Nigériai labdarúgók magyarországi szereplése és kapcsolatai
A magyar labdarúgás történelmében több nigériai származású játékos is megfordult, akik színesítették a hazai bajnokságot, és esetenként a nemzeti válogatott kereteit is. A kapcsolat nem csak a játékosok átigazolásaiban, hanem az utánpótlás-nevelésben, valamint a nemzetközi kapcsolatok építésében is megnyilvánul.
A kezdetek: Afrikai úttörők a magyar élvonalban
Bár a legismertebb afrikai légiósok a közelmúltból vagy napjainkból ismertek, a magyar labdarúgás első afrikai idegenlégiósa az etióp Desta Wondwossen volt. Valamivel jobban dokumentált a korszak másik afrikai egyetemista-játékosának, Patrick Bernard Umohnak a pályafutása. Umoh 1960-ban született Nigéria déli részén fekvő Urua Inyang nevű településen. Magyarországra egyetemi tanulmányainak elvégzése érdekében költözött, a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnök-hallgatója lett. Tanulmányai mellett a BLSZ 3. osztályában focizgatott a ma talán már kevéssé ismert 43. sz. Építők SK csapatában. A magyar élvonalban ő képviselte először a fekete kontinenst.
Az Újpesti Dózsa játékosa lett az 1982-83-as szezonban. Legjellemzőbb tulajdonsága futógyorsasága volt. Az NB I leggyorsabb játékosának tartották, bár az egyetemista évek nyilván sokat rontottak fizikai teljesítményén. Hiába volt azonban gyors, az Újpestben mindössze 3 alkalommal lépett pályára az élvonalban. 1984-ben eligazolt a klubtól, az 1984-85-ös szezonban a III. Kerületi TTVE játékosaként 24 mérkőzésen 3 gólt szerzett a Területi bajnokságban. Az év végén ismét felcsillant előtte az élvonalbeli szereplés lehetősége, a Csepel igazolta le.
A kilencvenes évektől napjainkig: Újabb afrikai és nigériai játékosok
1985 után kis szünet következik az afrikai játékosok történetében. Az Építőkben feltűnő kongói Jean-Claude Mbemba 1992-ben az Afrika-kupán is pályára léphetett hazája válogatottjában, a Vasasban hamar közönségkedvenccé vált, különösen a már említett Justice Eden Jessyvel alkotott balszárnyukra emlékezhetünk. Kanga, Baba Pelé, Mano-Mano, Komi, Kane, Zabundu - megannyi ismert név, közkedvelt játékos, akikkel kiváló játékosügynökök ajándékozták meg a honi labdarúgás élvonalát.
Otigba Kenneth esete jól mutatja a kettős identitás és a válogatottbeli választás dilemmáját. A nigériai apától és magyar anyától született játékos magyar színekben szerepelt korosztályos szinten, de egy ideig a nigériai válogatottban is szívesebben játszott volna. Az első nyilatkozat idején még a holland Heerenveen játékosa volt, igaz, kölcsönadva a török Kasimpasának. Otigba azóta viszont, 2017 júliusa óta már a magyar bajnokságban játszik, a Ferencvárosnál. Úgy tűnik, ezeket a tapasztalatokat háromnegyed év a magyar fociban felül tudta írni, vagy az a tény, hogy a nigériai válogatottba azóta se hívták, és mivel 25 éves, sokáig már aligha reménykedhet ebben.
A magyar olimpiai és utánpótlás válogatottak összecsapásai Nigériával
A magyar olimpiai válogatott 1996-ban az orlandói Citrus Bowl-stadionban mérkőzött meg a nigériai olimpiai csapattal. A magyar együttes ügyes védekezésének köszönhetően elmaradtak a további nigériai rohamok. Dunai Antal játékosai egyre több támadással próbálkoztak. A 77. percben Kanu betalált Sáfár kapujába, ezzel a nigériaiak megszerezték a vezetést (0-1). Három perccel később a frissen beállt Ikpeba veszélyeztetett, miután emelésével a kapufát találta telibe. A 88. percben Okocha vállalkozott távolról, de 20 méteres lövése célt tévesztett.
A magyar U17-es labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Preisinger Sándor, valamint a Puskás Akadémia védője, Posztobányi Patrik volt a főszereplője a FIFA által szervezett nemzetközi sajtótájékoztatónak egy nappal a brazíliai korosztályos világbajnokság rajtja előtt. A korosztályos világbajnokságokon fellépő afrikai csapatoknál mindig az a legnagyobb kérdés, hogy valójában hány éves játékosokkal érkeznek ezek az együttesek a világversenyekre. A nigériai együttes benevezett keretében 13 olyan játékos van, aki 2003-ban született, miközben ez a vb a 2002-es korosztály világbajnoksága. A FIFA igyekszik résen lenni, erre az egyik bizonyság, hogy a vb-re érkező összes csapat keretéből négy-négy játékost sorsoltak ki, akiket megvizsgáltak.
Nigéria, mint utánpótlás-nevelő ország és a magyar kapcsolatok
Gelei Károly FIFA-licences menedzser idén többek között Szoboszlai Dominik édesapjával, a Főnix Gold FC-t irányító Szoboszlai Zsolttal együtt utazott el Nigériába, ahol játékosmegfigyelőkkel ismertette meg az afrikai utánpótlás-nevelést. Gelei Károly elmondása szerint a nigériai nagyon komoly piac, nem véletlen, hogy nyugaton rengeteg afrikai labdarúgó szerepel. Aba városában rendezték az utánpótlás-tornát, és az afrikai Ferencvárosánál, az Enyimba FC-nél jártak, az ő stadionjukban játszottak a csapatok. A klub elnöke az egykori világklasszis Nwankwo Kanu, aki az Arsenalban, az Ajaxban és a West Bromban is futballozott, majd hazatért szülőhazájába, hogy segítse az ottani futball fejlődését.
A nigériai labdarúgók fizikai adottságai és mentalitása kiemelkedő. Szikárabbak, erősebbek, azaz jobb a genetikájuk. Nagy a szegénység Nigériában, a játékosok pedig az életüket adják azért, hogy felhívják magukra a figyelmet. A túlélésért küzdenek, nem ismernek sem istent, sem embert meccs közben, és ez benne van a játékukban. Nem véletlen, hogy sokan szeretik az afrikai játékosokat, hiszen megalkuvás nélkül mennek előre.
Az üzleti alapú futball és a fiatalok szerepe a magyar labdarúgásban
Gelei Károly szerint a magyar válogatott jóval magasabb nívót képvisel, mint az NB I, de erről nem szívesen nyilatkozik, mert szerinte botrány lenne. Az üzleti alapon működő labdarúgás és a mecenatúra közötti különbséget hangsúlyozza. Ha egy klub, egy akadémia 2 millió eurós éves költségvetéssel dolgozik, akkor a sikerességét úgy mérik fel, hogy hány játékost tud eladni az adott évben, és több lesz-e végül a bevétele, mint a kiadása volt. Magyarországon ez nincs mérve ezen az alapon. A jelenlegi 12 csapatos NB I alkalmatlan a fiatalok fejlesztésére, mert egyetlen edző sem fogja felvállalni, hogy esetleg zsinórban három vereséget szenvedjen a csapata, mert akkor azonnal kirúgják.
A fiatalok csak az NB III-ban, jó esetben az NB II-ben tudnak játszani, az NB I-ben nagyon kevesen kapnak lehetőséget. Dönteni kell: vagy a színvonal megtartása, vagy a fiatalok beépítése. A 19 éves Pécsi Ármin, aki megkapta a lehetőséget az NB II-ben Csákváron, majd Felcsúton, jó példa arra, hogy a fiataloknak is esélyt kell adni. Ugyanakkor a 16-17-18 éves focisták még gyerekek Magyarországon, míg egy hasonló korú afrikai már fizikailag sokkal érettebb.
10 ÉRDEKES TÉNY NIGÉRIÁRÓL 🇳🇬
tags: #nigeriai #jatekos #magyr #valogatottban
