A Magyar Női Kézilabda-válogatott Diadalmas Útja a 2000-es Európa-bajnoki Aranyig és a Sportág Növekvő Népszerűsége
A kézilabda Európában és Magyarországon is a legnépszerűbb sportok között van. Ennek ellenére - más sportágakkal összevetve - mégis kevésbé ismert, mekkora tömegeket mozgat meg. A sportág alapvetően Európa-centrikus, de a kiemelt nemzetközi tornák képesek akár több tízmillió főt megszólítani, míg a világbajnokságok összesített televíziós közönsége akár a többszáz milliót is elérheti. Hazánkban is százezrek követik a mérkőzéseket, de a legnagyobb nemzetközi tornák eredményeire akár minden második hazai lakos rákattint az online hírek között. A női kézilabda Európa-bajnokságok történetében kiemelkedő helyet foglal el a magyar válogatott 2000-es diadala, amely máig felejthetetlen emlékként él a sportág rajongóinak szívében.
A Kézilabda Gyökerei és Nemzetközi Elterjedtsége
A kézilabda-szerű játékokat már több ezer éve játsszák, a vonatkozó történelmi emlékek az ókori Egyiptomtól a középkori Írországig terjednek. A ma ismert sportág Németországban és Skandináviában alakult ki a huszadik század folyamán, ahogyan erre a Statista összefoglalója is felhívja a figyelmet. A kézilabda azóta már több, mint egy egyszerű labdajáték. A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 210 tagországot tart számon, 28 ezer klubot, 128 ezer csapatot és 30 millió játékost számlál. A közönség e magas számokhoz mérten szintén kiterjedt.
A kézilabdát alapvetően európai sportként tartják számon. Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és az északi országokban rendelkezik a legnagyobb szurkolótáborral. Mellettük Magyarország is fontos központja a sportágnak. A kézilabda hét európai országban számít a második legnépszerűbb sportágnak, így Dániában, Észak-Macedóniában, Izlandon, Montenegróban, Németországban, Norvégiában és Romániában, mellettük Dánia autonóm tartományában, a Feröer-szigeteken számít egyértelműen másodiknak. További 10 olyan európai országban - közöttük hazánkban is - szoros a verseny, és a kézilabda a második-harmadik legnépszerűbb csapatsport címért verseng. Emellett szinte a teljes európai kontinensen a legnépszerűbb sportok közé tartozik.
A Team Handball News (THN) kézilabdahíreket összegző portál adatai alapján Afrikában Algériában és Egyiptomban a legnépszerűbb a kézilabda, a labdarúgást követően a második legkedveltebb csapatsport, de Angolában és Marokkóban is kiemelt sportnak számít. Az észak-amerikai és karibi térségben Kuba és néhány kisebb szigetország esetében van nagyobb rajongótábora a sportnak, miközben a kontinensen Kanadában számít kisebb érdeklődésre számot tartó sportágnak. Az Egyesült Államokban kevéssé ismert a kézilabda, sokan csupán az olimpiák alkalmával értesülnek a sportág létezéséről. Közép- és Dél-Amerikában, Ázsiában, valamint Óceániában fejlődő sportágként tartják számon. A kézilabda ezzel nemzetközi szinten a legnépszerűbb csapatsportok közé tartozik.
A Kézilabda Gazdasági Jelentősége és Növekvő Nézettsége
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) által szervezett események bevétele 2023-ban meghaladta a 30 millió eurós határt. Érdemes szem előtt tartani, hogy a vizsgált évben kevesebb esemény zajlott: 2023-ban nem rendeztek olyan kiemelt tornákat, mint a világ- és Európa-bajnokság, valamint az olimpiai kézilabda tornára is csupán egy évvel később került sor. A 2023-as év kiemelt eseményei a férfi és női EHF-bajnokok ligája volt a legjobb kézilabda klubok számára. A bevételek tekintetében kevés összehasonlítható adat áll rendelkezésre, korábbi, 2010-es évek végi számok alapján a kézilabda szövetség a 13. legnagyobb jövedelemmel rendelkező sportszövetség volt. A legjobban fizetett kézilabdázók maguk is egy millió eurót meghaladó összeget kereshetnek.
A 2019-es kézilabda világbajnokság vonzotta a valaha volt legnagyobb közönséget a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) adatai alapján, 2 milliárdos összesített globális nézőszám jellemezte az eseményt. Eltérő nézettségi adatokkal kell számolni a kézilabda világbajnokság, Európa-bajnokság és a klubok összecsapásai során, mint például az EHF (Európai Kézilabda Szövetség) bajnokok ligája során. Szintén nagyobb eltérések tapasztalhatóak a női és férfi kézilabda mérkőzések esetén, a férfi tornák nagyobb nézettsége mellett, ugyanakkor a női események is egyre népszerűbbek.
Kevés a női kontinensviadalokra vonatkozó összesített statisztika áll rendelkezésre. 2006-ban 461 millió volt a kumulált nézőszáma. A 2014-es magyar-horvát közös rendezésű Eb már 723 milliós közönséget ért el a női kézilabda Európa-bajnokság. A kiugró emelkedés oka a közvetítések növekvő időtartamában keresendő, a tornát 145 országban közvetítették a találkozókat. A legutóbbi, 2022-es kontinenstorna döntőjét Norvégia és Dánia játszotta. A norvég TV3 adását az összecsapás alatt 986 ezren követték, míg a Viaplay Group, skandináv szolgáltató csatornáján 1,1 millióan. A döntő 2022-ben Norvégia legnézettebb kereskedelmi televíziós közvetítésévé vált. Dániában is több mint 1,5 milliós átlagos nézőszámot hozott a dán TV2 számára. A mérkőzés csúcspillanataiban 1,7 millió fő kapcsolódott be, amivel az év legnézettebb műsora lett a dán televízióban. A 2022-es női Európa-bajnokság az igazi áttörést a digitális térben érte el, megszólítva a Z generáció tagjait.
A női kézilabda események egyre nagyobb népszerűségét jelzi, hogy a 2024-es párizsi olimpia rekordot döntött a női kézilabda-mérkőzések látogatottságában. A Franciaország-Németország negyeddöntő történelmet írt, ugyanis a mérkőzésre 26 548 néző látogatott ki. Ez a szám a legmagasabb a 2023-as budapesti bajnokok ligáját követően. Klubszinten az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) rendezésében zajló bajnokok ligája, amely a legjelentősebb európai kupasorozat a kézilabdában, szintén kimagasló nézettség mellett zajlott 2023-ban. A női csapatok EHF-bajnokok ligájának döntőjét a budapesti MVM Dome-ban rendezték, és a női kupasorozatban rekordot döntött. A Ferencváros-Esbjerg elődöntőre 20 022 néző látogatott ki, ami ezzel a valaha volt legtöbb szurkoló előtt játszott női kézilabda-mérkőzés lett. Magyarországot a sportág élvonalában tartják számon, nem csupán a hazai válogatott, a játékosok, illetve a klubok teljesítménye alapján, hanem a hazai rendezésű események kiemelkedő száma és nézettsége alapján is.
2000: Az Aranyvasárnap Bukarestben - A Magyar Válogatott Európa-bajnoki Győzelme
Az esztendő vége az adventi várakozás és a női kézilabda Európa-bajnokság időszaka. Utóbbi hagyomány „valamivel” újabb keletű, negyedszázados, és az Eb 1994-es rajtja óta egyszer ünnepelhettük kétszeresen is az aranyvasárnapot: kereken húsz évvel ezelőtt, 2000. december 17-én, méghozzá Bukarestben, minden idők legérzelemdúsabb végjátéka után. Két és fél hónappal korábban, a sydneyi olimpiai bajnoki döntőben már majdnem volt egy aranyvasárnapunk, de azt a mieink hatgólos vezetése ellenére a dánok ezüstté halványították. Az év csúcsversenye után a decemberi, romániai ráadás valójában senkinek sem hiányzott, a skandinávok például felismerhetetlenül fiatal kereteket küldtek el az Óperencián, de legalábbis a Kárpátokon túli, téli ködbe. Az állandó eredménykényszerben élő magyarok ezt persze nem tehették meg: hat olimpikon ugyan hiányzott, de kilenc nekivágott Ramnicu Valceának, a csoportmérkőzések színhelyének. Farkas Andrea távollétében a 22 éves Pálinger Katalin lépett elő első számú kapussá, és mivel „örökös” gólkirálynőnk, Bojana Radulovics sem vett részt a decemberi kalandban, posztján Brigovácz Nikolett és Nagy Krisztina osztozott. Az Eb legismertebb magyar jobbátlövője kétségtelenül Szabó Melinda volt - csak éppen ezúttal már új hazája, Franciaország színeiben.
Felkészülés és a Csoportkör Ramnicu Valceában
Mocsai Lajos szövetségi kapitány mindenkit intett a hurráoptimizmustól: „Csupán kétheti közös felkészüléssel, kényszerből vadonatúj jobbszárnnyal és két remek, de relatíve rutintalan kapussal óvakodjunk a merész vállalásoktól. Az a fő esélyünk, ha szétrohanjuk az ellenfeleinket.” Ehhez képest a lányok a helyszínen éppen a sebességtől kezdtek rettegni. Mivel Ramnicu Valceában nem állt rendelkezésre nemzetközi színvonalú szálláshely, a csapatokat mintegy harminc kilométerrel arrébb dobták az Olt völgyében. Az nyolcemeletes hotel első két szintje ódon kísértettanyának tűnt, a felső hat emeletet viszont szépen felújították; minden küldöttségnek jutott egy.
Előzetesen úgy kalkuláltunk, egy győzelmet vehetünk biztosra, a jugoszlávok ellenit. Ehhez képest a nyitányon alig sikerült 33-33-ra menteni a meccset ellenük, „döntetlent szenvedtünk”. Okkal aggodalmaskodtunk: mi lesz így a németek ellen? A tükörsima, 33-22-es győzelem aztán legrózsaszínűbb reményeinket is felülmúlta. Az utolsó percek már-már buli formáját öltötték, Siti Bea például húga, Eszter hetest érő betörése után így szólt oda neki: szép volt, Siti! A maroknyi, de szívét-lelkét a pályára öntő székely drukkerhad ekkor szeretett bele igazán és menthetetlenül a csapatunkba. Ekkor már azt is tudtuk, hogy az osztrákok sem lehetnek ellenfelek. A 35-12-es söpréssel záruló játszadozásról mindennél többet elárult Mocsai Kulcsár Anitának címzett utasítása: „A gyerek mellett próbálj betörni!”
Legközelebb viszont már felnőttek jöttek, a franciák. Köztük Szabó Melinda, aki nyilvánvalóan sokszoros daccal készült korábbi társai ellen, de Farkas Ági angyali nyugalommal osztotta ki a vele kapcsolatos feladatokat: „Köke majd kilép rá, ad neki két pofont, én meg a visszafutásnál lerendezem.” Jobban tartottunk két további, egyáltalán nem kedves ismerőstől, a Serbu, Dobre román bírópárostól, akik olyan kendőzetlenül csalták el az 1994-es Eb magyar-dán elődöntőjét, hogy az európai szövetség két évre elmeszelte őket. Ezúttal viszont patikamérlegen mérték minden ítéletüket, meg sem kísérelték megakadályozni a mieink diadalát, amely az első ijedség, a 0-4-es rajt után 32-29 arányban született meg. Bejutottunk a négy közé! A két biztos elődöntős találkozásakor az oroszok 26-19-cel, előzékenyen átengedték az első helyet, így az elődöntőben a másik ágon második románokat lökve az utunkba.
Az Elődöntő és a Döntő Drámája Bukarestben
Együttesünk ennek tudatában indult Bukarestbe, azt gondolva, tudja, mi vár rá. A bukaresti lelátón bezzeg az anyaországból betoppant hívekkel lélekben és hangban is megerősített székelyek derekasan üvöltöttek, de a hatezer fős, román nemzeti és népdalokra mulató, a piros, fehér, zöld színek láttán harsányan utálkozó, Himnuszunkat szétfütyülő és szétkiabáló helyiekkel nem vehették fel a versenyt. A papírformának megfelelően néhány perc után felzúgott a „Ki a magyarokkal az országból!” rigmus is, amit tőlünk a „Be a magyarokkal a döntőbe!” célja ellensúlyozott. A 18. percben sporttörténeti kuriózum tanúi lehettünk: 9-6-os vezetésünknél Farkas Ágnes kecsegtető helyzetben lövésre emelkedett, ám ekkor a csarnokban hirtelen kialudt a világítás. Félhomályban folytatódott a találkozó, egészen szünetig, 13-12-es előnyünkig.
A mérkőzést, fényes magyar diadal született meg, négy gólról az utolsó pillanatban csökkent egyre, 25-24-re a differencia. Siti Bea gratulált minden magyarnak, akinek köze volt e sikerhez, majd azzal folytatta: „Szörnyű volt, amikor kifütyülték a Himnuszunkat, mert bármi is történt a múltban, mi sportolók vagyunk, akik pedig tüntettek ellenünk, azok nézők. Ez nagy dacot szült bennem, és azt mondtam, jól van, majd máshogy fogjuk be a szátokat.”
Azt hittük, ez volt a valódi döntő, és másnap, az ukránok elleni „formális” finálé negyven percen keresztül táplálta e meggyőződésünket, 22-16-ra vezettünk. Ám az ötvenedikben már csak 22-21-re. A hatvanadikra pedig egygólos hátrányba kerültünk. Sydney réme kísértett, de Pádár Ildikó zárása és Farkas Ági bombája meghozta az egyenlítést, a túlélést, a hosszabbítást. Végül a beteljesülést is: Magyarország 32-30-cal Európa bajnoka lett!
Felnőttvilágversenyen az 1965-ös vb-elsőség után ez volt a második magyar arany (az 1949-es nagypályás vb-t is számítva, a harmadik), vigasz az olimpiai traumára, életre szóló élmény erdélyi honfitársainknak, és méltó búcsú Kökény Beatrixnak. A búcsúzó Kökény Bea a trófeával a kezében a Nemzeti Sportnak nyilatkozott: „Szinte nem is akarom elhinni, hogy megnyertük ezt a roppant nehéz küzdelemesorozatot. Csak köszönettel és hálával tartozom mindazoknak, akik hozzásegítettek az összes eddigi sikeremhez és a végén ehhez a csodálatos aranyéremhez. A következő nemzedéknek üzenem: ezeket a hullámvölgyeket igyekezzen elkerülni, és inkább a végén vezessen minél nagyobb különbséggel!” Az Eb legjobb játékosa is magyar, Siti Bea lett.
A 2000-es EB-aranyérmes magyar keret:
- Pálinger Katalin
- Sugár Tímea
- Simics Judit
- Kindl Gabriella
- Siti Eszter
- Pádár Ildikó
- Kirsner Erika
- Brigovácz Nikolett
- Nagy Krisztina
- Pálffy Zsuzsanna
- Pigniczki Krisztina
- Farkas Ágnes
- Kántor Anikó
- Siti Beáta
- Kökény Beatrix
- Kulcsár Anita
A Jövő Női Kézilabdája és a 2024-es Európa-bajnokság
A női kézilabda folyamatosan fejlődik és egyre nagyobb közönséget vonz. Ausztria, Magyarország és Svájc által közösen rendezett női kézilabda Európa-bajnokságra 2024. november 28. és december 15. között kerül sor. Ez az esemény is lehetőséget ad a sportágnak, hogy tovább növelje népszerűségét és gazdasági jelentőségét. A férfi kézilabda események jellemzően több nézőt vonzanak, ugyanakkor a 2024-es párizsi olimpia bebizonyította, hogy a női események folyamatosan zárkóznak fel a férfiak tornáihoz. A torna első időszakában a 36 csoportkörös mérkőzésen 98 százalékos telítettséget regisztráltak a sportcsarnokok lelátóján. Az online sporthírek fogyasztása esetében is kiemelkedő figyelmet kapnak a kézilabda válogatottak szereplései. A 2024-es párizsi olimpia időszakában a 15 legnézettebb műsor között rendre szerepeltek a női kézilabda-válogatott mérkőzései, megelőzve a férfi válogatott meccseit.
Magyarország nem csupán rendezőként, hanem eredményeivel is hozzájárul a kézilabda nemzetközi élvonalához. A 2024. decemberi eseményen is minden bizonnyal kiemelt figyelem kíséri majd a magyar csapat szereplését, reménykedve abban, hogy a 2000-es dicsőséges aranyvasárnap emléke inspirálja majd a következő generációt is.
tags: #noi #kezilabda #eb #gyoztesek
