A labdarúgó szerződések és szabályozási kihívások Magyarországon és nemzetközi szinten

A labdarúgás világában a szerződések, átigazolások és a szabályozási környezet folyamatosan változik, jelentős kihívások elé állítva mind a klubokat, mind a játékosokat. Magyarországon az utánpótlás-neveléstől kezdve a profi klubok működéséig számos területen tapasztalható bizonytalanság és jogi komplexitás. Ezen felül a nemzetközi szabályozások is folyamatosan fejlődnek, befolyásolva a sportolói munkaviszonyokat.

Az utánpótlás-nevelés és az MLSZ új szabályai

Az MLSZ 2016-ban új szabályokat vezetett be, amelyek az utánpótlás átigazolásokat érintették, komoly aggodalmakat keltve a hazai labdarúgóéletben. George F. Hemingway, szókimondó emberként, rávilágított a probléma lényegére. Az eddigi rendszer pont úgy működött, mint bárhol a nemzetközi futballban: ha valaki elmegy amatőrből profinak, akkor annak a klubnak, amely a profi szerződést adja, egy meghatározott összegben nevelési költségtérítést kell fizetnie a nevelő kluboknak.

Az új szabályozás értelmében azonban nem csak akkor kell fizetni, ha valaki profi szerződést kap, hanem akkor is, amikor amatőrként igazol egyik klubból a másikba, csak azért, mert neki ott jobban tetszik. Hemingway szerint a baj ezzel az, hogy a jobbágyságot már elég régen eltörölték Magyarországon, de most ismét bevezették. Létezik egy táblázat, ami szerint ez a költségtérítés történik. Például, ha a Haladásból, mint első kategóriás utánpótlás klubból, egy 10-15 éves kora között ott futballozó gyerek a családjával felköltözik Pestre és ezért át szeretne jönni egy másik első kategóriás, mondjuk a Honvédba, az 15 millió forintba kerülne. Egy 15 éves, 2010 óta játszó fiatal egy BLSZ III-as csapatból érkezve (egyéb kategória) 900 ezer forintjába kerülne a Honvédnak.

A nemzetközi és hazai tapasztalat is az, hogy profi szerződést tízből egy vagy két gyerek kap azt korosztályonként. Ilyen esetekben megfizetik azt, ami a képzésért járt, ezzel nincs semmi baj, ezzel egyetért mindenki. De az, hogy amatőrből amatőrbe miért kell fizetni, érthetetlen. Az óriási meglepetést az okozta, hogy június 16-án érkezett az a levél, ami kimondja, július elsejétől ez lesz a rendszer. Sok klub már az egész tavaszi szezonban beszélgetett azokkal a gyerekekkel, szülőkkel, akik hozzájuk szerettek volna jönni. Úgy tervezték, nincs szerződés, jöhet júliusban, amikor megindul az akadémia, vagy megindul az alsóbb korosztálynak az edzés. Megtervezték a beiskolázását, megmutatták az akadémiai lakását. Eljött július elseje, és kiderült, hogy a gyerekért, aki úgy volt, hogy ingyen jön, 15 millió forintot kellene fizetni.

Az amatőr átigazolásokra vonatkozó új szabályok (2016. július 1.)

2016. július 1-től új szabályok léptek hatályba, amelyek többek között a belföldi amatőr (szerződéssel nem rendelkező) labdarúgók átigazolását is érintik az MLSZ 13.§ (3) bekezdés n) pontja alapján.

1. Működési költségtérítés 19 éven felüli labdarúgók esetén: A táblázatban minden sportszervezet az U19-es csapatának osztálya, besorolása alapján fizet, illetve kérhet működési költségtérítést.
2. Működési költségtérítés 19 éven aluli labdarúgók esetén: A 2. táblázatban szereplő összegek - a két sportszervezet eltérő megállapodásának hiányában - fizetendőek az átadó sportszervezet részére a labdarúgó téli és nyári átigazolása esetén. Ez vonatkozik az 1997. január 1. után született labdarúgókra.
3. Kiemelt országos U19 osztályok besorolása:
   • I. osztályú: kiemelt országos U19 I. osztályban szereplő csapat sportszervezete.
   • II. osztályú: kiemelt országos U19 II. osztályban szereplő csapat sportszervezete.
   • EGYÉB: kiemelt országos U19 III. osztályú, illetve egyéb kategóriás csapat sportszervezete.
4. További szabályok: Az U19-es korosztályból kiöregedő labdarúgók (idén az 1997. január 1. után születettek), visszalépő, kizárt egyesület, továbbá korosztály megszűnése esetén is fizetni kell az átadó félnek.

Bizonytalanság a hazai labdarúgásban

Soha nem látott bizonytalanság érezhető a hazai labdarúgóélet szereplőinek körében. Ennek oka az, hogy egy ideje nem születnek érdemi döntések fontos ügyekben, és a döntések elodázásának okaként szinte minden esetben a közelgő parlamenti választások jelennek meg. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a Csakfoci.hu információi szerint a mai napig nem kötött új, a következő szezonra vonatkozó szerződést az eddig a mérkőzések közvetítési jogait tulajdonoló MTVA-val, illetve a Szerencsejáték Zrt.-vel. Ennek az az oka, hogy mindkét cég kivár a parlamenti választásokig. Ezeket az összegeket a szövetség a televíziós jogdíjakért kapott bevételből, illetve a szerencsejáték bevételekből finanszírozza - most azonban az egyesületek nem tudják, hogy milyen költségvetéssel tervezhetnek a következő évadra.

Több, a lap által megkérdezett NB I.-es és NB II.-es klub már tavaly nyáron úgy kezdte alakítani költségvetését, hogy akkor is biztonságosan tudjon működni, ha jelentősen megcsappannak a jelenlegi központi bevételi források. Pakson állítólag van fizetési plafon, illetve készültek üzleti tervek, melyek játékoseladásokkal orvosolnák a fellépő hiányt. A Puskás Akadémia már tavaly nyáron ráfeküdt a magyar játékosokra, a korábbinál jóval óvatosabban igazoltak, vagy hosszabbítottak, és megtartottak egy sor játékost, akár kölcsönadásokkal is, gondolva arra, ha idén nyáron nem tudnak igazolni, vagy el kellene valakit adni.

Licenckérelmek és döntések a 2025/2026-os szezonra

Az MLSZ Elsőfokú Licencadó Bizottsága 2025. április 23-i ülésén elbírálta a 2025/2026. évi nemzetközi (UEFA), nemzeti első osztályú (NB I-es), nemzeti másodosztályú (NB II) és nemzetközi (UEFA) női licenckérelmeket. Ami az NB I-et illeti: úgy tűnik, minden olyan csapat, amelyik benyújtotta a licencét az élvonalra, meg is kapta azt. A másodosztályban is örülhet a csapatok többsége, csak a BVSC neve hiányzik a felsorolásból a jelenlegi mezőnyből, ők nem kaphatták meg egyelőre az indulási jogot. Az Elsőfokú Licencadó Bizottság következő ülésére 2025. május 14-én fog sor kerülni, ahol azon klubok licenckérelmeiről születik döntés, amelyek az első ülésen még nem kapták meg az igényelt licencet.

A sportolói munkaviszony jogi keretei

A sporthírek olvasása közben gyakran lehet találkozni olyan kifejezésekkel, mint az opció vagy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése. Arról, hogy ezek a gyakorlatban mit is jelentenek, Horváth István jogász, az ELTE-ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének vezetője adott átfogó értelmezést.

Alapvető jogszabályok

Három törvényre kell figyelemmel lenni a sportolók munkaviszonyára vonatkozóan. A hivatásos sportoló munkaviszonyára vonatkozó speciális rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény, azaz a sporttörvény tartalmazza. Ennek általános háttérjogszabálya a Munka Törvénykönyve (Mt.), ami azt jelenti, hogy a sporttörvény állapítja meg a hivatásos sportolók munkaviszonyának különös szabályait, ilyen rendelkezés hiányában pedig az Mt.-t kell alkalmazni. Végül egy harmadik törvényre is tekintettel kell lenni, a Polgári Törvénykönyvre (Ptk.), amely az Mt. háttérjogszabálya, akkor kell a polgári jogi szabályokat a munkaviszonyra is alkalmazni, ha az Mt. kifejezetten így rendelkezik.

Lényeges különbségek az "általános" és "sportolói" munkaszerződés között

Jó példa a sporttörvénynek a munkaviszony megszüntetésére is kiható "specialitása". Amíg az Mt. verseny- és nonprofit szférára hatályos szabályozása szerint a határozatlan idejű munkaviszony a tipikus, ettől gyökeresen eltérően a hivatásos sportolóval munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető. Ha ezt a szabályt euró uniós dimenzióba helyezzük, kétséges, hogy ez harmonizál-e a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 1999/70/EK irányelvvel, melynek hatálya kiterjed a hivatásos sportolók munkaviszonyára is. Az irányelv előírja: az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések alkalmazásából származó visszaélés megakadályozása érdekében az EU tagállamoknak a következő három garancia közül legalább egyet be kellett vezetniük. Szabályozva, hogy melyek a határozott idejű munkaszerződés viszonyok megújítását alátámasztó objektív okok, vagy, hogy milyen hosszú lehet az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések maximális teljes időtartama, illetve megújításuk száma. Ilyen szabályt a sporttörvényben nem találunk.

A sportoló munkaszerződésének kötelező tartalmi elemei

Az Mt. az alapbért és a munkakört tekinti kötelező tartalmi elemnek, a sporttörvény még további kötelező tárgyköröket is tartalmaz, ezekben a munkáltatónak és a hivatalos sportolónak meg kell állapodnia. Ide tartozik a munkavégzés módja, a munka- és pihenőidő, a szabadság kiadása, valamint a munka díjazása. Míg az Mt. szerint hét munkanap kivételével a munkáltató egyoldalúan dönt a szabadság kiadásának időpontjáról, addig erről a hivatásos sportoló esetében a munkaszerződésben meg kell állapodni.

A munka díjazása

Ez egy gyűjtőkategória, magában foglalja a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatást. Az Mt. alapján az alapbér és a törvényben szabályozott bérpótlékok kivételével munkáltatóként például egy profitorientált gazdasági társaság egyoldalúan, sokszor a szabályzataiban határozza meg, mely feltételek mellett fizet például prémiumot vagy mozgóbért. Erről a sporttörvény szerint a foglalkoztatónak a hivatásos sportolóval meg kell állapodni. Hogy ez a különös szabály mennyiben érvényesül a gyakorlatban, nyilvánvalóan nagyban a sportoló érdekérvényesítő helyzetétől függ.

Szerződéses konstrukciók és megszüntetés

Opció és feltétel

Amikor egy sportoló vagy egy edző szerződéséről olvasunk, gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy 1+1 évre írt alá az adott klubhoz, vagy a megállapodás opciót tartalmaz. Erről a kérdésről a sporttörvény és az Mt. sem tartalmaz külön rendelkezést, ugyanakkor a Ptk. alkalmazásával jogszerűen működtethető a konstrukció. Az opció jogosultja szabadon és egyoldalúan dönthet arról, hogy él-e szerződéskötési jogával az előre megállapodott határidőig. Erre irányadó a Ptk. munkaviszonyra is alkalmazandó, az ajánlati kötöttségről szóló szabálya. Például egy sportklub munkaadóként részletes ajánlatot tesz, akár már a felek közötti első, egy évre szóló határozott idejű munkaszerződés megkötésekor játékosának, hogy mely feltételekkel létesít a következő idényre munkaviszonyt, és ebben meghatározott ideig ajánlati kötöttséget vállal. Azaz, ha ezen határidőben a hivatásos sportoló elfogadja az ajánlatot, újabb egy évre létrejön a határozott idejű munkaviszony.

Emellett lehetséges még a feltétel alkalmazása, ami a törvény szerint bizonytalan jövőbeli esemény. Például az első, egy évre szóló munkaszerződésben kikötik, hogy ha az „A-ligába” feljutó csapat a következő idényben is bent marad az első osztályban, a felek által meghatározott kondíciók szerint újabb egy évre létrejön a klub és játékosa között a hivatásos sportolói munkaszerződés.

A sportoló vagy edző munkaviszonyának megszűnése

Néhány kivételtől eltekintve a kérdésre az Mt.-ben találjuk a választ.

Közös megegyezés

A közös megegyezéssel történő megszüntetés és azonnali hatályú felmondás háromból két lehetséges esetében nincs különbség bármely munkavállaló és a hivatásos sportoló között. A közös megegyezés gyakorlatilag egy szerződés, melyben a klub és hivatásos sportolója megállapodik arról, hogy a határozott idő letelte előtt milyen feltételekkel „válnak el” egymástól. Ezzel a megállapodással oldhatók egyben fel határozott idejű munkaviszony felmondására irányadó kötöttségek, persze csak akkor, ha mind a két fél úgy akarja. A közös megegyezés sokszor a klub érdeke is, hiszen jelentősen szűkké válik a munkavállalói perindítás lehetősége.

Azonnali hatályú felmondás

Az azonnali hatályú felmondás jogcíménél az eltérés, hogy mivel a sporttörvény szerint tilos a próbaidő kikötése a profi sportoló munkaszerződésében, ez szükségszerűen kizárja az ezen periódus alatti azonnali hatályú felmondást. E megszüntetési jogcím egyik lehetséges alkalmazásának esete, ha a klub vagy a hivatásos sportolója a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

• Példa sportoló részéről: A sporttörvény súlyos szerződésszegésének minősíti, ha a munkáltató nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, melynek folyományaként a sportoló azonnali hatállyal felmondhat.
• Példa munkáltató részéről: Miután a sporttörvény szerint a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, az azonnali hatályú felmondás indoka lehet, ha a sportoló munkáltatói engedély nélkül szakkommentátor feladatra szerződik egy tévécsatornával.

Ha a sportszervezet szünteti meg a munkaviszonyt azonnali hatállyal indokolás nélkül, sokba is kerülhet. Ezen a jogcímen ugyan indokolás nélkül megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, de sportolója jogosult lesz tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Felmondás

A felmondás esetében jelentős eltéréseket találunk a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályokhoz képest. A hivatásos sportoló határozott idejű munkaviszonyára hatályos különös rendelkezés: a munkáltató ezt felmondással megszüntetheti a felszámolási mellett a csődeljárás tartama alatt is vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Egy negatív példa az utóbbi esetre: nem lehet a felmondás oka, ha a klub főszponzora a csapat rossz szereplése miatt a téli szünetben megszünteti a szerződést, és emiatt a sportszervezet jelentős bevételtől esik el. Ez ugyanis külső, de nem elháríthatatlan ok.

Azonosan a határozatlan idejű munkaviszonnyal, a munkáltatói felmondás indoka lehet a sportoló képességére alapított ok (egészségi vagy szakmai alkalmatlanság). Eltérés viszont, hogy a sportoló magatartásával (pl. késések az edzésről), illetőleg sportszervezet működésével összefüggő (pl. csökkenő jegybevétel) okkal jogszerűen nem indokolható a határozott idejű munkaviszony munkaadói felmondása. A sportoló esetében a határozatlan idejű munkaviszonyhoz képest szigorúbb a szabályozás, ugyanis köteles a felmondását megindokolni, ami csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Nem tartozik ebbe a körbe, ha a bajnokság téli szünete alatt a játékos egy külföldi klubtól kecsegtető ajánlatot kap.

Bérfizetési problémák és jogorvoslat

Ha a munkáltató jogszerűen, a törvény szerint jár el, semeddig nem tartozhat munkabérrel. Hogy ez milyen súlyos munkaadói kötelezettségszegés, bizonyítja az ítélkezési gyakorlat. Az egyik kúriai döntés szerint a fizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet akkor is, ha a késedelem nem huzamosabb ideig áll fenn, és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem az csupán egyetlen alkalommal történt. A másik határozat kimondta: a bérfizetés elmaradása a munkavállaló megélhetését veszélyezteti, így annak részbeni teljesítése is az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokául szolgálhat.

Mit tud tenni a sportoló, ha nem kapta meg munkabérét? Az egyik országos sportszövetség munkaszerződés-mintájában olvasni lehetett azt a kikötést, miszerint a felek megállapodnak, hogy az esetleges jogvitájukat megkísérlik békés úton, tárgyalás során rendezni. Ennek eredménytelensége esetén vagy ha a munkaszerződésben nincs is ilyen rendelkezés, egyrészt a munkavállaló munkaügyi pert indíthat a bérfizetés esedékességének időpontjától számított hároméves elévülési időn belül, vagy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény alapján közjegyzőtől kérelmezheti a fizetési meghagyás kibocsátását a foglalkoztatójával szemben a bértartozás megfizetése iránt.

Nemzetközi kitekintés: Brit munkajogi reform

A 2026. január 1-jén hatályba lépő brit munkajogi reform jelentős változásokat hoz a profi futball világában. Az új munkajogi törvény (Employment Rights Act, ERA) értelmében a munkavállalók már hat hónap munkaviszony után védelmet élveznek a jogellenes felmondással szemben. Eddig ehhez két évre volt szükség. Ráadásul eltörlik a munkaügyi bíróságok által megítélhető kártérítés eddigi, mintegy 118 ezer fontos felső határát.

Joe McMorrow, a Pinsent Masons nemzetközi ügyvédi iroda munkajogi partnere szerint ez alapvető fordulatot hozhat. Eddig a vitatott edzői vagy játékosi távozásokat szinte kivétel nélkül választottbírósági eljárással vagy közös megegyezéssel rendezték. A változás nem csupán a menesztett edzőket érinti. McMorrow szerint a kártérítési plafon eltörlése a szerződésük lejártakor elengedett játékosok számára is új lehetőségeket nyit. Az új törvény szerint ugyanis a munkáltatónak még a határozott idejű szerződés lejártakor is megalapozott indokot kell felmutatnia, emellett szabályos eljárást kell követnie.

A Premier League-ben jelenleg alkalmazott sztenderd szerződések szerint a klub a kontraktus lejártakor a jogellenes felmondásért megítélhető maximális összeget, azaz mintegy 120 ezer fontot fizet ki a játékosnak. A plafon eltörlésével ezt a záradékot át kell majd írni, így a futballisták alkupozíciója jelentősen megerősödik. McMorrow arra számít, hogy a klubok a nyilvánosság elkerülése érdekében igyekeznek majd peren kívül megegyezni az érintettekkel.

tags: #nincs #szerzodesuk #2020rw #foci

Népszerű bejegyzések:

• Részletek a brazil labdarúgó-bajnokságról
• Spanyol labdarúgás története
• Demy de Zeeuw életútja
• Sportjátékok Magyarországon
• Tóth Gabi karrierje az X-Faktorban