A Népsport, az 1971-es Szeptember és a Magyar Sportemlékek Keresztmetszete
Ez a cikk a magyar sportélet több aspektusát vizsgálja, különös tekintettel a Népsport szerepére, az 1971-es év eseményeire, a szeptemberi hónap jelentőségére, valamint a kosárlabda és az ifjúsági válogatottak helyzetére a korabeli sporttörténetben. Az alábbiakban a rendelkezésre álló források alapján mutatjuk be ezeket a mozaikokat.
A Népsport Szerepe a Sporttudósításban
A Népsport, mint az egyik legmeghatározóbb sportújság, rendszeresen szolgáltatott részletes információkat és értékeléseket a magyar sportolók teljesítményéről. Ez a lap gyakran alapul szolgált a sportolók rangsorolásához és elismeréséhez.
A Népsport osztályzata alapján Szalay Miklós 6.73-as átlaggal a ferencvárosi Szűcs Lajossal holtversenyben a harmadik lett az összetett rangsorban (kettőjüket két kapus, a pécsi Rapp és a komlói Buús előzte meg). Ez a példa jól mutatja a lap részletes elemzéseinek súlyát a labdarúgásban.
A sportújságírásban betöltött szerepét emeli ki Gyenes J. András pályafutása is, aki Életének 75. évében elhunyt, mint a Népsport, illetve a Nemzeti Sport egykori főszerkesztő-helyettese. Munkássága szorosan összefonódott a magyar sportmédia fejlődésével.
Az 1971-es Év Labdarúgó Sikerei és Sportági Vonatkozásai
Az 1971-es év meghatározó volt számos magyar sportklub számára, különösen a labdarúgásban, ahol kiemelkedő teljesítmények születtek.
Nógrád megyében a legsikeresebb labdarúgó-szakosztály a Salgótarjáni BTC. A fennállásának legjobb eredményét az 1971-1972-es bajnoki évadban érte el, amikor is az NB I.-ben a harmadik helyen végzett, majd az UEFA-kupában is indulhatott.
Szabó Géza pályaedző visszaemlékezése szerint a siker titka több évre vezethető vissza. A fekete-fehér egyesület akkori vezetői, játékosmegfigyelői jó szemmel, szakértelemmel választották ki a fiatal tehetségeket, akik szívesen jöttek Salgótarjánba. A keret nagy része már 1968-tól, Marosvári Béla edzősége idején együtt volt. Moór Ede vezetőedző 1970 nyarán vette át a csapatot, melyet erőnlétileg és játékstílus tekintetében új pályára sikerült állítani. Ennek eredményeként az 1970-1971-es bajnoki évadban a hetedik, aztán egy év múlva, az 1971-1972-es szezonban a harmadik helyen végeztek. Az SBTC vezetősége 1971-1972-ben Végvári József sportköri elnökből, Ferencz Gyula labdarúgó-szakosztály elnökből, Szopóczi Ferenc szakosztályvezetőből, Moór Ede edzőből, Szabó Géza pályaedzőből és Oláh Dezső intézőből állt.
A csapatjátékosok közül többen is meghatározóak voltak ebben az időszakban. Kovács István, középcsatár, Nagybátonyból az SBTC-hez került 1971-ben, ahol 1975-ig játszott. Miklós József is ebben az időszakban csatlakozott az SBTC első osztályú csapatához, 1971. november 28. és 1977. május 4. között 60 bajnoki mérkőzésen szerepelt. Szoó József jobbszélsőként szintén az SBTC színeiben kétszer volt a vidék legjobbja (1970-1971-ben hetedik, 1971-1972-ben bronzérmes), és szerepelt az UEFA-kupában.
Az 1971-es évben emellett több sajtótermék is megjelent, például az Akadémiai Közlöny XX. évfolyama, amely 1971 és 1972 január-december között jelent meg, valamint a Barométer című kiadvány I. évfolyamának januári száma.
Salgótarjáni BTC - Szarvasi FC: 2-4 (2017.10.25.)
Az 1971-1972-es bajnoki évadban az SBTC összesen 20 játékost küldött pályára. Az alábbi táblázatban láthatók a játékosok szereplései és a szerzett gólok száma:
| Játékos neve | Pályára lépések száma | Gólok száma |
|---|---|---|
| Kmetty | 30 | 2 |
| Répás | 30 | 4 |
| Vertig | 30 | 1 |
| Básti | 30 | 6 |
| Horváth | 30 | 8 |
| Jeck | 28 | 10 |
| Magyar | 26 | 0 |
| Varga | 26 | 1 |
| Gecse | 24 | 0 |
| Kajdy | 22 | 2 |
| Kovács I. | 22 | 8 |
| Szalay | 20 | 2 |
| Szoó | 13 | 4 |
| Barta | 11 | 2 |
| Sáfrány | 9 | 0 |
| Szőke | 6 | 0 |
| Miklós | 5 | 0 |
| Baranyai | 2 | 0 |
| Toldi | 2 | 0 |
| Loch | 1 | 0 |
| Összesen 51 gólon osztoztak, plusz egy öngól (Juhász, FTC). | ||
A bajnokságban öt játékos minden mérkőzésen a pályára lépett. Közülük Kmetty és Répás játszotta végig a 2700 percet.
Szeptemberi Emlékezések és Események
A szeptemberi hónap a sportvilágban gyakran a bajnokságok kezdetét, de egyúttal megemlékezéseket is hoz. A rendelkezésre álló anyag több szeptemberi vonatkozású információt is tartalmaz, melyek az 1971-es évhez vagy a sportágak történetéhez kapcsolódnak.
A Barométer I. évfolyamának 9. száma 1971 szeptemberében jelent meg, bepillantást engedve az akkori sajtó és sporttudósítások világába.
A SZEPTEMBER hónaphoz kötődő gyászjelentések között több sportoló és sportvezető nevét is megtaláljuk, akik az életüket a sportnak szentelték. Ilyen volt például Magócsi Zoltán, a Monor SE öregfiúk-csapatának játékosa, aki 52 éves korában, mérkőzés közben hunyt el. Továbbá Varga László, a Vasas korábbi kapusa, aki 79 éves korában hunyt el, és jelentős sikereket ért el az angyalföldi labdarúgásban.
A Kosárlabda Sport Emlékei és Személyiségei
A kosárlabda, bár az 1971-es ifjúsági válogatottra vonatkozóan nincs közvetlen információ a forrásban, fontos része volt a magyar sportpalettának, számos elhivatott személyiséggel.
Az anyagból megtudhatjuk, hogy 69 éves korában elhunyt Buday Zsolt, korábbi kosárlabda-játékvezető, majd ellenőr. Ez a hír rávilágít a kosárlabda szakmai háttérben dolgozó, kevésbé ismert, de annál fontosabb alakjaira.
A kosárlabda fejlesztésének szándéka már korábban is megfigyelhető volt. 1964. február 10-én, a Petőfi SE megalakulásakor a tervek szerint tenisz és kosárlabda szakosztály létesítését tervezték. Később, 1967. október 31-én a Felsőfokú Kohóipari Technikum sportköre, a Dunaújvárosi Kohász már a jövőre gondolt a kosarasok terén, ami a sportág iránti elkötelezettséget mutatja.
Az Ifjúsági Válogatottak Szerepe a Különböző Sportágakban
Az ifjúsági válogatottak, vagy utánpótlás-válogatottak, a magyar sport fejlődésének alappilléreit jelentették, biztosítva a tehetségek felismerését és kibontakozását a legkülönfélébb sportágakban.
A labdarúgásban számos játékos jutott el ifjúsági vagy utánpótlás szintig. Szoó József, az SBTC kiemelkedő játékosa, tagja volt ifi- és a magyar olimpiai válogatottnak. Jeck Ferenc egy alkalommal szerepelt az utánpótlás-válogatottban. Szőke István egyszeres utánpótlás-válogatott volt 1966-ban Lengyelország ellen. Toldi Miklós 1957-59 között 18 alkalommal volt Dél-Budapest ifjúsági válogatott. Vertig József magyar utánpótlás-válogatott volt 1964-67 között, és egyszeres Budapest Ligaválogatott 1972-ben. Varga László, a Vasas korábbi kapusa, a kitűnő futballista tízszer került be az ifjúsági válogatottba, hétszeres utánpótlás-válogatott volt.
Más sportágakban is hasonlóan fontos szerepet töltöttek be az ifjúsági csapatok. Pásztor György, a jégkorong legendája, 1941-ben a magyar levente- (ifjúsági) válogatott tagja lett, megalapozva ezzel kivételes pályafutását.
Salgótarjáni BTC - Szarvasi FC: 2-4 (2017.10.25.)
tags: #nepsport #1971 #szeptember #kosarlabda #ifjusagi #valogatott
