizet a csapatoknak. Az alábbi táblázat bemutatja, milyen díjakra számíthatnak a klubok az európai kupasorozatokban:
| Eredmény | Pénzdíj (Forint) |
|---|---|
| Bajnokok Ligája 2. selejtezőkörbe jutás | 94,5 millió |
| Bajnokok Ligája 3. selejtezőkörbe jutás | 126 millió |
| Bajnokok Ligája 4. selejtezőkör vesztese | 945 millió |
| Európa-liga főtáblára jutás | 756 millió |
| Európa-liga győzelem a főtáblán | 113 millió |
| Európa-liga döntetlen a főtáblán | 38 millió |
A Bajnokok Ligájából a Fradi a 2. selejtezőkörben esett ki. Az Európa-ligában, ahol három magyar csapat indul és általában hamar befejezi, kisebbek a pénzek, de még így is degeszre kereshetné magát egy magyar klub, ha legalább a legjobb 48 csapat közé jutna. George F. Hemingway, a Honvéd tulajdonosa szerint nem éri meg drágább játékosokkal növelni a továbbjutás esélyét, mert beépíteni sincs idő őket, és ha hamar kiesik a csapat, egész idényre fizetni kell az új játékosokat.
A magyar labdarúgás fejlesztésének alig van köze a valósághoz abban az értelemben, hogy a magyar hivatásos futball homokra épült ház, hiányoznak a gazdasági alapjai. Az UEFA legfrissebb kimutatása szerint a 2023/2024-es szezonban az OTP Bank Liga csapatai Európában a 20. helyen állnak bevételszerkezetük alapján. A mérkőzésnapi bevételek mindössze 2%-ot tettek ki az összbevételből, ami messze a legrosszabb ebben a körben, és az UEFA pénzdíjakból való részesedésében sincs rosszabb nálunk (7%). Ezzel szemben kiugróan magas az „egyéb nem kereskedelmi” bevételek aránya, ami a magyar hivatásos futball bevételeinek felét adja, és ezek többségét támogatások és adományok teszik ki.
Példaként, a DVSC főként saját nevelésű játékosokra támaszkodva volt a 2000-es évek legsikeresebb csapata, de ebben a szezonban a 21 év alatti játékosok összesen 5 perc játékidőt kaptak. A Videotonban ugyanennyi idő alatt 8 perc játék jutott fiatal focistáknak, a Mezőkövesdben nem akadt egyetlen olyan perc sem, amikor fiatal játékos küzdött. Mindez úgy történik, hogy évről évre sok milliárdot nyalnak fel TAO-pénzekből, elvileg az utánpótlásra.
Adatelemzés a modern futballban: a Cube szerepe
A sportban és a labdarúgásban nagyon fontos az adatok feldolgozása és értelmezése, elsősorban a játékosok teljesítményének elemzése és megfigyelése szempontjából. A Cube szakemberei több mint két évtizede foglalkoznak adatalapú megoldásokkal, és nyolc éve használják fel tudásukat a futballra. A cég az indulásától kezdve szoros együttműködésben dolgozik a Magyar Labdarúgó-szövetséggel (MLSZ), különböző adatelemző eszközökkel támogatva a magyar válogatott szakmai stábjának munkáját. Hajnal Tamás, a Ferencváros sportigazgatója szerint a Cube-bal kiépített kapcsolat pozitívan támogatta a klub működését.
Bognár Ákos, a Cube adatelemzője elmondása szerint szolgáltatásuk nemzetközi szinten is versenyképes. Céljuk belga partneri kapcsolatok létesítése, és a kluboknak a leghatékonyabb szolgáltatás nyújtása adatelemzés, speciális adatbázis-fejlesztés és tanácsadás formájában. Kovács Ronald, a Cube vezető elemzője kiemelte, hogy Belgium olyan közeg, ahol a klubok közül több a futballvilág szűk élvonalába tartozik az adatok felhasználását illetően. Jóval telítettebb ebből a szempontból a nyugati piac, mint a kelet-európai, de magyar cégként is lehet érvényesülni fejlettebb piacokon. A klubok döntéshozói részéről általánosságban nagy nyitottságot tapasztaltak az új megoldások iránt, amelyekkel hatékonyabbá tudják tenni a működésüket.
Az adatok két leginkább fontos módon segíthetik a klubok munkáját: jelentős időmegtakarítást jelentenek a szakemberek számára, és konkrét bizonyítékokon alapuló, igazolható hátteret adnak a döntéshozatalhoz. Adatelemzéssel sokkal szélesebb körben lehet játékosokat értékelni, mint videóelemzéssel. A Cube segítségével rövid időn belül áttekinthető több száz bajnokság és több idény teljesítményadata, míg a videóalapú értékelés játékosonként időigényes. Belgiumban jellemzően minden klub használ legalább három-négy adatelemző terméket, sőt, saját fejlesztésű megoldásokkal dolgoznak. A belga csapatoknál jellemzően minden posztra lebontják 10-15 jellemzőre a játékosok karakterisztikáját és a teljesítményükkel kapcsolatos elvárásokat, majd ezeket átfuttatják egy óriási adatbázison, amely kidobja a csapat játékára vonatkozó elvárásoknak megfelelő labdarúgókat. Egy-egy klub évente eurószázezres vagy akár eurómilliós nagyságrendű összeget ad ki erre a kiválasztási folyamatra, amivel viszont több millió eurót spórolhat meg, mivel nem vesz nem megfelelő játékost.
Nagy versenyelőnyt jelent, ha például egy klub sportigazgatója néhány kattintással képes széles körű információt szerezni egy játékosról, vagy akár össze tudja hasonlítani a teljesítményüket. A Zulte-Waregem belga első osztályú középcsapatként az elmúlt átigazolási időszakokban rendre hat-hét millió euróért tudott értékesíteni olyan labdarúgókat, akiket ezen módszerek segítségével választottak ki. Ezek a csapatok jelentős nyereséget termelnek játékosértékesítésből, ami a stratégiai gondolkodás és az adatelemzés szerepének visszaigazolása.
Hazai szinten a Ferencváros kiemelkedő, amely több edzővel, ugyanazzal a sportigazgatóval bizonyította, képes hatékony döntéseket hozni az átigazolási piacon, és a Cube kiemelt partnereként jelentős hangsúlyt fektetnek az adatelemzésre is. Az átgondolt szakmai munka eredményességét jól alátámasztja az elmúlt években elért pozitív mérleg az átigazolási piacon, úgy, hogy közben az eredményességük a pályán sem romlott, sőt, az európai porondon még javuló tendenciát is látni.
A Cube munkatársai a futballszakmai tudásukat informatikai, statisztikai és mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakértelemmel ötvözik, így a partnerek nemcsak az adatot, hanem az abból kinyerhető információt kapják meg közérthető vizualizációk segítségével. Az adatok értelmezéséhez számos mesterséges intelligencia-algoritmust használnak, és 2018-ban ők fejlesztették a magyar futballra alkalmazott első xG (várható gól)-modellt. Platformjuk folyamatosan fejlődik, hamarosan például AI-alapú elemzőasszisztenssel bővül a szolgáltatások köre. A Cube 2025-ben elkezdte nemzetközi terjeszkedését, belépett az amerikai piacra, megjelent Belgiumban, és több európai országot érintő stratégiai partnerség előkészítése, valamint a Közel-Keletet lefedő regionális képviselet létrehozása is folyamatban van.
tags: #nemzetkozi #szinten #leg #erebmenyesebb #magyar #futball
