Nigel Benn: A „Sötét Romboló” ringbeli és azon túli öröksége
Nigel Benn sosem játszotta meg magát. A két súlycsoportos világbajnok, rajongók millióinak dobogtatta meg a szívét a brit középsúlyúak valószínűleg legerősebb és legjobb korszakában. A „Sötét Romboló”, mert Benn-t így nevezték, az első 22 meccsét kiütéssel nyerte meg, és közöttük mindössze csak kettő olyan volt, ami a harmadik menetnél tovább ment. A volt katona, könyörtelen ütésekkel támadta az ellenfeleit, és amikor megsebezték, nem volt nála veszélyesebb harcos.

A dicsőséges út a világbajnoki címig
1990 áprilisában Benn átruccant az Egyesült Államokba, hogy a kőkemény Doug DeWittől elvegye a középsúlyú WBO koronáját. A 2. menet végén Benn került padlóra egy bomba balhorogtól, de visszajött és a következőben már ő ütötte le ellenfelét. Első címvédésére szintén az USA-ban, 1990. augusztus 18-án került sor, a hozzá hasonló, szintén robbanásveszélyes, félelmetes külsejű Iran Barkley személyében. Benn hiperagresszívan kezdett, Barkley a 16. másodpercben padlót fogott, de visszatért és háborúba kezdett. De aztán még kétszer lement a menetben, ami után a mérkőzésvezető kihirdette a Sötét Romboló győzelmét.
NIGEL BENN Knockouts - A sötét DESTROYER LEGJOBBJAI (Tribute)
Rivalizálás Chris Eubankkel
1990 novemberében Benn elszenvedte második vereségét egy titokzatos showman, Chris Eubank ökleitől, és megszületett a brit sporttörténet egyik legviharosabb rivalizálása. Alihoz és Frazierhez hasonlóan, mindkettő a másik ellentéte volt, ám amiben megegyeztek, az a hatalmas szív és leküzdhetetlen büszkeségük volt. 1993. október 9-én következett a Eubank elleni visszavágó. A mérkőzés ezúttal végig ment, Nigel megérdemelte volna a győzelmet, de nem tudott visszavágni, ugyanis a pontozók döntetlent ítéltek.
| Mérkőzés dátuma | Ellenfél | Eredmény |
|---|---|---|
| 1990. április | Doug DeWitt | Győzelem (WBO világbajnok) |
| 1990. augusztus | Iran Barkley | Győzelem (Címvédés) |
| 1993. október | Chris Eubank | Döntetlen |
A tragikus ringháború: Benn vs. McClellan
Ezt aztán ellensúlyozta karrierje legnagyobb győzelmével, amikor 1995. február 5-én legyőzte Gerald McClellant egy brutális ring háborúban. McClellan minden harcosra félelmet hozott. A mérkőzés úgy indult, hogy McClellan az első menetben szétbombázza Nigelt, aki kiesett a ringből. Benn visszamászott a ringbe és a meccsbe, de továbbra is az amerikai volt fölényben. A vég a 10.-ben jött el, amikor Benn egy óriási jobbcsapottal kapta el ellenfelét, akit fél térdelő helyzetben számoltak ki.

Közvetlenül a mérkőzés után McClellant és Bennt is a Londoni Királyi Kórházba vitték. McClellan maradandó agyi károsodást szenvedett, súlyosan gátolva mozgását, hallását és látását. Nigel Benn is megjárta a poklot: depresszió, idegösszeomlás, kábítószer és alkoholfüggőség jellemezték az ezt követő éveket. A Sötét Pusztító négy mérföldre otthonától, két évvel visszavonulása után bevesz egy marék altatót, de túlélte. Ma már teljes békében él önmagával, hitre talált és a múlt sérelmeit hátrahagyva segít másokon.





