A női labdarúgás felemelkedése: kihívások, fejlődés és a magyar helyzet
A női labdarúgás világszerte látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. A női futball tömegbázisa világszerte rohamosan növekszik, miközben a szakág egyre markánsabban van jelen a médiában is. Ez a fejlődés azonban nem mentes a kihívásoktól és a sztereotípiáktól, különösen a társadalmi elfogadottság tekintetében.
A sztereotípiák és a sportolói lélek
Az Amazon Foci Sportegyesület edzőjének és játékosának, Simon Ágnesnek kevés negatív élménye volt a női labdarúgással kapcsolatban. "A családban, illetve ismerősök körében, ha kiderült, hogy szeretek focizni, akkor ezt inkább olyan érdekes, csodabogár dolognak tartották, de teljesen pozitívan álltak hozzá” - mondja a szakember. Hozzáteszi, amikor az Egyesült Államokban tanult, azt tapasztalta, hogy ott teljesen természetes, ha egy lány focizik.
Edzőként Simon Ágnes úgy látja, hogy a lányok a sport mellett közösségre is vágynak, és a fiúkkal nehezebb megtalálniuk az összetartozás érzését, szoros barátságokat kialakítani. „Azt tapasztaljuk, hogy amellett, hogy a lányok szeretnek focizni, nagyon élvezik egymás társaságát, közös programokat szerveznek, és jó érzés edzőként köztük lenni az öltözőben, mert szeretnek együtt lenni” - meséli. Az Amazon Foci edzője a sztereotípiák kérdéséről úgy fogalmaz, hogy a női labdarúgást sokan még mindig egy kézlegyintéssel elintézik, a férfi labdarúgással összehasonlítva nézhetetlennek tartják. „A társadalmi, kulturális sztereotípiák miatt még mindig sokan furcsának találják, ha egy lány, nő focizik. Lehet az oka a hagyományos női szerep melletti elkötelezettség - a nőnek a konyhában a helye -, de ebbe sokszor az is belejátszik, hogy valaki egyszerűen még nem találkozott személyesen ezzel a jelenséggel, a focizó nővel.”
Az előítéletek már fiatal korban megjelennek. „Ne verjen már meg egy lány!” - hangzik el gyakran. Szoliva Zsolt azt tapasztalja, hogy gyakran már a 8-10-12 éves fiúk is lesajnálva tekintenek a lány labdarúgókra. „Edzőiktől nem egyszer hallani egymás közötti meccseken, hogy »Ne verjen már meg egy lány!« vagy »Ne fusson már le egy lány!«” Németországban, ahol kifejezetten érett a női futballkultúra, teljesen átlagos, hogy a lányok suli után vagy egyesületi közegben együtt fociznak a fiúkkal, semmilyen szinten nem tekintenek valakit gyengébb játékosnak csak azért, mert lány” - magyarázza az MTK U14-es női csapatának vezetőedzője.
Abban mindkét szakember egyetért, hogy el kellene fogadni azt az alapvetést, hogy a női foci soha nem lesz olyan, mint a férfi. „A női kézilabda is eltér a férfi kézilabdától, mégis mindkettő kedvelt, elfogadott jelenség. Ugyanakkor ugyanazt a teljesítményt elvárni a két nemtől tévedés, hiszen a fizikai különbségek, a testfelépítés miatt sohasem lesz teljesen azonos a női és a férfi labdarúgók mozgása és gyorsasága” - véli Simon Ágnes. Hozzáteszi, hogy a hagyományos női szerep és a labdarúgás szembeállítása igen sarkított álláspont, és nincs ok rá, hogy valaki ne lehessen jó feleség vagy anya azért, mert hobbi- vagy versenyszinten focizik. Az Amazon Foci SE-ben számos példa van arra, hogy többgyermekes anyukák heti kétszer eljönnek edzésre a közösség, a testmozgás és a labdarúgás szeretete miatt.
Arra már Szoliva Zsolt mutat rá, hogy a női játékosokban sokkal erősebb a bizonyítási vágy, ami a pályán is ellenállóbbá teszi őket. Mivel nem szeretnék magukat gyengének mutatni, egy-egy durva belépő után sem kezdenek teátrális mozdulatokba, mint jó pár profi férfi játékostárs teszi. Ugyanakkor ők is lőnek távolról bombagólokat, csinálnak tetszetős cselsorozatokat, és az összjátékban is képesek remek dolgokra. „Csak ahhoz, hogy ezt valaki felismerje, le kell vetkőznie a mélyen rejlő sztereotípiákat, és nem háromperces bakivideókból vagy rosszul sikerült meccsösszefoglalókból kell megfejtenie a komplett női focit” - teszi hozzá.
Ha a sztereotípiákról beszélünk, nem megkerülhető a női labdarúgók szexuális irányultságának kérdésköre sem. „Vannak meleg női focisták, de ez nem a labdarúgás sajátossága, más sportágakban is előfordul. Viszont a labdarúgás »macsó közeg«, ami nehezen tűri az ilyesfajta másságot. Nem véletlen, hogy a férfi labdarúgók között ennek felvállalása egyáltalán nem divat” - világít rá a jelenségre Simon.
Nagy Krisztián, az MTK asszisztens edzője: Foci az foci
Nagy Krisztián júniusban igazolt az MTK-hoz, mindaddig a férfi mezőnyben edzősködött. Az utánpótlás-vezető Rajkó Zoli, az egyik legjobb barátja, és rajta keresztül jött ez a történet. Az MTK-nál B-licences edzőt kerestek, Zoli felhívta, hogy érdekel-e. Krisztián amúgy is nagyon sokat járt ki a meccsekre az előző szezonban, Zolival és egyedül is. Nem volt egyértelmű a döntés, volt férfi lehetősége is egy NB III-as csapatnál, akik a feljutásért küzdenek vidéken, nyilván ott is asszisztens edzőnek, nem vezetőedzőnek.
„Én nem úgy gondolkodok, hogy női foci vagy férfi foci. Foci mind a kettő.” - mondja Nagy Krisztián. „Én erre úgy tekintettem, hogy jöhetek az MTK-ba, egy jó csapathoz. NB I, kiváló körülmények, képben voltam a csapattal és az edzőkkel. Nyilván a férfi foci az gyorsabb, erősebb, fizikálisabb, de ez természetes, ez egy olyan történet, ami mindig is így lesz. Viszont én nem keresem a különbségeket, hogy most miért jobb ez, vagy miért jobb az, vagy miért rosszabb ez, vagy miért rosszabb az? Nekem a foci az foci. Teljesen mindegy, hogy U12-ben dolgozom, vagy NB2 férfi felnőtt, vagy NB1 női. Meg kell találni mindenhova a megfelelő kulcsot.”
A környezetében vegyes volt a reakció a váltásra. „Persze volt olyan ismerősöm, aki húzta a száját, hogy női foci, volt, aki azt mondta, hogy teljesen jó döntést hoztam, és egyébként nem is bántam meg.” Természetesen nem ugyanaz a két mezőny, más a lelkülete. „Én ezt nem fejtegetem, mert nem vagyok sem pszichológus, sem női szakértő, de nyilván átgondoltabban kell fogalmazni. Én amúgy egy elég szenvedélyes edző vagyok, aki tud nagyon nyers lenni, és míg ez a nagyobb utánpótlás fiúcsapatoknál belefért, itt már valószínű nem.”
Az MTK-nál Makrai László a vezetőedző, akitől Krisztián rengeteget tanul. „Szoros kapcsolatban dolgozunk együtt Lacival, nagyon-nagyon hasonlóan látjuk a dolgokat, úgyhogy szerencsére gördülékeny a munka.” A feladatkörök nem is bonthatók fel konkrétan, mind a ketten gyakorlatilag hasonló munkát végeznek a háttérben, akár a videóelemzés, az ellenfelekből való felkészülés, a saját játék elemzése a mérkőzések után. „És akkor összejövünk, megbeszéljük, és nyilván ő a vezetőedző, ő összerakja magában, mivel ért egyet, mivel nem, és azt átadja a játékosoknak. Látom azt, hogy nyitott rám és tudok rá hatással lenni, de ez sokrétű.”
Krizstián a mérkőzések során is aktívan részt vesz a taktikai munkában. „Mi úgy meccselünk, hogy a hazai meccseken van egy fix kamera a pályák között, és meccs közben nézem laptopon a fönti kamerából, ha ott látok valamit, akkor azt jelzem neki, elmondom rá az ötletemet, és vagy elfogadja, vagy nem. Ez nagyon változó.” Az edzések során is van önállósága: „Általában egy bemelegítés, amit teljesen rám bíz, nem az van, hogy elküldi nekem, hogy ez az edzés, ez a bemelegítés, ezt te csinálod, hanem elmondja, hogy mire akarja felépíteni az edzést, és akkor azt kéri, hogy erre találjak ki egy bemelegítést és egy első feladatot. Általában így történik. Együtt vezetjük az edzést, de ő az, aki elsősorban vezényel. Az én feladataimat én irányítom, de mindig joga van beleszólni, vagy változtatni, bár ilyen nem szokott lenni.”
Az MTK eddigi szezonja vegyes képet mutat. „Ha csupán az eredményességet nézzük, akkor negatív, mert többre számítottunk, és van is bennünk utólag hiányérzet. Az, hogy sem a Fradinak, sem a Győrnek nem tudtunk gólt rúgni és pontot sem tudtunk szerezni ellenük, az mindenféleképpen a várakozás alatt van. Ha a játékot nézzük, akkor viszont mindenféleképpen azt látom újként, hogy előreléptünk, mert láttam az a Győr elleni kupadöntőt a helyszínen, a tavalyi Fradi-meccseket felvételről, a Puskás elleni meccseken kint voltam, tudom, hogy milyen volt a játék képe, és ahhoz képest sokkal közelebb vannak egymáshoz a csapatok, sőt, azt mondom, hogy most három játékban gyakorlatilag teljesen egyenrangú együttesről beszélünk. A Fradit a helyzetek alapján meg kellett volna vernünk. A Győr meg egy 0-0-ás mérkőzés volt gyakorlatilag helyzetek nélkül.”
A csapat céljai továbbra is változatlanok: „Döntőbe jutás kupában és a bajnokságban is. Erről nem is tettünk le. Ugyanúgy hiszünk benne, annak ellenére, hogy elment ez a két mérkőzés, most már ezen túl kell lépni. Novemberben játszunk még a Fradival, azt mindenféleképpen be kell húzni, nincs apelláta. Ezt mindenkinek át kell éreznie, itt nem fér bele nekünk még egy botlás, és ennek kell mindent alárendelni. Bízom benne, hogy mindenki tanult ebből a kettő meccsből. Én pozitív vagyok. Szerintem teljesen megvan annak a realitása, hogy mind a két vonalon, tehát a kupában is és a bajnokságban is döntőbe jussunk.”
Nagy Krisztián hosszútávú célja a vezetőedzői poszt. „Én vezetőedző alkat vagyok, annak tartom magam, és szerintem, aki ismer, az annak gondol. Ettől függetlenül a mostani helyzetet is el tudom fogadni, hiszen nincs is meg jelenleg ahhoz a végzettségem, hogy vezetőedző legyek, tehát nem is lenne reális ebben gondolkodnom. Hosszú távon nem szeretnék asszisztens edző lenni, hanem vezetőedző szeretnék lenni, de ennek most nincs itt a helye és az ideje. Azért dolgozom, hogy egyszer majd meglegyen.”
Az átállás során rengeteget tanult Makrai Lászlótól. „Emberileg nagyon sok mindent. Azt, hogy mennyire nyitott, mennyire türelmes a lányokkal. Nem dolgoztam utánpótlásban se lányokkal, felnőttekkel se, tehát az nekem főleg az első hónapban kicsit idegen volt, hogy mit lehet mondani és mit nem, akár edzés közben felemelhetem-e a hangom. Ez az elején nehéz volt. Látnom kellett Lacinak a dinamikáját a lányokkal.” Jelen pillanatban egyetlen egy célja van: „hogy megnyerjük a kupát és a bajnokságot. Hiszen, ha döntőbe akarunk jutni, ott már ki akar kikapni? Ez a cél, ezt el kell érni, ha már ott vagyunk, akkor meg kell nyerni.”
A női futball globális fejlődése számokban
Az elmúlt évtizedben a női futball jelentős fejlődésen ment keresztül. A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) legutóbbi, 2023-as tanulmánya szerint világszerte 16,6 millió nő és lány játszik szervezett formában labdarúgást, ami 24 százalékos növekedés a 2019-es évhez képest. A női világbajnokság nézettsége rekordot döntött: a 2023-as ausztráliai és új-zélandi torna átlagos nézőszáma 30 904 fő volt, ami közel tízezerrel haladja meg a 2019-es, franciaországi vb 21 700-as átlagát.
A pénzdíjak terén is történt előrelépés: a 2023-as tornán a női csapatok összesen 152 millió dollárt kaptak, ami tízszerese a 2015-ös összegnek. Összehasonlításképp, a 2022-es katari férfi vb-n 440 millió dollárt osztottak szét. Az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) aktívan támogatja a női labdarúgás fejlődését: 2024 és 2030 között egymilliárd eurót biztosít a nemzeti szövetségek, a felnőtt és utánpótlásklubok, valamint a válogatottak fejlesztésére. A cél, hogy 2030-ra 5000 profi női futballista és 6 profi bajnokság (jelenleg 3 van) legyen Európában.
Amit a számok nem feltétlenül mutatnak: Regionális különbségek Európában
Bár az UEFA elkötelezett a női futball fejlesztése mellett, ezt nehezíti, hogy a sportág megítélése és népszerűsége Európán belül erősen eltérő. Nyugat- és Észak-Európában, valamint Nagy-Britanniában a futball mélyebben beágyazódott a kultúrába, ezzel együtt a nemek közti egyenlőség - társadalmi és gazdasági szempontból - jobban érvényesül. Ennek eredményeként a női futball nagyobb elismerést, figyelmet és anyagi támogatást kap.
Ezzel szemben - általánosságban véve - Közép- és Kelet-Európában a sportág fejlődése lassabb, az infrastrukturális és anyagi támogatás elmarad a nyugati mintáktól, így a női labdarúgás nehezebb helyzetben van. Az Egyesült Királyságban a női futball népszerűsége nagyot nőtt az elmúlt években. A 2022-es női FA-kupa döntőjét 77 ezren látták a Wembley-ben, az Anglia-Németország Európa-bajnoki döntőn pedig telt ház volt, 90 ezer ember. A szigetországban egyre többen fogadnak a női mérkőzésekre, ami szintén a megnövekedett közfigyelmet mutatja.
A FIFA jelentése alapján összehasonlítva néhány európai országot a női labdarúgók számát tekintve:
| Ország | Női lakosság (kb.) | Igazolt női labdarúgók száma (összesen) | A női lakosság százaléka, aki igazolt focista |
|---|---|---|---|
| Dánia | 5,8 millió | 71 000 (22 000 felett 20 év, 49 000 alatt 20 év) | 1,2% |
| Izland | 182 000 | 9 600 | 5,2% |
| Magyarország | 9,7 millió | 10 000 (3 000 felett 20 év, 7 000 alatt 20 év) | 0,2% |
Dánia és Izland ezzel mindkét ország Európa élmezőnyéhez tartozik. Németországban a női labdarúgás egyre népszerűbb, de a játékosok még mindig szembesülnek szexizmussal és jelentős bérkülönbségekkel - a női Bundesligában az átlagfizetés havi 3500 euró, míg a férfi első osztályban a legrosszabbul kereső játékosok is 7000-8000 eurót keresnek havonta.
Fókuszban: Magyarország
A 9,7 millió lakosú Magyarországon a 20 éven felüli igazolt női labdarúgók száma mindössze háromezer, míg a 20 éven aluliaké hétezer - ez a teljes női lakosság csupán 0,2 százaléka. Pedig az anyagi támogatás adott, a 2010-ben bevezetett társasági adó programnak (TAO) és a költségvetésből sportra csoportosított forrásoknak köszönhetően infrastrukturális és szakmai szempontból is fejlődött a magyar futball - beleértve a női szakágat is.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöksége által felkért ad hoc bizottság 2013-ban kiadott tanulmánya azt tűzte ki célul, hogy a női labdarúgás Magyarországon ne kivétel, hanem szabály legyen, hogy egyre több lány válassza magának ezt a sportot, hogy egyre színvonalasabbak legyenek a mérkőzések, s egyre több szurkoló ismerje fel a sportág szépségét. Ha lassan is, de történt előrelépés. Az MLSZ törekvései a női labdarúgás területén az elmúlt időszakban elsősorban a női játékosok számának növelésére, valamint a „fehér foltok” csökkentésére irányultak. Intézményi keretek között (óvoda, iskola) mára több, mint 30 ezer leány labdarúgót tartanak nyilván, a versenyengedélyes játékosok száma pedig 10 év alatt a négyszeresére emelkedett. Ma már a férfi NB I és NB II minden csapata számára kötelező női csapat működtetése is.
2016-tól a színvonal emelésére Képzési Központok kerültek kialakításra, jelentősen javultak a női klubcsapatok és válogatottak számára rendelkezésre álló pénzügyi és infrastrukturális feltételek, valamint előrelépés történt a női edzőképzésben is. A női labdarúgás esetében a tömegbázis további növelése a 2020-2025-ös időszakban is fontos feladat. Cél egy olyan növekvő közösség kialakítása, amely nemcsak az elkötelezett csoport tagjaiból áll, hanem alapvetően érdeklődik a női labdarúgás alakulása, hírei iránt.
A férfi futballal együttműködve, Bozsik korosztályi fókusszal (6-13 évesek), 2025-re cél, hogy a regisztrált női játékosok száma elérje a 40 ezer főt, míg a versenyengedélyes női játékosok száma a jelenlegi 12 ezerről 20 ezer főre nőjön. A női játékosbázis további növelése érdekében az MLSZ a következő ötéves időszakban komoly szerepet szán a kommunikációnak. Ehhez növelni kell a televíziós közvetítések számát, a jövőben az első osztályú női mérkőzéseken is meg kell jelenlenjen a férfi NB I-re már jellemző profi körítés és pontosság a szervezésben.
El kell érni, hogy a potenciális támogatók számára is vonzók legyenek a női labdarúgás által kínált lehetőségek, „felületek”. Ennek érdekében kiemelten fogják kezelni az A-válogatott és az utánpótlás válogatottak eseményeit, az első osztályú bajnokságot (Simple Női Liga), a Magyar Kupa sorozatot, valamint a Női Labdarúgás Napját. A média megjelenésekben ugyanakkor visszatérő üzenet, hogy a női labdarúgásban az első számú szempont nem az eredményesség, sokkal inkább a közösségi élmény megélése és a futball, mint közösségszervező erő felismerése, hasznosítása. Az MTK U14-es női csapatának vezetőedzője arról számol be, hogy az utóbbi években dinamikus fejlődésen ment keresztül a női felnőtt és utánpótlásfutball.
Utánpótlás-nevelés és tehetséggondozás
Az MLSZ már az U10-es korosztálytól kezdve szervez csak lánycsapatok számára tornalebonyolítású regionális bajnokságot, ami elősegíti a tömegesítést. A rendszerszintű kiválasztás az U14-es korosztályban kezdődik, a 12-13-14 éves lányokat lokáció szerint régiós válogatottakba tömörítik, és a 4 régió válogatottja a szezon végén Telkiben találkozik egymással. Ez a rendszer megkönnyíti a tehetségek felfedezését és a későbbi korosztályos válogatott keretek kialakítását - hangsúlyozza a szakember.
Az MTK edzője kiemeli, hogy a felnőtt válogatott keretében többségében vannak az európai topbajnokságokban (német Bundesliga, olasz Serie A, svájci I. osztály) játszók, ez jól mutatja, hogy az utánpótlásképzésnek sikerült olyan tehetségeket kitermelnie, akik a legmagasabb szinten is képesek helytállni. Továbbá jóval több lány focizik egyesületi szinten, mint három vagy akár öt éve, a tehetséges lányok közül jó páran 13-14 éves korukig játszanak fiú kortársaikkal. Arra a kérdésre, mit lehet tenni azért, hogy a női futball megítélése javuljon, Simon úgy fogalmazott, láthatóbbá kellene tenni a női labdarúgást. „Egyrészt a lányok, nők számára is szélesebb körben biztosítani kellene a szabadidős foci lehetőségét, hiszen belőlük lesznek azok a támogató szülők, akik a fiaikat és lányaikat is szívesen viszik majd focizni.”
A Simple Női Liga aktuális helyzete és küzdelmei
A Simple Női Liga folyamatosan izgalmas mérkőzésekkel és szoros küzdelmekkel tarkított. Az élmezőnyben több csapat is harcol a bajnoki címért. A 2025-ös bajnoki döntőt az FTC-Telekom nyerte meg, ezzel megvédve címét a Simple Női Ligában. A 2025-2026-os idényben a Ferencváros, az ETO, az MTK és a Puskás Akadémia is a bajnoki döntőbe jutásért, illetve a dobogós helyekért küzdött.
A közelmúlt eseményei szerint az FTC-Telekom már biztosan a bajnoki döntő résztvevője, és a Puskás Akadémia is szinte biztosan ott lesz. A 3. helyért vívott mérkőzések egyik résztvevője a negyedik helyen álló ETO lesz, a másik az MTK Budapest, noha a kék-fehéreknek van némi esélyük még befogni a PAFC-ot. Az élmezőnyben a 2025-ös év elején is szoros volt a verseny: az ETO-nak 34, a Puskás Akadémiának 33, az FTC-Telekomnak és az MTK-nak 30-30 pontja volt.
Az MTK korábbi győri és ferencvárosi mérkőzései rámutattak a fejlesztendő területekre, de a csapat céljai töretlenek, a bajnoki döntőbe és a kupadöntőbe jutás továbbra is prioritás. A liga folyamatosan kínál rangadókat, mint például az MTK-Puskás Akadémia vagy az FTC-ETO összecsapások, amelyek kiemelt figyelmet kapnak, esetenként televíziós közvetítéssel is. Az MLSZ Youtube-csatornája is közvetít mérkőzéseket, mint például a DVTK és az ETO FC diósgyőri mérkőzése.
